Beszámolók
| Karpathos - a szelek szigete |
| Gépünk 13 órakor landol. Álmosan lépünk ki az itthoni indiánnyárba. Pár nappal ezelõtt M. szülei még 5 fokról és esõrõl beszéltek a telefonban. Most kellemes húsz fok körüli idõ van. Legalább az elsõ sokk elmaradt. Mégsem jó itthon lenni. Most még kevésbé, mint mákor...hát fogjunk bele a mesébe.2007.09.06. Kelés 03:30, M. bátyja kivisz a reptérre, minden gyorsan zajlik, még fel sem fogjuk, hogy mi van, már Rodosz felé hasítjuk a levegõt. Rodoszon ezzel szemben már minden húzódik, mint a rétes tészta. Vagy egy óráig tart, míg kijön a szalagon a csomagunk, embertömegek hömpölyögnek a reptéren. Úgy tûnik nagyobb légiforgalom van itt, mint egy nagyvárosi reptéren. A belföldi járatra még nem lehet bechekkolni. Csomagmegõrzõ nincs. Rodosz város busszal vagy taxival kb. fél órára van. Görög idõ szerint fél 11 elmúlt, 14:20-kor indul a másik gépünk. Nem éri meg elmenni a városba. Az utazási irodánk képviselõje javaslatára áthurcoljuk a reptérrel szemközti kis kávézóhoz a cuccainkat és egy frappé mellett múlatjuk az idõt. Akklimatizálódunk: görög zene, csupa helybéli, párás meleg...ismét Hellászban vagyunk. Én mot éppen TIZEDSZER!!! Persze a frappé nem tart örökké, utána a reptéri váróban unatkozunk tovább, de az legalább légkondicionált. A váróból nagy üvegablakokon lehet nézni a le- és felszálló masinákat. Az Olympic Airlines propelleres masinája a 60 évekre... A teljes szöveg bejelentkezés után érhető el. |
|
|
Vojandi 2007-09-26
|
|
1426 88%
|
|
