Az ortodox világ egyik legfontosabb vallási ünnepe a Húsvét. A hajdan 40 napig tartó böjtölési idõt a modern görögök már csak egy hétre szûkítették. A húsvéti szertartások már Nagycsütörtökön elkezdõdnek, amikor egy gyönyörû mise alatt Jézus keresztre feszített képét körbehordják és a hívõk virágokat szórnak rá. A görög asszonyok már Nagypéntek napján hajnalban talpon vannak és ezernyi virággal díszítik Jézus jelképes sírját, melyet a templomokban állítanak fel. Amikor leszáll az este felemelik a sírt és kihozzák , majd kezdetét veszi a látványos húsvéti körmenet. A hívõk követik papjaikat a jelképes sír nyomában , miközben a harangok zúgása emlékezetet a kereszthalál tragédiájára.
Eközben otthonukban a görög asszonyok megfõzik a "magiricát", amit még éjjel meg is esznek. Ez egy hagyományos görög fogás, amely a tartalmas magyar levesekhez hasonlítható kisbárány belsõségeibõl, beleibõl fõzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással beverve, megcitromozva.
A Húsvét nem múlhat el áldáskérés nélkül. Éjfél elõtt mindenki ott várakozik a templom elõtt gyertyával a kezében, hiszen pontban éjfélkor megkondulnak a harangok és a templom mélyérõl elindul a szent láng, ami egyenesen Jeruzsálembõl érkezett. Mikor már mindenkinek megvan a lángja , siet vele hazafele és millió apró fény csillog az éjszakában. Az áldás és boldogság akkor következik be, amikor a láng kialvás nélkül az örökmécsesbe kerül, ami nem hiányozhat egyetlen görög otthonból sem.
A görög húsvét elválaszthatatlan tartozéka a „lámbádá”, az ünnepi gyertya.
A hagyomány szerint minden gyermek gyertyáját a keresztszülõ adja ajándékba, mely gyertyák manapság már nagyon ötletesek. Körülbelül fél méter magasak, színesek, játékos avagy vallási jellegüket a rájuk aplikált figurák, virágok, díszek adják meg. Kisfiúnak kéket, zöldet, kislánynak pirosat, rózsaszínût, fehéret szokás venni. Ezeknek a gyertyáknak fõ feladatuk hogy húsvét szombatján, az éjféli mise alatt az örök világosságot jelképezve égjenek a kicsi kezekben. Az égõ gyertyákkal szokás a temlomot körbejárni, de Nagypénteken az epitáfios menetet is kísérni.
A szombati éjféli mise után gyertyák viszik az otthonokba a templom szent tûzét, majd a gyertyákkal rajzolnak füstös keresztet az ajtófélfák fölé, elûzve a rosszat és szabad útat engedve a tavasz virágzó termékenységének.
A gyertyaégetés elmaradhatatlan szokása egy teória szerint valószínûleg a Vusiri-beli Isis tiszteletére rendezett Fáklyaégetõ ünnepségek nyomán maradhatott ránk. Isis az egyiptomiaknál, a hold lévén, az egyik életadó hatalom, mely összefügg a nemzéssel, fogamzással és az év járásával. Mint a hold megszemélyesítõjétõl, Isis-tõl jön minden élet és áldás. Igy kerül rokonságba Demeterrel (Magna Mater), Persephonéval és Hekatéval és mint ilyen itélkezik a lelkek felett az alvilágban, melynek kulcsai nála vannak. Az alvilágból õ küld jós álmokat és látományokat, segít a szülés nehéz percében, de sújt is bajokkal és nyavalyákkal, innen ered a nõk babonás félelme tõle és tisztelete iránta. Az alexandriai korszakban Isisnek tulajdonítják a vitorlák feltalálását, de õ a védõje a házasság szent frigyének is. Õelõtte a római császárok is meghódóltak, de Pannóniában is tisztelték az ezer nevû Isist. Isis imádata maga egy külön vallást hozott létre mely Egyiptom határain túlterjedt és behatolt a hellénizmusba is.
Isis istennõ ünnepén Egyiptomban a tömeg fáklyákat égetve vonult az áldozati helyre. Herodotos szerint ebben az idõpontban minden Egyiptomi ház elõtt, minden ablakban égett a fény, miközben az Isis tiszteletére rendezett ünnepség kibontakozóban volt. A fényeket azért gyújtották hogy Isis megtalálja Osiris, meggyilkolt bátyja és férje testét és azt feltámassza.
Egy másik teória szerint a húsvéti gyertyaégetés szokása az orgiasztikus Dionysos ünnepek maradványai hisz e kultusz lényege is az hogy Dionyos az évi jó termés, termékenység istensége, ki ihletõ jós-isten egyúttal, ez a jótékony szellem megszállja az embert, ki segítségével diadalmaskodik a természet démonikus káros mûködésén, ugyanakkor õ a földmûvelõ lakosság istene is.
Dionysos tiszteletére rendezett orgiasztikus ünnepek alkalmával a Menadokat is átszármaztatták a mitológiából. Õk voltak azok a bacchánsnõk, feldühödött asszonyok, akik a Kythaeron hegyén Pentheus tébei királyt, büntetésbõl azért, mert Dionysost üldözte, széttépték. Hagyományképpen átszármaztak a Dionysos-kultuszba is, amely ünnepélyeken a Menadok kezdetben egy élõ gyermeket, késõbb állatokat téptek szét áldozatul, s ennek meleg húsát ették és vérét itták. Ezekre a hegyen tartott ünnepekre éjjel került sor és a hegyre fáklyák kiséretében vonultak fel.
Sziasztok!!! Nem tudjátok véletlenül,hogy mikor van a Kagylófesztivál???
Eddig csak azt sikerült kinyomoznom hogy júliusban van, és Makrigialos környékén.
Köszönettel várom az információt.Mindenkinek csodás nyarat,és jó nyaralást kívánok.
Katus
Sziasztok!!! Nem tudjátok véletlenül,hogy mikor van a Kagylófesztivál???
Eddig csak azt sikerült kinyomoznom hogy júliusban van, és Makrigialos környékén.
Köszönettel várom az információt.Mindenkinek csodás nyarat,és jó nyaralást kívánok.
Katus
Szia!
Makrigialos-on július 22-23-án van. Az Androméda TRavel katalogusában olvastam.
Számosz minden falvában legalább évente egyszer, de néhol többször is, megtartják a templom felszentelésének ünnepét. Ilyenkor már elõzõ este elkezdenek levest fõzni (jortinak hívják) egy hatalmas üstben, amibõl másnap mindenki, aki a falut meglátogatja ingyen ehet. A levesben általában gabona, hagyma, olaj, fûszerek és víz, valamint bõséges hús van, de ha böjtidõre esik az ünnep, akkor a húst csicseriborsóval helyettesítik. A levest egész éjszakán át a szabadban fõzik. Másnap a templomi ceremónia után zene és tánc mellett mérik ki a levest a falu fõterén."
Október 28.-án ismét Görög Nemzeti Ünnep van, a Nem napja.
Nézzük mit is jelent:
1924. május 1-jével Görögország köztársaság lett, II. György pedig romániai számûzetésbe kényszerült.
A világgazdasági válság következményeként 1933-ban a királyi párt megszerezte a parlamenti többséget és 1935. november 9-én György újból, immár másodszor lépett trónra. Vége lett az elsõ görög köztársaságnak. 1936 áprilisában Ioannis Metaxas tábornokot Görögország kormányfõjévé és külügyminiszterévé nevezték ki. 1940-ben Mussolini ultimátumot adott Metaxas tábornoknak az ország kapitulálásához, mire Metaxas a híres "όχι"-val (nem) felelt. Ez a nap (október 28.) ma nemzeti ünnep a görögöknél. A visszautasítás ellenére 1941 áprilisában német, olasz és bolgár csapatok vonultak be az országba. Április 21-én a görög-angol fegyveres erõk kapituláltak, II. György és a királyi udvar, valamint az angol csapatok elõször Krétára költöztek, ahonnét májusban elûzték õket. A görög emigráns kormány ezután az egyiptomi Alexandria, majd a háború végéig pedig Londonban székelt.
A Szilveszter nem tudom, mennyire számít ünnepnek, de ide írok róla, mert máshova kevésbé illik a témába.
Szóval, a "Görögországban élek" topikban vetõdött fel, hogy van-e valami tipikus szilveszteri szokás. Tegnap utána is kérdeztem görög férjes barátnõmnél.
Azt mesélte, hogy az ünneplésbe semmi nagy különbség nincs, mit nálunk, a tüzijáték nem annyira jellemzõ.
Viszont van egy népszokás, miszerint sütnek egy pitát (leveles tésztát, süti szerût). Amibe egyetlen pénzdarabot rejtenek el. Ezt becsomaglják alufóliába és belesütik a pitába. A pita úgy néz ki, mint egy torteszerûség. Éjfélkor felbarabolják és a család minden tagja kap egy darabot, az is, aki nincs ott, annak félretszik. Amikor megeszik, valaki megtalálja a pénzt. Nos, annak az illetõnek egész évben szerencséje lesz. - Hát ennyi lenne. Azért érdekes.
nekem nem kellene szerncse egész évre
csak hakinn lennék és szilveszterkor görög igazi gyrost ennék nekem onnantól tutira jól mene minden dolgom az elõttem áló évben
igy ez áttevõdik nálam csak nyár végére és onnantól megy a szerencsém
a ma ga útján elõre
úgy Andi hogy mivel egy évben csak egyszer van alkalmam kimenni
és ez pedig nyár vége nekem onnantól kezdõdik egy ÚJÉV!!!
nekem azután szép az évem, a következõ nyárig
Ezt hívják Vaszilopitának (Βασιλόπιτα), Lacikenyérnek. Nagyon egyszerû elkészíteni:
Ezeket teszem bele:
25 dkg margarin
2 kiskanál reszelt citromhéj (zacskóban szárítva is kapható)
2,5 csésze (5 dl) cukor
6 tojás
3 csésze (6 dl) liszt elkeverve egy csomag sütõporral és 1 kiskanál szódabikarbónával
1 csésze (2 dl) tej
2 evõkanál citromlé
0,5 - 0,5 csésze (1 - 1 dl) felaprózott pisztácia, dió, mandula
1 db alufóliába csomagolt tiszta pénzérme
És így csinálom:
Összekeverem géppel a vajat és a citromhéjat. Mikor kifehéredett, hozzáadom a cukrot és egyenként a tojásokat, majd habosra keverem. hozzáadom a sütõporos-szódabikarbónás lisztet, a tejet, a citromlét és a magokat. Beleteszem a pénzérmét, és jól átkeverem. Beleöntöm a sütõpapírral kibélelt nagy kerek tortasütõbe és 90 - 115 percig sütöm - légkeveréses sütõben 160 fokon (~180 fokon sima elekromos sütõben, a gázsütõt pedig ezekhez kell viszonyítani) szép sötétbarnára. Van, aki 20-30 perc sütés után megszórja a tetejét is a magokkal - én nem szoktam. Néha megreped, néha nem.
Fontos! Nem ijedek meg, hogy a héja kemény lett - ha kihûlt, nem állok neki megenni, hanem alufóliával letakarva elteszem másnapra. A benne lévõ nedvesség át fogja járni a héját is, és szépen fel fog puhulni.
Szirup:
4 csésze (8 dl) víz
2 csésze (4 dl) cukor
1 narancs héja
1 kis darab (vagy 1 kiskanál) fahéj
A tojásokat a cukorral habosra keverjük, hozzákeverjük az olvasztott margarint, a narancs levét, a grízt, a diót és a sütõporos lisztet. Ha túl sûrû, lehet még narancs levével higítani.
Sütõpapírral kibélelt tepsibe rakjuk, 45 percig sütjük 160 fokon légkeveréses sütõben (180 fokon sima elektromos sütõben, ezekhez képest kell a gázsütõt számolni).
Amíg hûl, megcsináljuk a szirupot: a vizet, a cukrot, a narancshéjat és a fahéjat feltesszük forrni, majd pár perc kevergetés közbeni forralás után (nem kell, hogy túl sûrû szirup legyen) a tepsiben hagyott tésztára öntjük szép lassan, mindenhova jusson. A végével vigyázzunk: a fahéj maradjon a lábosban. Nem kell meglepõdni, szinte a teljes szirupot fel fogja szívni a tészta másnapra, a gríz szépen fel fog benne puhulni.
Ha ma 18.50-kor a tavalyi mûsorát ismételné a TVPaprika, akkor láthatnánk a vaszilopita elkészítési módját. Múlt évben biztosan benne volt. Nekem nagyon tetszik ez a népszokás.
Nincs beírva úticél.
Görög ünnepek
