Szerintem ez így nagyon speciális. Mármint a fogalom: hegymászás. Bõvítsük ki a topikot, a hegyi túrákra és vándorlásokra, akkor többet tudok írni ide én is.
Az nagyon jó lenne, mert mint õrült (teljesítmény)túrázó minden tippet szívesen fogadok. Ha végre nem dolgozok hétvégén, nekiindulok a Szerresz környéki hegyeknek (a Lailiaszi síközpont 26 km, de a legközelebbi dombok már fél órára vannak gyalog)
A hegymászók számára az Olymposz kedvezõ hely. A hegymászó egyesületek nagy odaadással alakították ki a túraútvonalakat, és a speciális vendégváró menedékházakat. A hegyet keresztezõ utak és ösvények láttatni engedik a hegy flóra és fauna választékát és természeti szépségét, még azon látogatók számára is, akik nem annyira érdeklõdnek a hegymászás iránt.
A legkönnyebb túrák Litohoroból indulnak. Az E4-es hegyi túraútvonalon az Enipeasz szurdokán keresztül, az 1100 méter magasságban található Prionia kilátójához jutunk. Ott meg lehet pihenni, és a folytatáshoz információkat lehet szerezni. Prioniába egy 4-5 órás gyalogtúrával, vagy autóval az erdei úton lehet eljutni. Az út során kiépített kilátók találhatók, ahonnan gyönyörû a panoráma.
Prioniától az edzett hegymászó eljuthat a "Spilios Agapitos" menedékházhoz (2100 méteres magasságban).
Prionia elött pár kilométerrel, Gortsia kilátójától indul az útvonal a Múzsák fennsíkjához 2600 méteres magasságba, ahol hegyi menedékházak mûködnek. A menedékházaktól kezdõdik a hegymászás az Olymposz legmagasabb csúcsáig.
Léteznek más, kipróbált útvonalak is a túrázó állóképességéhez mérten, amelyekrõl részletes információval rendelkeznek a hegymászó egyesületek.
Olymposzi hegymászó túrák Dionból és Petrából ugyancsak indulnak.
1938-ban az Olymposzt Nemzeti Parkká nyilvánították. A hegy keleti oldalán elterülõ 40.000 dekár terület alkotja a Nemzeti Park központját, ahol tilos a bárminemû fakitermelés.
Pieria-hegyek Pieria nyugati oldalát foglalják magukba. Az Olymposzi hegyvonulattól a Titario-hegy válaszja el õket. Különösen festõi, hagyományos falvakat fognak közre. Pieria-hegyek csúcsai híres hegymászótúrák végállomásai. A Pieria hegyei jó úthálózattal rendelkeznek. Vidéki mellékutakkal, kavicsolt közutakkal és földutakkal szintúgy, mint a hegyi ösvényekkel, mely utóbbiak nem csak hegymászást teszik lehetõvé, hanem a festõi környezetben tett gyalogtúrát is. Az úthálózat autókirándulásokra is lehetõséget teremt.
Pieria legjelentõsebb csúcsai a Flamburo (2197 méter), a Thoma Rahi (2020 m), a Sarakatsana (1680 m), a Saltapida (1932 m) és a Samari (2002 m). Pierián a hegymászási lehetõségek meglehetõsen fejlettek. Pieria két menedékházzal rendelkezik. Az elsõ Ano Milia településen (1000 méter magasan), a második Sarakatsanan (1680 méteres magasságban). Ano Miliától Flamburróig a túraút erdõkön és folyómedernél halad. Különösen festõi a táj Palia Vriatól Monahó Neroig, ahol az ókori kõbányán keresztül halad az út.
Az E4-es hegymászó útvonal keresztezi Pieriát és az Plymposz felé halad. A gyalogút elhalad a Flamburroi csúcs közelében, Ano és Kato Milia falvai mellett és leérkezik Kató Miliába. Továbbmenve az út áthalad Dionon és Litohoroba ér.
A Pieria-hegyek bükk, tölgy, lucfenyõ, és erdeifenyõ erdõket foglalnak magukba.
A Vikosz-szurdok minden túlzás nélkül Görögoszág egyik legszebb vidéke. Az érintetlen természet és a napjainkban még kevés számú turista különleges élményt biztosít. Tériszonyosoknak nem javasolt itt kirándulni, mert a túra során sehol sincs korlát.
A Vikosz-Aoosz Nemzeti Parkot a Voidomatis folyó alakította egy impozáns méretû kanyonná. A különbözõ szinteken kialakult természetes balkonokról lélegzetelállító kilátás nyílik a kanyon eges részeire. „Görögország legpompásabb panorámája” – így emlegetik. A legszebb kilátás a Monodendrivel szemközti oldalon fekvõ Vradeto faluból nyílik. Vradétóból egy õsrégi, kikövezett, megszámlálhatatlan lépcsõt magába foglaló szamaragoló ösvény vezet meredeken lefelé. Vradétóból jól kitáblázott utak vezetnek három kilátóbalkonhoz.....
még lesz folytatása is ennek a szövegnek...addigis egy pár vándorkedvre derítü kép:
Serrestõl igen messze van, de szerintem Jaonninán át eljutsz oda busszal...
Adok egy Ioannianai utazási iroda címet, akik Ioanninából szerveznek oda túrát:
Robinson Travel Agency, Konstantinos Vassiliou, Odos Merarchias 10, Gr-45445 Ioannina, Tel 0030/651/29402
Szerintem 3 napot rá kell szánjál, mivel a túra maga egy napos+utazás...
Mi Számoszra utazunk és a szigetet az útikönyv vándorpradicsomként említi. Le van írva egy 14 km-es túra véletlenül pont Kokkariból (ahol a szállásunk lesz), amit szeretnénk végigcsinálni. Azt is írja az útikönyv, hogy Számoszon 7 féle kígyófaj él, ebbõl kettõ vizikígyó. Na már most, mi az a vizikígyó? Mármint melyik vízben él, a tengerben, vagy édesvízben? Nem szeretnék vele találkozni. A másik ami meg aggaszt, hogy a maradék 5 féle kígyó mérges-e, mert errõl már nem ír a könyv, mert lehet, hogy így nem merünk elmenni túrázni. Állítólag nagyon benõtt, dzsungelszerûek az ösvények. Még sakál is ál a szigeten!
Tud valaki valamit a Görögországban élõ kígyókról?
Én nem irtózok a kígyóktól, sõt ha kell meg is fogom, de lila dunszton sincs, hogy melyik lehet vipera vagy más
Szóval végülis csak annyit szerettem volna tudni, hogy mennyi esély van rá, hogy ilyen macchia szerû bozótosban vezetõ ösvényen kígyóval találkozok és hogy az megmarhat-e?
De gondolom, ha annyit ír az útikönyvem a túrákról, a kígyókat meg csak megemlíti, de nem figyelmeztet, hogy veszélyesek is lehetnek, akkor biztosan nem azok.
