Amúgy meg engem is érdekelne, hogy h.apciéktól mennyit kértek, de ha ennyire tabu, illedelmesen nem feszegetem.
Csak összehasonlításképp, ez volt az én ottani történetem:
A panorámakilátás után éttermet keresünk. Ma halra vágyunk! A gírosz finom, de már lassan a fülünkön jön ki. A fõutca elején nem találunk szimpatikus helyet, majd ott, ahol a kedvenc gíroszárusunk van, a Hotel Epidavrosszal szemben találunk egy kis éttermet. „Fish Restaurant” áll a táblán. Csak egy öttagú család ül ott és lakomázik. Tetszik a hely, beülünk a ponyva alatti nyitott részbe, kint az utcán. Hamarosan jön egy öregember, egy szál sortnadrágban, meztelen felsõtesttel, nagy lógó hassal. Alig tud két szót angolul, de mindenáron figyelmeztetni akar, hogy itt csak hal van.
Nem baj, nem baj – mondjuk, mi pont azt akarunk.
Kérdi hát, mit eszünk?
Kérjük az étlapot.
Étlap? Az nincs - feleli. Csak Fish!
Remek, semmi gond, ezt már megértettük, és mi pontosan halat akarunk. Méghozzá kardhalat, amit Naxoszon ettünk elõször és mennyei volt. Mondjuk neki: „Swordfish”- nem érti.
Mondja: Kalamari, Greek Salad…
Na jó, ha másképp nem megy, hát együnk kalamárit. Kicsit csalódottak vagyunk, mert azt bárhol ehetünk, de ha már egy „Fish Restaurantban” vagyunk, hadd együnk halat.
Eltelik egy kis idõ. Kihoz az öreg egy kis tál olajos citromos apróhalat elõételként, és hozzáfûzi, hogy ez az õ specialitása. Tényleg nagyon finom. Majd jön görög saláta, ami akkora nagy, hogy négy embernek is sok lenne.
Tetszik az egész dolog: a laza öregember, aki az egyetlen pincér itt, valószínûleg maga a tulajdonos is, kedves, közvetlen. Nem beszél angolul, de azért megértjük nagyjából egymást. Szívét, lelkét beleadja abba, amit csinál. Örülünk, hogy idejöttünk. Máshol kapunk egy kis adag görög salátát és mini adag tintahalat és jó sokat fizethetünk érte. Itt még az árakat sem tudjuk, de valahogy nem is aggódunk emiatt, itt az öregnél biztosan nem is drága.
Az öttagú család a kinti rész másik oldalán egy nagy közös tálról vesz magának mindenféle jókat, tengeri herkentyûket, rákokat. De szívesen ennénk mi is azokat, de azok nekünk megfizethetetlenek. Kihozza az öreg a kalamárit. Csak bámulunk. Hatalmas ovális fémtálon akkora halom ropogósra sült apró tintahal tornyosul, hogy az is négy embernek elég lenne. Nagyon finom, talán még ilyen jól elkészített tintahalat sosem ettünk…pedig már sokat ettünk. Nagyon elégedettek vagyunk és értékeljük, hogy ez az öregember megmaradt a maga természetességével, bájával, olyannak, amilyen, és nem formálta át pénzéhes, álkedves hiénává a turizmus ördöge. Agyon dicsérjük. A tintahalat mind begyûrjük, a görög saláta fele ott marad. Már mozdulni sem tudunk, úgy tele vagyunk, erre még hoz egy darabokra vágott fél görögdinnyét. Jéghideg…és rengeteg. Leginkább nem ennénk már abból, mert még a végén rosszul leszünk, de nem lehetünk ennyire illetlenek, hát mosolyogva gyömöszöljük lefelé a jéghideg, zamatos dinnyét, mindaddig, míg úgy nem találjuk, hogy most már megettük azt a mennyiséget, ami nem okozhat sértõdést. Valóban nem fizetünk sokat. El is határozzuk, hogy ide biztosan eljövünk még egyszer. Aztán valahogy már kimarad ez a még egyszer, nem jövünk sajnos többet.
Hehe! Koszi a aszep beszamoloert:) Sajna en husevo vagyok vszinu nem probalom ki az oreg sulthalat, esetleg tudtok hasonlo tavernat keftedeshez, gyroshoz...?
Közben miis jártunk oitt, nekünk több volt igaz kértünk Ouzot vörös bort, a végén kérdezés nélkül hozta, na nem a dinnyét hanem valami édességet mandulával és dióval illetve ásványvizet hozzá
Ha lesz erõm részletesen leírom képekkel együtt.
Minket nemcsak õ szolgált ki hanem az egyik lánynak adtam oda a képet illetve a leírást, hogy mit szeretnénk görögül erre az nevetve elrohant és visszajött megkérdezte a dolgokat (saláta ital stb) aztán jött az úriember kezében a képpel, mondja, hogy az õ.
Én meg mondtam neki, hogy I know P
Aztán behívott nekem is mutogatni a halakat, hogy melyiket kérem.
Koszi szepen a halvendeglos sztorit, igaz a parom es en nem szeretjuk a halakat es a tengeri kutyuket de a barataink nagyon jot kajcsiztak az oregnel Megvoltak elegedve mindennel, igaz 34 eurot fizettek
Hát ennek örülök... Azért ennyi pénzért az már dorbézolás volt, bár az öreg mondta, hogy a hal az drága... Nem hoztátok szóba, hogy már híre van itt? Legalább egy salátát ehettetek volna nála, meg egy pofa bort. Ahogy ismerem, biztos hozott volna hozzá egy kis apróhalat; na az az igazi ciki (gondolom, merõ udvariasságból megettétek volna). Szabad tudni, mit ettek a barátaitok?
Mi inkabb atmentunk addig a mellette, a "keresztezodes" tuloldalan levo grillezobe es a legnagyobb meglepetesemre Toloban talan itt volt a legjobb a gyros tal!
Hehe, lehet ez lesz az. A masik kiszemeltben mindig a gyerekek meloztak, akik erdekesen beszeltek az angolt? Ha jol emlekszem volt a Taverna elott egy zold haromkereku szallito jargany.
A járgányra nem emlékszem... Gyerekek voltak, akik néha rendelésre el is vitték a gyrost valahova. Nem biztos, hogy ugyanaz... Az utcán volt egy sor asztal, nagy portál, amin be lehetett látni, bent a pultnál is lehetett elvitelre rendelni...