Az utolsó mesém jön. A többit majd a beszámolómból, amivel most lettem kész. Jelentem a képeket is mind feltöltöttem már.
7 körül indulunk a városba vacsorázni, de megfogadtuk, hogy görög taverna ki van zárva, ma pizzát fogunk enni. Mikor odaérünk a pizzáshoz, beugrik nekem, hogy a közeli mellékutcában van egy kis görög taverna, ami mindig olyan szimpi volt, terveztünk is odamenni, mi lenne, ha mégis görögöt ennénk. Meglepõdésemre M. egész könnyedén ráhajlik a dologra. Így odamegyünk. Leülünk, rendelünk (M. musszakát, én kleftikót, amire már régen vágytam). Bámészkodunk. Egyszer csak két alak érkezik a látómezõmben, akiket ismerni vélek, majd egy másodperc töredéke alatt bevillan: Hát persze, Barbara és Karl, a grazi osztrákok, akiket Szántorinin ismertünk meg 2004-ben és õk beszélték tele e fejünket, hogy el kell jöjjünk Kárpátoszra. Már állok is fel és kiáltok: Karl!!! A férfi felém fordul, pillanatig elgondolkozik, majd rohan oda hozzánk, akkor már Barbara is észrevesz. Gyorsan átülünk egy másik, nagyobb asztalhoz. Szikrázok az izgatottságtól, nem bírom elhinni, hogy véletlenül találkozunk két emberrel, akiket 3 éve egy másik görög nyaralás alatt ismertünk meg és azóta soha többet nem is hallottunk egymásról. Csak úgy áradozunk. Õk elmesélik, hogy a következõ évben a mi meséink alapján Náxoszra utaztak, aztán mesélnek Krétáról, mi meg Számoszról. Most kilencedik alkalommal vannak Kárpátoszon, az a kedvenc szigetük. Akkor is! Pont ebben az idõben, pont ebben az utcában, pont e vendéglõnél???? Hihetetlen. Teljesen fel vagyunk mind spannolva az izgalomtól. Közben leteszik elénk az elõételt (rántott padlizsán és olajos, ecetes szardella), de még hozzá sem fogunk, mellé teszik a fõfogást. Ilyet még nem tapasztaltam, hogy egyszerre hozzák ki mindkét fogást. A fõételt kezdjük enni, mondván, hogy az elõétel majd jó lesz késõbbre, amíg itt ücsörgünk és beszélgetünk rég nem látott barátainkkal. A kleftikóban csalódok. Számoszon a báránycombot alufóliában sütötték és kefalotiri sajt volt rajta. Itt agyagedényben van, tele van mócsinggal és valami szósz van hozzá. De most ez cseppet sem érdekel, mert magával ragad a beszélgetés heve. Az étterem nagyon hamar megtelik (azaz az utcán vagyunk kint), és a pincérnõ egyszer csak elõáll egy kis tál desszerttel és a számlával és bejelenti, hogy mennünk kellene, mert kell másoknak a hely. Totál felháborít, hiszen rendeltünk még italokat és azt már ki sem akarják hozni.
Andi! Én tudom, hogy nem ez a dolgok lényege... Én alapjában véve egy nyuszi vagyok, de szeretném én azt látni egy tavernában, vagy bármi etetõben, hogy ehetetlen a kaja és szó nélkül hagyom, vagy idõ elõtt ki akarnak rakni... Nehogy már a farok csóválja a kutyát...! Nem ismerek rád! Már kicsit sok lehetett egymás után, talán belefásultál... Amúgy élvezem minden mondatod...
Köszönöm. Kész vagyok az egész beszámolóval, de nem írok ide többet, mert akkor tényleg duplán lenne fent a hellaszon, annak meg nincs értelme. Majd Jox felteszi, ha hazajött. Örülök, hogy teteszik. Lesz még pár ilyen jópofa rész, de alapjában egy átlagos, kellemes nyaralás volt, kevés izgalommal
a nagy lakoma
szal az úgy volt,hogy 4 éve(!) voltunk Montenegróban(Budva),ahol az uccsó estén ettünk grillezett homárt(JÓVANNA,EZ NEM FELVÁGOSDI,CSAK ISTENI JÓ VOLT.)
ÉS AZÓTA KERESÜNK ILYEN LEHETÕSÉGET,DE SEM TÖRÖKBE,SEM HRVACKABA NEM TALÁLTUNK IJJET...
NO MOST BEMENTÜNK Rethymnoba(kabbe 5 kilcsi)(=busszal=1,2 EUR/fõ oda) és ott találtunk egy éttermet(?) a kikötõben,ami nem is étterem,hanem magyar viszonylatok között inkább egy családi kisvendéglõ.
No oszt akko' "belecsaptunk a lecsóba ",mert itt "sztá kárvoná"sta karvouna(=görögül parázs)-n fõztek,kaptunk is érte baráti vállveregetést+ Puszkász Öcsit,rendesen,itt megpróbáltak minket "levadászni",de ez nem jött össze,mert mi direkte ezért jöttünk,ugyanis sehol máshol nem volt parázson sült grill étel,csak itt(!) ,no ez nem teljesen igaz,de itt Rethymno környékén a grillezett ételek villanyon (pl:gyrost mint nálunk,ez volt a legkevésbé finom),vagy gázon (ez már sokkal ízletesebb volt) készítették általában.A buszból láttunk még egy helyet,ahol parázson grilleztek.No, így már korrekt.
Mondanom sem kell, fullhouse" volt,közvetlenül a korzó mellett 0,5 méterrel volt csak szabad asztal,de mit számít(?)
osztat ottan mondtuk,hogy Mi ide gyöttünk,from Magyari,no oszt ez volt jó pont...
Étlapot ki se nyitottuk(mert minek is ,mert volt kinn egy "natura" hûtõ(=morzsolt jégen tengeri salad=tucatnyi tengeri herkentyû,frissen),oszt csak "böknünk" kellett,hogy mit is akarunk megenni(na jó,elõtte volt fél kila fekete kagyló grillen,fokhagymás mártásban,hmmm:) )
No oszt böktünk,termetes langusztára,amit félbevágva parázson grillezve hoztak,(no,lesz mire emlékeznem kb.x évig)
Ha azt mondom isteni volt és elég volt,akkor még meg sem közelítettem a lényegét(!)
Mondjuk drága is volt(tokkal-vonóval,borravalóval=70 EUR-t kostált),de ijjet itthon soha nem ehetsz,bármennyit is adnál érte...
A lényeg: Rethymno-kikötõ-Seven Brothers Taverna
No ezt tutti ajánlom!
No még egy mondat a lakomáról: a langusztához kaptunk egy rozsdamentes "HARAPÓFOGÓT" ÉS EZ NEM VICC,MERT A PÁNCÉLJÁT,CSAK EZZEL LEHETETT LESZEDNI,MEG EGY KIS AMOLYAN SZÚRKAPISZKÁT(SZINTÉN 18/10-ES) ROZSDAMENTES ACÉLBÓL,AMIVEL AZ APRÓ RÉSZEKET LEHETETT "KIMENTENI" A LANGUSZTA HÉJÁBÓL...)
(bocs a caps lock-ért
Még egy info: ha az étlap alján látjátok a V.A.T. betúket,az azt jelenti,hogy a "borravaló" benne foglaltatik az árban.
És még egy pár apróság:maga a vacsora a következõkbõl állt:
oliva krémes(paste) piritóst (természetesen parázson sütve)(=ezt nem kell elõre megenni,mert jól jöhet a fõételhez) + Caciki+cretan salad+ fekete kagyló+ languszta (ugy 60 dkg-os volt)+ a végén a "cég ajándékaként" mézédes görögdinnye+ 2x1 cent raki(=törkölypálinka,no nem olyan mint általában nálunk,ezt tényleg jól csinálják,finom és nem fejfájós),+ 2 sör és 1 Seven Up.
Szal bõséges volt!
Hogy jobban el tudjátok képzelni,íme egy újabb slájdsó:
Köszi a kérdést.
Az arcomon lévõ három csípés olyan lett etére, mint egy gennyes pattanás és ki is fakadt, a tengervíz pedig annyira kimart a pici sebeket, hogy csúnya lukak (hegek) maradtak vissza utánuk. A párom térdén nagyon érdekes lett. Hosszanti csíkok lettek (mint a terhes nõk hasán az ún. striák), lila színûek, azok alatt is volt genny, de nem fakadt ki, hanem olyan volt, mintha ilyen hosszanti árkok mentén felrepedezett volna a bõre. Nem fájt már többet. Azóta elmúlt neki, nekem látszik az arcomon.
Andi
Ahh, akkor maskor ugy gondolom ketszer meggondoljatok hova usszatok be. Sajnalom, az iagazsag az hogy pont arcon zavarna ilyesmi a legjobban. Parod "kellemesebben" meguszta. Meg1xer sajnalom.
Igazából Popeye örülök, hogy nem lett valami idegbénulásom. Mikor lezsibbadt a fél arcszerkezetem, igencsak beparáztam. A heg, remélem, idõvel elfakul. Pillanatnyilag most egy kicsit nagyobb heg foglalkoztat éppen a testem másik tájékán
Szia h.apci!
Kicsit utánanéztem. Ez a hangszer csak Karpathoson létezik és a Lyra nevõ hangszernek egyik helybéli változata. Hegedûhöz hasonlatos, de a térdre támasszák, aikor játszanak rajta. Általában csoportokban találkoznak az emberek, egyik játszik ezen a lyrán és elõénekel egy stófát, majd a többiek utánaénekelik. A szöveg általában az élet dolgairól szól, sokszor imprivizált. Sokszor társítják a hangszert egy Tsambouna nevû, a skótdudához haonló hangszerrel.
Igen, ez a picike. Köszi h.apci a képet! Ahol volt a szállásunk, az utca sarkán volt egy kis viskó ház, az elõtt mindig kint ült egy bácsi egy sámlin és egy ilyen hangszert faragott éppen, de még nagyon kezdeti állapotban volt. A két hét alatt sem haladt vele túl sokatelõre.
Folyamatosan olvasom a beszámolót itt is,ott is,érdekes helyen voltatok,de azért ezt az õrült szelet nem irigylem...A gyönyörû partokat és strandokat igen.Az eddigiekhez:milyen étel a szuzukakia?Még nem hallottam.Meg a snorklizásról sem.Lehet,hogy lükeséget kérdezek,de tényleg...
Nincs beírva úticél.
Én alapjában véve egy nyuszi vagyok, de szeretném én azt látni egy tavernában, vagy bármi etetõben, hogy ehetetlen a kaja és szó nélkül hagyom, vagy idõ elõtt ki akarnak rakni... 
Nehogy már a farok csóválja a kutyát...! 
Nem ismerek rád! 
Már kicsit sok lehetett egymás után, talán belefásultál... 
Amúgy élvezem minden mondatod... 
Válasz a #45643. hsz-ra
