A nagy görögözés keretén belül Startos barátunk elkezdett egy remek "játékos tanulási módot". Nevezetesen feldob találóskérdéseket, vicceket és egyéb megoldandó feladatokat, ami késztet a szótárazgatásra, a görög észjárás megismerésére és mint a legutóbbi feladata bizonyítja, történelmi, kultúrális területekre is elkalauzol bennunket.
Az ilyen és egyéb módon felvetõdõ, elõkerülõ infókat ide lehet gyûjteni
1821. március 25-én általános felkelés tört ki Görögországban a török uralom ellen.
Szabadságharc és belsõ szakadás
A Bizánci Birodalom 1453-as bukása után a görögség nagy része török uralom alá került. A megszállás visszavetette a gazdaság fejlõdését, a parasztokra súlyos adókat vetettek ki, belõlük éltek a török és a hazai földesurak, az ortodox papok. A görög felsõ réteg, a fanarióták a szultán híveiként a birodalomban magas hivatalokat töltöttek be és bankárként is mûködtek. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után Törökország defenzívába szorult, a 18. század végétõl a kapitalizálódás segítette a görögök nemzeti ébredését. A XVIII. század elején bukkantak fel a törökellenes nemzeti mozgalom elsõ képviselõi, a hegyekbe menekült, magukat fegyveres rajtaütésekbõl fenntartó kleftiszek (rablók). A görögök az ortodox Oroszországtól várták a segítséget, az 1768-74-es orosz-török háború idején lázongás tört ki. A szabadságmozgalom a francia forradalom nyomán kapott új lendületet, amikor Konsztantin Rigasz költõ titkos jakobinus szervezetet hozott létre. 1814-ben alakult Odesszában a szabadkõmûves jellegû Filiki Etéria (Barátok Társasága), az Ypszilanti hercegek vezetésével, Athénban Joannisz Kapodisztriasz alapított titkos szövetséget.
Delacroix: A khioszi mészárlás
Ali albániai pasa 1819-es lázadása jelentõs török erõket kötött le, ezért az Etéria 1820-ban a fegyveres harc mellett döntött. Az elsõ megmozdulás 1821. március 6-án Moldvában volt, de a remélt orosz támogatás elmaradta miatt Alekszandrosz Ypszilanti felkelõi júniusra vereséget szenvedtek. Öccse, Dimitriosz a Peloponnészoszon (Moreában) robbantott ki lázadást március 25-én, amely általános törökellenes felkeléssé szélesedett. Bár mindkét oldalon követtek el atrocitásokat, az 1822-es khioszi török mészárlás és több fõpap kivégzése után Európa rokonszenve a görögöké lett: pénzt gyûjtöttek számukra, fegyverek és önkéntesek érkeztek az országba. A forradalom a nemzeti függetlenség mellett az agrárkérdés megoldását is célul tûzte ki, így maga mellé állította a parasztságot; vezetõ szerephez a kereskedõ polgárság jutott, a fanarióták kivártak, majd a maguk érdekei szerint próbáltak az eseményekre hatni.
Az elsõ nemzetgyûlés a felszabadított területeken 1822. január 1-jén ült össze Epidauroszban, itt kikiáltották a függetlenséget, alkotmányt szavaztak meg és kormányt alakítottak. Az év során kiverték a törököket Moreából, ám a nép képviselõi nem kaptak részt a hatalomból, az a községi elöljárók kezébe került. Polgárháború tört ki, amelyben az Etéria vereséget szenvedett, így nem oldódott meg a föld és a hatalom kérdése, s harc kezdõdött az angol- és oroszbarát irányzatok közt. A törökök kihasználták a belsõ feszültségeket, II. Mahmud szultán Mohamed Ali egyiptomi pasától kért segítséget. Ibrahim, a pasa fia 1824-ben elfoglalta Krétát, 1825-ben majdnem az egész Moreát, 1826-ban bevették Meszolongion erõdjét (1824-ben itt halt meg lord Byron angol költõ), 1827-ben pedig Athént.
A nagyhatalmak békéje
A harmadik, tzirinai nemzetgyûlés 1827-ben új alkotmányt fogadott el, amely a hatalom megosztásán alapult. Az oszmán kézben lévõ földeket részben bérlõk kezére adták, de a kétharmaduk állami tulajdon lett. A görög szabadságharcot azonban végsõ soron a nagyhatalmak beavatkozása döntötte el: Oroszország és Franciaország az Oszmán Birodalom felbomlasztásában volt érdekelt, Nagy-Britannia a közvélemény nyomására és kereskedelmi érdekeit követve lépett.
Navarino
A három ország 1826-ban Görögország autonómiájának megadására szólította fel a szultánt, az elutasító válasz után egyesített flottájuk 1827-ben Navarinónál szétverte a török-egyiptomi hajóhadat. Az oroszok hadat üzentek, az 1828-29-es (kilencedik) orosz-török háború eredményeként Törökország 1829. szeptember 14-én a drinápolyi békében kénytelen volt elismerni a görög függetlenséget. Az oroszok megszerezték a Duna-deltát és a kaukázusi partvidéket, a törökök autonómiát adtak Moldvának, Havasalföldnek és Szerbiának. 1830-ban Londonban a három nagyhatalom de facto elismerte a független görög államot a maguk védnöksége alatt, a londoni jegyzõkönyvet a Porta 1832-ben írta alá.
1831-ben a görögök 60 millió frank hitelbõl területeket váltottak vissza a törököktõl. Az 1827-tõl kormányzó, korábbi orosz külügyminiszter Kapodisztriaszt 1831 végén meggyilkolták, halála után a védnökséget gyakorló három hatalom a monarchia bevezetése mellett döntött, a trónra a kiskorú bajor Otto von Wittelsbach került. A három hatalom Görögországot de jure is elismerte, a határt a Volosz-Árta vonaltól délre jelölték ki. A Jón szigetek 1863-tól, Thesszália 1881-tõl, Kréta 1908-tól, Dél-Macedónia és Nyugat-Trákia 1913-tól, Kelet-Trákia fele 1920-tól, a Dodekanészosz 1945-tõl az ország része. Görögországban a szabadságharc emlékére március 25-ét nemzeti ünneppé nyilvánították.
Négy hónapja, Szeptember 16-an, választások voltak nálunk.
Vajon milyen színeszek, énekesek, riporterek stb. voltak parlamenti képviselõ jelöltek?
Miért ezek? Mert róluk lehet youtube videót találni!
Akkor is, ha egyszerû színesz, vagy riporter, a lentiek között akad, akinek egy (vagy több) egyetemi diplomája van -és nagyon okos–, de olyan is van, akire ez nem jellemzõ.
Korfuban született, eddig külföldön élt, ott lett az egyik legsikeresebb enekesno a villagon, o a Pireuszi polgármester helyettes.
A mostani Pireuszi polgármester egy két méter tiz centi volt kosárlabdazó:
O a legmagasabb, tizenharmas szamu gatyas, az europai kupanyertes gorog nemzeti csapattal, 1987-ben.
A fentiek között, Elena Rapti és Eva Kaili (a két legszebb lány) lett parlamenti képviselõ.
Giannis Ioannidis (a kosárlabda edzõ) lett az új sport miniszter.
Kedves Petros és Jorgos!
Most bukkantan erre a topicra és nagyon érdekesnek találom. Olyan információkat lehet itt megtudni, amikhez más úton nem igen tudnék jutni.
Kérdésem volna. Az 50'-es években sok görög menekült hazánkba. Szeretnék informálódni, hogy mi elõl menekültek és körülbelül hányan érkeztek akkor hozzánk. Egy stavrosi idõs görög bácsi szerint, /aki egyébként szintén emigránsként élt sokáig nálunk/ 400 000-ren voltak, bár én ezt egy kicsit soknak tartom.
Baráti üdvözlettel Josza
Ez a téma engem is nagyon érdekelne. Ugyan sokat hallottam már róla, de nem vagyok tisztában azzal, hogy valójában hogy is volt.
A 400 000-t sokallom, de nem tartom kizártnak sem.
A görög függetlenségi és polgárháború 1942-1949-ig tartott. A polgárháború miatt sokan elhagyni kényszerültek hazájukat. Fõként Kelet- Közép- Európa szocialista országaiban találtak menedéket.
( Magyarország, Románia, Csehszlovákia, Szovjetúnió, Lengyelország, Bulgária )
1947 decemberében megalakult Magyarországon a Segítséget a Görög Népnek Országos Bizottsága és több csoportban érkeztek menekültek vagy "menekítettek" , fõként gyermekek.
Az legelsõ csoport 1948 áprilisában érkezett és 840 gyeremekbõl állt.
Ha jól tudom, akkor 5 vagy 6 csoport érkezett 1948 és 1951 között.
Idézet errõl a honlapról: „1946-ban visszaállították a monarchiát, és kezdetét vette a haladó erõk elnyomása. A hatalomra jutott katonai junta féktelen terrorja miatt igen sok antifasiszta kényszerült hazáját, otthonát elhagyni.
A felnõttekkel együtt mintegy ötezer gyermek is emigrált Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan jöttek Magyarországra.
A Magyar Népköztársaság a politikai menekülteket befogadta, akik 263 görög településrõl származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát vetett fel.
Közel 7000 görög menekült érkezett Magyarországra. A Hortobágyon Mezõhegyesen, majd Budapesten, a Kõbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást.”
Vajon hányan maradtak itt,és élnek a mai napig itt,(mármint a leszármazottak)hányan döntöttek úgy hogy visszatérnek hazájukba,mi a véleményük Magyarországról,többen itt alapítottak családot,vegyesházasságot kötöttek,vajon nem bánták-e meg hogy itt élnek?????????
Ezeket a kérdéseket valószínüleg csak õk tudnák megválaszolni....
1954-tõl kb. 2000 fõ a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével visszatérhetett Görögországba. Területileg zömük épiroszi.
Az 50-es évek elején családegyesítés címén a Magyarországra menekült görögök közül többen is kivándoroltak, többnyire a szomszédos volt szocialista országokba.
A nagy csatak 1946 es 1949 kozott tortentek. Az angol hadsereg is vett reszt.
USA es Anglia nem engedtek volna hogy Gorogorszag legyen egy kommunista orszag.
Mi elol menekultek? A halal vagy a borton elol. Persze, nem volt eleg hely a bortonben, azert nehany kis szigetet is hasznaltak, mint pl. Makronissos meg Aistratis.
1981 utan, amikor az "Orszagos Szocialista Mozgalom" lett a kormany, engedtek be a menekultek tobbseget, sot: nyugdijat is adtak nekik.
Nagyon köszönöm a kimerítõ válaszokat. Külön köszönöm H.apci videóit.
Igen fájdalmas történet.
Hát igen, ilyen a történelem.
Isten hozta görög barátainkat Magyarországon. Örülök, hogy sokan közülük hazára leltek itt.
Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljam a Szegedi Görög Kisebbségi Önkormányzat és a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete által fenntartott kétnyelvû honlapot, amely a www.szegedigorogok.hu címen található meg a Világhálón.
Az egyes menü- és almenüpontok alatt a következõ tartalmakkal találkozhat az olvasó:
Ez alatt a menüpont alatt található a Szegedi Görög Kisebbségi Önkormányzat testületének névsora, valamint a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületének közgyûlési határozatai és közhasznúsági jelentései.
Honlapunk egyedülállóan nagy mennyiségû nyelvi anyagot tesz közkinccsé kezdõ, középhaladó és haladó szinten, hogy segítse ezáltal a görög nyelv elsajátításának lehetõségét. A folyamatosan frissülõ és bõvülõ tartalmak közül a legfontosabbak a következõk:
közel 100 internetes görög szótárból álló gyûjtemény, köztük saját készítésûek is
magyarázatokkal és feladatokkal kísért görög nyelvtan
a nyelvtanulás érdekében feldolgozott párbeszédek, viccek és dalszövegek
írásbeli próbanyelvvizsga anyagok alap-, közép- és felsõfokú vizsgára készülõk számára
feleletválasztós tesztek
szószedet az oktatásban használt tankönyvhöz
Görög sajtó ( https://www.szegedigorogok.hu/gsajto_hirvalogatas.html )
Honlapunk másik büszkesége. Itt a görögországi és magyarországi görög elektronikus sajtóhoz való hozzáférésen keresztül egy hírválogató rovatot is fenntartunk, amelyben a görög sajtó érdekesebb híreit olvashatjuk görög eredetiben és magyar fordításban. A lefordított cikkek száma meghaladja a százat. Az idei cikkek között olvashatunk például a görögök dohányzási és telefonálási szokásairól, az egészségügy problémáiról, a görög gazdaság helyzetérõl, az adórendszer változásáról, vagy éppen arról, hogy mennyire nacionalisták vagy patrióták a mai görögök.
Ezalatt a menüpont alatt az olvasó hozzáférhet az Országos Görög Önkormányzat, illetve a Szegedi Görög Kisebbségi Önkormányzat könyvtárának könyvállományához. A szegedi görögök könyvállománya folyamatosan frissül, a kölcsönzés feltételei adottak.
Galéria ( https://www.szegedigorogok.hu/galeria_kirandulasaink.html )
Itt vannak kiállítva a rendezvényeinkrõl készített fényképek.
Linkajánló ( https://www.szegedigorogok.hu/linkajanlo.html )
Linkajánlónkban többek között on-line sugárzó görög médiumokat és nyelvoktató oldalakat, valamint partnereinket, köztük az Országos Görög Önkormányzat és a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása honlapját ajánljuk.
Kényszer leszállást hajtott végre egy " Τσέσνα "- tipusú kis repülõgép, Dél-Krétán.
A repülõ Τυμπάκι-ból szállt fel, hogy ejtõernyõsök ledobását valósítsa meg, (katonai) gyakorlat részeként.
A magyar pilóta, miután az összes ejtõernyõs ledobását elvégezte, mûszaki hibát tapasztalt. A pilóta, szerencsére nagy lélekjelenlétrõl tanuskodott és épségben kijutott a gépbõl.
Stratos: Lemaradt az utolsó szó: κολυμπώντας azaz, úszva... (kiúszott a gépbõl? )
Nincs beírva úticél.
Tények, események, érdekességek
