Bal Salam a. m. a béke ura), 12 km. hosszu és körülbelül ugyanolyan széles görög sziget a róla elnevezett öbölben, szemben Eleuzisszel (Lefszina). Magaslatai egészen 380 m.-ig emelkednek, patkóalaku területén 4600 lakos él, kiknek fõ jövedelmét az olaj- és bortermelés képezi. Fõhelye Kuluri (ahogy egyébként a mai nép az egész szigetet is nevezi), a nyugati parton alkalmas kikötõvel, 1000 lakossal és érdekes helyi muzeummal, melyben különösen a mikenei korszakhoz tartozó leletek vannak összegyüjtve. A sziget északi partján állomásoznak a hadi hajók és uganott van a tengerészeti arzenál is. Sz. elsõ telepesei (neve után itélve) feniciaiak voltak, akiket eginai gyarmatosok szorítottak ki. A 40. olimpiasz kezdetéig a sziget megtartotta függetlenségét, azután a megaraiak, majd az athéniek kezére került s azoké is maradt egészen Kr. e. 318-ig, amikor Kassandrosnak hiábavaló ostroma után önként meghódolt a makedonoknak. Közbeesik Sz. legfényesebb történeti szereplése, az a tengeri csata, melyben Themistokles a persa haderõt megsemmisítette (Kr. e. 480 szept. 20.). A csatát, bárha szinhelye részben az eleuziszi öböl volt, részben a Pireusztól nyugatra esõ öböl, Sz.-ról nevezték el, minthogy a Sz.-i szorosban horgonyzott a görög hajóraj, mielõtt a persák blokádjuk által csatára kényszerítették. 232. Aratos ismét visszaszerezte Athénnek. A Kr. u. II. sz.-ig még mindig szerepel a sziget a történelemben.
forrás: Pallas Nagylexikon
Most komolyan, a sziget szaraz, nem annyira szep, a tenger szennyezett. Ott dolgoztam nehany honapig. A lakossaga tobb mint a fent emlitett, nyaron ket vagy harom szor annyi.
Szalamisz a legközelebbi sziget Attikához, védi az Ελευσίνα öblöt, csak szoros átkelõt hagyva a körülötte lévõ parthoz.
Területe 95 km2 és partjának hossza 105 km. Eléggé sûrûn lakott sziget, kb. 30000 lakosú.
Legjelentõsebb esemény ennek a kis szigetnek a történelmében a Szalamiszi csata (Kr. e. 480), ahol a város sarokba volt szorítva, a görög és a perzsa sereg között és a pezsák megsemmisítõ vereségével végzõdött.
Történelmének a folytatásában Szalamiszt elfoglalták Makedónok, Rómaiak, Bizánciak és végül a Törökök. Akiktõl felszabadult az 1821-es szabadságharc után.
A sziget fõvárosa Σαλαμίνα vagy Κούλουρι. A régészeti múzeumában a környék leletei vannak kiállítva, fõként ékszerek és kerámiák.
A fõvárostól 6 km távolságra ÉNY-i irányban található a Φανερωμένης kolostor gazdag bizánci díszítéssel és egy említésre méltó ábrázolása az "Utolsó ítélet"-nek ( Τελευταίας Κρίσης ).
A várostól DK-re közel Αμπελάκια-hoz, kevéske rom maradt fenn az ókori Σαλαμίνα fellegvárából, miközben a környéken a tenger mélyén ókori építmények maradványai találhatóak.
A Κολόνες völgyben található az az ókori város kevéske maradványa, amit valószínûnek tartanak, hogy a tulajdonában volt a trójai háború homéroszi hõsének, Telamón ( Τελαμώνιο ) szent királynak.
Nincs beírva úticél.
Salamis
Nincs beírva úticél.
