Megnéztem a mobil telefonra optimalizált változatot telefonról.
(ami eddig elkészült)
"Pofás"
Egész jól olvasható.
Sok sikert a készítőknek!
Üdv,
Tibor.
Sziasztok!
Nagyon nem idevaló a kérésem, de szerintem nagyon fontos. Kérlek benneteket nézzétek meg ezt a videót és ha egyetértetek vele szavazzatok az alatta levő linken. Köszönöm szépen
3 méhnyakrákból gyógyult lány megható történetét láthatjátok a videóban. Elhatározták, hogy mindent megtesznek azért, hogy senkinek ne kelljen végigjárnia többé azt az utat, amit ők megtettek. A Mályvavirág mozgalom célja, hogy minden nő tudja, hogyan előzheti meg a méhnyakrákot, és egyetlen nőt se veszítsünk el emiatt a betegség miatt! http://apps4.trilobita.hu/mch3/embed/020tiy
Nekem van pár ebből és Alfa-ból is, de csak Karácsony után lesznek üresek...ha akkor még aktuális lesz a kérés, írj. Természetesen nem kérek értük semmit, max. a postaköltséget álld...
Mi augusztus második felében utaztunk, és a szállásunk az Akrotiri-félszigeten volt, az apartman neve pedig "Georgia & Vicky". A tulajdonos, Manolis nagyon-nagyon jó fej, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Booking-on is ajnározzák...
Ez az út abszolút meghatározó jelentőségű volt számomra, mivel egyrészt gyerekkori olvasmányélmények alapján mindig vágytam Krétára, másrészt első pillantásra kialakult egy nagy Kréta-szerelem és aztán egy "országszerelem" is...
Egyfajta ősi otthonosság érzés akkor jött létre bennem, amikor Fodelében jártunk. Nemcsak El Greco miatt, nemcsak a falu szépsége és hangulata miatt, hanem főképp amiatt, hogy azon a napon Fodele apraja-nagyja épp egy hatalmas esküvőre készült. Mi a hentesüzlettel szemben üldögéltünk és néztük a vidám helyieket, aztán befutott egy pick-up egy halom nyúzott birka, vagy kecske tetemmel, amire a helyi légykommandó azonnal felfigyelt. (Ez természetesen rajtunk kívül igazán senkit sem zavart...)
nos mit mondjak, érdekes volt ezt olvasni, ugyanis...
...Mi aug. végén utaztunk, huszonvalahanyadikán, és történetesen a Georgia & Vicky egyik fsz-i apartmanjában szálltunk meg eurotoursilag.
Én is gyermekkori élmény, csak éppen film(sorozat)élmény (Ki fizeti a révészt?) hatására utaztam oda, nagyon vágytam a fehér sziklák után; aztán, hogy volt hatása, azt nem bizonygatom.
Érdekes még az is, hogy a falusi élményedhez picikét hasonló emlékem nekem is van erről az első útról, ha nem is ennyire éles: mikor Elafonisire mentünk, az egyik faluban valami hasonló ünnepségre készültek: ott, a kanyargó út egyik szögletében, a főtér mentén nyúzták a kecskét, míg délután már színes-szagos, világító lampionok voltak ott mindenütt, a sok-sok helyi pedig betöltötte a teret, az utat is talán.
