Infók


Jón-tengeri szigetek
A Jón(Ion)-tengeren - mely nevét áttételesen a mitológiai Ioról kapta - a hét nagyobb sziget, Kerkyra (Korfu), Paxoi, Lefkada, Ithaki, Kefallonia, Zakynthos és a kakukktojás Kythira mellett számtalan kevésbé ismert kisebb sziget is található. Buja vegetáció, gyönyörű tengerpartok, enyhe telek és forró nyarak jellemzik mindet - ez maga a zöld menyország.

Honnan is ered a Jón-tenger elnevezés?
A terület nevének eredete - mint oly sok minden Görögországban - a mitológiában keresendő. Történt, hogy Zeusz érdeklődését felkeltette Inachus leánya, Io szépsége. Héra féltékenységétől és haragjától azonban tartott Zeusz - hogy megelőzze a bajt, hófehér üszővé változtatta Iot. Héra sejtette, hogy Zeusz valami rosszban sántikál, ezért az üszőt ajándékként magának kérte. Zeusz ezt nem tagadhatta meg, így a Hérának ajándékozott átváltoztatott királylányt az nyomban a százszemű Argusz őrizetére bízta. Habár Hermész kiszabadította a királylányt, az mégsem szabadulhatott: Héra tovább üldözte egy rá küldött bögöllyel. Bárhova is ment a leány, a bögöly folyton a nyomában volt és csípéseivel kínozta. Io az Égei-tenger keleti, a mai Törökország nyugati partján menekült - így kapta róla nevét az egykori Jónia, a jónok földje. A szigeteken Krisztus előtt 1000 és 900 között az innen származó jónok települtek le - az Éviáról érkező jón eredetű eretriaiak például a mai Korfun, akkori nevén Koryphain -, így kapta a Földközi-tenger ezen része a Jón-tenger nevet. (A szerencsétlen sorsú leányt később Zeusz - akinek végül fiút szült - visszaváltoztatta, de ez már egy másik, Herkulesig vezető történet...)

A Jón-tenger szigetei
A legnagyobb és persze legismertebb hét szigetet - Kerkyra, Paxoi, Lefkada, Ithaki, Kefallonia, Zakynthos és Kythira - összefoglalóan Eptanisos (= hét sziget) néven is emlegetik. Korfu fölött a Diapondia szigetek - Ereikousa, Mathraki, Othoni - találhatók. Paxoi párja Antipaxoi, Kythiraé pedig a legtávolabbi, a Krétához legközelebbi sziget, Antikythira és a kis Elafonisos. Lefkadatól és Ithakitól keletre találjuk még Meganisi, Kalamos és Kastos szigetét, a kisebb Skorpiost, Mandourit, Spartit, Atokost és Arkoudit, valamint kissé távolabb Vromonast, Makrit, Oxeiat és a tizenegynéhány icipici szigetből álló Echinades szigetcsoportot. Ezeken felül természetesen számtalan további kisebb-nagyobb szigetecske található még a Jón-tengeren, de turisztikai szempontból nem különösebben jelentősek, hiszen vagy lakatlanok, vagy csak korlátozottan látogatható magánterületek.

A szigetek hódítói
A jónokat Krisztus előtt 734-ben korinthoszi telepesek váltották fel, majd a továbbiakban sem a szigetek, sem lakói nem játszottak különösebb szerepet a görög politikában - egy esettől eltekintve. 300 évvel érkezésük után az immáron őslakossá vált korfui korinthosziak összekülönböztek anyaországbeli honfitársaikkal. A vitába a korfuiak oldalán beavatkoztak az athéniak is, és végül kitört a 27 évig tartó peloponészoszi háború.
A szigetcsoport - mint szinte egész Hellász - a Krisztus előtti IV. században a macedón birodalom része lett, és az is maradt egészen i.e. 146-ig, mikor Róma annektálta. 400 év békés római fennhatóság után 900 évnyi konstantinápolyi (bizánci) uralom, majd nagyjából 500 év velencei következett. Ez utóbbi a görögség fennmaradása szempontjából is igen fontos volt, hiszen a XV. században az Ottomán birodalom e szigetek kivételével egész Görögországot meghódította, és bár itt a felsőbb osztályok már olaszul beszéltek és római katolikusok lettek, a szigetek népe mind nyelvében, mind hitében és szokásaiban görög maradt.
A görögség XVIII. század függetlenségi törekvései és a szigetek szabad státusa e vidéket a görög értelmiségiek és szabadságharcosok bázisává tették. Érdekes módon a szigetlakók sokkal öntudatosabbak voltak ezekben az időkben, mint egy évszázaddal később. Napoleon 1797-ben elfoglalta Velencét, így a szigetek francia uralom alá kerültek, de egy év múlva már az oroszok voltak az urak itt. 1800-ban francia védnökség alatt megalakult a Hét Sziget Köztársasága - 1453 óta az első önálló görög állam, még ha önrendelkezése korlátozott is volt. Fennállása csak 7 évig tartott: ekkor a Francia Birodalomhoz csatolták a szigeteket. Pár év múlva a britek vették át az uralmat, majd az 1815-ben megkötött Párizsi Béke szerint brit védnökség alatt alakult meg a Jón Szigetek Egyesült Állama, és két év múlva megszületett a görögség történetének első alkotmánya is.
A britek modern oktatást és jogrendszert vezettek be - a teázás szokása és a krikett mellett. 1830 után a szigetlakók a függetlenné vált Görögországhoz akartak tartozni és sürgették az egyesítést. Ez persze nem tetszett a briteknek, de végül 1864-ben a szigetek mégiscsak Görögország részévé váltak - ezt ünneplik a szigetlakók minden évben május 21-én. Az itt élők sorsa a XX. században sem volt kevésbé mozgalmas. 1941-ben, mikor a németek megszállták Görögországot, a szigeteketen - Kythira kivételével - az olaszok vetették meg a lábukat, majd három év elteltével jöttek a németek. `44-től `49-ig az ELAS felügyelte a szigetek nagy részét, majd 1974-ben végre itt is beköszöntött a demokrácia.
A szigetek elnevezése is korról korra változott - függően attól, hogy éppen ki uralkodott fölöttük. Korábban Kerkyra Koryphai, Ithaki Ithaka, Kefalonia Kephalus, Lefkada pedig Lefkas volt. A velenceiek idején olaszos neveket használtak: Ithaki neve Val di Conspare volt, Kerkyra a Corfu nevet kapta, Kytherat Cerigonak mondták, Lefkadat mint Santa Maurat említették, és Zakynthos neve akkoriban Zante volt.

Turizmus
A sokféle behatás mind-mind rányomta bélyegét a szigetek építészetére, gastronomiájára, zenéjére, táncaira, az itt élők hitvilágára és szokásaira. Ez, és a természeti szépségek végtelen sora teszi olyan vonzóvá a jón-tengeri szigeteket.
Ma is sokféle nemzet fiai megfordulnak itt, de már másféle hódítóként: a világ megismerte e szigetek szépségét. Korfun szinte otthon érzik magukat az olaszok: a velenceiek uralma megtette hatását. A britek is különösen kedvelik Korfut, mióta megjelent Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című könyve, melyben az 1930-as években itt töltött gyerekkoráról ír. A Corelli kapitány mandolinja - mely Kefallonia II. világháború alatti megszállásának idején játszódik -, vagy az 1984-ben készült Taxidi sta Kythira című - hazai és nemzetközi díjakat is nyert - film szintén növelte egy-egy sziget, összességében az egész szigetcsoport ismertségét. Madonna, Spielberg és Tom Cruise nem titkolt vonzódása e tájékhoz is egyre nagyobb érdeklődést kelt az utazni vágyók körében.

Közlekedés
A görög és olasz kikötőkből induló hajók mellett bizonyos szigetek repülővel illetve autóval is megközelíthetők. Korfu, Kefallonia és Zakynthos a charter járatok kedvelt célpontjai, míg Lefkada és a szárazföld között híd is megteremti a kapcsolatot. A messzi Kythira repterén ritkább a külföldi vendég, de Athénból rendszeres járattal szintén elérhető. A turisztikai szempontból felkapottabb nagyobb szigeteken lehet autót illetve motort bérelni, de adott esetben busszal is bejárhatók a helyi nevezetességek és persze a strandok is. A legújabb hírek szerint rövidesen hidroplán járatok is indulni fognak Korfu és a többi jón-tengeri sziget között, kényelmesebb, gyorsabb, és nem utolsó sorban látványosabb utazást kínálva.

Időjárás
A jón-tengeri szigeteken a júniustól szeptemberig tartó időszakban van a legmelegebb, a nyári hőséget itt az észak-kelet felől érkező helyi szél, a gregale enyhíti időnként. Az átlag hőmérséklet Korfun alacsonyabb, mint Görögország más részein - a nyári hónapokban a levegő 28-31, a víz 21-24 fokos. Ahogy haladunk a szigetek között dél felé, mind a levegő, mind a víz hőmérsékle is természetesen emelkedik, Kythiran például júliusban 32-35 fok az átlag. A csapadék szint a görög szigetek közül ezen a tájon a legmagasabb.A Jón(Ion)-tengeren - mely nevét áttételesen a mitológiai Ioról kapta - a hét nagyobb sziget, Kerkyra (Korfu), Paxoi, Lefkada, Ithaki, Kefallonia, Zakynthos és a kakukktojás Kythira mellett számtalan kevésbé ismert kisebb sziget is található. Buja vegetáció, gyönyörű tengerpartok, enyhe telek és forró nyarak jellemzik mindet - ez maga a zöld menyország.

Honnan is ered a Jón-tenger elnevezés?
A terület nevének eredete - mint oly sok minden Görögországban - a mitológiában keresendő. Történt, hogy Zeusz érdeklődését felkeltette Inachus leánya, Io szépsége. Héra féltékenységétől és haragjától azonban tartott Zeusz - hogy megelőzze a bajt, hófehér üszővé változtatta Iot. Héra sejtette, hogy Zeusz valami rosszban sántikál, ezért az üszőt ajándékként magának kérte. Zeusz ezt nem tagadhatta meg, így a Hérának ajándékozott átváltoztatott királylányt az nyomban a százszemű Argusz őrizetére bízta. Habár Hermész kiszabadította a királylányt, az mégsem szabadulhatott: Héra tovább üldözte egy rá küldött bögöllyel. Bárhova is ment a leány, a bögöly folyton a nyomában volt és csípéseivel kínozta. Io az Égei-tenger keleti, a mai Törökország nyugati partján menekült - így kapta róla nevét az egykori Jónia, a jónok földje. A szigeteken Krisztus előtt 1000 és 900 között az innen származó jónok települtek le - az Éviáról érkező jón eredetű eretriaiak például a mai Korfun, akkori nevén Koryphain -, így kapta a Földközi-tenger ezen része a Jón-tenger nevet. (A szerencsétlen sorsú leányt később Zeusz - akinek végül fiút szült - visszaváltoztatta, de ez már egy másik, Herkulesig vezető történet...)

A Jón-tenger szigetei
A legnagyobb és persze legismertebb hét szigetet - Kerkyra, Paxoi, Lefkada, Ithaki, Kefallonia, Zakynthos és Kythira - összefoglalóan Eptanisos (= hét sziget) néven is emlegetik. Korfu fölött a Diapondia szigetek - Ereikousa, Mathraki, Othoni - találhatók. Paxoi párja Antipaxoi, Kythiraé pedig a legtávolabbi, a Krétához legközelebbi sziget, Antikythira és a kis Elafonisos. Lefkadatól és Ithakitól keletre találjuk még Meganisi, Kalamos és Kastos szigetét, a kisebb Skorpiost, Mandourit, Spartit, Atokost és Arkoudit, valamint kissé távolabb Vromonast, Makrit, Oxeiat és a tizenegynéhány icipici szigetből álló Echinades szigetcsoportot. Ezeken felül természetesen számtalan további kisebb-nagyobb szigetecske található még a Jón-tengeren, de turisztikai szempontból nem különösebben jelentősek, hiszen vagy lakatlanok, vagy csak korlátozottan látogatható magánterületek.

A szigetek hódítói
A jónokat Krisztus előtt 734-ben korinthoszi telepesek váltották fel, majd a továbbiakban sem a szigetek, sem lakói nem játszottak különösebb szerepet a görög politikában - egy esettől eltekintve. 300 évvel érkezésük után az immáron őslakossá vált korfui korinthosziak összekülönböztek anyaországbeli honfitársaikkal. A vitába a korfuiak oldalán beavatkoztak az athéniak is, és végül kitört a 27 évig tartó peloponészoszi háború.
A szigetcsoport - mint szinte egész Hellász - a Krisztus előtti IV. században a macedón birodalom része lett, és az is maradt egészen i.e. 146-ig, mikor Róma annektálta. 400 év békés római fennhatóság után 900 évnyi konstantinápolyi (bizánci) uralom, majd nagyjából 500 év velencei következett. Ez utóbbi a görögség fennmaradása szempontjából is igen fontos volt, hiszen a XV. században az Ottomán birodalom e szigetek kivételével egész Görögországot meghódította, és bár itt a felsőbb osztályok már olaszul beszéltek és római katolikusok lettek, a szigetek népe mind nyelvében, mind hitében és szokásaiban görög maradt.
A görögség XVIII. század függetlenségi törekvései és a szigetek szabad státusa e vidéket a görög értelmiségiek és szabadságharcosok bázisává tették. Érdekes módon a szigetlakók sokkal öntudatosabbak voltak ezekben az időkben, mint egy évszázaddal később. Napoleon 1797-ben elfoglalta Velencét, így a szigetek francia uralom alá kerültek, de egy év múlva már az oroszok voltak az urak itt. 1800-ban francia védnökség alatt megalakult a Hét Sziget Köztársasága - 1453 óta az első önálló görög állam, még ha önrendelkezése korlátozott is volt. Fennállása csak 7 évig tartott: ekkor a Francia Birodalomhoz csatolták a szigeteket. Pár év múlva a britek vették át az uralmat, majd az 1815-ben megkötött Párizsi Béke szerint brit védnökség alatt alakult meg a Jón Szigetek Egyesült Állama, és két év múlva megszületett a görögség történetének első alkotmánya is.
A britek modern oktatást és jogrendszert vezettek be - a teázás szokása és a krikett mellett. 1830 után a szigetlakók a függetlenné vált Görögországhoz akartak tartozni és sürgették az egyesítést. Ez persze nem tetszett a briteknek, de végül 1864-ben a szigetek mégiscsak Görögország részévé váltak - ezt ünneplik a szigetlakók minden évben május 21-én. Az itt élők sorsa a XX. században sem volt kevésbé mozgalmas. 1941-ben, mikor a németek megszállták Görögországot, a szigeteketen - Kythira kivételével - az olaszok vetették meg a lábukat, majd három év elteltével jöttek a németek. `44-től `49-ig az ELAS felügyelte a szigetek nagy részét, majd 1974-ben végre itt is beköszöntött a demokrácia.
A szigetek elnevezése is korról korra változott - függően attól, hogy éppen ki uralkodott fölöttük. Korábban Kerkyra Koryphai, Ithaki Ithaka, Kefalonia Kephalus, Lefkada pedig Lefkas volt. A velenceiek idején olaszos neveket használtak: Ithaki neve Val di Conspare volt, Kerkyra a Corfu nevet kapta, Kytherat Cerigonak mondták, Lefkadat mint Santa Maurat említették, és Zakynthos neve akkoriban Zante volt.

Turizmus
A sokféle behatás mind-mind rányomta bélyegét a szigetek építészetére, gastronomiájára, zenéjére, táncaira, az itt élők hitvilágára és szokásaira. Ez, és a természeti szépségek végtelen sora teszi olyan vonzóvá a jón-tengeri szigeteket.
Ma is sokféle nemzet fiai megfordulnak itt, de már másféle hódítóként: a világ megismerte e szigetek szépségét. Korfun szinte otthon érzik magukat az olaszok: a velenceiek uralma megtette hatását. A britek is különösen kedvelik Korfut, mióta megjelent Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című könyve, melyben az 1930-as években itt töltött gyerekkoráról ír. A Corelli kapitány mandolinja - mely Kefallonia II. világháború alatti megszállásának idején játszódik -, vagy az 1984-ben készült Taxidi sta Kythira című - hazai és nemzetközi díjakat is nyert - film szintén növelte egy-egy sziget, összességében az egész szigetcsoport ismertségét. Madonna, Spielberg és Tom Cruise nem titkolt vonzódása e tájékhoz is egyre nagyobb érdeklődést kelt az utazni vágyók körében.

Közlekedés
A görög és olasz kikötőkből induló hajók mellett bizonyos szigetek repülővel illetve autóval is megközelíthetők. Korfu, Kefallonia és Zakynthos a charter járatok kedvelt célpontjai, míg Lefkada és a szárazföld között híd is megteremti a kapcsolatot. A messzi Kythira repterén ritkább a külföldi vendég, de Athénból rendszeres járattal szintén elérhető. A turisztikai szempontból felkapottabb nagyobb szigeteken lehet autót illetve motort bérelni, de adott esetben busszal is bejárhatók a helyi nevezetességek és persze a strandok is. A legújabb hírek szerint rövidesen hidroplán járatok is indulni fognak Korfu és a többi jón-tengeri sziget között, kényelmesebb, gyorsabb, és nem utolsó sorban látványosabb utazást kínálva.

Időjárás
A jón-tengeri szigeteken a júniustól szeptemberig tartó időszakban van a legmelegebb, a nyári hőséget itt az észak-kelet felől érkező helyi szél, a gregale enyhíti időnként. Az átlag hőmérséklet Korfun alacsonyabb, mint Görögország más részein - a nyári hónapokban a levegő 28-31, a víz 21-24 fokos. Ahogy haladunk a szigetek között dél felé, mind a levegő, mind a víz hőmérsékle is természetesen emelkedik, Kythiran például júliusban 32-35 fok az átlag. A csapadék szint a görög szigetek közül ezen a tájon a legmagasabb.

 2007-01-24 

 Lacka 



LEGNÉPSZERŰBB KÉPEK
LEGUTÓBBI FRISSÍTÉSEK
LEGUTÓBBI FÓRUMTÉMÁK
LEGÚJABB BESZÁMOLÓK
LEGÚJABB ALBUMOK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK
AKTUÁLIS IDŐJÁRÁS
KÖZÖSSÉG: 21 277 TAG
ONLINE OLVASÓK: 8
FACEBOOK IDŐVONAL
LEGÚJABB GÖRÖG ZENÉK
STATISZTIKA
  • OnLine olvasók: 8

  • Látogatók ma: 547

  • Oldalletöltés ma: 21692

  • Összes látogató: 4 488 245

Mike`s Apartments - Nei Pori
Árajánlatkérés és szállásfoglalás közvetlen a szállás tulajdonosától.
25 EURO / éj -től