Beszámolók
| Parga, Görögország igazi gyöngyszeme |
| Végre elérkezett a várva várt nap, indulás Pargara.Kecskemétnél szálltunk fel a buszra, de az odáig vezetõ utat nem kívánom senkinek sem. Két 20 kg-os bõrönddel, hátizsákkala hátunkon indultunk a vonathoz.Kecskemétig nincs közvetlen járat, így kétszer is át kellett szállni, ami egy rémálom volt. A MÁV-ról olyan jelzõket tudnékmondani, ami nem tûr nyomdafestéket, így inkább ezt most kihagynám.Átszállásnál a két vonat közt elvileg 6-7 perc van, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a beérkezõ vonat 1-2 percet késik, így tulajdonképpen 4-5 perc van arra, hogy az óriás csomagokkal megtaláljuk a másik vonatot.Se az állomáson az információnál, se a kalauz, se senki nem tudta megmondani, hogy melyik vágánynál keressük azt vonatot, amire át kell szállnunk.Szolnoknál leszálltunk a vonatról, vagyis inkább lerohantunk, aztán le az aluljáróba, a lépcsõn cipelve dög nehéz bõröndöket.A vonatunk a 3. vágányra érkezett, így az aluljáróba tanácstalanul álltunk, hogy vajon jobbra, vagy balra induljunk el megkeresni a másik vonatot.Szerencsénkre jó irányba indultunk, mert a 8. vágánynál meg is találtuk a keresett vonatot. Ha a másik irányba mentünk volna, nem biztos, hogy elértük volna a vonatot.Lépcsõn felrohanás a dög nehéz bõröndökkel,már a lelkem majd kileheltem, aztán feldobáltuk a bõröndöket a vonatra és végre kiszuszoghattuk magunkat, bár a kétség ott volt bennünk, vajon... A teljes szöveg bejelentkezés után érhető el. |
|
|
Andra 2007-08-27
|
|
1961 86%
|
|
