Azért újra idéznék, megosztanék egy-két gondolatot,
Az igerendszerrõl példákkal, hadd nyugodjon meg a Petrosz is:(KÖSZÖNJÜK ALEX!!!!)
'Mondjuk azt, hogy van:
2 IGENEM: CSELEKVÕ (γράφω) ÉS SZENVEDÕ (γράφομαι). A szenvedõ igék lehetnek szenvedõ, visszaható, kölcsönös értelmûek (pl. A ház épül vki által. Fésülködök. Csókolózunk.) A poén mégis az, hogy a legfontosabb ilyen igék jelentése semmiben nem különbözik a cselekvõ igékétõl. Ilyen pl. az έρχομαι = jön. A cselekvõ és szenvedõ igék ragozása eltér egymástól. A tanulást érdemes a cselekvõ igékkel kezdeni. Minden, amit ezekrõl tanulunk, érvényes a szenvedõ igékre is, csak más személyragokkal.
3 IGEMÓD: kijelentõ mód, kötõmód és felszólító mód. (Ezzel a tanárok többsége nem értene egyet.) A kijelentõ módnak minden számban és személyben külön személyragja van:
γράφω, γράφ-εις, γράφ-ει, γράφ-ουμε, γράφ-ετε, γράφ-ουν :arrow: írok, írsz, ír, írunk, írtok, írnak.
αγαπάω, αγαπ-άς, αγαπ-άει, αγαπ-άμε, αγαπ-άτε, αγαπ-άνε :arrow: szeretek, szeretsz, szeret, szeretünk... stb.
μπορώ, μπορ-είς, μπορ-εί, μπορ-ούμε, μπορ-είτε, μπορ-ούν :arrow: bírok (tudok), bírsz, bír... stb.
τρώω, τρώ-ς, τρώ-ει, τρώ-με, τρώ-τε, τρώ-νε :arrow: eszek, eszel, eszik, eszünk, esztek, esznek.
Α felszólító módnak csak egyes (-ε) és többes szám 2. személyben (-τε) van személyragja. A kötõmód személyragjai megegyeznek a kijelentõ módéval, s csak azért beszélünk róla, mert ez az a mód, amikor a nem múlt idõben álló igénél felmerül az igeszemlélet kérdése. Legjellemzõbb segédszava a να. Ezzel fejezhetjük ki a fõnévi igenevet, valamint a felszólítást is. Másik jellemzõ segédszava a θα, amely egyebek mellett a jövõ idõ kifejezésére alkalmas.
IGETÕ – IGESZEMLÉLET: A legtöbb igének két töve van. Folyamatos és beálló: γραφ-, γραψ-. Az ezekkel álló személyragok között nincs különbség. Folyamatos igeszemléletet használhatunk kijelentõ módban, tehát jelen idõben, múlt idõben és θα után jövõ idejû értelemben. Beálló igeszemléletet használhatunk múlt idõben, valamint kötõmódban. Azaz να, θα, ας, μην, ... után. Magyarul: jelen idõben csak folyamatos igeszemlélet van, múlt idõben, να és θα után viszont választanunk kell a folyamatos és beálló igeszemlélet közül. A folyamatos igeszemlélet huzamos, rendszeresen ismétlõdõ cselekvést fejez ki, a beálló igeszemlélet ezek helyett inkább magára a cselekvés tényére utal: Folyamatos: θέλω να γράφω (általában, rendszeresen) θέλω να γράψω (konkrétan, mindegy, hogy hányszor, mikor és mennyi ideig). Múlt idõben, kötõmódban és felszólító módban, tehát amikor választanunk kell a két igeszemlélet közül, a beálló sokkal gyakoribb.
2 IGEIDÕ: jelen (mivel a jövõ idõt is ebbõl képezzük a θα-val, precízebb lenne nem-múltnak nevezni) és múlt. Mivel mindenki angolul tanul, érdemes kimondani, hogy a görögben nincs folyamatos és egyszerû jelen, tehát a jelen idõ kifejezi az éppen most és általában végbemenõ cselekvést: γράφω (írok, - éppen most, vagy úgy általában, mondjuk azért, mert író vagyok).
Példa:
Igepár: γράφω – (γράψω) Α beálló alak jelen idejû személyraggal önállóan nem, csak a kötõmódra utaló szó mellett állhat.
FOLYAMATOS - BEÁLLÓ
JELEN IDÕ:
Ο Νίκος γράφει. :arrow: Nikosz ír. - :idea: folyamatos, nincs más!
MÚLT IDÕ:
O Νίκος έγραφε. :arrow: Nikosz írt - (akkor éppen, folyamatosan, egész végig,... |-> Tovább
Azért újra idéznék, megosztanék egy-két gondolatot,
Az igerendszerrõl példákkal, hadd nyugodjon meg a Petrosz is:(KÖSZÖNJÜK ALEX!!!!)
'Mondjuk azt, hogy van:
2 IGENEM: CSELEKVÕ (γράφω) ÉS SZENVEDÕ (γράφομαι). A szenvedõ igék lehetnek szenvedõ, visszaható, kölcsönös értelmûek (pl. A ház épül vki által. Fésülködök. Csókolózunk.) A poén mégis az, hogy a legfontosabb ilyen igék jelentése semmiben nem különbözik a cselekvõ igékétõl. Ilyen pl. az έρχομαι = jön. A cselekvõ és szenvedõ igék ragozása eltér egymástól. A tanulást érdemes a cselekvõ igékkel kezdeni. Minden, amit ezekrõl tanulunk, érvényes a szenvedõ igékre is, csak más személyragokkal.
3 IGEMÓD: kijelentõ mód, kötõmód és felszólító mód. (Ezzel a tanárok többsége nem értene egyet.) A kijelentõ módnak minden számban és személyben külön személyragja van:
γράφω, γράφ-εις, γράφ-ει, γράφ-ουμε, γράφ-ετε, γράφ-ουν :arrow: írok, írsz, ír, írunk, írtok, írnak.
αγαπάω, αγαπ-άς, αγαπ-άει, αγαπ-άμε, αγαπ-άτε, αγαπ-άνε :arrow: szeretek, szeretsz, szeret, szeretünk... stb.
μπορώ, μπορ-είς, μπορ-εί, μπορ-ούμε, μπορ-είτε, μπορ-ούν :arrow: bírok (tudok), bírsz, bír... stb.
τρώω, τρώ-ς, τρώ-ει, τρώ-με, τρώ-τε, τρώ-νε :arrow: eszek, eszel, eszik, eszünk, esztek, esznek.
Α felszólító módnak csak egyes (-ε) és többes szám 2. személyben (-τε) van személyragja. A kötõmód személyragjai megegyeznek a kijelentõ módéval, s csak azért beszélünk róla, mert ez az a mód, amikor a nem múlt idõben álló igénél felmerül az igeszemlélet kérdése. Legjellemzõbb segédszava a να. Ezzel fejezhetjük ki a fõnévi igenevet, valamint a felszólítást is. Másik jellemzõ segédszava a θα, amely egyebek mellett a jövõ idõ kifejezésére alkalmas.
IGETÕ – IGESZEMLÉLET: A legtöbb igének két töve van. Folyamatos és beálló: γραφ-, γραψ-. Az ezekkel álló személyragok között nincs különbség. Folyamatos igeszemléletet használhatunk kijelentõ módban, tehát jelen idõben, múlt idõben és θα után jövõ idejû értelemben. Beálló igeszemléletet használhatunk múlt idõben, valamint kötõmódban. Azaz να, θα, ας, μην, ... után. Magyarul: jelen idõben csak folyamatos igeszemlélet van, múlt idõben, να és θα után viszont választanunk kell a folyamatos és beálló igeszemlélet közül. A folyamatos igeszemlélet huzamos, rendszeresen ismétlõdõ cselekvést fejez ki, a beálló igeszemlélet ezek helyett inkább magára a cselekvés tényére utal: Folyamatos: θέλω να γράφω (általában, rendszeresen) θέλω να γράψω (konkrétan, mindegy, hogy hányszor, mikor és mennyi ideig). Múlt idõben, kötõmódban és felszólító módban, tehát amikor választanunk kell a két igeszemlélet közül, a beálló sokkal gyakoribb.
2 IGEIDÕ: jelen (mivel a jövõ idõt is ebbõl képezzük a θα-val, precízebb lenne nem-múltnak nevezni) és múlt. Mivel mindenki angolul tanul, érdemes kimondani, hogy a görögben nincs folyamatos és egyszerû jelen, tehát a jelen idõ kifejezi az éppen most és általában végbemenõ cselekvést: γράφω (írok, - éppen most, vagy úgy általában, mondjuk azért, mert író vagyok).
Példa:
Igepár: γράφω – (γράψω) Α beálló alak jelen idejû személyraggal önállóan nem, csak a kötõmódra utaló szó mellett állhat.
FOLYAMATOS - BEÁLLÓ
JELEN IDÕ:
Ο Νίκος γράφει. :arrow: Nikosz ír. - :idea: folyamatos, nincs más!
MÚLT IDÕ:
O Νίκος έγραφε. :arrow: Nikosz írt - (akkor éppen, folyamatosan, egész végig,... |-> Tovább
#43460süti 2007-09-02
Itt meg mi történt? Két napig nem voltam a fórumon és már a különbözõ igeidõknél tartunk? Lemaradtam valamirõl? :roll: :D
De a viccet félre téve, elhiszem, hogy mindenkiben él a tudásvágy és talán nem haladunk, nem tudunk haladni olyan gyorsan, mint amennyire szeretnénk, de szerintem nem jó keverni a dolgokat. Késõbb még problémákat okozhatnak. Haladjunk csak szépen sorjában. Elöbb alapozzunk, és utána jöhet a többi! :wink: Elöszõr egy alap szókészletre van szükségünk ahhoz, hogy egyáltalán legyen mit elragozni. (De a lenni vagy nem lenni kérdés tényleg érdekes volt! Kis pihentetõ! :D )
Stratos! Nem felejtettem el a zithakat, csak most megpróbálok valamivel alaposabb munkát végezni és ez idõbe kerül! :oops: :lol:
Stratos: Én is ezt mondom! Hajrááá Filoglossia!!!
Lássátok: a betûk példaszavait se ismerem mind, Jorgosz barátunk már fel is hívta rá a figyelmet!
Azoknak is neki lehetne esni, nekem már fogyóban az energiám, de szívesen ellenõrzöm...!
Könyörgöm essetek neki már Magatok is, és küldjétek el a Gmailemre!
Eszem ágában sincs a többi felmerült kérdést tiltani - hisz azért van a fórum, hogy minden kérdést feltehessetek-, de mivel nem vagyok tanár, egyszerûbb, ha a neten lévõ anyaggal haladunk! És ha ide-oda kapkodunk, ugyan azon a csonton rágódhatunk alaptudás nélkül sokáig...
A többi értelmes kérdést inkább privátban, vagy a Purosz Alexhez küldjétek (bár õ sem igen ér rá, de biztosan jobban elmagyarázza!)
Én továbbra is bízom abban, hogy a netes anyagból elõbb-utóbb megvilágosodnak a dolgok... csak tényleg haladni kéne vele...
Itt meg mi történt? Két napig nem voltam a fórumon és már a különbözõ igeidõknél tartunk? Lemaradtam valamirõl? :roll: :D
De a viccet félre téve, elhiszem, hogy mindenkiben él a tudásvágy és talán nem haladunk, nem tudunk haladni olyan gyorsan, mint amennyire szeretnénk, de szerintem nem jó keverni a dolgokat. Késõbb még problémákat okozhatnak. Haladjunk csak szépen sorjában. Elöbb alapozzunk, és utána jöhet a többi! :wink: Elöszõr egy alap szókészletre van szükségünk ahhoz, hogy egyáltalán legyen mit elragozni. (De a lenni vagy nem lenni kérdés tényleg érdekes volt! Kis pihentetõ! :D )
Stratos! Nem felejtettem el a zithakat, csak most megpróbálok valamivel alaposabb munkát végezni és ez idõbe kerül! :oops: :lol:
Stratos: Én is ezt mondom! Hajrááá Filoglossia!!!
Lássátok: a betûk példaszavait se ismerem mind, Jorgosz barátunk már fel is hívta rá a figyelmet!
Azoknak is neki lehetne esni, nekem már fogyóban az energiám, de szívesen ellenõrzöm...!
Könyörgöm essetek neki már Magatok is, és küldjétek el a Gmailemre!
Eszem ágában sincs a többi felmerült kérdést tiltani - hisz azért van a fórum, hogy minden kérdést feltehessetek-, de mivel nem vagyok tanár, egyszerûbb, ha a neten lévõ anyaggal haladunk! És ha ide-oda kapkodunk, ugyan azon a csonton rágódhatunk alaptudás nélkül sokáig...
A többi értelmes kérdést inkább privátban, vagy a Purosz Alexhez küldjétek (bár õ sem igen ér rá, de biztosan jobban elmagyarázza!)
Én továbbra is bízom abban, hogy a netes anyagból elõbb-utóbb megvilágosodnak a dolgok... csak tényleg haladni kéne vele...
#43455petros 2007-09-02
Örülök, hogy így látod :-)
DE :!:
Én csak az angolra vonatkozóan 'szemléltettem'!!! Ott képben vagyok :-)
NEM TUDOM, HOGY A GÖRÖGBEN IS ÍGY MÛKÖDIK EZ A KÉT ESET :!:
Mint mondtam, csak bízom benne, hogy igen,
Amúgy ilyen 'magyarázatokra' gondolok akkor, mikor összehasonlító mintamondatokon keresztüli magyarázatokról beszélek, megtudni, mit mikor használjunk. Csak ennyi, nem több... :roll:
Stratos: Én nem tudok, és nem is kívánok kiötleni példamondatokat. Ha van olyan erdeti szöveg, amiben kétes valaminek a jelentése, szívesebben próbálom megfejteni...
De elég az egyszerû igeidõket használni, és nem kell az 'eho zíszi'..., 'íhá zíszi' kifejezéseket erõltetni, hiszen nincs nagy különbség! - Most -nemrég- megéltem (a dolgokat), / Vagy a régmúlt idõben éltem meg...
Inkább már a leckék párbeszédeinél tartanánk, a meglévõ mondatokat veséznénk ki! Az könnyebb lenne! Csak tartanánk már ott!
Örülök, hogy így látod :-)
DE :!:
Én csak az angolra vonatkozóan 'szemléltettem'!!! Ott képben vagyok :-)
NEM TUDOM, HOGY A GÖRÖGBEN IS ÍGY MÛKÖDIK EZ A KÉT ESET :!:
Mint mondtam, csak bízom benne, hogy igen,
Amúgy ilyen 'magyarázatokra' gondolok akkor, mikor összehasonlító mintamondatokon keresztüli magyarázatokról beszélek, megtudni, mit mikor használjunk. Csak ennyi, nem több... :roll:
Stratos: Én nem tudok, és nem is kívánok kiötleni példamondatokat. Ha van olyan erdeti szöveg, amiben kétes valaminek a jelentése, szívesebben próbálom megfejteni...
De elég az egyszerû igeidõket használni, és nem kell az 'eho zíszi'..., 'íhá zíszi' kifejezéseket erõltetni, hiszen nincs nagy különbség! - Most -nemrég- megéltem (a dolgokat), / Vagy a régmúlt idõben éltem meg...
Inkább már a leckék párbeszédeinél tartanánk, a meglévõ mondatokat veséznénk ki! Az könnyebb lenne! Csak tartanánk már ott!
#43454fnenora 2007-09-02
Így próbáltam én is idézni, csak nem akartam az egészet, töröltem belõle és nyilván ott rontottam el valamit.
Amit itt leírtál az egész érthetõ, bár így éjjel 1-kor már kicsit lassabban fog az agyam. Bízom abban, hogy addig fogjuk egymásnak magyarázni ezeket a dolgokat, hogy egyszer meg is értjük valamennyire. Mindenesetre nagyon örülök, hogy találtam néhány lelkes embert, aki 'húz' magával és persze olyanokat akik szívesesen segítenek. Egyedül hamarabb fel lehet adni.... Ráadásul nekem esélyem sincs, hogy nyelvtanfolyamra beíratkozzak, mert a környéken nincs ilyen.
Így próbáltam én is idézni, csak nem akartam az egészet, töröltem belõle és nyilván ott rontottam el valamit.
Amit itt leírtál az egész érthetõ, bár így éjjel 1-kor már kicsit lassabban fog az agyam. Bízom abban, hogy addig fogjuk egymásnak magyarázni ezeket a dolgokat, hogy egyszer meg is értjük valamennyire. Mindenesetre nagyon örülök, hogy találtam néhány lelkes embert, aki 'húz' magával és persze olyanokat akik szívesesen segítenek. Egyedül hamarabb fel lehet adni.... Ráadásul nekem esélyem sincs, hogy nyelvtanfolyamra beíratkozzak, mert a környéken nincs ilyen.
#43453petros 2007-09-02
Szia Fnenora!
Ha az 'Idézet'-re jattintasz az adott hozzászólás jobb felsõ sarkában, bevágja a válaszodba ;-)!
Az angolban és a németben is megküzdöttem ezekkel a nyelvtani elnevezésekkel, bár nem teljesen egyeznek (van, amelyikben ez-az nincs, vagy olyan is van, amit máshogy neveznek)
Például, ami itt 'Perfect', én azt az angol Present Perfect-jével hoznám párhuzamba. Ami szószerint 'tökéletes jelen', de úgy fordítjuk, mintha múlt idõ lenne, mert a múltban megtörtént esemény jelenre gyakorolt 'hatása' a fontos a mondatban. Szóval nem maga a cselekvés a fontos, hanem hogy ennek milyen következménye van a jelenre...
Igaz van még pár eset, amikor ezt az igeidõt kell használni, de ez nem angol nyelvlecke :-)
Csak szemlélteni akarom, hogy ilyesmi logikával lenne jó megtanulni a dolgokat.
Ja és akkor azért egy példamondat:
Józsi eltörte a lábát. Ez alap esetben sima múlt idõ. (Úgy gondolom, vagy inkább bízom benne, hogy a görögben ez az Aoriszt) Az az csak beszélgetünk és elmesélem neked mi történt Józsival.
De ha azt akarom mondani neked: Józsi eltörte a lábát ezért nem jön Görögországba. Itt is a múltban történt valami (Józsi eltörte a lábát) de ha a nyaralásunkról beszélek, a hatása a fontos (tehát hogy nem jöhet) és szintén csak remélem, ebben az esetben használja a görög is a 'Perfect'-jét.
Ez utóbbit azért gondolm így, mert az angolban is a 'have' segédige megfelelõ alakjával képezzük, ahogy itt a 'έχω' megfelelõ alakjával, ami mind a két nyelvben (ha nem nyevtani segédigeként szerepelnek) a 'birtokolni' szót jelentik. Persze lehet ez csak egy véletlen egybeesés, majd a tanárbácsik kijavítanak :-)
Szia Fnenora!
Ha az 'Idézet'-re jattintasz az adott hozzászólás jobb felsõ sarkában, bevágja a válaszodba ;-)!
Az angolban és a németben is megküzdöttem ezekkel a nyelvtani elnevezésekkel, bár nem teljesen egyeznek (van, amelyikben ez-az nincs, vagy olyan is van, amit máshogy neveznek)
Például, ami itt 'Perfect', én azt az angol Present Perfect-jével hoznám párhuzamba. Ami szószerint 'tökéletes jelen', de úgy fordítjuk, mintha múlt idõ lenne, mert a múltban megtörtént esemény jelenre gyakorolt 'hatása' a fontos a mondatban. Szóval nem maga a cselekvés a fontos, hanem hogy ennek milyen következménye van a jelenre...
Igaz van még pár eset, amikor ezt az igeidõt kell használni, de ez nem angol nyelvlecke :-)
Csak szemlélteni akarom, hogy ilyesmi logikával lenne jó megtanulni a dolgokat.
Ja és akkor azért egy példamondat:
Józsi eltörte a lábát. Ez alap esetben sima múlt idõ. (Úgy gondolom, vagy inkább bízom benne, hogy a görögben ez az Aoriszt) Az az csak beszélgetünk és elmesélem neked mi történt Józsival.
De ha azt akarom mondani neked: Józsi eltörte a lábát ezért nem jön Görögországba. Itt is a múltban történt valami (Józsi eltörte a lábát) de ha a nyaralásunkról beszélek, a hatása a fontos (tehát hogy nem jöhet) és szintén csak remélem, ebben az esetben használja a görög is a 'Perfect'-jét.
Ez utóbbit azért gondolm így, mert az angolban is a 'have' segédige megfelelõ alakjával képezzük, ahogy itt a 'έχω' megfelelõ alakjával, ami mind a két nyelvben (ha nem nyevtani segédigeként szerepelnek) a 'birtokolni' szót jelentik. Persze lehet ez csak egy véletlen egybeesés, majd a tanárbácsik kijavítanak :-)
#43451fnenora 2007-09-02
Szóval az elsõ sor Petros levelébõl idézve, de valamit elbaltáztam.
Szóval az elsõ sor Petros levelébõl idézve, de valamit elbaltáztam.
#43450fnenora 2007-09-02
'Nem arról van szó, hogy az ilyen-olyan igeidõk elnevezése nem világos, mert az azok szinte egyetemlegesek, sok nyelvnyelvtanában megtalálhatók (az angolban is).'
Elõször is: nem tudom, hogy kell idézni valakinek a levelébõl, ill.most megpróbálom, bocs ha hülyeség jön ki belõle.
Hát elmondanám Petros, hogy éppen most szótáraztam ki angol szótárból az elnevezéseket, mert nekem nem volt mind világos. Volt amit nagyjából tudtam, de gondoltam, hogy ezáltal közelebb kerülök az igékhez. / Nem így lett! /
Stratos: Csak az illetõ hozzólásában a jobb felsõ sarokban található 'Válasz' melletti: 'Idézet'-re kell kattintani!
'Nem arról van szó, hogy az ilyen-olyan igeidõk elnevezése nem világos, mert az azok szinte egyetemlegesek, sok nyelvnyelvtanában megtalálhatók (az angolban is).'
Elõször is: nem tudom, hogy kell idézni valakinek a levelébõl, ill.most megpróbálom, bocs ha hülyeség jön ki belõle.
Hát elmondanám Petros, hogy éppen most szótáraztam ki angol szótárból az elnevezéseket, mert nekem nem volt mind világos. Volt amit nagyjából tudtam, de gondoltam, hogy ezáltal közelebb kerülök az igékhez. / Nem így lett! /
Stratos: Csak az illetõ hozzólásában a jobb felsõ sarokban található 'Válasz' melletti: 'Idézet'-re kell kattintani!
#43449petros 2007-09-02
Csak egy kis szemléltetõ fotó az egyok elõbbi bizonytalan mondatomhoz
Szóval csak egy egyszerû ténymegállapítás esetében melyik múltidõt kell használni?
Csak egy kis szemléltetõ fotó az egyok elõbbi bizonytalan mondatomhoz
Szóval csak egy egyszerû ténymegállapítás esetében melyik múltidõt kell használni?
#43447petros 2007-09-01
O Χριστός έζησε, ζει και θα ζήσει.
Bár nem hiszek benne, de mint mondat, jó így?
- Jorgos: Jo igy, Petro!
O Χριστός έζησε, ζει και θα ζήσει.
Bár nem hiszek benne, de mint mondat, jó így?
- Jorgos: Jo igy, Petro!
#43446petros 2007-09-01
Elbeszélõ, folyamatos múlt:
ζούσα éltem
ζούσες éltél
ζούσε élt
ζούσαμε éltünk
ζούσατε éltetek
ζούσαν(ε) éltek
Aorist - befejezett cselekvékes kifejezésére szolgál:
έζησα éltem
έζησες éltél
έζησε élt
ζήσαμε éltünk
ζήσατε éltetek
έζησαν, ζήσαν(ε) éltek
Perfect - befejezett múlt:
έχω ζήσει éltem
έχεις ζήσει éltél
έχει ζήσει élt
έχουμε ζήσει éltünk
έχετε ζήσει éltetek
έχουν ζήσει éltek
Pluperfect - régmúlt (befejezett múlt)
είχα ζήσει éltem
είχες ζήσει éltél
είχε ζήσει élt
είχαμε ζήσει éltünk
είχατε ζήσει éltetek
είχαν ζήσει éltek
Stratos barátom!
Itt vannak a múltidõk!
És itt kezdõdik a gáz is számomra!!!
Magyarul mindegyiket ugyanúgy fordítjuk...
De görögben mi a fenétõl függ :?:
Ezért nyúznám az összehasonlító mintamondatokat, mert abszolút nem tudom, mikor melyiket használjam és ez nagyon bosszant.
Lásd: A Titanik elsüllyedt!
Ez egy tök primitív mondat és angolul vagy németül bármilyen kezdõ tanuló lefordítja (és külföldi is magyarra).
De ha egy ilyen egyszerû mondat összeállítása nem világos, addig hogyan tovább? Na ez az én nagy problémám! És a kötõmód még itt sincs!
Nem arról van szó, hogy az ilyen-olyan igeidõk elnevezése nem világos, mert az azok szinte egyetemlegesek, sok nyelvnyelvtanában megtalálhatók (az angolban is). De használni õket görögül... :-(
A fõnév elõtti 'O'-ról nem beszélek, azt tudnom kellett volna, hogy fõnév elé jár :oops:
Elbeszélõ, folyamatos múlt:
ζούσα éltem
ζούσες éltél
ζούσε élt
ζούσαμε éltünk
ζούσατε éltetek
ζούσαν(ε) éltek
Aorist - befejezett cselekvékes kifejezésére szolgál:
έζησα éltem
έζησες éltél
έζησε élt
ζήσαμε éltünk
ζήσατε éltetek
έζησαν, ζήσαν(ε) éltek
Perfect - befejezett múlt:
έχω ζήσει éltem
έχεις ζήσει éltél
έχει ζήσει élt
έχουμε ζήσει éltünk
έχετε ζήσει éltetek
έχουν ζήσει éltek
Pluperfect - régmúlt (befejezett múlt)
είχα ζήσει éltem
είχες ζήσει éltél
είχε ζήσει élt
είχαμε ζήσει éltünk
είχατε ζήσει éltetek
είχαν ζήσει éltek
Stratos barátom!
Itt vannak a múltidõk!
És itt kezdõdik a gáz is számomra!!!
Magyarul mindegyiket ugyanúgy fordítjuk...
De görögben mi a fenétõl függ :?:
Ezért nyúznám az összehasonlító mintamondatokat, mert abszolút nem tudom, mikor melyiket használjam és ez nagyon bosszant.
Lásd: A Titanik elsüllyedt!
Ez egy tök primitív mondat és angolul vagy németül bármilyen kezdõ tanuló lefordítja (és külföldi is magyarra).
De ha egy ilyen egyszerû mondat összeállítása nem világos, addig hogyan tovább? Na ez az én nagy problémám! És a kötõmód még itt sincs!
Nem arról van szó, hogy az ilyen-olyan igeidõk elnevezése nem világos, mert az azok szinte egyetemlegesek, sok nyelvnyelvtanában megtalálhatók (az angolban is). De használni õket görögül... :-(
A fõnév elõtti 'O'-ról nem beszélek, azt tudnom kellett volna, hogy fõnév elé jár :oops:
