| Szótár \ Tanuljunk görögül! |
|
| #43294 petros 2007-08-31 |
De ezek nem igék!!! A névmás és a személyesnévmás ragozás külön tészta minden nyelvben!
Az angoban is ragozzuk (I-me- my...), a magyarban is ( én-engem-nekem...)és a németben is (ich-mir-mich), tehát nem csak a görög nyelben van így! De ez már teljesn más nyelvtani anyag.
Annyi tény, hogy a felsorolásból kihagytam a névmásokat a fõnév, névelõ és melléknévragozásnál, ezért bocs!
Viszont igék ragozását abszolut nem befolyásolják, maximum bizonyos esetekben egy ige meghatározza, hogy milyen 'esetet vonz'. (látlak téged = a látlak ez esetben tárgyesetet vonz)
És itt eddig mindenki az igeragozásról beszélt.
Nyilván Süti is tudja mindezt, és csak félreírta. Ez nem gond, nem kötözködni akartam. Én 'menni'-t írtam a 'jönni' helyett és akkor már az 'oda' helyhatározó sem jó... Beismerem, elszúrtam!
De hát emberek vagyunk.
Csak azért gondolom, hogy tisztázzunk le nyelvtani alapokat, mert ha olyan ember vág bele, aki semmilyen idegen nyelven nem tanult, vagy csak nagyon régen, könnyen belekavarodhat és már el is megy a kedve az egésztõl!
|
De ezek nem igék!!! A névmás és a személyesnévmás ragozás külön tészta minden nyelvben!
Az angoban is ragozzuk (I-me- my...), a magyarban is ( én-engem-nekem...)és a németben is (ich-mir-mich), tehát nem csak a görög nyelben van így! De ez már teljesn más nyelvtani anyag.
Annyi tény, hogy a felsorolásból kihagytam a névmásokat a fõnév, névelõ és melléknévragozásnál, ezért bocs!
Viszont igék ragozását abszolut nem befolyásolják, maximum bizonyos esetekben egy ige meghatározza, hogy milyen 'esetet vonz'. (látlak téged = a látlak ez esetben tárgyesetet vonz)
És itt eddig mindenki az igeragozásról beszélt.
Nyilván Süti is tudja mindezt, és csak félreírta. Ez nem gond, nem kötözködni akartam. Én 'menni'-t írtam a 'jönni' helyett és akkor már az 'oda' helyhatározó sem jó... Beismerem, elszúrtam!
De hát emberek vagyunk.
Csak azért gondolom, hogy tisztázzunk le nyelvtani alapokat, mert ha olyan ember vág bele, aki semmilyen idegen nyelven nem tanult, vagy csak nagyon régen, könnyen belekavarodhat és már el is megy a kedve az egésztõl!
|
| #43293 süti 2007-08-31 |
Petros! Én egy átfogóbb nyelvtani oldalra gondoltam, ami nem csak az igékig terjed! :!: Persze ez rengeteg munka lenne és nem tudom, hogy kivitelezhetõ-e!
|
Petros! Én egy átfogóbb nyelvtani oldalra gondoltam, ami nem csak az igékig terjed! :!: Persze ez rengeteg munka lenne és nem tudom, hogy kivitelezhetõ-e!
|
| #43292 Kriszta35 2007-08-31 |
˝Alany, tárgy birtokos esetek csak a fõnévragozásnál - és ezáltal a névelõ- és melléknévragozásnál - vannak :idea:˝ - petros
A görögre ez sem igaz teljesen. Ugyanis vannak a személyes névmások alany tárgy és birtokos esetei./ezek a gyenge alakok/
Pl
ego= én alanyeset
me= engem tárgyeset
Mou= nekem birtokos eset.
Süti erre gondolt, hogy pl. se perimeno= várlak, szerintem.
Amúgy az ötelte szerintem nagyon jó, csak írtó nagy munka, és szerintem nem kezdõkkel kellene ezt megcsinálni, jó lenne ha lennének itt perfekt tudok is. De hátha sikerülne ez is.
|
˝Alany, tárgy birtokos esetek csak a fõnévragozásnál - és ezáltal a névelõ- és melléknévragozásnál - vannak :idea:˝ - petros
A görögre ez sem igaz teljesen. Ugyanis vannak a személyes névmások alany tárgy és birtokos esetei./ezek a gyenge alakok/
Pl
ego= én alanyeset
me= engem tárgyeset
Mou= nekem birtokos eset.
Süti erre gondolt, hogy pl. se perimeno= várlak, szerintem.
Amúgy az ötelte szerintem nagyon jó, csak írtó nagy munka, és szerintem nem kezdõkkel kellene ezt megcsinálni, jó lenne ha lennének itt perfekt tudok is. De hátha sikerülne ez is.
|
| #43291 petros 2007-08-31 |
Alany, tárgy birtokos esetek csak a fõnévragozásnál - és ezáltal a névelõ- és melléknévragozásnál - vannak :idea:
|
Alany, tárgy birtokos esetek csak a fõnévragozásnál - és ezáltal a névelõ- és melléknévragozásnál - vannak :idea:
|
| #43289 süti 2007-08-31 |
Sziasztok! Szerintem igazán jó az vólna, ha lenne egy külön szótár és egy külön nyelvtani rész (bár ezt egyszer már felvetettem Stratosnak). A nyelvtanban elöször jöhetnének az igeragozások. Minden fajta ragozásnál fel lennének sorolva a legfontosabb igék. Utána a többes szám, alanyeset, tárgyeset, birtokosok,múlt, jelen, jövõidõ, felszolítómód stb. Úgy, mint a tankönyvekben. Mindenhol lenne egy pár példamondat, hogy érthetõbb legyen és ha valakinek még mindig van valami kérdése, akkor azt a fórumon felteheti.
A szótárban pedig ha rá kattintunk az igékre, akkor átugrik a nyelvtannak arra a részére, ami arra az igére vonatkozik. Persze fogalmam sincs, hogy ez mennyire jó ötlet és hogy mennyire kivitelezhetõ! :oops:
|
Sziasztok! Szerintem igazán jó az vólna, ha lenne egy külön szótár és egy külön nyelvtani rész (bár ezt egyszer már felvetettem Stratosnak). A nyelvtanban elöször jöhetnének az igeragozások. Minden fajta ragozásnál fel lennének sorolva a legfontosabb igék. Utána a többes szám, alanyeset, tárgyeset, birtokosok,múlt, jelen, jövõidõ, felszolítómód stb. Úgy, mint a tankönyvekben. Mindenhol lenne egy pár példamondat, hogy érthetõbb legyen és ha valakinek még mindig van valami kérdése, akkor azt a fórumon felteheti.
A szótárban pedig ha rá kattintunk az igékre, akkor átugrik a nyelvtannak arra a részére, ami arra az igére vonatkozik. Persze fogalmam sincs, hogy ez mennyire jó ötlet és hogy mennyire kivitelezhetõ! :oops:
|
| #43288 petros 2007-08-31 |
Jut eszembe, elkezdtem a 'Modern Greek Verbs' oldalról kinyomtatni a rendhagyó igék ragozási táblázatát :-) Ott azt hiszem, kb 180-at számoltam.
A legjobb ebben az összefoglalóban, hogy nem csak odadobja a végzõdéseket, vagy jelzi, hogy ebben, abban az esetben ilyen vagy olyan (teljes)alakváltozást szenved egy szó, hanem minden egyes ragozott alakját leírja az adott szónak :idea:
|
Jut eszembe, elkezdtem a 'Modern Greek Verbs' oldalról kinyomtatni a rendhagyó igék ragozási táblázatát :-) Ott azt hiszem, kb 180-at számoltam.
A legjobb ebben az összefoglalóban, hogy nem csak odadobja a végzõdéseket, vagy jelzi, hogy ebben, abban az esetben ilyen vagy olyan (teljes)alakváltozást szenved egy szó, hanem minden egyes ragozott alakját leírja az adott szónak :idea:
|
| #43286 petros 2007-08-31 |
Ja, menni az a 'πάω' :oops:
Na ez jó ;-) Akkor legyen a 'καταλαβαίνω', 'megért' :-)
Már alig várom azoktatást! :lol:
Kriszta! Akkor írsz pár mondatot? :wink:
Köszi
|
Ja, menni az a 'πάω' :oops:
Na ez jó ;-) Akkor legyen a 'καταλαβαίνω', 'megért' :-)
Már alig várom azoktatást! :lol:
Kriszta! Akkor írsz pár mondatot? :wink:
Köszi
|
| #43279 Kriszta35 2007-08-31 |
Sziasztok!
Én is beállnék a segítõk táborába. Remélem a jövõ héten már lesz idõm a göröggel is foglalkozni.
Az erhome igével én nem kezdeném a mondat példákat, mert a múlt ideje miatt rendhagyó ige szerintem. A másik, hogy nem: megyek a jelentése, hanem: jövök.
Inkább egy egyszerûbb igét használnék kezdésenek, pl. a katalaveno. A múlt idõ képzésénél a szótõ megmarad, katalava és a folyamatos múltja is megjegyezhetõ. A kötõmódja is könnyû szerintem.
Jelen idõben beállót nem használunk csak úgy magában. Azt csak akkor ha a na szócska is elõtte van és nem folymatos, rendszres cselekvést akarunk kifejezni.
Stratos szerintem a ghama dhelta thita betûknél dõlve csak kellene jelezni a h párját, mert úgy könnyebb a kiejtést is megtanulni. Bár nekem a görögök a thita betût érdekesen ejtik, én még mindig nem tudom úgy ahogy õk. Olyan magyarosra siekerül még mindig. :oops:
|
Sziasztok!
Én is beállnék a segítõk táborába. Remélem a jövõ héten már lesz idõm a göröggel is foglalkozni.
Az erhome igével én nem kezdeném a mondat példákat, mert a múlt ideje miatt rendhagyó ige szerintem. A másik, hogy nem: megyek a jelentése, hanem: jövök.
Inkább egy egyszerûbb igét használnék kezdésenek, pl. a katalaveno. A múlt idõ képzésénél a szótõ megmarad, katalava és a folyamatos múltja is megjegyezhetõ. A kötõmódja is könnyû szerintem.
Jelen idõben beállót nem használunk csak úgy magában. Azt csak akkor ha a na szócska is elõtte van és nem folymatos, rendszres cselekvést akarunk kifejezni.
Stratos szerintem a ghama dhelta thita betûknél dõlve csak kellene jelezni a h párját, mert úgy könnyebb a kiejtést is megtanulni. Bár nekem a görögök a thita betût érdekesen ejtik, én még mindig nem tudom úgy ahogy õk. Olyan magyarosra siekerül még mindig. :oops:
|
| #43275 petros 2007-08-31 |
Én mindenképp azzal kezde(né)m, hogy egy igét végigragozva, mintamondatokkal 'beazonosítjuk' az egyes igeidõket/szemléleteket. Így mindeki elõtt világos lesz milyen esetekben használjuk az egyes ragozásokat.
Úgy értem, hogy:
Έρχομαι εκεί. = Oda megyek. - ez a (egyszerû) jelen, akkor használjuk, ha....
Ήρθα εκεί. = Oda mentem. - ez az 'Aoriszt'-ja, (beálló múlt), amit akkor használjunk, ha...
Elõre is elnézést kérek, ha nyelvtanilag nem helyes eme két egyszerû mondat, de csak szemléltetni szeretném, mire és hogyan gondolok... Ha így van - mármint rossz, amit abszolut nem tartok kizártnak - és kijavítaná valaki, már 2 igeidõt (szemléletet?) el is kezdtük 'megérteni', 'megértetni' ;-)
Természetesen - ahogy Stratos barátja is írta - nem kell és nem is lehet elsõre az öszzes idõt és variációt bevágni, de így lenne egy tematikus példafelsorolás, arra lehet hivatkozni, lehet egy alap az igeragozás tanulásához. Sõt, aztán lehet a mondatokat párhuzamba állítani, ami által könnyebb megérteni a különbséget jelen és jelen, múlt és múlt, folyamatos és beálló, stb. között.
Több nyelvkönyv is így csinálja és azt hiszem mûködik! Nekem személy szerint tetszik is... :roll:
|
Én mindenképp azzal kezde(né)m, hogy egy igét végigragozva, mintamondatokkal 'beazonosítjuk' az egyes igeidõket/szemléleteket. Így mindeki elõtt világos lesz milyen esetekben használjuk az egyes ragozásokat.
Úgy értem, hogy:
Έρχομαι εκεί. = Oda megyek. - ez a (egyszerû) jelen, akkor használjuk, ha....
Ήρθα εκεί. = Oda mentem. - ez az 'Aoriszt'-ja, (beálló múlt), amit akkor használjunk, ha...
Elõre is elnézést kérek, ha nyelvtanilag nem helyes eme két egyszerû mondat, de csak szemléltetni szeretném, mire és hogyan gondolok... Ha így van - mármint rossz, amit abszolut nem tartok kizártnak - és kijavítaná valaki, már 2 igeidõt (szemléletet?) el is kezdtük 'megérteni', 'megértetni' ;-)
Természetesen - ahogy Stratos barátja is írta - nem kell és nem is lehet elsõre az öszzes idõt és variációt bevágni, de így lenne egy tematikus példafelsorolás, arra lehet hivatkozni, lehet egy alap az igeragozás tanulásához. Sõt, aztán lehet a mondatokat párhuzamba állítani, ami által könnyebb megérteni a különbséget jelen és jelen, múlt és múlt, folyamatos és beálló, stb. között.
Több nyelvkönyv is így csinálja és azt hiszem mûködik! Nekem személy szerint tetszik is... :roll:
|
| #43261 Hellili 2007-08-31 |
Szerintem ha nagyon akarjuk akkor meg is oldjuk. :D :D
Ez a fõ fájás pedig a kezdeti nehézségek után el fog múlni :lol: :lol: :oops:
|
Szerintem ha nagyon akarjuk akkor meg is oldjuk. :D :D
Ez a fõ fájás pedig a kezdeti nehézségek után el fog múlni :lol: :lol: :oops:
|
|
