Lehet, hogy már ismered ezeket az oldalakat is, de valakinekl még hasznos lehet:
(itt egy csomó samos-i vonatkozású link, bár nem mind érthetõ nyelven...:) azért képeket lehet látni.:)
Ezek mind képek:
Huelva
Lehet, hogy már ismered ezeket az oldalakat is, de valakinekl még hasznos lehet:
(itt egy csomó samos-i vonatkozású link, bár nem mind érthetõ nyelven...:) azért képeket lehet látni.:)
Ezek mind képek:
Huelva
#8678-törölt nick 2276 2006-06-14
#8667vojandi 2006-06-14
Készi Jox, jó a képet nézegetni, ebbõl a szögbõl még nem láttam képet Kokkariról. Már csak 4 és fél nap és itt leszünk!!!! :-)
Andi
Készi Jox, jó a képet nézegetni, ebbõl a szögbõl még nem láttam képet Kokkariról. Már csak 4 és fél nap és itt leszünk!!!! :-)
Andi
#6983vojandi 2006-05-06
Egy kis ismertetõ Számosz borairól:
Számosz, ellentétben a legtöbb turizmustól függõ görög szigettel, nem csak nyáron, és nem csak a partokon élettel telt. Ez elsõsorban a már ókori idõkben híressé vált számoszi borszõlõnek köszönhetõ. Ez fehér muskotály szõlõ (aspro moschato), mely különleges aromát kölcsönöz a számoszi bornak. Korábban csak édes desszertborként vagy aperitifként becsülték, de manapság ugyanabból a szõlõbõl már száraz bort is elõ tudnak állítani, mely a finom muskotályíz által válik különlegessé. Már a 17. században is volt több külföldi bornagykereskedõnek nagy raktárcsarnoka a Vathi-öbölben. Így vált a 20. századig nagy borüzlet a egyre hatalmasabbá, ellenõrzöttebbé. A helybéli bortermelõk mindig szegények maradtak és abszolút kiszolgáltatottak voltak a külföldi nagykereskedõknek. Míg 1933-ban felkeltek elnyomóik ellen és kikényszerítettek egy törvényt, mely elvette a külföldiektõl a hatalmat. Majd a termelõk, egyesülve megalapították a vincellérek szövetségét, az EOSS-t. A szövetség két modern borászatot mûködtet, Malagariban és Karlovassiban.
A 14.000 hektárt magába foglaló borvidék 98%-án ma is 4.000 vincellér mûveli a fehér muskotályszõlõt. A maradék 2%-on a piros Fokiano-szõlõ nõ, amibõl rosét ill. csekély mennyiségû vörösbort állítanak elõ. A szüretelés augusztus elején kezdõdik és október végéig a két borüzem napi 1.000 tonna szõlõt dolgoz fel. A kiváló minõségû édes bort fõleg Franciaország vásárolja fel, ahol igen kedvelt a Samos Grand Cru néven ismert bor. Szintén nagy mennyiséget vásárol a német gyógyszeripar, ahol a bort altatószerré alakítják. A száraz Samaina Sec és Samaina Golden borokat fõleg a szigeten fogyasztják. Kizárólag helyi fogyasztásra készül a számoszi retsina, az aleppofenyõ gyantájával tartósított fehérbor. Erõs gyanta íze még a retsina kedvelõinek is megszokása kérdése. Snapszokat (pl. Ouzo) három számoszi magánvállalkozás állít elõ.
Egy kis ismertetõ Számosz borairól:
Számosz, ellentétben a legtöbb turizmustól függõ görög szigettel, nem csak nyáron, és nem csak a partokon élettel telt. Ez elsõsorban a már ókori idõkben híressé vált számoszi borszõlõnek köszönhetõ. Ez fehér muskotály szõlõ (aspro moschato), mely különleges aromát kölcsönöz a számoszi bornak. Korábban csak édes desszertborként vagy aperitifként becsülték, de manapság ugyanabból a szõlõbõl már száraz bort is elõ tudnak állítani, mely a finom muskotályíz által válik különlegessé. Már a 17. században is volt több külföldi bornagykereskedõnek nagy raktárcsarnoka a Vathi-öbölben. Így vált a 20. századig nagy borüzlet a egyre hatalmasabbá, ellenõrzöttebbé. A helybéli bortermelõk mindig szegények maradtak és abszolút kiszolgáltatottak voltak a külföldi nagykereskedõknek. Míg 1933-ban felkeltek elnyomóik ellen és kikényszerítettek egy törvényt, mely elvette a külföldiektõl a hatalmat. Majd a termelõk, egyesülve megalapították a vincellérek szövetségét, az EOSS-t. A szövetség két modern borászatot mûködtet, Malagariban és Karlovassiban.
A 14.000 hektárt magába foglaló borvidék 98%-án ma is 4.000 vincellér mûveli a fehér muskotályszõlõt. A maradék 2%-on a piros Fokiano-szõlõ nõ, amibõl rosét ill. csekély mennyiségû vörösbort állítanak elõ. A szüretelés augusztus elején kezdõdik és október végéig a két borüzem napi 1.000 tonna szõlõt dolgoz fel. A kiváló minõségû édes bort fõleg Franciaország vásárolja fel, ahol igen kedvelt a Samos Grand Cru néven ismert bor. Szintén nagy mennyiséget vásárol a német gyógyszeripar, ahol a bort altatószerré alakítják. A száraz Samaina Sec és Samaina Golden borokat fõleg a szigeten fogyasztják. Kizárólag helyi fogyasztásra készül a számoszi retsina, az aleppofenyõ gyantájával tartósított fehérbor. Erõs gyanta íze még a retsina kedvelõinek is megszokása kérdése. Snapszokat (pl. Ouzo) három számoszi magánvállalkozás állít elõ.
#4813kvalcsi 2006-01-26
Votsalakia, a sziget legmagasabb hegysége az Oros Kerkis (1444 m) alatt épült, a sziget délnyugati részén, 45 km-re a repülõtértõl. A tengerpartja kb. 6 km hosszú, helyenként homokos, pici lapos kövekkel keverve. A standjai között találhatunk csendes partszakaszokat, de a nyüzsgésre és aktív sportra vágyóknak sem kell csalódniuk. A túristákat néhány bár, taverna, szupermarket és kölcsönzõ várja.
Votsalakiától kb. 3 km-re található a sziget egyik legszebb homokos strandja a Psili Amos, melynek lassan mélyülõ tengerpartja van, ezért ideális kisgyermekes családoknak. A sziget déli részén barangolva, nem szabad kihagyni az egyik legszebb látványt, a Limnionas-öblöt.
Votsalakia, a sziget legmagasabb hegysége az Oros Kerkis (1444 m) alatt épült, a sziget délnyugati részén, 45 km-re a repülõtértõl. A tengerpartja kb. 6 km hosszú, helyenként homokos, pici lapos kövekkel keverve. A standjai között találhatunk csendes partszakaszokat, de a nyüzsgésre és aktív sportra vágyóknak sem kell csalódniuk. A túristákat néhány bár, taverna, szupermarket és kölcsönzõ várja.
Votsalakiától kb. 3 km-re található a sziget egyik legszebb homokos strandja a Psili Amos, melynek lassan mélyülõ tengerpartja van, ezért ideális kisgyermekes családoknak. A sziget déli részén barangolva, nem szabad kihagyni az egyik legszebb látványt, a Limnionas-öblöt.
#3154ferrari 2005-11-03
Az antik szerzõk termékenysége, szépsége és gazdagsága miatt 'áldott szigetnek ' is nevezik. A sziget keleti felén az erõsen tagolt partvidéken sok kikötésre sok kikötésre alkalmas öböl, strandolásra, alkalmas homokos, kavicsos partszakasz van. A hegyeket fenyvesek, szelídgesztenye erdõk botítják, a lankák szõlõt, gyümölcsöt érlelnek, a síkságokon ezüstös szõnyegtakarót alkot a sok százezer olajfa lombja. A sziget gazdag történelmi múltjáról mûemlékek, földbõl elõkerült tárgyi emlékek tanúskodnak.
Az antik szerzõk termékenysége, szépsége és gazdagsága miatt 'áldott szigetnek ' is nevezik. A sziget keleti felén az erõsen tagolt partvidéken sok kikötésre sok kikötésre alkalmas öböl, strandolásra, alkalmas homokos, kavicsos partszakasz van. A hegyeket fenyvesek, szelídgesztenye erdõk botítják, a lankák szõlõt, gyümölcsöt érlelnek, a síkságokon ezüstös szõnyegtakarót alkot a sok százezer olajfa lombja. A sziget gazdag történelmi múltjáról mûemlékek, földbõl elõkerült tárgyi emlékek tanúskodnak.
#3132kvalcsi 2005-11-03
A szinte szubtrópikus éghajlatú Szamosz teraszos szõlõivel, ciprusaival, olajfaligeteivel, az idõk viharait túlélõ tömjénfenyõ és kalabriai fenyõerdõivel, strandjaival a tömegtúrizmus kedvelt célpontja. 1986 óta fél tucat tûzvész pusztított a szigeten. A sziget keleti felén sok a túrista, míg nyugaton járhatatlan szurdokvölgyek, az Égeikum második legmagasabb hegycsúcsa, valamint a csak gyalog megközelíthetõ strandok fékezik meg a túristaáradatot. Pithagorion város hatalmas mólójáról, melyet rabszolgák emeltek az ókorban megcsodálhatjuk, hogy mint vált színt a fenséges Mükalé-hegység Törökországban napnyugtakor. A kikötõ alakja serpenyõre emlékeztet, innen kapta korábbi nevét a város (Tigani). A hatóságok 1955-ben keresztelték át a várost Püthagorasznak, a helyiség nagy fiának emlékére.
Az 1040 méter hosszú Evpaliniosz Origma alagút a tehetséges, ám gátlástalan türannosz, Polükratész (i.e. 538-522) uralkodásának idején épült. A föld alatti vízvezetékrendszer a várostól északnyugatra szeli át a hegyoldalt. Az ókori vízvezeték nagy része a túristák által is látogatható.
Pithagoriontól 8 km-rel délre hevernek a valaha lenyûgözõ Héra szentély romjai. Egyetlen oszlopot állítottak ismét helyre, s több alapzat fedezhetõ fel a romkerületben.
Vahti, azaz Szamosz városa a sziget legfõbb kikötõje az északi part egyik öblében épült 1832-ben. Az itt található Régészeti Múzeumot is érdemes megnézni (nyitva: kedd-vasárnap 8.30-15.00), mely elsõsorban a Héra szentély gazdag leletanyagát állítja ki. A múzeum büszkesége egy 5 méter magas, csaknem teljesen sértetlenül megmaradt kurosz-szobor. A keleties elefántcsont faragványok, s a helyben öntött griff fejek a Közép-Kelet erõs vallási és kultúrális hatásáról tanúskodnak.
Az északi part elsõ jelentõs állomása Kokkari. A volt halászfalu ma mindenestõl az idegenforgalom szolgálatában áll. Hajdani központja két ikerhegyfok közé fészkelte be magát. A magasban ott tornyosulnak az 1150 méter magas Ambelosz-hegy erdõs ormai. A túristaút közvetlenül Kokkari mögül indul fel a hegyre, míg az autóút Avlakia falu mögött kapaszkodik fel Vurlioteszbe. A bájos falu több tavernával és szép térrel várja a túristákat. A Vrondiani-kolostor 3 km-re keletre, házigazdája a sziget legnagyobb szabású ünnepének, melyet szeptember 7-8-án tartanak. Innen kb. 20 perces sétával érhetünk le a Pnaka faluba, ahol kristálytiszta forrás található.
A parti úton nyugatfelé haladva Karlovassziba érünk, mely kb. 34 km-re esik Vathitól. A messze elnyúló települést még érintetlen a túrizmustól. A vízparton hodályszerû elhagyatott raktárházak sorakoznak, az 1940 elött virágzó bõrcserzõ ipar kisérteties mementói. Innen nyugatra terülnek el Szamosz legjobb strandjai, többek között a részben homokos, részben kavicsos Potami. Tovább sétálva festõi strandokra bukkanhatunk Szeitaninál. Karlovasszi nagyjábó félúton fekszik a szigetet körbevívõ út mentén. Innen egy belsõ út elöbb dél, majd kelet felé vezet, miközben apró cseréptetõs, zsalugáteres falvak és csíkos kupolájú templom mellett halad el. Az Agii Theodori útelágazásnál délnyugat felé haladva Marathokambosz érintésével eljutunk Votszalakia városka kikötõjébe. Jobb és csendesebb õblöket találhatunk, ha tovább haladunk nyugat felé, az 1437 méter magas Kerkisz-hegyet megkerülõ út mentén. A hegyet a déli lejtõ felöl, az Evangelisztria zárdától indulva lehet megmászni, az északi oldalon pedig Koszmadej faluból indítsuk a túrát. Mind két út egy egész napot igényel. Pithagorionba visszavezetõ úton érdemes megállni Pirgosz faluban, ahol kiváló minõségû mézet lehet venni a termelõktõl. Mavratszej alatt is iktassunk be egy rövid megállót a Megalisz Panagiasz kolostor megtekintésére. Freskói 1586-ból valók, s a legszebbek a szigeten.
A szinte szubtrópikus éghajlatú Szamosz teraszos szõlõivel, ciprusaival, olajfaligeteivel, az idõk viharait túlélõ tömjénfenyõ és kalabriai fenyõerdõivel, strandjaival a tömegtúrizmus kedvelt célpontja. 1986 óta fél tucat tûzvész pusztított a szigeten. A sziget keleti felén sok a túrista, míg nyugaton járhatatlan szurdokvölgyek, az Égeikum második legmagasabb hegycsúcsa, valamint a csak gyalog megközelíthetõ strandok fékezik meg a túristaáradatot. Pithagorion város hatalmas mólójáról, melyet rabszolgák emeltek az ókorban megcsodálhatjuk, hogy mint vált színt a fenséges Mükalé-hegység Törökországban napnyugtakor. A kikötõ alakja serpenyõre emlékeztet, innen kapta korábbi nevét a város (Tigani). A hatóságok 1955-ben keresztelték át a várost Püthagorasznak, a helyiség nagy fiának emlékére.
Az 1040 méter hosszú Evpaliniosz Origma alagút a tehetséges, ám gátlástalan türannosz, Polükratész (i.e. 538-522) uralkodásának idején épült. A föld alatti vízvezetékrendszer a várostól északnyugatra szeli át a hegyoldalt. Az ókori vízvezeték nagy része a túristák által is látogatható.
Pithagoriontól 8 km-rel délre hevernek a valaha lenyûgözõ Héra szentély romjai. Egyetlen oszlopot állítottak ismét helyre, s több alapzat fedezhetõ fel a romkerületben.
Vahti, azaz Szamosz városa a sziget legfõbb kikötõje az északi part egyik öblében épült 1832-ben. Az itt található Régészeti Múzeumot is érdemes megnézni (nyitva: kedd-vasárnap 8.30-15.00), mely elsõsorban a Héra szentély gazdag leletanyagát állítja ki. A múzeum büszkesége egy 5 méter magas, csaknem teljesen sértetlenül megmaradt kurosz-szobor. A keleties elefántcsont faragványok, s a helyben öntött griff fejek a Közép-Kelet erõs vallási és kultúrális hatásáról tanúskodnak.
Az északi part elsõ jelentõs állomása Kokkari. A volt halászfalu ma mindenestõl az idegenforgalom szolgálatában áll. Hajdani központja két ikerhegyfok közé fészkelte be magát. A magasban ott tornyosulnak az 1150 méter magas Ambelosz-hegy erdõs ormai. A túristaút közvetlenül Kokkari mögül indul fel a hegyre, míg az autóút Avlakia falu mögött kapaszkodik fel Vurlioteszbe. A bájos falu több tavernával és szép térrel várja a túristákat. A Vrondiani-kolostor 3 km-re keletre, házigazdája a sziget legnagyobb szabású ünnepének, melyet szeptember 7-8-án tartanak. Innen kb. 20 perces sétával érhetünk le a Pnaka faluba, ahol kristálytiszta forrás található.
A parti úton nyugatfelé haladva Karlovassziba érünk, mely kb. 34 km-re esik Vathitól. A messze elnyúló települést még érintetlen a túrizmustól. A vízparton hodályszerû elhagyatott raktárházak sorakoznak, az 1940 elött virágzó bõrcserzõ ipar kisérteties mementói. Innen nyugatra terülnek el Szamosz legjobb strandjai, többek között a részben homokos, részben kavicsos Potami. Tovább sétálva festõi strandokra bukkanhatunk Szeitaninál. Karlovasszi nagyjábó félúton fekszik a szigetet körbevívõ út mentén. Innen egy belsõ út elöbb dél, majd kelet felé vezet, miközben apró cseréptetõs, zsalugáteres falvak és csíkos kupolájú templom mellett halad el. Az Agii Theodori útelágazásnál délnyugat felé haladva Marathokambosz érintésével eljutunk Votszalakia városka kikötõjébe. Jobb és csendesebb õblöket találhatunk, ha tovább haladunk nyugat felé, az 1437 méter magas Kerkisz-hegyet megkerülõ út mentén. A hegyet a déli lejtõ felöl, az Evangelisztria zárdától indulva lehet megmászni, az északi oldalon pedig Koszmadej faluból indítsuk a túrát. Mind két út egy egész napot igényel. Pithagorionba visszavezetõ úton érdemes megállni Pirgosz faluban, ahol kiváló minõségû mézet lehet venni a termelõktõl. Mavratszej alatt is iktassunk be egy rövid megállót a Megalisz Panagiasz kolostor megtekintésére. Freskói 1586-ból valók, s a legszebbek a szigeten.
