Babis Lazaridis egy attikai éjszakai klubhálózat tulajdonosa volt. 2008 decemberében egy vasárnap hajnali órán lőtték le. 40 éves volt. Angeliki is megsérült a bandaháborúkat idéző maffia típusú leszámolásban, Voula-ban (Athén legdélebbi tengerparti külvárosa).
Éppen autójukba szálltak volna be, egy szállodából távozóban, mikor megszólította két motorsisakos, majd az egyik egy kalasnyikovval kivégezte. 20 ( más források szerint 28 ) töltényt szedtek ki belőle később. Angeliki a lábán sérült meg súlyosan, meg is operálták.
A merénylet előtt egy évvel Babist meggyanúsították egy rivális bártulajdonos gyilkossági kísérletével kapcsolatban. Később egyik részben birtokolt bárját bombatámodás is érte.
Állítólag sok tartozása volt, a hitelezői körében is keresték a gyilkosokat vagy a megbízót.
---
Egyébként Angeliki nagyanyja Tsitsanis idejében az Άναψε το τσιγάρο, Το 'πες και το 'κανες, Πήρα τη στράτα κι έρχομαι című dalokkal nevet szerző, samosi születésű Angeliki Kalaitzi volt. Művészneve Kaiti Grey (Καιτη Γκρεϋ), ha így valakinek ismerősebb az elafro laika (nyugati stílusú görög népies zene) egyik egykori nagyasszonya.
Stratos: Akkor ezt a dalt még az egyszer fel kell tenni, hiszen az egyik :roll: ha nem a legnagyobb kedvencem!!! :twisted: :twisted:
Kaiti Grey:
:idea: :roll: Dalfordítás:
--------------------------------------------
De, hogy valami új számot is felrakjunk...
Kaiti Grey / ΚΑΙΤΗ ΓΚΡΕΥ /
Σε τούτο το παλιόσπιτο / Ebben a nyamvadt viskóban
(Βασίλης Τσιτσάνης)
Στίχοι: Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος
Μουσική: Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος
Πρώτη εκτέλεση: Σταύρος Τζουανάκος & Μαρίκα Νίνου ( Ντουέτο )
Άλλες ερμηνείες: Πρόδρομος Τσαουσάκης & Μαρίκα Νίνου ( Ντουέτο ) || Στράτος Παγιουμτζής, Τεμπέλης & Στέλλα Χασκίλ, Σαλονικιά ( Ντουέτο )
Σε τούτο το παλιόσπιτο
σε τούτο το ρημάδι
θάψαμε την αγάπη μας
ένα Σάββατο βράδυ
Ezen a nyomortanyán
ezek közt a roncsok közt
temetettük el szerelmünk
Egy szombat estén
Στο παλιόσπιτο ετούτο που χωρίσαμε
την βραδιά την τελευταία που μιλήσαμε (δις)
Ebben a nyamvadt viskóban váltunk el,
s az utolsó estén beszélgettünk itten (x2)
Μέσα στην έρημη αυλή
κατ' απ' τα παραθύρια
οι μάγισσες και οι γύφτισσες
να στήσουνε τσαντίρια
Benn, a kietlen udvaron
az ablakok alatt
a boszorkák, és a cigányasszonyok
felálítják a korcsmát
Στο παλιόσπιτο ετούτο που χωρίσαμε
και με δάκρυα ποτάμια το ποτίσαμε (δις)
Ebben a nyamvadt viskóban váltunk el,
és ez volt, mit patakzó könnyekkel öntöztük meg (x2)
Κι η νυχτερίδα μοναχή
να στήσει τη φωλιά της
στην καμαρούλα τη μικρή
που 'παιρνα τα φιλιά της
És a denevér magányosan
építse a fészkét
a kicsiny szobában
ahol a csókjait kaptam
Στο παλιόσπιτο ετούτο που χωρίσαμε
την βραδιά την τελευταία που μιλήσαμε (δις)
Ebben a nyamvadt viskóban váltunk el,
azon az estén, utolsót beszélgettünk itten (x2)
Babis Lazaridis egy attikai éjszakai klubhálózat tulajdonosa volt. 2008 decemberében egy vasárnap hajnali órán lőtték le. 40 éves volt. Angeliki is megsérült a bandaháborúkat idéző maffia típusú leszámolásban, Voula-ban (Athén legdélebbi tengerparti külvárosa).
Éppen autójukba szálltak volna be, egy szállodából távozóban, mikor megszólította két motorsisakos, majd az egyik egy kalasnyikovval kivégezte. 20 ( más források szerint 28 ) töltényt szedtek ki belőle később. Angeliki a lábán sérült meg súlyosan, meg is operálták.
A merénylet előtt egy évvel Babist meggyanúsították egy rivális bártulajdonos gyilkossági kísérletével kapcsolatban. Később egyik részben birtokolt bárját bombatámodás is érte.
Állítólag sok tartozása volt, a hitelezői körében is keresték a gyilkosokat vagy a megbízót.
---
Egyébként Angeliki nagyanyja Tsitsanis idejében az Άναψε το τσιγάρο, Το 'πες και το 'κανες, Πήρα τη στράτα κι έρχομαι című dalokkal nevet szerző, samosi születésű Angeliki Kalaitzi volt. Művészneve Kaiti Grey (Καιτη Γκρεϋ), ha így valakinek ismerősebb az elafro laika (nyugati stílusú görög népies zene) egyik egykori nagyasszonya.
Stratos: Akkor ezt a dalt még az egyszer fel kell tenni, hiszen az egyik :roll: ha nem a legnagyobb kedvencem!!! :twisted: :twisted:
Kaiti Grey:
:idea: :roll: Dalfordítás:
--------------------------------------------
De, hogy valami új számot is felrakjunk...
Kaiti Grey / ΚΑΙΤΗ ΓΚΡΕΥ /
Σε τούτο το παλιόσπιτο / Ebben a nyamvadt viskóban
(Βασίλης Τσιτσάνης)
Στίχοι: Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος
Μουσική: Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος
Πρώτη εκτέλεση: Σταύρος Τζουανάκος & Μαρίκα Νίνου ( Ντουέτο )
Άλλες ερμηνείες: Πρόδρομος Τσαουσάκης & Μαρίκα Νίνου ( Ντουέτο ) || Στράτος Παγιουμτζής, Τεμπέλης & Στέλλα Χασκίλ, Σαλονικιά ( Ντουέτο )
Σε τούτο το παλιόσπιτο
σε τούτο το ρημάδι
θάψαμε την αγάπη μας
ένα Σάββατο βράδυ
Ezen a nyomortanyán
ezek közt a roncsok közt
temetettük el szerelmünk
Egy szombat estén
Στο παλιόσπιτο ετούτο που χωρίσαμε
την βραδιά την τελευταία που μιλήσαμε (δις)
Ebben a nyamvadt viskóban váltunk el,
s az utolsó estén beszélgettünk itten (x2)
Μέσα στην έρημη αυλή
κατ' απ' τα παραθύρια
οι μάγισσες και οι γύφτισσες
να στήσουνε τσαντίρια
Benn, a kietlen udvaron
az ablakok alatt
a boszorkák, és a cigányasszonyok
felálítják a korcsmát
Στο παλιόσπιτο ετούτο που χωρίσαμε
και με δάκρυα ποτάμια το ποτίσαμε (δις)
Ebben a nyamvadt viskóban váltunk el,
és ez volt, mit patakzó könnyekkel öntöztük meg (x2)
Κι η νυχτερίδα μοναχή
να στήσει τη φωλιά της
στην καμαρούλα τη μικρή
που 'παιρνα τα φιλιά της
És a denevér magányosan
építse a fészkét
a kicsiny szobában
ahol a csókjait kaptam
Στο παλιόσπιτο ετούτο που χωρίσαμε
την βραδιά την τελευταία που μιλήσαμε (δις)
Ebben a nyamvadt viskóban váltunk el,
azon az estén, utolsót beszélgettünk itten (x2)
#129912xXxGirlxXx 2010-03-27
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Iliadi Aggeliki:
Φταις εσύ / A Te hibád...?
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Οι ματιές σαν φωτιές κι η αλήθεια καίει
κι εσύ τέτοιες στιγμές που η αγάπη κλαίει
να ρωτάς ποιος φταίει
Mint a lángcsóva, ég az igazság, égnek a tekintetek,
és te ilyen pillanatokban, amikor sírva fakad a SZERELEM,
kérdezni mered, hogy ki a hibás? Ki az, ki vétkezett?
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
να περνάμε κι οι δυο τέτοια δοκιμασία
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
στο φινάλε κι οι δυο χάσαμε την ουσία
Hogy a te hibád ez, vagy az enyém...?!
Nincs most már, semmi jelentősége,
S hogy mindketten, ekkora megpróbáltatásoknak legyünk kitéve?!
A te hibád ez, vagy az enyém...?
Van már ennek jelentősége?
Hiszen a végkifejletben, mindketten elveszítettük a lényeget!
Όλα εδώ φυλακή κι εμείς ξένο σώμα
ερημιά και σιωπή σ΄ένα κρύο στόμα
και πονάμε ακόμα
Köröttünk minden bűnhődik, és mi, mint valami idegen testek
egy hideg szájban magány uralkodik, és a rideg csendek,
és bennünk még mindig fájnak azok a sebek!
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
να περνάμε κι οι δυο τέτοια δοκιμασία
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
στο φινάλε κι οι δυο χάσαμε την ουσία
Hogy a te hibád ez, vagy az enyém...?!
Van ennek már, bármi jelentősége...?
S hogy mindketten, ekkora megpróbáltatásoknak legyünk kitéve?
A te hibád ez, vagy az enyém...?
Nincs most már, semmi jelentősége!
Hisz a legvégén, nem veszitettünk mindketten mást, csupán a lényeget!
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Iliadi Aggeliki:
Φταις εσύ / A Te hibád...?
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Οι ματιές σαν φωτιές κι η αλήθεια καίει
κι εσύ τέτοιες στιγμές που η αγάπη κλαίει
να ρωτάς ποιος φταίει
Mint a lángcsóva, ég az igazság, égnek a tekintetek,
és te ilyen pillanatokban, amikor sírva fakad a SZERELEM,
kérdezni mered, hogy ki a hibás? Ki az, ki vétkezett?
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
να περνάμε κι οι δυο τέτοια δοκιμασία
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
στο φινάλε κι οι δυο χάσαμε την ουσία
Hogy a te hibád ez, vagy az enyém...?!
Nincs most már, semmi jelentősége,
S hogy mindketten, ekkora megpróbáltatásoknak legyünk kitéve?!
A te hibád ez, vagy az enyém...?
Van már ennek jelentősége?
Hiszen a végkifejletben, mindketten elveszítettük a lényeget!
Όλα εδώ φυλακή κι εμείς ξένο σώμα
ερημιά και σιωπή σ΄ένα κρύο στόμα
και πονάμε ακόμα
Köröttünk minden bűnhődik, és mi, mint valami idegen testek
egy hideg szájban magány uralkodik, és a rideg csendek,
és bennünk még mindig fájnak azok a sebek!
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
να περνάμε κι οι δυο τέτοια δοκιμασία
Φταις εσύ φταίω εγώ
έχει τώρα καμιά σημασία
στο φινάλε κι οι δυο χάσαμε την ουσία
Hogy a te hibád ez, vagy az enyém...?!
Van ennek már, bármi jelentősége...?
S hogy mindketten, ekkora megpróbáltatásoknak legyünk kitéve?
A te hibád ez, vagy az enyém...?
Nincs most már, semmi jelentősége!
Hisz a legvégén, nem veszitettünk mindketten mást, csupán a lényeget!
#129907Stratos 2010-03-27
˝˝Köszönöm!:)
Aggeliki Iliadi - Proseuxi - ez is nagyon jó. Eddig nem is hallottam róla, de nagyon jó!˝ - xXxGirlxXx
˝ - xXxGirlxXx
Aggeliki Iliadi :
Προσευχή / Imádság
Στίχοι: Νίκος Σαρρής
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Πώς ένας ουρανός
τα άστρα του διαρκώς
τα κρατάει αναμμένα
Πώς τα ΄μαθε όλα αυτά
κόλπα μυστικά να μου μάθει ένα
Hogyan lehetséges, hogy az égboltozat
a csillagait, állandóan,
mindig égve bírja tartani?
Hogyan tanulta meg mindezt?
A trükkökből, titkokból, igazán megtaníthatna egyre!
Μια προσευχή ψάχνω να βρω
μονάχα αυτό μπορώ
απόψε που μου λείπεις
Μια προσευχή που αν την πω
και δε σε φέρει εδώ
θα μ΄έπαιρνε μαζί της
Egy ima után kutatok, talán rábukkanok
csak ez van, amit tenni tudok
most, hogy ma éjjel ennyire hiányzol
Egy imát keresek, amit ha elmondanék,
és nem hozna el ide téged,
akkor engem vinne el magával
Πώς ξέρει ο καιρός
καλοκαιρινός να επιστρέφει κάθε χρόνο
Πώς ποιος τον οδηγεί
που έχω πια χαθεί
να μου πει το δρόμο
Honnan tudja az időjárás,
hogy nyári hőségnek vissza kell térnie minden évben?
Hogyan? S ki lehet az, aki az egészet irányítja
most, hogy végleg eltévedtem?
Meg kell mutassa számomra az utat!
Μια προσευχή ψάχνω να βρω
μονάχα αυτό μπορώ
απόψε που μου λείπεις
Μια προσευχή που αν την πω
και δε σε φέρει εδώ
θα μ΄έπαιρνε μαζί της
Egy ima után kutatok, talán rábukkanok
csak ez van, amit tenni tudok
most, hogy ma éjjel ennyire hiányzol
Egy imát keresek, amit ha elmondanék,
és nem hozna el ide téged,
akkor engem vinne el magával
Olvastam róla, hogy áldozata volt valami lövöldözésnek és elveszítette talán (de nembiztos) a barátját is.
Stratos:
Ezen a videón, beszél Babiszról a barátjáról, akit váratlanul elveszített... (a körülményekről nincs szó, lehetett autószerencsétlenség is)
..és a HALÁLRÓL is beszél...
...ami rajtunk kívül álló esemény...
És ami különböző módon, de előbb-utóbb, minden egyes embert elér...
Megszületünk, és abban a hitben élünk, hogy sokáig akár évszázadokig is elélünk... Nem gondolunk bele, hogy bármelyik pillanatban meghalhatunk.
Nem gondolunk bele, hogy bármelyik pillanatban elveszíthetjük kedvesünket is...!
A dal végén, még arról beszél, hogy bár kegyetlen dolog volt, hogy ilyen hamar el kellett veszítse kedvesét,
tudja, hogy nagy lehetőségek, nagy feladatok várnak még rá...!
Szeretne jobbá - jobb emberré - válni, és szeretné úgy felnevelni közös gyermeküket, hogy az elhunyt férje büszkén tekinthessen le rá...!
˝˝Köszönöm!:)
Aggeliki Iliadi - Proseuxi - ez is nagyon jó. Eddig nem is hallottam róla, de nagyon jó!˝ - xXxGirlxXx
˝ - xXxGirlxXx
Aggeliki Iliadi :
Προσευχή / Imádság
Στίχοι: Νίκος Σαρρής
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Πώς ένας ουρανός
τα άστρα του διαρκώς
τα κρατάει αναμμένα
Πώς τα ΄μαθε όλα αυτά
κόλπα μυστικά να μου μάθει ένα
Hogyan lehetséges, hogy az égboltozat
a csillagait, állandóan,
mindig égve bírja tartani?
Hogyan tanulta meg mindezt?
A trükkökből, titkokból, igazán megtaníthatna egyre!
Μια προσευχή ψάχνω να βρω
μονάχα αυτό μπορώ
απόψε που μου λείπεις
Μια προσευχή που αν την πω
και δε σε φέρει εδώ
θα μ΄έπαιρνε μαζί της
Egy ima után kutatok, talán rábukkanok
csak ez van, amit tenni tudok
most, hogy ma éjjel ennyire hiányzol
Egy imát keresek, amit ha elmondanék,
és nem hozna el ide téged,
akkor engem vinne el magával
Πώς ξέρει ο καιρός
καλοκαιρινός να επιστρέφει κάθε χρόνο
Πώς ποιος τον οδηγεί
που έχω πια χαθεί
να μου πει το δρόμο
Honnan tudja az időjárás,
hogy nyári hőségnek vissza kell térnie minden évben?
Hogyan? S ki lehet az, aki az egészet irányítja
most, hogy végleg eltévedtem?
Meg kell mutassa számomra az utat!
Μια προσευχή ψάχνω να βρω
μονάχα αυτό μπορώ
απόψε που μου λείπεις
Μια προσευχή που αν την πω
και δε σε φέρει εδώ
θα μ΄έπαιρνε μαζί της
Egy ima után kutatok, talán rábukkanok
csak ez van, amit tenni tudok
most, hogy ma éjjel ennyire hiányzol
Egy imát keresek, amit ha elmondanék,
és nem hozna el ide téged,
akkor engem vinne el magával
Olvastam róla, hogy áldozata volt valami lövöldözésnek és elveszítette talán (de nembiztos) a barátját is.
Stratos:
Ezen a videón, beszél Babiszról a barátjáról, akit váratlanul elveszített... (a körülményekről nincs szó, lehetett autószerencsétlenség is)
..és a HALÁLRÓL is beszél...
...ami rajtunk kívül álló esemény...
És ami különböző módon, de előbb-utóbb, minden egyes embert elér...
Megszületünk, és abban a hitben élünk, hogy sokáig akár évszázadokig is elélünk... Nem gondolunk bele, hogy bármelyik pillanatban meghalhatunk.
Nem gondolunk bele, hogy bármelyik pillanatban elveszíthetjük kedvesünket is...!
A dal végén, még arról beszél, hogy bár kegyetlen dolog volt, hogy ilyen hamar el kellett veszítse kedvesét,
tudja, hogy nagy lehetőségek, nagy feladatok várnak még rá...!
Szeretne jobbá - jobb emberré - válni, és szeretné úgy felnevelni közös gyermeküket, hogy az elhunyt férje büszkén tekinthessen le rá...!
#129891Stratos 2010-03-27
Aggeliki Iliadi - Melanholika mou matia
Μελαγχολικά μου μάτια / Bánatos szemecskéim
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Χριστόφορος Γερμενής
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Μέσα στα μάτια τα θολά
πάλι το δάκρυ σου κυλά
κάποια αγάπη σου παλιά
σου έχει κόψει τα φτερά
και λιώνεις μες στην ερημιά
A homályos szemeidben
Újra könnycseppek gyűlnek
Valamelyik régebbi szerelmed
Levágta a szárnyaid,
És elsorvadsz, e nagy magányban
Μελαγχολικά μου μάτια χείλη μου στεγνά
την ψυχή μου δυο κομμάτια έκανες ξανά
και θυμώνω και πονάω και καρδιοχτυπώ
που δεν έχεις καταλάβει πόσο σ' αγαπώ
Bánatos szemecskéim, kiszáradt ajkaim
A lelkemet újra kettészakítottad...
És dühös vagyok, és fájdalmak gyötörnek, s - úgy ver, - kiszakad a szívem!
Mert nem értetted meg, hogy mennyire szeretlek!
Σβήσαν τα φώτα τ' ουρανού
βρίσκεσαι εδώ μα είσαι αλλού
πάψε επιτέλους να πονάς
μάθε σελίδα να γυρνάς
φεύγει η ζωή μην το ξεχνάς
Leoltották a fényeket az égen,
Te itt vagy, ám mégis máshol jársz!
Hagyj fel végül a fájdalommal!
Tanulj meg továbblépni, lapozz tovább!
Az élet múlik, ne feledd, s ne tétovázz!
Μελαγχολικά μου μάτια χείλη μου στεγνά
την ψυχή μου δυο κομμάτια έκανες ξανά
και θυμώνω και πονάω και καρδιοχτυπώ
που δεν έχεις καταλάβει πόσο σ' αγαπώ
Bánatos szemecskéim, kiszáradt ajkaim
A lelkemet újra kettészakítottad...
És dühös vagyok, és fájdalmak gyötörnek és úgy ver; kiszakad a szívem
Mert nem értetted meg, hogy mennyire szeretlek
Aggeliki Iliadi: Melagholika mou matia / Μελαγχολικά μου μάτια - Αγγελική Ηλιάδη
Aggeliki Iliadi - Melanholika mou matia
Μελαγχολικά μου μάτια / Bánatos szemecskéim
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Χριστόφορος Γερμενής
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Μέσα στα μάτια τα θολά
πάλι το δάκρυ σου κυλά
κάποια αγάπη σου παλιά
σου έχει κόψει τα φτερά
και λιώνεις μες στην ερημιά
A homályos szemeidben
Újra könnycseppek gyűlnek
Valamelyik régebbi szerelmed
Levágta a szárnyaid,
És elsorvadsz, e nagy magányban
Μελαγχολικά μου μάτια χείλη μου στεγνά
την ψυχή μου δυο κομμάτια έκανες ξανά
και θυμώνω και πονάω και καρδιοχτυπώ
που δεν έχεις καταλάβει πόσο σ' αγαπώ
Bánatos szemecskéim, kiszáradt ajkaim
A lelkemet újra kettészakítottad...
És dühös vagyok, és fájdalmak gyötörnek, s - úgy ver, - kiszakad a szívem!
Mert nem értetted meg, hogy mennyire szeretlek!
Σβήσαν τα φώτα τ' ουρανού
βρίσκεσαι εδώ μα είσαι αλλού
πάψε επιτέλους να πονάς
μάθε σελίδα να γυρνάς
φεύγει η ζωή μην το ξεχνάς
Leoltották a fényeket az égen,
Te itt vagy, ám mégis máshol jársz!
Hagyj fel végül a fájdalommal!
Tanulj meg továbblépni, lapozz tovább!
Az élet múlik, ne feledd, s ne tétovázz!
Μελαγχολικά μου μάτια χείλη μου στεγνά
την ψυχή μου δυο κομμάτια έκανες ξανά
και θυμώνω και πονάω και καρδιοχτυπώ
που δεν έχεις καταλάβει πόσο σ' αγαπώ
Bánatos szemecskéim, kiszáradt ajkaim
A lelkemet újra kettészakítottad...
És dühös vagyok, és fájdalmak gyötörnek és úgy ver; kiszakad a szívem
Mert nem értetted meg, hogy mennyire szeretlek
Aggeliki Iliadi: Melagholika mou matia / Μελαγχολικά μου μάτια - Αγγελική Ηλιάδη
#129859Stratos 2010-03-27
Stratos: Köszönöm Lencsi, hogy utólag elküldted a fordítást!
Oneiropagida /(Álomcsapda): Bossanova
Ονειροπαγίδα - 'Μποσανόβα (μέρος πρώτο)'
(live στην Αθήνα - Gagarin 205 - 20/03/2009)
«Μποσανόβα (ΙΙ)» / cd: μικρά μυστικά, 1999 / συγκρότημα: Ονειροπαγίδα / ερμηνεία: Ονειροπαγίδα / στίχοι: Ονειροπαγίδα / μουσική: Ονειροπαγίδα
Ονειροπαγίδα: Παυλίνα Μιχαηλίδη – φωνή / Χρήστος Λαϊνάς – κιθάρα, φωνή, rhodes / Νίκος Χανιώτης – μπάσο / Στέλιος Γούλας – κιθάρα / Χρήστος Βαγιόπουλος – τύμπανα
Δεν υπάρχει τίποτα πιο δυνατό, απ την ανάγκη
κι αυτοί οι τοίχοι δεν μπορούν, άλλο πια, να με κρατούν
Nincs semmi mi erősebb a szükségnél
Ezek a falak tovább nem tudnak visszatartani
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
Δεν υπάρχει τίποτα πιο δυνατό, απ την ανάγκη
κι αυτοί οι τοίχοι δεν μπορούν, άλλο πια, να με κρατούν
Nincs semmi mi erősebb a szükségnél
Ezek a falak tovább nem tudnak visszatartani
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
Ονειροπαγίδα - 'Μποσανόβα (μέρος δεύτερο)'
(live στην Αθήνα - Gagarin 205 - 20/03/2009)
Βίντεο: Κώστας Αντωνόπουλος
Filmed by Kostas Antonopoulos
Δεν κρατάω ότι σκέφτομαι, άραγε πως θα ήταν
μαζί μου να περπατήσεις, εσύ για να ξυπνήσεις
υπάρχουνε τόσοι δρόμοι, να λέμε αυτό που τελειώνει
εκεί που αρχίζουν οι σκέψεις, να συναντούνε τις λέξεις
Nem őrzöm a gondolataimat, hogy vajon hogy történt
Járj velem hogy Te felébredhess,
Annyi út van, hogy megmondhassuk hol végződjön ez?
Ott ahol kezdődnek a gondolatok, s találkozzanak a szavakkal
Τα χέρια μου αγγίζουν, το δρόμο κουράστηκα
αύριο πάλι, θα, θα συνεχίσω
Τα χέρια μου αγγίζουν, το δρόμο κουραστικά
αύριο πάλι, θα, θα συνεχίσω
A kezeim érintenek, elfáradtam az úton
Holnap újra, majd újra folytatom
A kezeim érintenek, elfáradtam az úton
Holnap újra, majd újra folytatom
Stratos: Köszönöm Lencsi, hogy utólag elküldted a fordítást!
Oneiropagida /(Álomcsapda): Bossanova
Ονειροπαγίδα - 'Μποσανόβα (μέρος πρώτο)'
(live στην Αθήνα - Gagarin 205 - 20/03/2009)
«Μποσανόβα (ΙΙ)» / cd: μικρά μυστικά, 1999 / συγκρότημα: Ονειροπαγίδα / ερμηνεία: Ονειροπαγίδα / στίχοι: Ονειροπαγίδα / μουσική: Ονειροπαγίδα
Ονειροπαγίδα: Παυλίνα Μιχαηλίδη – φωνή / Χρήστος Λαϊνάς – κιθάρα, φωνή, rhodes / Νίκος Χανιώτης – μπάσο / Στέλιος Γούλας – κιθάρα / Χρήστος Βαγιόπουλος – τύμπανα
Δεν υπάρχει τίποτα πιο δυνατό, απ την ανάγκη
κι αυτοί οι τοίχοι δεν μπορούν, άλλο πια, να με κρατούν
Nincs semmi mi erősebb a szükségnél
Ezek a falak tovább nem tudnak visszatartani
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
Δεν υπάρχει τίποτα πιο δυνατό, απ την ανάγκη
κι αυτοί οι τοίχοι δεν μπορούν, άλλο πια, να με κρατούν
Nincs semmi mi erősebb a szükségnél
Ezek a falak tovább nem tudnak visszatartani
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
Την καλοκαιρινή νύχτα αλλάζω και ιδρώνω, για να μ αγγίζεις
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
A nyári éjben átváltozom és verejtékezek az érintésedért.
Ονειροπαγίδα - 'Μποσανόβα (μέρος δεύτερο)'
(live στην Αθήνα - Gagarin 205 - 20/03/2009)
Βίντεο: Κώστας Αντωνόπουλος
Filmed by Kostas Antonopoulos
Δεν κρατάω ότι σκέφτομαι, άραγε πως θα ήταν
μαζί μου να περπατήσεις, εσύ για να ξυπνήσεις
υπάρχουνε τόσοι δρόμοι, να λέμε αυτό που τελειώνει
εκεί που αρχίζουν οι σκέψεις, να συναντούνε τις λέξεις
Nem őrzöm a gondolataimat, hogy vajon hogy történt
Járj velem hogy Te felébredhess,
Annyi út van, hogy megmondhassuk hol végződjön ez?
Ott ahol kezdődnek a gondolatok, s találkozzanak a szavakkal
Τα χέρια μου αγγίζουν, το δρόμο κουράστηκα
αύριο πάλι, θα, θα συνεχίσω
Τα χέρια μου αγγίζουν, το δρόμο κουραστικά
αύριο πάλι, θα, θα συνεχίσω
A kezeim érintenek, elfáradtam az úton
Holnap újra, majd újra folytatom
A kezeim érintenek, elfáradtam az úton
Holnap újra, majd újra folytatom
#129858Stratos 2010-03-27
Szeretem a latin ritmusokat!!!
(Ezen talán, nem ronthat sokat; a görög szöveg sem!)
Vasilis Lekkas - Bossa Nova
Szeretem a latin ritmusokat!!!
(Ezen talán, nem ronthat sokat; a görög szöveg sem!)
Vasilis Lekkas - Bossa Nova
#129758Jorgos 2010-03-25
Maraveyas Kostis - Ilegal:
Που να βρω μια να σου μοιάζει / Hol találjak, hozzád foghatót?
Στίχοι: Κωστής Μαραβέγιας
Μουσική: Κωστής Μαραβέγιας
Πρώτη εκτέλεση: Κωστής Μαραβέγιας
Είπα και εγώ για να ξεχαστώ
να βρω μιαν άλλη να ερωτευτώ
ως το πρωί σε κλαμπ και μπαρ
πήγα σε γυμναστήρια και σε χαμάμ
Πόσες ξανθές, μελαχρινές
χαρούμενες και μελαγχολικές
πρασινομάτες, ζωηρές
φρικιά, θεούσες, τρέντυ, λαϊκές
Azt gondoltam én is, hogy mindenről megfeledkezzek,
hogy találnom kell valaki mást, akibe szerelmes lehetek!
Hajnalig a klubokba és bárokba
mentem, meg tornatermekbe, és gőzfürdőbe
Hány szőke, barna nő van,
akik vidámak és melankolikusak,
zöldszeműek, élettel teliek,
furcsák, szentfazekak, divatosak, és egyszerűek!
Μα...
που να βρω μια να σου μοιάζει
τη ζωή μου έχεις χαράξει
κι έχω τούτο το μαράζι
πως να βρω μια να σου μοιάζει...
De...
hol találjak, egy hozzád foghatót?
az életemet is meghatározod,
és nézd, hogy fáj itt a szívem
hogyan találhatnék, egy hozzád foghatót...?
Είπα ν' αλλάξω προορισμό
να ταξιδέψω μήπως και συναντηθώ
με το άλλο, άλλο μου μισό
που στην Αθήνα δε μπορώ να βρω
Πήγα σε μέρη εξωτικά
μεγαλουπόλεις και μικρά χωριά
Πόσες Σουηδέζες, Πατρινές, Κινέζες, Ιρλανδές, Θεσσαλονικιές
Gondoltam, máshová kell költöznöm,
és kell utaznom, hátha sikerül összejönnöm
a másikkal, az én másik felemmel,
akit Athénban, soha nem lelek meg
Elmentem sok egzotikus helyre,
nagyvárosokba, és a kisebb falvakba,
Hány svéd nő, patraszi, kínai, ír, thessaloniki volt…
Μα..
πού να βρω μια να σου μοιάζει
τη ζωή μου έχεις χαράξει
κι εχω τούτο το μαράζι
πώς να βρω μια να σου μοιάζει...
De...
hol találjak, egy hozzád foghatót?
az életemet is meghatározod,
és nézd, hogy fáj itt a szívem
hogyan találhatnék, egy hozzád foghatót...?
Maraveyas Kostis - Ilegal:
Που να βρω μια να σου μοιάζει / Hol találjak, hozzád foghatót?
Στίχοι: Κωστής Μαραβέγιας
Μουσική: Κωστής Μαραβέγιας
Πρώτη εκτέλεση: Κωστής Μαραβέγιας
Είπα και εγώ για να ξεχαστώ
να βρω μιαν άλλη να ερωτευτώ
ως το πρωί σε κλαμπ και μπαρ
πήγα σε γυμναστήρια και σε χαμάμ
Πόσες ξανθές, μελαχρινές
χαρούμενες και μελαγχολικές
πρασινομάτες, ζωηρές
φρικιά, θεούσες, τρέντυ, λαϊκές
Azt gondoltam én is, hogy mindenről megfeledkezzek,
hogy találnom kell valaki mást, akibe szerelmes lehetek!
Hajnalig a klubokba és bárokba
mentem, meg tornatermekbe, és gőzfürdőbe
Hány szőke, barna nő van,
akik vidámak és melankolikusak,
zöldszeműek, élettel teliek,
furcsák, szentfazekak, divatosak, és egyszerűek!
Μα...
που να βρω μια να σου μοιάζει
τη ζωή μου έχεις χαράξει
κι έχω τούτο το μαράζι
πως να βρω μια να σου μοιάζει...
De...
hol találjak, egy hozzád foghatót?
az életemet is meghatározod,
és nézd, hogy fáj itt a szívem
hogyan találhatnék, egy hozzád foghatót...?
Είπα ν' αλλάξω προορισμό
να ταξιδέψω μήπως και συναντηθώ
με το άλλο, άλλο μου μισό
που στην Αθήνα δε μπορώ να βρω
Πήγα σε μέρη εξωτικά
μεγαλουπόλεις και μικρά χωριά
Πόσες Σουηδέζες, Πατρινές, Κινέζες, Ιρλανδές, Θεσσαλονικιές
Gondoltam, máshová kell költöznöm,
és kell utaznom, hátha sikerül összejönnöm
a másikkal, az én másik felemmel,
akit Athénban, soha nem lelek meg
Elmentem sok egzotikus helyre,
nagyvárosokba, és a kisebb falvakba,
Hány svéd nő, patraszi, kínai, ír, thessaloniki volt…
Μα..
πού να βρω μια να σου μοιάζει
τη ζωή μου έχεις χαράξει
κι εχω τούτο το μαράζι
πώς να βρω μια να σου μοιάζει...
De...
hol találjak, egy hozzád foghatót?
az életemet is meghatározod,
és nézd, hogy fáj itt a szívem
hogyan találhatnék, egy hozzád foghatót...?
#129720Stratos 2010-03-25
Vita Konstantinos:
Όλο αυτό που ποτέ / Mindaz, aminek sosincs vége...
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Τώρα πάλι στέκομαι εδώ και κοιτάζω εσένα να φεύγεις
αν μπορούσα λέξεις να βρω και να σου κρατήσω το χέρι
μα κοιτάζω αυτόν τον καιρό και θαρρώ πως πάει να βρέξει
πάνω από έναν δρόμο ανοιχτό, εκεί που όλοι οι άλλοι έχουν τρέξει
Most újra itt állok, és Téged nézlek, ahogy elmész
Oh, bár tudnék szavakat találni, és a kezedet tartani
De nézem ezt az időt, és úgy hiszem, hogy esni fog
Fenn egy széles, nyitott úton, oda, ahol mind a többiek /mindenki más már futott
Οι καρδιές μας χτυπούν σαν παιδιά που ορίζουν το τέλος
όλ' αυτά που 'χες πει, τώρα μοιάζουν μ' ένα έρημο μέρος
και σαν χρόνος γυρνά όλο αυτό που ποτέ δεν τελειώνει
ένα τρένο περνά και στο τέλος της Γης ξημερώνει
ver a szívünk, mint egy gyermek kell a végén
minden, amit mondott, most úgy néz ki mint egy puszta helyre
, és az évek vajon mindez soha véget nem érő
vonat halad, és a végén a föld virrad
Πάνω στη γραμμή περπατώ και κοιτώ το σύρμα να παίζει
νιώθω πως η αγάπη είναι εδώ και δεν είναι πάθος μα στέγη
που φυλάει δυο ανθρώπους στο φως και χωρίς αλήθεια δεν φεύγει
σαν μια μηχανή σ' αγαπώ κι είδα αυτή τη βίδα που φταίει
a vonalon járni, és nézd meg a vezetéket, hogy játsszon
úgy érzem, hogy a szerelem itt van, és nem szenvedély, hanem a tető
őrző két ember a világosság és az igazság nélkül hagyva
a gép ahogy én szeretem, és láttam, hogy a csavar az oka
Οι καρδιές μας χτυπούν σαν παιδιά που ορίζουν το τέλος
όλ' αυτά που 'χες πει, τώρα μοιάζουν μ' ένα έρημο μέρος
και σαν χρόνος γυρνά όλο αυτό που ποτέ δεν τελειώνει
ένα τρένο περνά και στο τέλος της Γης ξημερώνει
ver a szívünk, mint egy gyermek kell a végén
minden, amit mondott, most úgy néz ki mint egy puszta helyre
, és az évek vajon mindez nem ér véget
egy vonat áthalad, és a végén a föld hajnalok
Οι καρδιές μας χτυπούν σαν παιδιά που ορίζουν το τέλος
όλ' αυτά που 'χες πει, τώρα μοιάζουν μ' ένα έρημο μέρος
και σαν χρόνος γυρνά όλο αυτό που ποτέ δεν τελειώνει
ένα τρένο περνά και στο τέλος της γης ξημερώνει
szívünk ver, mint egy gyermek a vége
mindazt, amit mondott, most úgy néz ki mint egy puszta helyre
, és az évek vajon mindez soha véget nem érő
vonat halad, és a végén földterület hajnalok
Vita Konstantinos:
Όλο αυτό που ποτέ / Mindaz, aminek sosincs vége...
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Τώρα πάλι στέκομαι εδώ και κοιτάζω εσένα να φεύγεις
αν μπορούσα λέξεις να βρω και να σου κρατήσω το χέρι
μα κοιτάζω αυτόν τον καιρό και θαρρώ πως πάει να βρέξει
πάνω από έναν δρόμο ανοιχτό, εκεί που όλοι οι άλλοι έχουν τρέξει
Most újra itt állok, és Téged nézlek, ahogy elmész
Oh, bár tudnék szavakat találni, és a kezedet tartani
De nézem ezt az időt, és úgy hiszem, hogy esni fog
Fenn egy széles, nyitott úton, oda, ahol mind a többiek /mindenki más már futott
Οι καρδιές μας χτυπούν σαν παιδιά που ορίζουν το τέλος
όλ' αυτά που 'χες πει, τώρα μοιάζουν μ' ένα έρημο μέρος
και σαν χρόνος γυρνά όλο αυτό που ποτέ δεν τελειώνει
ένα τρένο περνά και στο τέλος της Γης ξημερώνει
ver a szívünk, mint egy gyermek kell a végén
minden, amit mondott, most úgy néz ki mint egy puszta helyre
, és az évek vajon mindez soha véget nem érő
vonat halad, és a végén a föld virrad
Πάνω στη γραμμή περπατώ και κοιτώ το σύρμα να παίζει
νιώθω πως η αγάπη είναι εδώ και δεν είναι πάθος μα στέγη
που φυλάει δυο ανθρώπους στο φως και χωρίς αλήθεια δεν φεύγει
σαν μια μηχανή σ' αγαπώ κι είδα αυτή τη βίδα που φταίει
a vonalon járni, és nézd meg a vezetéket, hogy játsszon
úgy érzem, hogy a szerelem itt van, és nem szenvedély, hanem a tető
őrző két ember a világosság és az igazság nélkül hagyva
a gép ahogy én szeretem, és láttam, hogy a csavar az oka
Οι καρδιές μας χτυπούν σαν παιδιά που ορίζουν το τέλος
όλ' αυτά που 'χες πει, τώρα μοιάζουν μ' ένα έρημο μέρος
και σαν χρόνος γυρνά όλο αυτό που ποτέ δεν τελειώνει
ένα τρένο περνά και στο τέλος της Γης ξημερώνει
ver a szívünk, mint egy gyermek kell a végén
minden, amit mondott, most úgy néz ki mint egy puszta helyre
, és az évek vajon mindez nem ér véget
egy vonat áthalad, és a végén a föld hajnalok
Οι καρδιές μας χτυπούν σαν παιδιά που ορίζουν το τέλος
όλ' αυτά που 'χες πει, τώρα μοιάζουν μ' ένα έρημο μέρος
και σαν χρόνος γυρνά όλο αυτό που ποτέ δεν τελειώνει
ένα τρένο περνά και στο τέλος της γης ξημερώνει
szívünk ver, mint egy gyermek a vége
mindazt, amit mondott, most úgy néz ki mint egy puszta helyre
, és az évek vajon mindez soha véget nem érő
vonat halad, és a végén földterület hajnalok
#129635Stratos 2010-03-24
Arbelias Manthos:
Άγουρα Νιάτα / Éretlen fiatalság
Μάνθος Αρμπελιάς - Συμμετέχει η Κατερίνα Παπουτσάκη
Είναι οι πληγές που πονάνε...
στο ποτό οι απουσίες γυρνάνε...
χαμένες αγάπες, μικρούλες χαρές...
αράξαν σαν πλοία στο χθες...
Άγουρα νιάτα..
A sebek azok, amik úgy fájnak...
az italba visszatérnek a vállások, szakítások...
elveszett szerelmek, apró kis örömök...
kikötöttek, mint a hajók a közelmúltban...
Éretlen fiatalság...
Είναι οι σκιές που γυρνάνε..
διάφανες, χορεύοντας γελάνε...
μικρές ηδονές, κουβέντες ζεστές...
μαραθήκαν και τώρα πονάνε...
Άγουρα νιάτα...
Az árnyékok azok, amik visszatérnek...
átlátszóak, s táncolva nevetgélnek...
Apró kis örömök, melengető beszélgetések...
elhervadtak, és most fájnak...
Éretlen fiatalság...
Άσε με μάτια μου να ονειρεύομαι..
μικρή η ζωή για να τη παιδεύουμε..
Ρίξε τα χρώματα, γέμισε αρώματα..
άσε με μάτια μου να ονειρευτώ..
Engedd kedvesem, hogy álmodozzam..!
Rövid az élet ahhoz, hogy leéljük háborúzva..!
Ontsd szét a színeket, töltődj fel illatokkal..!
Engedd kedvesem, hogy az álmodozzam..!
Είναι οι πληγές που πονάνε..
στο ποτό οι απουσίες γυρνάνε..
χαμένες αγάπες, μικρούλες χαρές..
αράξαν σαν πλοία στο χθες..
Άγουρα νιάτα..
A sebek azok, amik úgy fájnak...
az italba visszatérnek a vállások, szakítások...
elveszett szerelmek, apró kis örömök...
kikötöttek, mint a hajók a közelmúltban...
Éretlen fiatalság...
Άσε με μάτια μου να ονειρεύομαι..
μικρή η ζωή για να τη παιδεύουμε..
Ρίξε τα χρώματα,γέμισε αρώματα..
άσε με μάτια μου να ονειρευτώ..
Engedd kedvesem, hogy álmodozzam..!
Rövid az élet ahhoz, hogy leéljük kínlódva...!
Ontsd szét a színeket, töltődj fel illatokkal..!
Engedd kedvesem, hogy az álmodozzam..!
Arbelias Manthos:
Άγουρα Νιάτα / Éretlen fiatalság
Μάνθος Αρμπελιάς - Συμμετέχει η Κατερίνα Παπουτσάκη
Είναι οι πληγές που πονάνε...
στο ποτό οι απουσίες γυρνάνε...
χαμένες αγάπες, μικρούλες χαρές...
αράξαν σαν πλοία στο χθες...
Άγουρα νιάτα..
A sebek azok, amik úgy fájnak...
az italba visszatérnek a vállások, szakítások...
elveszett szerelmek, apró kis örömök...
kikötöttek, mint a hajók a közelmúltban...
Éretlen fiatalság...
Είναι οι σκιές που γυρνάνε..
διάφανες, χορεύοντας γελάνε...
μικρές ηδονές, κουβέντες ζεστές...
μαραθήκαν και τώρα πονάνε...
Άγουρα νιάτα...
Az árnyékok azok, amik visszatérnek...
átlátszóak, s táncolva nevetgélnek...
Apró kis örömök, melengető beszélgetések...
elhervadtak, és most fájnak...
Éretlen fiatalság...
Άσε με μάτια μου να ονειρεύομαι..
μικρή η ζωή για να τη παιδεύουμε..
Ρίξε τα χρώματα, γέμισε αρώματα..
άσε με μάτια μου να ονειρευτώ..
Engedd kedvesem, hogy álmodozzam..!
Rövid az élet ahhoz, hogy leéljük háborúzva..!
Ontsd szét a színeket, töltődj fel illatokkal..!
Engedd kedvesem, hogy az álmodozzam..!
Είναι οι πληγές που πονάνε..
στο ποτό οι απουσίες γυρνάνε..
χαμένες αγάπες, μικρούλες χαρές..
αράξαν σαν πλοία στο χθες..
Άγουρα νιάτα..
A sebek azok, amik úgy fájnak...
az italba visszatérnek a vállások, szakítások...
elveszett szerelmek, apró kis örömök...
kikötöttek, mint a hajók a közelmúltban...
Éretlen fiatalság...
Άσε με μάτια μου να ονειρεύομαι..
μικρή η ζωή για να τη παιδεύουμε..
Ρίξε τα χρώματα,γέμισε αρώματα..
άσε με μάτια μου να ονειρευτώ..
Engedd kedvesem, hogy álmodozzam..!
Rövid az élet ahhoz, hogy leéljük kínlódva...!
Ontsd szét a színeket, töltődj fel illatokkal..!
Engedd kedvesem, hogy az álmodozzam..!
#129596Stratos 2010-03-24
Montaz:
Δεν είσαι εδώ / Nem vagy itt...
Στίχοι: Δημήτρης Τσιούλης
Μουσική: Μανώλης Παπούλιας
Πρώτη εκτέλεση: Μοντάζ
Δεν είσαι εδώ
Κι όλο ψάχνω στους διαδρόμους
Του μυαλού μου όλους τους δρόμους
Να σε βρω
Nem vagy itt velem...
És folyton kereslek, úton-útfélen,
Az agyam összes útvesztőjében,
Hogy egyszer rád leljek!
Δεν είσαι εδώ
Για να μου κρατάς το χέρι
Κι από τούτα εδώ τα μέρη
Να χαθώ
Nem vagy velem...
Hogy a kezemet fogjad,
S innét, e helyekről, hogy majd
eltűnjek -veled!
Δεν΄είσαι εδω
Απ' το μυαλό μου δε σε βγάζω
Με τίποτ' άλλο δε σ' αλλάζω
Στον κόσμο αυτό
Nem vagy itt, bár várom...
De a fejemből nem foglak kiverni sohasem,
És semmivel - senkivel nem cserréllek el,
Ezen a világon!
Δεν είσαι εδώ
Στα σκοτεινά δωμάτια του Παύλου τριγυρίζεις
και την ψυχή σου ξεπουλάς, ξανά την χαραμίζεις
Σε ποιον, σε ποιον
Nem vagy velem...
A sötét termeit Pálnak, járod körbe-körbe,
És árulod, tékozlod a lelked, elpazarlod
De minek? Kinek?
Δεν είσαι εδώ
Στον καθρέφτη αντικρίζω
Ένα γέρο και τον βρίζω
Σα να φταίω εγώ
Nem vagy itt...
A tükörrel szemben állok,
egy aggot látok, s hozzá szidalmat vágok
Mintha, én tehetnék erről is!
Δεν είσαι εδώ
Περιμένω να γυρίσεις
Και τις νύχτες σου ν' αφήσεις
Στον καιρό
Nem vagy...
És csak várom, hogy visszatérj
és hogy ott hagyd az összes éjt
A múltban
Δεν είσαι εδώ
Απ' το μυαλό μου δε σε βγάζω
Με τίποτ' άλλο δε σ' αλλάζω
Στον κόσμο αυτό
Nem vagy itt, bár várom...
De a fejemből nem foglak kiverni sohasem,
És semmivel - senkivel nem cserréllek el,
Ezen a világon!
Δεν είσαι εδώ
Δεν είσαι εδώ
Δεν είσαι εδώ
Δεν είσαι εδώ...
Nem vagy itt,
Nem vagy velem,
Nem vagy itt,
Nem vagy velem...
Montaz:
Δεν είσαι εδώ / Nem vagy itt...
Στίχοι: Δημήτρης Τσιούλης
Μουσική: Μανώλης Παπούλιας
Πρώτη εκτέλεση: Μοντάζ
Δεν είσαι εδώ
Κι όλο ψάχνω στους διαδρόμους
Του μυαλού μου όλους τους δρόμους
Να σε βρω
Nem vagy itt velem...
És folyton kereslek, úton-útfélen,
Az agyam összes útvesztőjében,
Hogy egyszer rád leljek!
Δεν είσαι εδώ
Για να μου κρατάς το χέρι
Κι από τούτα εδώ τα μέρη
Να χαθώ
Nem vagy velem...
Hogy a kezemet fogjad,
S innét, e helyekről, hogy majd
eltűnjek -veled!
Δεν΄είσαι εδω
Απ' το μυαλό μου δε σε βγάζω
Με τίποτ' άλλο δε σ' αλλάζω
Στον κόσμο αυτό
Nem vagy itt, bár várom...
De a fejemből nem foglak kiverni sohasem,
És semmivel - senkivel nem cserréllek el,
Ezen a világon!
Δεν είσαι εδώ
Στα σκοτεινά δωμάτια του Παύλου τριγυρίζεις
και την ψυχή σου ξεπουλάς, ξανά την χαραμίζεις
Σε ποιον, σε ποιον
Nem vagy velem...
A sötét termeit Pálnak, járod körbe-körbe,
És árulod, tékozlod a lelked, elpazarlod
De minek? Kinek?
Δεν είσαι εδώ
Στον καθρέφτη αντικρίζω
Ένα γέρο και τον βρίζω
Σα να φταίω εγώ
Nem vagy itt...
A tükörrel szemben állok,
egy aggot látok, s hozzá szidalmat vágok
Mintha, én tehetnék erről is!
Δεν είσαι εδώ
Περιμένω να γυρίσεις
Και τις νύχτες σου ν' αφήσεις
Στον καιρό
Nem vagy...
És csak várom, hogy visszatérj
és hogy ott hagyd az összes éjt
A múltban
Δεν είσαι εδώ
Απ' το μυαλό μου δε σε βγάζω
Με τίποτ' άλλο δε σ' αλλάζω
Στον κόσμο αυτό
Nem vagy itt, bár várom...
De a fejemből nem foglak kiverni sohasem,
És semmivel - senkivel nem cserréllek el,
Ezen a világon!
Δεν είσαι εδώ
Δεν είσαι εδώ
Δεν είσαι εδώ
Δεν είσαι εδώ...
Nem vagy itt,
Nem vagy velem,
Nem vagy itt,
Nem vagy velem...