Tsalikis Giorgos:
Και λέει λέει - És csak mondja meg mondja...
Στίχοι: Πάνος Φαλάρας
Μουσική: Χριστόφορος Γερμενής
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Δε ρίχνω λάδι στη φωτιά, δε δίνω βάση.
Σε όλους λέει τελικά μ’ έχει ξεχάσει.
Με κατηγορεί και λέει ότι ήμουν λάθος.
Η αλήθεια είναι άλλη, ξέρει κατά βάθος.
Nem öntök olajat a tűzre és hitelt sem adok rá
mindenkinek azt mondja, elfelejtett engem már
engem vádol és azt mondja, a hibás én voltam
az igazság viszont más, azt legbelül ő jól tudja...
Και λέει λέει και τι δεν λέει
και πάει λέγοντας,
μα κάποια μέρα θα δει πως φταίει
και θά ’ρθει κλαίγοντας.
S mondja, mondja és még mit nem mond
és ő közben nevetve járkál
de egy nap majd belátja, hogy ő tehet róla
és majd sírva jön vissza...
Κρατάω άμυνα εγώ και περιμένω,
δεν ξέρω και δεν απαντώ σ’ ό,τι μαθαίνω.
Με κατηγορεί ακόμα, πρόβλημα δικό της,
μα θα βαρεθεί στο τέλος τον εγωισμό της.
Maradok én a védekezésnél és várakozok
nem értem és nem felelek, bármit is hallok
Engem vádol még és ez az ő gondja
de a végén ezt az önzést majd megunja...
Και λέει λέει και τι δεν λέει
και πάει λέγοντας,
μα κάποια μέρα θα δει πως φταίει
και θά ’ρθει κλαίγοντας.
S mondja, mondja és még mit nem mond
és ő közben nevetve járkál
de egy nap majd belátja, hogy ő tehet róla
és majd sírva jön vissza...
Tsalikis Giorgos:
Και λέει λέει - És csak mondja meg mondja...
Στίχοι: Πάνος Φαλάρας
Μουσική: Χριστόφορος Γερμενής
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Δε ρίχνω λάδι στη φωτιά, δε δίνω βάση.
Σε όλους λέει τελικά μ’ έχει ξεχάσει.
Με κατηγορεί και λέει ότι ήμουν λάθος.
Η αλήθεια είναι άλλη, ξέρει κατά βάθος.
Nem öntök olajat a tűzre és hitelt sem adok rá
mindenkinek azt mondja, elfelejtett engem már
engem vádol és azt mondja, a hibás én voltam
az igazság viszont más, azt legbelül ő jól tudja...
Και λέει λέει και τι δεν λέει
και πάει λέγοντας,
μα κάποια μέρα θα δει πως φταίει
και θά ’ρθει κλαίγοντας.
S mondja, mondja és még mit nem mond
és ő közben nevetve járkál
de egy nap majd belátja, hogy ő tehet róla
és majd sírva jön vissza...
Κρατάω άμυνα εγώ και περιμένω,
δεν ξέρω και δεν απαντώ σ’ ό,τι μαθαίνω.
Με κατηγορεί ακόμα, πρόβλημα δικό της,
μα θα βαρεθεί στο τέλος τον εγωισμό της.
Maradok én a védekezésnél és várakozok
nem értem és nem felelek, bármit is hallok
Engem vádol még és ez az ő gondja
de a végén ezt az önzést majd megunja...
Και λέει λέει και τι δεν λέει
και πάει λέγοντας,
μα κάποια μέρα θα δει πως φταίει
και θά ’ρθει κλαίγοντας.
S mondja, mondja és még mit nem mond
és ő közben nevetve járkál
de egy nap majd belátja, hogy ő tehet róla
és majd sírva jön vissza...
#128764Asteri 2010-03-12
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Hristoforou Konstantinos:
Πόσο μ'αγαπάς - Mennyire szeretsz engem?
Στίχοι: Νικόλας Νικολάου
Μουσική: Κωνσταντίνος Χριστοφόρου
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Χριστοφόρου
Μια ερώτηση μονάχα μια ερώτηση και φεύγεις
στις δουλειές σου στο γραφείο ή και όπου αλλού πηγαίνεις
κοίταξέ με μεσ΄τα μάτια μια απάντηση ζητάω
γίνομαι εκατό κομμάτια κι αν το πεις θα στο χρωστάω
πόσο πόσο πόσο ....
Egy kérdés, csak egy kérdés és már indulhatsz
a munkádba, az irodába vagy bárhova is jársz
nézz rám, bele a szemembe s egy választ kérek
száz darabra török, ha azt is mondod hálás leszek
mennyire, mennyire, mennyire.....
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
ως τον ουρανό μέχρι τ΄αστέρια
δείξε μου το άπλωσε τα χέρια να νιώσω
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
με σκέφτεσαι καθόλου με ζητάς
πόσο πιάνει η αγάπη σου τη γη
η καρδιά μου πάει να εκραγεί
πόσο...
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
az égtől a csillagokig
mutasd meg, nyújtsd a kezed, hogy érezzem
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz
gondolsz rám egyáltalán, kívánsz engem?
A szerelmed mennyire tölti ki a földet?
az én szívem felrobban szinte
mennyire...?
Μια ερώτηση σου κάνω μια απάντηση για μένα
μία μέρα μακριά σου είναι μαύρη είναι ψέμα
κοίταξέ με μεσ΄τα μάτια αρκετό είναι για να ζήσω
γίνομαι εκατό κομμάτια απ΄το στόμα σου ν΄ακούσω
πόσο πόσο πόσο...
Egy kérdést intézek feléd, s egy választ magamnak
távol tőled egy nap, sötét és egy hazugság
nézz a szemembe s ez elegendő nekem, hogy éljek
s száz darabra hullok, csak hogy a szádból halljam
mennyire, mennyire, mennyire....
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
ως τον ουρανό μέχρι τ΄αστέρια
δείξε μου το άπλωσε τα χέρια να νιώσω
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
με σκέφτεσαι καθόλου με ζητάς
πόσο πιάνει η αγάπη σου τη γη
η καρδιά μου πάει να εκραγεί
πόσο...
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
az égtől a csillagokig
mutasd meg, nyújtsd a kezed, hogy érezzem
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz
gondolsz rám, egyáltalán kívánsz engem?
A szerelmed mennyire tölti ki a földet?
az én szívem felrobban szinte
mennyire...?
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Hristoforou Konstantinos:
Πόσο μ'αγαπάς - Mennyire szeretsz engem?
Στίχοι: Νικόλας Νικολάου
Μουσική: Κωνσταντίνος Χριστοφόρου
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Χριστοφόρου
Μια ερώτηση μονάχα μια ερώτηση και φεύγεις
στις δουλειές σου στο γραφείο ή και όπου αλλού πηγαίνεις
κοίταξέ με μεσ΄τα μάτια μια απάντηση ζητάω
γίνομαι εκατό κομμάτια κι αν το πεις θα στο χρωστάω
πόσο πόσο πόσο ....
Egy kérdés, csak egy kérdés és már indulhatsz
a munkádba, az irodába vagy bárhova is jársz
nézz rám, bele a szemembe s egy választ kérek
száz darabra török, ha azt is mondod hálás leszek
mennyire, mennyire, mennyire.....
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
ως τον ουρανό μέχρι τ΄αστέρια
δείξε μου το άπλωσε τα χέρια να νιώσω
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
με σκέφτεσαι καθόλου με ζητάς
πόσο πιάνει η αγάπη σου τη γη
η καρδιά μου πάει να εκραγεί
πόσο...
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
az égtől a csillagokig
mutasd meg, nyújtsd a kezed, hogy érezzem
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz
gondolsz rám egyáltalán, kívánsz engem?
A szerelmed mennyire tölti ki a földet?
az én szívem felrobban szinte
mennyire...?
Μια ερώτηση σου κάνω μια απάντηση για μένα
μία μέρα μακριά σου είναι μαύρη είναι ψέμα
κοίταξέ με μεσ΄τα μάτια αρκετό είναι για να ζήσω
γίνομαι εκατό κομμάτια απ΄το στόμα σου ν΄ακούσω
πόσο πόσο πόσο...
Egy kérdést intézek feléd, s egy választ magamnak
távol tőled egy nap, sötét és egy hazugság
nézz a szemembe s ez elegendő nekem, hogy éljek
s száz darabra hullok, csak hogy a szádból halljam
mennyire, mennyire, mennyire....
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
ως τον ουρανό μέχρι τ΄αστέρια
δείξε μου το άπλωσε τα χέρια να νιώσω
Πόσο πόσο πόσο μ΄αγαπάς
με σκέφτεσαι καθόλου με ζητάς
πόσο πιάνει η αγάπη σου τη γη
η καρδιά μου πάει να εκραγεί
πόσο...
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
mennyire, mennyire, mennyire szeretsz engem
az égtől a csillagokig
mutasd meg, nyújtsd a kezed, hogy érezzem
Mennyire, mennyire, mennyire szeretsz
gondolsz rám, egyáltalán kívánsz engem?
A szerelmed mennyire tölti ki a földet?
az én szívem felrobban szinte
mennyire...?
#128626maricagreges 2010-03-12
Szia Stratos , sajnos a legszebb felvételt nem találtam a YouTube-n amit Sotiria Mpellou (ejtsd: Bellu) énekel , aki nagyon sok Tsitsanis (ejtsd: Cicánisz) dalt vitt sikerre, és ha már V. Tsitsanisnal vagyunk , mindenkinek ajánlom , Ntalaras (ejtsd: Dalarasz) emlékkoncertjét ahol többek közt a Kapoia Mana is hallható , ....
:arrow:
Szia Stratos , sajnos a legszebb felvételt nem találtam a YouTube-n amit Sotiria Mpellou (ejtsd: Bellu) énekel , aki nagyon sok Tsitsanis (ejtsd: Cicánisz) dalt vitt sikerre, és ha már V. Tsitsanisnal vagyunk , mindenkinek ajánlom , Ntalaras (ejtsd: Dalarasz) emlékkoncertjét ahol többek közt a Kapoia Mana is hallható , ....
:arrow:
#128624Stratos 2010-03-12
Köszönöm Marica, hogy felhívtad a figyelmet erre a nótára, mert azt hittem, ez már ezer éve le lett fordítva!
Πιστεύω ότι το συγκεκριμένο βίντεο έχει κάποιο ιστορικό ενδιαφέρον, τουλάχιστον για τους φίλους της ελληνικής μουσικής. Τον Αύγουστο του 1983 διοργανώθηκε στον Κόκκινο Βράχο της Νίκαιας μια βραδιά αφιερωμένη στον Βασίλη Τσιτσάνη. Στο βίντεο παρουσιάζεται ένα απόσπασμα της ομιλίας του Μίκη Θεοδωράκη στην έναρξη της βραδιάς και στη συνέχεια το γνωστό τραγούδι του Τσιτσάνη 'Κάποια μάνα αναστενάζει' ερμηνευμένο και από τους δύο. Για την ιστορία αναφέρω ότι ο Τσιτσάνης έφυγε από τη ζωή λίγους μήνες μετά, τον Ιανουάριο του 1984.
χρωστάω
Azt hiszem, ez a videó, bír majd némi történelmi jelentőséggel, legalábbis a görög zenerajongók számára. 1983 augusztusában került sor a níkeai Vörös Sziklánál erre az estrre, amit Vasilis Tsitsanisnak szenteltek. A videó elején, egy részletet hallhatunk Mikis Theodorakis beszédéből, amint Tsitsanist méltatja az est kezdetén, majd felhangzik a híres dal (Tsitsanis dala); Valahol egy anya sóhajt' - amint előadja a fent említett mindkét zeneszerző. Megemlíteném még, hogy hogy Tsitsanis néhány hónappal később, 1984. januárjában elhunyt.
Mikis Theodorakis - Vasilis Tsitsanis:
Κάποια μάνα αναστενάζει / Valahol egy édesanya sóhajtozik
Στίχοι: Μπάμπης Μπακάλης, Κουβάς
Μουσική: Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος
Πρώτη εκτέλεση: Ντούο Χάρμα
Άλλες ερμηνείες: Στέλλα Χασκίλ, Σαλονικιά & Μάρκος Βαμβακάρης, Φράγκος & Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος ( Τερτσέτο ) || Βαγγέλης Περπινιάδης || Στέλιος Καζαντζίδης || Γιώργος Νταλάρας
Κάποια μάνα αναστενάζει
μέρα νύχτα ανησυχεί
το παιδί της περιμένει
που έχει χρόνια να το δει
Valahol, egy édesanya sóhajtozik,
És éjjel-nappal aggodalmaskodik,
mert fiúgyermekét várja,
hisz, már évek óta nem látta!
Πάνω στην απελπισιά της
κάποιος την πληροφορεί
ότι ζει το παλικάρι
και οπωσδήποτε θα ΄ρθει
Terjeszkedő kétségbeesésében
egyszerre, értesíti valaki levélben
hogy él még valahol a legény
és majd minden bizonnyal hazatér!
Με υπομονή προσμένει
και λαχτάρα στην καρδιά
ο λεβέντης να γυρίσει
απ' τη μαύρη ξενιτιά
Türelmesen vár szegény,
bár a vágy szívében csak nő,
hogy fia, egyszer visszatér
a sötét száműzetésből
Margaritis Giorgos: Kapoia mana anastenazei
Köszönöm Marica, hogy felhívtad a figyelmet erre a nótára, mert azt hittem, ez már ezer éve le lett fordítva!
Πιστεύω ότι το συγκεκριμένο βίντεο έχει κάποιο ιστορικό ενδιαφέρον, τουλάχιστον για τους φίλους της ελληνικής μουσικής. Τον Αύγουστο του 1983 διοργανώθηκε στον Κόκκινο Βράχο της Νίκαιας μια βραδιά αφιερωμένη στον Βασίλη Τσιτσάνη. Στο βίντεο παρουσιάζεται ένα απόσπασμα της ομιλίας του Μίκη Θεοδωράκη στην έναρξη της βραδιάς και στη συνέχεια το γνωστό τραγούδι του Τσιτσάνη 'Κάποια μάνα αναστενάζει' ερμηνευμένο και από τους δύο. Για την ιστορία αναφέρω ότι ο Τσιτσάνης έφυγε από τη ζωή λίγους μήνες μετά, τον Ιανουάριο του 1984.
χρωστάω
Azt hiszem, ez a videó, bír majd némi történelmi jelentőséggel, legalábbis a görög zenerajongók számára. 1983 augusztusában került sor a níkeai Vörös Sziklánál erre az estrre, amit Vasilis Tsitsanisnak szenteltek. A videó elején, egy részletet hallhatunk Mikis Theodorakis beszédéből, amint Tsitsanist méltatja az est kezdetén, majd felhangzik a híres dal (Tsitsanis dala); Valahol egy anya sóhajt' - amint előadja a fent említett mindkét zeneszerző. Megemlíteném még, hogy hogy Tsitsanis néhány hónappal később, 1984. januárjában elhunyt.
Mikis Theodorakis - Vasilis Tsitsanis:
Κάποια μάνα αναστενάζει / Valahol egy édesanya sóhajtozik
Στίχοι: Μπάμπης Μπακάλης, Κουβάς
Μουσική: Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος
Πρώτη εκτέλεση: Ντούο Χάρμα
Άλλες ερμηνείες: Στέλλα Χασκίλ, Σαλονικιά & Μάρκος Βαμβακάρης, Φράγκος & Βασίλης Τσιτσάνης, Βλάχος ( Τερτσέτο ) || Βαγγέλης Περπινιάδης || Στέλιος Καζαντζίδης || Γιώργος Νταλάρας
Κάποια μάνα αναστενάζει
μέρα νύχτα ανησυχεί
το παιδί της περιμένει
που έχει χρόνια να το δει
Valahol, egy édesanya sóhajtozik,
És éjjel-nappal aggodalmaskodik,
mert fiúgyermekét várja,
hisz, már évek óta nem látta!
Πάνω στην απελπισιά της
κάποιος την πληροφορεί
ότι ζει το παλικάρι
και οπωσδήποτε θα ΄ρθει
Terjeszkedő kétségbeesésében
egyszerre, értesíti valaki levélben
hogy él még valahol a legény
és majd minden bizonnyal hazatér!
Με υπομονή προσμένει
και λαχτάρα στην καρδιά
ο λεβέντης να γυρίσει
απ' τη μαύρη ξενιτιά
Türelmesen vár szegény,
bár a vágy szívében csak nő,
hogy fia, egyszer visszatér
a sötét száműzetésből
Margaritis Giorgos: Kapoia mana anastenazei
#128613Asteri 2010-03-11
Remos Antonis & Parios Giannis:
Κι είχα τόσα να σου πω - S én annyi mindent mondtam volna neked...
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Αντώνης Βαρδής
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος & Γιάννης Πάριος ( Ντουέτο )
Σε συνάντησα τυχαία ένα βράδυ
με τα μάτια καρφωμένα στο κενό
όμως έφυγες σκυφτός μες στο σκοτάδι
κι είχα τόσα να σου πω
Egy este véletlenül találkoztam veled,
a semmibe meredt szemekkel,
azonban elmentél görnyedten a sötétbe,
s én annyi mindent mondtam volna neked...
Κάτι είπες όταν πέρναγες μπροστά μου
σαν να έβριζες τη μοίρα σου θαρρώ
μα δεν κάθισες ν' ακούσεις τα δικά μου
κι είχα τόσα να σου πω
Mondtál valamit amikor elmentél előttem,
mintha szidtad volna sorsodat, azt hiszem
de nem maradtál meghallgatni az enyémet,
s én annyi mindent mondtam volna neked...
Κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
μόνος σου ξενυχτάς μόνος παραμιλάς
κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
πόσο πολύ πονάς άσ' τα μην τα ρωτάς
Az ilyen magányos órákban,
egyedül virrasztasz, csak álmodban beszélsz
Az ilyen magányos órákban,
milyen nagyon szenvedsz, hagyd ne is érdekeljen!
Θέλω να σε δω, να σε ξαναδώ
κι έχω Θεέ μου τόσα να σου πω
Látni akarlak, ismét látni akarlak téged
Istenem, s mennyi mondanivalóm van neked!
Χαμογέλασες και μού 'πες καληνύχτα
είπα γεια σου, κάπου θα σε ξαναδώ
χώρια φύγαμε αμίλητης τη νύχτα
κι είχα τόσα να σου πω
Mosolyogtál és nekem jó éjt kívántál,
mondtam 'szia', majd valamikor látlak újra
s elindultunk külön a néma éjszakába,
de én neked annyi mindent mondtam volna...
Κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
μόνος σου ξενυχτάς μόνος παραμιλάς
κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
πόσο πολύ πονάς άσ' τα μην τα ρωτάς
Az ilyen magányos órákban,
egyedül virrasztasz, csak álmodban beszélsz
Az ilyen magányos órákban,
milyen nagyon fáj ez neked, hagyd ne is kérdezd!
Θέλω να σε δω, να σε ξαναδώ
κι έχω Θεέ μου τόσα να σου πω
Látni akarlak, ismét látni akarlak téged
Istenem, s mennyi mondanivalóm van neked!
Remos Antonis & Parios Giannis:
Κι είχα τόσα να σου πω - S én annyi mindent mondtam volna neked...
Στίχοι: Βασίλης Γιαννόπουλος
Μουσική: Αντώνης Βαρδής
Πρώτη εκτέλεση: Αντώνης Ρέμος & Γιάννης Πάριος ( Ντουέτο )
Σε συνάντησα τυχαία ένα βράδυ
με τα μάτια καρφωμένα στο κενό
όμως έφυγες σκυφτός μες στο σκοτάδι
κι είχα τόσα να σου πω
Egy este véletlenül találkoztam veled,
a semmibe meredt szemekkel,
azonban elmentél görnyedten a sötétbe,
s én annyi mindent mondtam volna neked...
Κάτι είπες όταν πέρναγες μπροστά μου
σαν να έβριζες τη μοίρα σου θαρρώ
μα δεν κάθισες ν' ακούσεις τα δικά μου
κι είχα τόσα να σου πω
Mondtál valamit amikor elmentél előttem,
mintha szidtad volna sorsodat, azt hiszem
de nem maradtál meghallgatni az enyémet,
s én annyi mindent mondtam volna neked...
Κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
μόνος σου ξενυχτάς μόνος παραμιλάς
κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
πόσο πολύ πονάς άσ' τα μην τα ρωτάς
Az ilyen magányos órákban,
egyedül virrasztasz, csak álmodban beszélsz
Az ilyen magányos órákban,
milyen nagyon szenvedsz, hagyd ne is érdekeljen!
Θέλω να σε δω, να σε ξαναδώ
κι έχω Θεέ μου τόσα να σου πω
Látni akarlak, ismét látni akarlak téged
Istenem, s mennyi mondanivalóm van neked!
Χαμογέλασες και μού 'πες καληνύχτα
είπα γεια σου, κάπου θα σε ξαναδώ
χώρια φύγαμε αμίλητης τη νύχτα
κι είχα τόσα να σου πω
Mosolyogtál és nekem jó éjt kívántál,
mondtam 'szia', majd valamikor látlak újra
s elindultunk külön a néma éjszakába,
de én neked annyi mindent mondtam volna...
Κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
μόνος σου ξενυχτάς μόνος παραμιλάς
κάτι τέτοιες ώρες μοναξιάς
πόσο πολύ πονάς άσ' τα μην τα ρωτάς
Az ilyen magányos órákban,
egyedül virrasztasz, csak álmodban beszélsz
Az ilyen magányos órákban,
milyen nagyon fáj ez neked, hagyd ne is kérdezd!
Θέλω να σε δω, να σε ξαναδώ
κι έχω Θεέ μου τόσα να σου πω
Látni akarlak, ismét látni akarlak téged
Istenem, s mennyi mondanivalóm van neked!
#128453Stratos 2010-03-10
Vita Konstantinos:
Δεκατρία / Tizenhárom
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Στη ζωή δε θα χαθώ ξανά
πάντοτε θα σ' έχω συντροφιά
όσο ο ήλιος με ζεσταίνει θα γυρνώ
και στα μάτια σου θα βρίσκω ένα κόσμο
από αγάπη από αγάπη
Az életben, nem fogok ismét elveszni
mindig a társaságodban leszek
ahogy a nap felmelegít, vissza fogok fordulni
és a szemeidben olyan világra fogok lelni
ami maga a szerelem, maga a szerelem
Ήσουνα ένα όμορφο παιδί
μες στο δρόμο είχες πουληθεί
απ' τη σκάλα σου ανεβήκαμε ψηλά
κι απ' το τίποτα βρεθήκαμε ξανά
μες στο δρόμο μες στο δρόμο
Te egy gyönyörű gyermek voltál
az út közepén lettél eladva
s a lépcsőiden jutottunk a magasba
és a semmiből, ismét ott találtuk magunkat
az úton, az út közepén
Είδα ένα πουλί στον ουρανό
ήταν όλα όσα ήθελα να πω
σαν μια πέτρα που πετάς μοιάζει η ζωή
η αδικία και μια έρημη αδελφή
η αγάπη η αγάπη
Láttam egy madarat az égen
mind az volt, amit mondani akartam én,
mint egy kő, amit messzire hajítasz, arra hasonlít az élet
az igazságtalanság és egy magányos testvér
a szerelem, a szerelem
Όσο ο ήλιος με ζεσταίνει θα γυρνώ
και στα μάτια σου θα βρίσκω ένα κόσμο
από αγάπη από αγάπη....
Ahogy a nap felmelegít vissza fogok térni
és a szemeidben, ott fogom találni a Világot
A szeretet a szerelem ....
Vita Konstantinos:
Δεκατρία / Tizenhárom
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Στη ζωή δε θα χαθώ ξανά
πάντοτε θα σ' έχω συντροφιά
όσο ο ήλιος με ζεσταίνει θα γυρνώ
και στα μάτια σου θα βρίσκω ένα κόσμο
από αγάπη από αγάπη
Az életben, nem fogok ismét elveszni
mindig a társaságodban leszek
ahogy a nap felmelegít, vissza fogok fordulni
és a szemeidben olyan világra fogok lelni
ami maga a szerelem, maga a szerelem
Ήσουνα ένα όμορφο παιδί
μες στο δρόμο είχες πουληθεί
απ' τη σκάλα σου ανεβήκαμε ψηλά
κι απ' το τίποτα βρεθήκαμε ξανά
μες στο δρόμο μες στο δρόμο
Te egy gyönyörű gyermek voltál
az út közepén lettél eladva
s a lépcsőiden jutottunk a magasba
és a semmiből, ismét ott találtuk magunkat
az úton, az út közepén
Είδα ένα πουλί στον ουρανό
ήταν όλα όσα ήθελα να πω
σαν μια πέτρα που πετάς μοιάζει η ζωή
η αδικία και μια έρημη αδελφή
η αγάπη η αγάπη
Láttam egy madarat az égen
mind az volt, amit mondani akartam én,
mint egy kő, amit messzire hajítasz, arra hasonlít az élet
az igazságtalanság és egy magányos testvér
a szerelem, a szerelem
Όσο ο ήλιος με ζεσταίνει θα γυρνώ
και στα μάτια σου θα βρίσκω ένα κόσμο
από αγάπη από αγάπη....
Ahogy a nap felmelegít vissza fogok térni
és a szemeidben, ott fogom találni a Világot
A szeretet a szerelem ....
#128449Stratos 2010-03-10
Vita Konstantinos: (Az Argos - című, 2008-as albumról)
ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου / Soha, soha sohase leszek a barátod!
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Σ' έβλεπα πάντα μονάχο να περπατάς μέσα στο δρόμο
πήγαινα να σου μιλήσω μα έλεγα τι, τώρα τι κάνω
και μια σκιά ακολουθούσα μέσα στον κόσμο
τώρα πάλι σε χάνω
ποτέ ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου
ποτέ ποτέ δεν θα γίνω
Mindig egyedül láttalak járni az utcákon
Szerettem volna szólni hozzád, de azt mondtam; most, mi a francot csinálok?
És egy árnyékot követtem a világban
Most, ismét elveszítelek
Soha, soha, sohasem leszek én a barátod!
Soha, soha nem leszek!
Από ψηλά δυο κουκκίδες τώρα κοιτάζω, είμαι ένα αεροπλάνο
οι εραστές ένα δάσος που έχω χαθεί κι ούτε ξέρω πού πάω
κι εσύ με δάκρυα στα μάτια ψάχνεις να βρεις
αυτό που θέλεις θέλω
ποτέ ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου
ποτέ ποτέ δεν θα γίνω
Én most fentről, két pontot nézek, mert én repülő vagyok
a szerelmesek egy erdő, ahol elvesztem már, és nem is tudom, hová megyek
és te könnyekkel a szemeidben keresel
amit te akarsz, azt akarom én is
Soha, soha, sohasem leszek a barátod!
Soha, soha nem leszek!
Είναι αόριστος χρόνος να σε ζητώ, μια ακούραστη αγάπη
είσαι ένα αιώνιο φυτό που θέλει βροχή, μια μεγάλη αυταπάτη
να μείνουν όλα ένα όνειρο και να 'σαι εσύ ένα τραγούδι αγάπης
ποτέ ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου
ποτέ ποτέ δε θα γίνω
Ez nagyon ködös időszak, hogy téged kívánjalak, egy fáradhatatlan szerelmet
Te egy évelő növény vagy, ami esőre vágyik, egy hatalmas csodára
s hogy minden álom maradjon, és te, válj egy dallá, a a szerelem dalává
Soha, soha, sohasem leszek a barátod!
Soha, soha nem leszek!
Vita Konstantinos: (Az Argos - című, 2008-as albumról)
ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου / Soha, soha sohase leszek a barátod!
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Σ' έβλεπα πάντα μονάχο να περπατάς μέσα στο δρόμο
πήγαινα να σου μιλήσω μα έλεγα τι, τώρα τι κάνω
και μια σκιά ακολουθούσα μέσα στον κόσμο
τώρα πάλι σε χάνω
ποτέ ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου
ποτέ ποτέ δεν θα γίνω
Mindig egyedül láttalak járni az utcákon
Szerettem volna szólni hozzád, de azt mondtam; most, mi a francot csinálok?
És egy árnyékot követtem a világban
Most, ismét elveszítelek
Soha, soha, sohasem leszek én a barátod!
Soha, soha nem leszek!
Από ψηλά δυο κουκκίδες τώρα κοιτάζω, είμαι ένα αεροπλάνο
οι εραστές ένα δάσος που έχω χαθεί κι ούτε ξέρω πού πάω
κι εσύ με δάκρυα στα μάτια ψάχνεις να βρεις
αυτό που θέλεις θέλω
ποτέ ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου
ποτέ ποτέ δεν θα γίνω
Én most fentről, két pontot nézek, mert én repülő vagyok
a szerelmesek egy erdő, ahol elvesztem már, és nem is tudom, hová megyek
és te könnyekkel a szemeidben keresel
amit te akarsz, azt akarom én is
Soha, soha, sohasem leszek a barátod!
Soha, soha nem leszek!
Είναι αόριστος χρόνος να σε ζητώ, μια ακούραστη αγάπη
είσαι ένα αιώνιο φυτό που θέλει βροχή, μια μεγάλη αυταπάτη
να μείνουν όλα ένα όνειρο και να 'σαι εσύ ένα τραγούδι αγάπης
ποτέ ποτέ ποτέ δεν θα γίνω φίλος σου
ποτέ ποτέ δε θα γίνω
Ez nagyon ködös időszak, hogy téged kívánjalak, egy fáradhatatlan szerelmet
Te egy évelő növény vagy, ami esőre vágyik, egy hatalmas csodára
s hogy minden álom maradjon, és te, válj egy dallá, a a szerelem dalává
Soha, soha, sohasem leszek a barátod!
Soha, soha nem leszek!
#128293Stratos 2010-03-09
Vita Konstantinos: Astro
Άστρο / Csillag
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Σ' έχω χάσει, είναι νύχτα τόσο αργά
όπως τότε όλα ήρθαν ξαφνικά
μια στιγμή απ' τα χέρια έχει χαθεί
αν σε είχα θα 'χα δεύτερη ζωή
Elvesztettelek már, éjjel van, annyira későre jár
mint ahogy akkor, amikor váratlanul, minden
egy pillanat alatt, kezeink közül kisuhant, elveszett,
ha az enyém volnál, kaphatnék egy második esélyt, egy új életet...
Μα δεν αλλάζει
ο ήλιος φτάνει
ο κόσμος είναι ένα άστρο μακρινό
De már semmi sem változhat
a Nap felkel,
és a világ, egy távoli csillag...
Ξημερώνει μα για κάποιον είν' αργά
ξέρω υπάρχουν τόσα πράγματα απλά
αν μπορούσα να κρατήσω μια στιγμή
μια εικόνα να γυρίσεις στη ζωή
Hajnalodik, de valakinek ez már késõ
tudom, hogy megannyi egyszerű dolg létezik...
Ha meg bírnék ragadni egy pillanatot,
egy képet, hogy az életembe visszatérj...!
Μα δεν αλλάζει
ο ήλιος φτάνει
ο κόσμος είναι ένα άστρο μακρινό
De már semmi sem változhat
a Nap felkel, de számomra
a világ, egy távoli csillag...
Μα δεν αλλάζει
ο ήλιος φτάνει
ο κόσμος είναι ένα άστρο μακρινό
De már semmi sem változhat
a Nap felkel, ám számomra
a világ, egy távoli csillag...
Vita Konstantinos: Astro
Άστρο / Csillag
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Σ' έχω χάσει, είναι νύχτα τόσο αργά
όπως τότε όλα ήρθαν ξαφνικά
μια στιγμή απ' τα χέρια έχει χαθεί
αν σε είχα θα 'χα δεύτερη ζωή
Elvesztettelek már, éjjel van, annyira későre jár
mint ahogy akkor, amikor váratlanul, minden
egy pillanat alatt, kezeink közül kisuhant, elveszett,
ha az enyém volnál, kaphatnék egy második esélyt, egy új életet...
Μα δεν αλλάζει
ο ήλιος φτάνει
ο κόσμος είναι ένα άστρο μακρινό
De már semmi sem változhat
a Nap felkel,
és a világ, egy távoli csillag...
Ξημερώνει μα για κάποιον είν' αργά
ξέρω υπάρχουν τόσα πράγματα απλά
αν μπορούσα να κρατήσω μια στιγμή
μια εικόνα να γυρίσεις στη ζωή
Hajnalodik, de valakinek ez már késõ
tudom, hogy megannyi egyszerű dolg létezik...
Ha meg bírnék ragadni egy pillanatot,
egy képet, hogy az életembe visszatérj...!
Μα δεν αλλάζει
ο ήλιος φτάνει
ο κόσμος είναι ένα άστρο μακρινό
De már semmi sem változhat
a Nap felkel, de számomra
a világ, egy távoli csillag...
Μα δεν αλλάζει
ο ήλιος φτάνει
ο κόσμος είναι ένα άστρο μακρινό
De már semmi sem változhat
a Nap felkel, ám számomra
a világ, egy távoli csillag...
#128291Stratos 2010-03-09
Konstantinos Vita / Κωνσταντίνος Βήτα: Hazo paidi / Χαζό Παιδί | Official Audio Release
Χαζό παιδί / Buta fiú
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Πες μου τι είν' αυτό που βλέπεις
ουρανός ή ένας καθρέφτης
κάποιου σκοτεινού σου κόσμου
σχέδιο αστρικό
Mondd el, mi az, amit látsz?
Az eget, vagy egy tükröt?
Vagy sötét világaid valamelyikében,
egy csillagos ábrándot?
Πες μου πού πηγαίνεις μόνος
μοιάζει με χαρά ο πόνος
σα γεράκι μες στα πάρτι
ψάχνεις γι' αγάπη
Egyedül hová indulsz, mondd?!
Úgy tűnik, a fájdalom olyan, mint a boldogság
A házibulikon, vadászol, mint egy sólyom,
kutatsz a szerelem után
Τώρα από μακριά
νιώθεις ότι ήσουν τόσο κοντά
κι ήταν τόσο απλό
όλο το σκοτάδι μέσα σ' ένα λεπτό
να χυθεί ξανά
όπως η μπογιά στο μικρό κουτί
τι χαζό παιδί
Most, a messzi távlatból
úgy érzed, hogy annyira közel voltál akkor,
és olyan egyszerű volt,
amint a sötétség, egyetlen percen belül
ismét, újra szétterül
mint a fekete festék, a kicsiny dobozban
milyen buta fiú!
Κοίτα πώς γυρνούν τα χρόνια
σε μια ασημένια ρόδα
ένας κύκλος ζωδιακός
από φτωχά αγόρια
που κοιμούνται στους αιώνες
κι ονειρεύονται εικόνες
τα σημάδια που αφήνουν
τα γλυκά φιλιά
Nézd csak, hogyan peregnek az évek!
Egy hatalmas ezüst keréken
egy csillagjegyekből álló, állatöv kör
csupa, szegény fiúgyerekből,
akik átalusszák az évszázadokat
és bámulják az álomképeket, fantomokat
Hogy mit hagynak, milyen nyomot,
azok az édes csókok?
Τώρα από μακριά
νιώθεις ότι ήσουν τόσο κοντά
κι ήταν τόσο απλό
όλο το σκοτάδι μέσα σ' ένα λεπτό
να χυθεί ξανά
όπως η μπογιά στο μικρό κουτί
τι χαζό παιδί
τι χαζό παιδί
Most, a messzi távlatból
úgy érzed, hogy annyira közel kerültél akkor,
és olyan egyszerű volt,
amint a sötétség, egyetlen percen belül
ismét, újra szétterül
mint a fekete festék, a kicsiny dobozban
milyen buta fiú!
Μες στο αίμα σου κυλάει
ένα τρένο που σφυράει
και ποτέ δε σταματάει
ό,τι κι αν του πεις
μόνο ο Χριστός το ξέρει
κι όποιος ζήτησε ένα χέρι
μες στη μαύρη εκείνη νύχτα
για να κρατηθεί
Benn kering, a véredben rohan
egy fütyülve robogó vonat,
és soha meg nem áll,
néki bármit is mondanál!
Csak Krisztus tudja, ő megmondhatója,
és az, aki vágyott egy segítő kézre
abban a sötét, fekete éjben
hogy megkapaszkodhasson
Τώρα από μακριά
νιώθεις ότι ήσουν τόσο κοντά
κι ήταν τόσο απλό
όλο το σκοτάδι μέσα σ' ένα λεπτό
να χυθεί ξανά
όπως η μπογιά στο μικρό κουτί
τι χαζό παιδί
Most, a messzi távlatból
úgy érzed, hogy annyira közel kerültél akkor,
és olyan egyszerű volt,
amint a sötétség, egyetlen percen belül
ismét, újra szétterül
mint a fekete festék, a kicsiny dobozban
milyen buta fiú!
τι χαζό παιδί (x6)
Milyen egy buta fiú! (x6)
Konstantinos Vita / Κωνσταντίνος Βήτα: Hazo paidi / Χαζό Παιδί | Official Audio Release
Χαζό παιδί / Buta fiú
Στίχοι: Κωνσταντίνος Βήτα
Μουσική: Κωνσταντίνος Βήτα
Πρώτη εκτέλεση: Κωνσταντίνος Βήτα
Πες μου τι είν' αυτό που βλέπεις
ουρανός ή ένας καθρέφτης
κάποιου σκοτεινού σου κόσμου
σχέδιο αστρικό
Mondd el, mi az, amit látsz?
Az eget, vagy egy tükröt?
Vagy sötét világaid valamelyikében,
egy csillagos ábrándot?
Πες μου πού πηγαίνεις μόνος
μοιάζει με χαρά ο πόνος
σα γεράκι μες στα πάρτι
ψάχνεις γι' αγάπη
Egyedül hová indulsz, mondd?!
Úgy tűnik, a fájdalom olyan, mint a boldogság
A házibulikon, vadászol, mint egy sólyom,
kutatsz a szerelem után
Τώρα από μακριά
νιώθεις ότι ήσουν τόσο κοντά
κι ήταν τόσο απλό
όλο το σκοτάδι μέσα σ' ένα λεπτό
να χυθεί ξανά
όπως η μπογιά στο μικρό κουτί
τι χαζό παιδί
Most, a messzi távlatból
úgy érzed, hogy annyira közel voltál akkor,
és olyan egyszerű volt,
amint a sötétség, egyetlen percen belül
ismét, újra szétterül
mint a fekete festék, a kicsiny dobozban
milyen buta fiú!
Κοίτα πώς γυρνούν τα χρόνια
σε μια ασημένια ρόδα
ένας κύκλος ζωδιακός
από φτωχά αγόρια
που κοιμούνται στους αιώνες
κι ονειρεύονται εικόνες
τα σημάδια που αφήνουν
τα γλυκά φιλιά
Nézd csak, hogyan peregnek az évek!
Egy hatalmas ezüst keréken
egy csillagjegyekből álló, állatöv kör
csupa, szegény fiúgyerekből,
akik átalusszák az évszázadokat
és bámulják az álomképeket, fantomokat
Hogy mit hagynak, milyen nyomot,
azok az édes csókok?
Τώρα από μακριά
νιώθεις ότι ήσουν τόσο κοντά
κι ήταν τόσο απλό
όλο το σκοτάδι μέσα σ' ένα λεπτό
να χυθεί ξανά
όπως η μπογιά στο μικρό κουτί
τι χαζό παιδί
τι χαζό παιδί
Most, a messzi távlatból
úgy érzed, hogy annyira közel kerültél akkor,
és olyan egyszerű volt,
amint a sötétség, egyetlen percen belül
ismét, újra szétterül
mint a fekete festék, a kicsiny dobozban
milyen buta fiú!
Μες στο αίμα σου κυλάει
ένα τρένο που σφυράει
και ποτέ δε σταματάει
ό,τι κι αν του πεις
μόνο ο Χριστός το ξέρει
κι όποιος ζήτησε ένα χέρι
μες στη μαύρη εκείνη νύχτα
για να κρατηθεί
Benn kering, a véredben rohan
egy fütyülve robogó vonat,
és soha meg nem áll,
néki bármit is mondanál!
Csak Krisztus tudja, ő megmondhatója,
és az, aki vágyott egy segítő kézre
abban a sötét, fekete éjben
hogy megkapaszkodhasson
Τώρα από μακριά
νιώθεις ότι ήσουν τόσο κοντά
κι ήταν τόσο απλό
όλο το σκοτάδι μέσα σ' ένα λεπτό
να χυθεί ξανά
όπως η μπογιά στο μικρό κουτί
τι χαζό παιδί
Most, a messzi távlatból
úgy érzed, hogy annyira közel kerültél akkor,
és olyan egyszerű volt,
amint a sötétség, egyetlen percen belül
ismét, újra szétterül
mint a fekete festék, a kicsiny dobozban
milyen buta fiú!
τι χαζό παιδί (x6)
Milyen egy buta fiú! (x6)
#128260Asteri 2010-03-08
Tsalikis Giorgos: Agapi aharisti / Αγάπη αχάριστη
Αχαριστία - Hálátlanság...
Στίχοι: Ναταλία Γερμανού
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Της αγάπης μας η πρώτη καλημέρα
τώρα πνίγεται στου μίσους τα νερά
μια ζωή τους είχα κάνει όλους πέρα
για να είσαι εσύ αγάπη μου καλά
A szerelmünk első szép napja
most belevész a gyűlölet vizébe
egy életet, mindent félretettem azért
hogy Te szerelmem jól érezd magad...
Δεν εκτίμησες τίποτα κι έτσι φτάνουμε ως εδώ
να λες αντίο αντί να λες ευχαριστώ
Nem becsültél meg semmit, s így eljutunk idáig
hogy köszönet helyett azt mondod Isten veled!
Αχ να γινότανε αχ να μπορούσα
να μη σε γνώριζα να μη σ΄αγαπούσα
αχ και να πάλευα στην τρικυμία
παρά ν΄αντέξω τη δικιά σου αχαριστία
Jaj, ha megtörténhetne, ha megtehetném
hogy nem ismertelek, s nem szerettelek volna
jaj, s ha küzdöttem volna a viharban,
talán el tudnám viselni a Te hálátlanságodat...
Αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Το παράπονο με πιάνει και θυμώνω
που σου έδωσα τα πάντα ο τρελός
κι εσύ μου΄δωσες για αντάλλαγμα τον πόνο
με πολέμησες λες κι ήμουνα εχθρός
Elfog engem a bánat és dühös leszek
hogy őrülten mindig mindent megadtam
s Te viszonzásul fájdalmat adtál nekem
harcoltál velem és szerinted én ellenség voltam
Δεν εκτίμησες τίποτα κι έτσι φτάνουμε ως εδώ
να λες αντίο αντί να λες ευχαριστώ
Nem becsültél meg semmit, s így eljutunk idáig
hogy köszönet helyett azt mondod Isten veled!
Αχ να γινότανε αχ να μπορούσα
να μη σε γνώριζα να μη σ΄αγαπούσα
αχ και να πάλευα στην τρικυμία
παρά ν΄αντέξω τη δικιά σου αχαριστία
Jaj, ha megtörténhetne, ha megtehetném
hogy nem ismertelek és szerettelek volna,
jaj, s ha küzdhettem volna a viharban,
talán el tudnám viselni a Te hálátlanságodat...
Αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Tsalikis Giorgos: Agapi aharisti / Αγάπη αχάριστη
Αχαριστία - Hálátlanság...
Στίχοι: Ναταλία Γερμανού
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Τσαλίκης
Της αγάπης μας η πρώτη καλημέρα
τώρα πνίγεται στου μίσους τα νερά
μια ζωή τους είχα κάνει όλους πέρα
για να είσαι εσύ αγάπη μου καλά
A szerelmünk első szép napja
most belevész a gyűlölet vizébe
egy életet, mindent félretettem azért
hogy Te szerelmem jól érezd magad...
Δεν εκτίμησες τίποτα κι έτσι φτάνουμε ως εδώ
να λες αντίο αντί να λες ευχαριστώ
Nem becsültél meg semmit, s így eljutunk idáig
hogy köszönet helyett azt mondod Isten veled!
Αχ να γινότανε αχ να μπορούσα
να μη σε γνώριζα να μη σ΄αγαπούσα
αχ και να πάλευα στην τρικυμία
παρά ν΄αντέξω τη δικιά σου αχαριστία
Jaj, ha megtörténhetne, ha megtehetném
hogy nem ismertelek, s nem szerettelek volna
jaj, s ha küzdöttem volna a viharban,
talán el tudnám viselni a Te hálátlanságodat...
Αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Το παράπονο με πιάνει και θυμώνω
που σου έδωσα τα πάντα ο τρελός
κι εσύ μου΄δωσες για αντάλλαγμα τον πόνο
με πολέμησες λες κι ήμουνα εχθρός
Elfog engem a bánat és dühös leszek
hogy őrülten mindig mindent megadtam
s Te viszonzásul fájdalmat adtál nekem
harcoltál velem és szerinted én ellenség voltam
Δεν εκτίμησες τίποτα κι έτσι φτάνουμε ως εδώ
να λες αντίο αντί να λες ευχαριστώ
Nem becsültél meg semmit, s így eljutunk idáig
hogy köszönet helyett azt mondod Isten veled!
Αχ να γινότανε αχ να μπορούσα
να μη σε γνώριζα να μη σ΄αγαπούσα
αχ και να πάλευα στην τρικυμία
παρά ν΄αντέξω τη δικιά σου αχαριστία
Jaj, ha megtörténhetne, ha megtehetném
hogy nem ismertelek és szerettelek volna,
jaj, s ha küzdhettem volna a viharban,
talán el tudnám viselni a Te hálátlanságodat...
Αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
αγάπη αχάριστη αχάριστη αχάριστη
Hálátlan szerelem, hálátlan...
Hálátlan szerelem, hálátlan...