Karras Vasilis:
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα / Nem egy nyelven beszélünk...
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Χάρης Κουτσαβάκης
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καρράς
Πάλι ψάχνουμε τι φταίει, που η αγάπη μας δε λέει.
Κι η ζωή μας δεν αλλάζει, απ' τη μπόρα στο χαλάζι.
Όταν λες την μέρα νύχτα και το γέλιο βλέπω πίκρα.
Πάλι φτάσαμε στο τέρμα, μα εγώ στο είπα.
Újra csak azt kutatjuk, hol rontottuk el, miről a szerelmünk nem beszél.
S az életünk nem változik, csupán a vihartól a jégesőig ér.
Amikor a napot éjnek mondod, s a nevetésed inkább mintha keserűség volna.
Ismét a végállomáshoz értünk, de én előre szóltam.
Δεν μιλάμε ίδια γλώσσα, κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk.
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt!
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám.
Πάλι φτάσαμε στο τέρμα, πάλι στα συνηθισμένα.
άσπρη μέρα δεν χαράζει και το πλοίο μας βουλιάζει.
Όταν λες την μέρα νύχτα και το γέλιο βλέπω πίκρα.
Πάλι φτάσαμε στο τέρμα, μα εγώ στο είπα.
Ismét a végállomáshoz értünk, újra a megszokott dolgok jönnek...
Nem virrad ránk soha ünnep, és a hajónk is folyton süllyed.
Amikor a napot éjnek mondod, s a nevetésed inkább mintha keserűség volna.
Ismét a végállomáshoz értünk, de én előre szóltam!
Δεν μιλάμε ίδια γλώσσα, κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk.
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt!
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám.
Δεν μιλάμε ίδια γλώσσα, κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk.
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt!
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám.
Κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
És még csak nem is érintkezünk.
Annyi mindenen átmentünk, mégis idegenként élünk folyton.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, az időnket hiába vesztegetjük!
És ha még ugyanennyit élünk, te is tovább szenvedsz, én is bánni fogom.
Κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
És még csak nem is kommunikálunk.
Annyi mindenen átmentünk, mégis úgy élünk, mint az idegenek.
Karras Vasilis:
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα / Nem egy nyelven beszélünk...
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Χάρης Κουτσαβάκης
Πρώτη εκτέλεση: Βασίλης Καρράς
Πάλι ψάχνουμε τι φταίει, που η αγάπη μας δε λέει.
Κι η ζωή μας δεν αλλάζει, απ' τη μπόρα στο χαλάζι.
Όταν λες την μέρα νύχτα και το γέλιο βλέπω πίκρα.
Πάλι φτάσαμε στο τέρμα, μα εγώ στο είπα.
Újra csak azt kutatjuk, hol rontottuk el, miről a szerelmünk nem beszél.
S az életünk nem változik, csupán a vihartól a jégesőig ér.
Amikor a napot éjnek mondod, s a nevetésed inkább mintha keserűség volna.
Ismét a végállomáshoz értünk, de én előre szóltam.
Δεν μιλάμε ίδια γλώσσα, κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk.
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt!
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám.
Πάλι φτάσαμε στο τέρμα, πάλι στα συνηθισμένα.
άσπρη μέρα δεν χαράζει και το πλοίο μας βουλιάζει.
Όταν λες την μέρα νύχτα και το γέλιο βλέπω πίκρα.
Πάλι φτάσαμε στο τέρμα, μα εγώ στο είπα.
Ismét a végállomáshoz értünk, újra a megszokott dolgok jönnek...
Nem virrad ránk soha ünnep, és a hajónk is folyton süllyed.
Amikor a napot éjnek mondod, s a nevetésed inkább mintha keserűség volna.
Ismét a végállomáshoz értünk, de én előre szóltam!
Δεν μιλάμε ίδια γλώσσα, κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk.
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt!
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám.
Δεν μιλάμε ίδια γλώσσα, κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk.
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt!
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám.
Κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
Δε μιλάμε ίδια γλώσσα, τζάμπα χάνουμε τον χρόνο.
Και να ζήσουμε άλλα τόσα, θα πονάς θα μετανιώνω.
És még csak nem is érintkezünk.
Annyi mindenen átmentünk, mégis idegenként élünk folyton.
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, az időnket hiába vesztegetjük!
És ha még ugyanennyit élünk, te is tovább szenvedsz, én is bánni fogom.
Κι ούτε επικοινωνούμε.
Έχουμε περάσει τόσα και σαν ξένοι ακόμα ζούμε.
És még csak nem is kommunikálunk.
Annyi mindenen átmentünk, mégis úgy élünk, mint az idegenek.
#110849Stratos 2009-07-24
Tzelepi Fouli:
Πώς μπόρεσες; / Hogy tehetted?
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Φούλη Τζελέπη
Έρχεσαι νύχτα σα το κλέφτη
μα σε κοιτάω απ' τον καθρέφτη
που περπατάς σιγά-σιγά
ξαπλώνεις μέσα στο κρεβάτι
ως το πρωί δεν κλείνεις μάτι
σκέφτεσαι άλλη αγκαλιά
Úgy osonsz haza, mint egy tolvaj,
ám én a tükörből nézem,
ahogy lassan, óvatosan lépkedsz...
Befekszel az ágyba,
de reggelig le se húnyod a szemed,
mert más ölelő karjain jár az eszed...
Γιατί μ' αφήνεις να πονάω
απάντησέ μου σε ρωτάω
πώς μπόρεσες;
Miért hagyod, hogy szenvedjek?
Kérlek válaszolj nekem!
Hogyan tehetted...?
Πού τα πετάς τα όνειρά μου
έκανες πέτρα τη καρδιά μου
πώς μπόρεσες;
Hová veted el az álmaimat?
Kővé változtattad a szívem
Hogy tehetted ezt?
Ξημέρωσε μα είχες φύγει
μια σκέψη μέσα μου με πνίγει
που πήγες πάλι ξαφνικά
δειλά-δειλά θα υποχωρήσω
εξήγηση δε θα ζητήσω
τα λόγια είναι περιττά
Te már elmentél, mihelyst fölvirradt,
és belül egy gondolat folytogat;
hová tűnhettél el megint ily hirtelen-hamar?
lassan-lassan továbbállok
magyarázatokra már nem várok
Feleslegessé váltak a szavak...
Γιατί μ' αφήνεις να πονάω
απάντησέ μου σε ρωτάω
πώς μπόρεσες;
Miért hagyod, hogy szenvedjek?
Kérdezlek - válaszolj nekem:
Hogy tehetted ezt...?
Πού τα πετάς τα όνειρά μου
έκανες πέτρα τη καρδιά μου
πώς μπόρεσες;
Hová vetetted el az álmaimat?
Kővé változtattad a szívem!
Hogy tehetted ezt?
További linkek:
(live)
Tzelepi Fouli:
Πώς μπόρεσες; / Hogy tehetted?
Στίχοι: Μη διαθέσιμο
Μουσική: Μη διαθέσιμο
Πρώτη εκτέλεση: Φούλη Τζελέπη
Έρχεσαι νύχτα σα το κλέφτη
μα σε κοιτάω απ' τον καθρέφτη
που περπατάς σιγά-σιγά
ξαπλώνεις μέσα στο κρεβάτι
ως το πρωί δεν κλείνεις μάτι
σκέφτεσαι άλλη αγκαλιά
Úgy osonsz haza, mint egy tolvaj,
ám én a tükörből nézem,
ahogy lassan, óvatosan lépkedsz...
Befekszel az ágyba,
de reggelig le se húnyod a szemed,
mert más ölelő karjain jár az eszed...
Γιατί μ' αφήνεις να πονάω
απάντησέ μου σε ρωτάω
πώς μπόρεσες;
Miért hagyod, hogy szenvedjek?
Kérlek válaszolj nekem!
Hogyan tehetted...?
Πού τα πετάς τα όνειρά μου
έκανες πέτρα τη καρδιά μου
πώς μπόρεσες;
Hová veted el az álmaimat?
Kővé változtattad a szívem
Hogy tehetted ezt?
Ξημέρωσε μα είχες φύγει
μια σκέψη μέσα μου με πνίγει
που πήγες πάλι ξαφνικά
δειλά-δειλά θα υποχωρήσω
εξήγηση δε θα ζητήσω
τα λόγια είναι περιττά
Te már elmentél, mihelyst fölvirradt,
és belül egy gondolat folytogat;
hová tűnhettél el megint ily hirtelen-hamar?
lassan-lassan továbbállok
magyarázatokra már nem várok
Feleslegessé váltak a szavak...
Γιατί μ' αφήνεις να πονάω
απάντησέ μου σε ρωτάω
πώς μπόρεσες;
Miért hagyod, hogy szenvedjek?
Kérdezlek - válaszolj nekem:
Hogy tehetted ezt...?
Πού τα πετάς τα όνειρά μου
έκανες πέτρα τη καρδιά μου
πώς μπόρεσες;
Hová vetetted el az álmaimat?
Kővé változtattad a szívem!
Hogy tehetted ezt?
További linkek:
(live)
#110803Stratos 2009-07-24
Ha már Vele kezdtük az oldalt, és a Youtube-n is BEST-nek lett kikiáltva ez a nóta:
Glykeria: Na'ha ekato kardies
Να 'χα εκατό καρδιές / Bárcsak 100 szívem volna!
Στίχοι: Νίκος Δαλέζιος
Μουσική: Νίκος Δαλέζιος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώτα Λύδια
Άλλες ερμηνείες: Γλυκερία
Να 'χα χίλια μάτια τα μάτια σου να βλέπω
και χείλη εκατό να σε γλυκοφιλώ
και να μη σε χορταίνω.
Bárcsak ezer szemem volna, hogy velük szemeidet nézzem
és az száz ajkam, hogy velük csókolhassalak édesen
és soha ne teljek be vele!
Αμάν, να 'χα εκατό καρδιές
να σ' αγαπώ εκατό φορές
γιατί μια καρδιά που έχω
το σεβντά σου δεν αντέχω.
Istenem! Bárcsak száz szívem volna,
hogy százszor is beléd szerethessek!
Mert az, az egyetlen szív, amim van,
az érzéki kisugárzásaid nem bírja kiállni.
Να 'χα χίλια μάτια εσένα να κοιτάζω
και χίλιες αγκαλιές αμέτρητες φορές
γλυκά να σ' αγκαλιάζω.
Bárcsak lenne ezer szemem, hogy téged nézhesselek
És sokezernyi, megszámlálhatatlan ölelésem,
hogy édesen átöleljelek!
Ha már Vele kezdtük az oldalt, és a Youtube-n is BEST-nek lett kikiáltva ez a nóta:
Glykeria: Na'ha ekato kardies
Να 'χα εκατό καρδιές / Bárcsak 100 szívem volna!
Στίχοι: Νίκος Δαλέζιος
Μουσική: Νίκος Δαλέζιος
Πρώτη εκτέλεση: Γιώτα Λύδια
Άλλες ερμηνείες: Γλυκερία
Να 'χα χίλια μάτια τα μάτια σου να βλέπω
και χείλη εκατό να σε γλυκοφιλώ
και να μη σε χορταίνω.
Bárcsak ezer szemem volna, hogy velük szemeidet nézzem
és az száz ajkam, hogy velük csókolhassalak édesen
és soha ne teljek be vele!
Αμάν, να 'χα εκατό καρδιές
να σ' αγαπώ εκατό φορές
γιατί μια καρδιά που έχω
το σεβντά σου δεν αντέχω.
Istenem! Bárcsak száz szívem volna,
hogy százszor is beléd szerethessek!
Mert az, az egyetlen szív, amim van,
az érzéki kisugárzásaid nem bírja kiállni.
Να 'χα χίλια μάτια εσένα να κοιτάζω
και χίλιες αγκαλιές αμέτρητες φορές
γλυκά να σ' αγκαλιάζω.
Bárcsak lenne ezer szemem, hogy téged nézhesselek
És sokezernyi, megszámlálhatatlan ölelésem,
hogy édesen átöleljelek!
#110526kissas57 2009-07-22
privi ment
:roll: Húúú... most már mindenki tudja, hogy ment... a privi - nem ment tőle semmi... meg! :oops: :lol:
Onirama:
Ό,τι δεν έχεις / Amid nincs...
Στίχοι: Θοδωρής Μαραντίνης
Μουσική: Θοδωρής Μαραντίνης
Πρώτη εκτέλεση: Onirama
Εσύ μου έκλεισες το μάτι μα δε με κοίταξες ξανά
μέσα στης νύχτας την απάτη μοιάζουνε όλα αληθινά
Εσύ μου έδεσες τα χέρια και μου΄ταξες πάρα πολλά
κι αν χάθηκαν όλα τ΄αστέρια κρυφτήκανε στη συννεφιά
Te reám kacsintottál, de aztán többet vissza se néztél
A csalóka éjszakában minden igaznak tűnt
Te kötötted gúzsba a kezem, és túl sokat is ígértél
s ha az összes csillag el is veszett, (csak) a felhők mögé rejtőztek el
Ό,τι δεν έχεις είναι αυτό που δε χρειάζεσαι
ό,τι δεν έχεις δεν αξίζει ν΄αγαπάς
ό,τι χαρίζεις είναι αυτό που θα μοιράζεσαι
κι ό,τι σου λείπει μεσ΄τα χέρια το κρατάς
Amid nincs, az az, amire nincs is szükséged
amid nincs, nem éri meg, hogy szeresd!
Amit odaajándékozol, azon fogsz osztozni
és ami hiányzik neked, ott tartod benn, a kezedben!
Εσύ είσαι αυτή που πάντα ψάχνω μα δε σε βρίσκω πουθενά
μια σε κερδίζω μια σε χάνω και πάντα θέλω πιο πολλά
Te vagy az, akit örökké keresek, de nem talállak sehol sem,
egyszer megnyerlek, máskor meg elveszítelek, de nekem folyton több kell!
Ό,τι δεν έχεις είναι αυτό που δε χρειάζεσαι
ό,τι δεν έχεις δεν αξίζει ν΄αγαπάς
ό,τι χαρίζεις είναι αυτό που θα μοιράζεσαι
κι ό,τι σου λείπει μεσ΄τα χέρια το κρατάς
Amid nincs, az az, amire nincs is szükséged
amid nincs, nem éri meg, hogy szeresd!
Amit odaajándékozol, azon fogsz osztozni
és ami hiányzik neked, ott tartod benn, a kezeidben!
Κι όλο θέλεις να θέλεις όλα αυτά που δε θέλεις
έχεις μάθει να ζητάς πιο πολλά
δεν είναι πιο γαλανός ο ουρανός που γυρεύεις
σ΄ένα ψέμα σου δίνει φτερά
Κι όλο θέλεις να ξέρεις όλα αυτά που δε ξέρεις
τη γραμμή στην παλάμη ξεχνάς
Όταν θες να φωνάξεις και στον τοίχο να γράψεις
στην καρδιά σου θα΄χει πάντα μπογιά
Όλα αυτά που πιστεύεις όλα αυτά που γυρεύεις
κοίτα δίπλα σου μη ψάχνεις μακριά
κι όλο θέλεις να θέλεις και τη μοίρα μπερδεύεις
τη ζωή σου μεσ΄τα χέρια κρατάς
És mindig csak azt akarod, hogy azt kívánd, amit nem akarsz
Megtanultad, hogy kell még többet kérned
Nem kékebb ám az ég, amit olyan hazugságban keresel
ami szárnyakat ad neked!
És mindig csak azt akarod, hogy mindazt tudd, amit nem ismersz
a sors vonaláról meg a tenyeredben, megfeledkezel
Amikor kiáltani akarsz, és a falra akarsz írni,
mindig találsz majd festéket a szívedben
Mindazt, amiben hiszel, mindazt, ami után kutatsz
Nézz ide, magad mellém, megtalálod csak ne túl távol keress!
és folyton azt akarod, hogy akarj és a sorsod összezavarod
az életedet meg a két kezed közt szorongatod
privi ment
:roll: Húúú... most már mindenki tudja, hogy ment... a privi - nem ment tőle semmi... meg! :oops: :lol:
Onirama:
Ό,τι δεν έχεις / Amid nincs...
Στίχοι: Θοδωρής Μαραντίνης
Μουσική: Θοδωρής Μαραντίνης
Πρώτη εκτέλεση: Onirama
Εσύ μου έκλεισες το μάτι μα δε με κοίταξες ξανά
μέσα στης νύχτας την απάτη μοιάζουνε όλα αληθινά
Εσύ μου έδεσες τα χέρια και μου΄ταξες πάρα πολλά
κι αν χάθηκαν όλα τ΄αστέρια κρυφτήκανε στη συννεφιά
Te reám kacsintottál, de aztán többet vissza se néztél
A csalóka éjszakában minden igaznak tűnt
Te kötötted gúzsba a kezem, és túl sokat is ígértél
s ha az összes csillag el is veszett, (csak) a felhők mögé rejtőztek el
Ό,τι δεν έχεις είναι αυτό που δε χρειάζεσαι
ό,τι δεν έχεις δεν αξίζει ν΄αγαπάς
ό,τι χαρίζεις είναι αυτό που θα μοιράζεσαι
κι ό,τι σου λείπει μεσ΄τα χέρια το κρατάς
Amid nincs, az az, amire nincs is szükséged
amid nincs, nem éri meg, hogy szeresd!
Amit odaajándékozol, azon fogsz osztozni
és ami hiányzik neked, ott tartod benn, a kezedben!
Εσύ είσαι αυτή που πάντα ψάχνω μα δε σε βρίσκω πουθενά
μια σε κερδίζω μια σε χάνω και πάντα θέλω πιο πολλά
Te vagy az, akit örökké keresek, de nem talállak sehol sem,
egyszer megnyerlek, máskor meg elveszítelek, de nekem folyton több kell!
Ό,τι δεν έχεις είναι αυτό που δε χρειάζεσαι
ό,τι δεν έχεις δεν αξίζει ν΄αγαπάς
ό,τι χαρίζεις είναι αυτό που θα μοιράζεσαι
κι ό,τι σου λείπει μεσ΄τα χέρια το κρατάς
Amid nincs, az az, amire nincs is szükséged
amid nincs, nem éri meg, hogy szeresd!
Amit odaajándékozol, azon fogsz osztozni
és ami hiányzik neked, ott tartod benn, a kezeidben!
Κι όλο θέλεις να θέλεις όλα αυτά που δε θέλεις
έχεις μάθει να ζητάς πιο πολλά
δεν είναι πιο γαλανός ο ουρανός που γυρεύεις
σ΄ένα ψέμα σου δίνει φτερά
Κι όλο θέλεις να ξέρεις όλα αυτά που δε ξέρεις
τη γραμμή στην παλάμη ξεχνάς
Όταν θες να φωνάξεις και στον τοίχο να γράψεις
στην καρδιά σου θα΄χει πάντα μπογιά
Όλα αυτά που πιστεύεις όλα αυτά που γυρεύεις
κοίτα δίπλα σου μη ψάχνεις μακριά
κι όλο θέλεις να θέλεις και τη μοίρα μπερδεύεις
τη ζωή σου μεσ΄τα χέρια κρατάς
És mindig csak azt akarod, hogy azt kívánd, amit nem akarsz
Megtanultad, hogy kell még többet kérned
Nem kékebb ám az ég, amit olyan hazugságban keresel
ami szárnyakat ad neked!
És mindig csak azt akarod, hogy mindazt tudd, amit nem ismersz
a sors vonaláról meg a tenyeredben, megfeledkezel
Amikor kiáltani akarsz, és a falra akarsz írni,
mindig találsz majd festéket a szívedben
Mindazt, amiben hiszel, mindazt, ami után kutatsz
Nézz ide, magad mellém, megtalálod csak ne túl távol keress!
és folyton azt akarod, hogy akarj és a sorsod összezavarod
az életedet meg a két kezed közt szorongatod
#110478Stratos 2009-07-22
Ezek a nagy 'heave' zenék mi? :twisted:
Peripiniadis Vaggelis:
Νά 'μουνα το σεντονάκι / Ha én lehetnék a pici takaród
Στίχοι: Μαρία Νυφόρου
Μουσική: Μπάμπης Μπακάλης, Κουβάς
Πρώτη εκτέλεση: Βαγγέλης Περπινιάδης
Όταν βγαίνεις στο μπαλκόνι,
η μανούλα σε μαλώνει
κι αρχινάει τα καυγαδάκια
σαν χτυπάς τα σεντονάκια.
Amikor kilépsz az erkélyre, imhol
jó anyácskád, nagyon korhol...
és belekezd perpatvarba
mihelyst rázogatod a párnahuzatokat.
(ρεφραίν)
Νά ΄μουνα το σεντονάκι
στο δικό σου κρεβατάκι,
να τυλίγω το κορμί σου
και να παίρνω το φιλί σου.
(refren:)
Bárcsak én lehetnék a pici takaród
benn a kicsi ágyacskádban,
hogy körbe érhetnék a testeden
és a hogy csókjaidat mind elvegyem.
Οι διαβάτες σαν περνάνε,
με λαχτάρα σε κοιτάνε
και τους βάζεις σε μεράκια
σαν χτυπάς τα σεντονάκια
Minden járókelő, aki arra jár,
vágyakozva pillantgat rád
a szívük bízony, lángot foghat
amint ott rázod a huzatokat
(ρεφραίν)
Νά 'μουνα το σεντονάκι ...
(refren:)
Bárcsak én lehetnék a pici takaród...
Ezek a nagy 'heave' zenék mi? :twisted:
Peripiniadis Vaggelis:
Νά 'μουνα το σεντονάκι / Ha én lehetnék a pici takaród
Στίχοι: Μαρία Νυφόρου
Μουσική: Μπάμπης Μπακάλης, Κουβάς
Πρώτη εκτέλεση: Βαγγέλης Περπινιάδης
Όταν βγαίνεις στο μπαλκόνι,
η μανούλα σε μαλώνει
κι αρχινάει τα καυγαδάκια
σαν χτυπάς τα σεντονάκια.
Amikor kilépsz az erkélyre, imhol
jó anyácskád, nagyon korhol...
és belekezd perpatvarba
mihelyst rázogatod a párnahuzatokat.
(ρεφραίν)
Νά ΄μουνα το σεντονάκι
στο δικό σου κρεβατάκι,
να τυλίγω το κορμί σου
και να παίρνω το φιλί σου.
(refren:)
Bárcsak én lehetnék a pici takaród
benn a kicsi ágyacskádban,
hogy körbe érhetnék a testeden
és a hogy csókjaidat mind elvegyem.
Οι διαβάτες σαν περνάνε,
με λαχτάρα σε κοιτάνε
και τους βάζεις σε μεράκια
σαν χτυπάς τα σεντονάκια
Minden járókelő, aki arra jár,
vágyakozva pillantgat rád
a szívük bízony, lángot foghat
amint ott rázod a huzatokat
(ρεφραίν)
Νά 'μουνα το σεντονάκι ...
(refren:)
Bárcsak én lehetnék a pici takaród...
#110457kissas57 2009-07-22
:) efharisto :)
:shock: Stratos: Segítség!
Megint egy köszönő mániás üldöző!
:idea: :roll: Ezeket jobban kedvelem: 'private-ban'! :wink:
:) efharisto :)
:shock: Stratos: Segítség!
Megint egy köszönő mániás üldöző!
:idea: :roll: Ezeket jobban kedvelem: 'private-ban'! :wink:
#110419Stratos 2009-07-22
'O Lefteris' (Lefteris)
Στην υγειά μας (9/2/2008)
Music: Stavros Xarhakos
Lyrics: Nikos Gkatsos
Eleni Tsaligopoulou, Yiota Negka :
Ο ΛΕΥΤΕΡΗΣ / Lefterisz
Μουσική: Σταύρος Ξαρχάκος
Στίχοι: Νίκος Γκάτσος
Ερμηνεία: Ελένη Τσαλιγοπούλου, Γιώτα Νέγκα
Λευτέρη Λευτέρη Λευτέρη
σ' έχω σταμπάρει στο παλιό μου το τεφτέρι
Λευτέρη Λευτέρη Λευτέρη
μην κοροϊδεύεις κι έχω γίνει πιά ξεφτέρι
Lefterisz, Lefterisz, Lefterisz
Én bevéstelek már a régi noteszembe
Lefterisz, Lefterisz, Lefterisz
ne gúnyolódj, az ilyesmit már úgysem veszem fel
Βάλε μυαλό για κάνε μου τη χάρη
βάλε μυαλό χρυσό μου παληκάρι
σταμάτα πια μην κάνεις το λιοντάρι
σταμάτα πια σε πήραμε χαμπάρι
Komolyodj már meg, légy szíves!
Nőjön már be a fejed, édes aranyom!
Ne légy olyan, mint a morcos oroszlán,
állj le vele, át látunk már a szitán!
Στην αμμουδιά μου κλέψανε τη βάρκα
και δεν θα βγώ να πάμε απόψε τσάρκα
στον ουρανό με γέλασε τ' αστέρι
και δεν θα βρω το σπίτι σου Λευτέρη
A homokpartról ellopták a csónakomat,
és így nem mehetek veled ma, esti sétára
az égbolton is rászedett engem a csillag,
és így nem fogok a házadra lelni, Lefterisz...
Μα την αυγή η μέρα σαν χαράξει
θα μπώ στου μπάρμπα Θόδωρου τ' αμάξι
και μιά και δυό Λευτέρη Λευτεράκη
θα 'ρθώ να σου τα ψάλω ένα χεράκι
De hajnalban, amint a nap kezd virradni,
beülök majd majd Theodorosz bácsi kocsijába,
És egykettőre - Lefteri, Lefteraki -,
Hogy feléd nyújtsam kezemet: ott leszek Nálad!
Egyéb linkek:
'O Lefteris' (Lefteris)
Στην υγειά μας (9/2/2008)
Music: Stavros Xarhakos
Lyrics: Nikos Gkatsos
Eleni Tsaligopoulou, Yiota Negka :
Ο ΛΕΥΤΕΡΗΣ / Lefterisz
Μουσική: Σταύρος Ξαρχάκος
Στίχοι: Νίκος Γκάτσος
Ερμηνεία: Ελένη Τσαλιγοπούλου, Γιώτα Νέγκα
Λευτέρη Λευτέρη Λευτέρη
σ' έχω σταμπάρει στο παλιό μου το τεφτέρι
Λευτέρη Λευτέρη Λευτέρη
μην κοροϊδεύεις κι έχω γίνει πιά ξεφτέρι
Lefterisz, Lefterisz, Lefterisz
Én bevéstelek már a régi noteszembe
Lefterisz, Lefterisz, Lefterisz
ne gúnyolódj, az ilyesmit már úgysem veszem fel
Βάλε μυαλό για κάνε μου τη χάρη
βάλε μυαλό χρυσό μου παληκάρι
σταμάτα πια μην κάνεις το λιοντάρι
σταμάτα πια σε πήραμε χαμπάρι
Komolyodj már meg, légy szíves!
Nőjön már be a fejed, édes aranyom!
Ne légy olyan, mint a morcos oroszlán,
állj le vele, át látunk már a szitán!
Στην αμμουδιά μου κλέψανε τη βάρκα
και δεν θα βγώ να πάμε απόψε τσάρκα
στον ουρανό με γέλασε τ' αστέρι
και δεν θα βρω το σπίτι σου Λευτέρη
A homokpartról ellopták a csónakomat,
és így nem mehetek veled ma, esti sétára
az égbolton is rászedett engem a csillag,
és így nem fogok a házadra lelni, Lefterisz...
Μα την αυγή η μέρα σαν χαράξει
θα μπώ στου μπάρμπα Θόδωρου τ' αμάξι
και μιά και δυό Λευτέρη Λευτεράκη
θα 'ρθώ να σου τα ψάλω ένα χεράκι
De hajnalban, amint a nap kezd virradni,
beülök majd majd Theodorosz bácsi kocsijába,
És egykettőre - Lefteri, Lefteraki -,
Hogy feléd nyújtsam kezemet: ott leszek Nálad!
Egyéb linkek:
#110401Stratos 2009-07-22
Hamár filmrészleteknél tartunk:
Papamihail Dimitris:
Μάτια βουρκωμένα / Könnyben álló szemek
Στίχοι: Νίκος Γκάτσος
Μουσική: Σταύρος Ξαρχάκος
Πρώτη εκτέλεση: Δημήτρης Παπαμιχαήλ
Άλλες ερμηνείες: Γρηγόρης Μπιθικώτσης
Κάτω στον Πειραιά
στα Καμίνια
φτώχεια καλή καρδιά
μα και γκρίνια
μάζεψα μια βραδιά
τα σαΐνια
κι ήρθα κρυφά
τον παλιό μου καημό
να σου πω
Odalenn Pireuszban
a kovácsműhelyeknél
szegénység dúl, és jó szívűség,
no, de rosszkedv, bánat is terjeng
Összeszedtem hát egy éjszakán
az összes furfangom, leleményem,
és titokban eljöttem hozzád,
hogy elmondhassam néked
szívem régi vágyát; bánatom.
Μάτια βουρκωμένα
παραπονεμένα
δίχως αγάπη και πόνο
κανένας δεν ζει
μάτια βουρκωμένα
πάρτε με κι εμένα
πάρτε με τώρα να πάμε
στο κόσμο μαζί
Könnyekkel teli szemek,
panasszal, szomorúsággal teltek -
hiszen; szeretet, és fájdalom nélkül
senki nem élhet!
Könnyekkel teli szemek
vigyetek magatokkal engem
Ragadjatok magatokkal, és vágjunk neki
együtt a világnak!
Κάτω στον Πειραιά
στο μουράγιο
είπα να σκοτωθώ
μα τον άγιο
μα έκανα υπομονή
και κουράγιο
κι ήρθα κρυφά
τον παλιό μου καημό
να σου πω
Odalenn Pireuszban
a rakparton,
azt mondtam, öngyilkos leszek
az istenek, s szentek nevében!
Ám aztán állhatatosan
mégis bátorságot merítettem
és titokban eljöttem hozzád,
hogy szívem régi vágyát, bánatát
elmondhassam neked.
További linkek:
Hamár filmrészleteknél tartunk:
Papamihail Dimitris:
Μάτια βουρκωμένα / Könnyben álló szemek
Στίχοι: Νίκος Γκάτσος
Μουσική: Σταύρος Ξαρχάκος
Πρώτη εκτέλεση: Δημήτρης Παπαμιχαήλ
Άλλες ερμηνείες: Γρηγόρης Μπιθικώτσης
Κάτω στον Πειραιά
στα Καμίνια
φτώχεια καλή καρδιά
μα και γκρίνια
μάζεψα μια βραδιά
τα σαΐνια
κι ήρθα κρυφά
τον παλιό μου καημό
να σου πω
Odalenn Pireuszban
a kovácsműhelyeknél
szegénység dúl, és jó szívűség,
no, de rosszkedv, bánat is terjeng
Összeszedtem hát egy éjszakán
az összes furfangom, leleményem,
és titokban eljöttem hozzád,
hogy elmondhassam néked
szívem régi vágyát; bánatom.
Μάτια βουρκωμένα
παραπονεμένα
δίχως αγάπη και πόνο
κανένας δεν ζει
μάτια βουρκωμένα
πάρτε με κι εμένα
πάρτε με τώρα να πάμε
στο κόσμο μαζί
Könnyekkel teli szemek,
panasszal, szomorúsággal teltek -
hiszen; szeretet, és fájdalom nélkül
senki nem élhet!
Könnyekkel teli szemek
vigyetek magatokkal engem
Ragadjatok magatokkal, és vágjunk neki
együtt a világnak!
Κάτω στον Πειραιά
στο μουράγιο
είπα να σκοτωθώ
μα τον άγιο
μα έκανα υπομονή
και κουράγιο
κι ήρθα κρυφά
τον παλιό μου καημό
να σου πω
Odalenn Pireuszban
a rakparton,
azt mondtam, öngyilkos leszek
az istenek, s szentek nevében!
Ám aztán állhatatosan
mégis bátorságot merítettem
és titokban eljöttem hozzád,
hogy szívem régi vágyát, bánatát
elmondhassam neked.
További linkek:
#110393Stratos 2009-07-22
Egy annyira negédes dal..., hogy már szép!
Anabel:
Ένα πρωινό / Egy reggelen ( Αναμπέλ )
Στίχοι: Γιώργος Παπαστεφάνου
Μουσική: Σταύρος Ξαρχάκος
Πρώτη εκτέλεση: Μαρία Δημητριάδη
Άλλες ερμηνείες: Δημήτρης Ψαριανός || Ελένη Δήμου || Ελευθερία Αρβανιτάκη & Άλκηστις Πρωτοψάλτη & Κώστας Γανωτής ( Τερτσέτο )
Ένα πρωινό η Παναγιά μου
θά 'ρθει να με βρει στην ακρογιαλιά.
Πέλαγο κρυφό τα όνειρά μου
κι έστειλες εσύ βάρκα με πανί.
Majd egy reggel, a Szűzanyácskám
értem a tengerpartra jön, s reám talál.
Az álmaim titkos tengerek,
és te, vitorlás csónakot küldtél nekem.
Πόσο σ' αγαπώ κανείς δεν ξέρει
κι αν θα μ' αγαπάς, μικρό μου ταίρι
καλοκαιρινό, σ' αγαπώ.
Azt, hogy mennyire szeretlek - senki sem tudja!
S ha te is - kicsi párom -, viszont szeretnél,
nyári boldogságom, szeretlek én!
Θα σταθείς ψηλά στο παραθύρι
πάνω στα μαλλιά άστρα του νοτιά.
Έχει η Παναγιά καραβοκύρη
να μας πάει μακριά, πέρα απ' τη στεριά.
Kiállsz majd, magasan az ablakba,
s a dél csillagai fognak fényleni a hajadban.
A szűzanyánk óvja, vezeti hajónkat
s messze a szárazföldektől, távol minden parttól majd.
Πόσο σ' αγαπώ κανείς δεν ξέρει
κι αν θα μ' αγαπάς, μικρό μου ταίρι
καλοκαιρινό, σ' αγαπώ.
...hogy mennyire szeretlek - senki sem tudja még!
S ha te is - kicsi párom -, viszont szeretnél,
nyári boldogságom, úgy szeretlek én!
1968-as filmrészlet 'Lányok a napon'/ Από την ταινία 'Κορίτσια στον ήλιο' (1968).:
További linkek:
Dimitriadi Maria -
Egy annyira negédes dal..., hogy már szép!
Anabel:
Ένα πρωινό / Egy reggelen ( Αναμπέλ )
Στίχοι: Γιώργος Παπαστεφάνου
Μουσική: Σταύρος Ξαρχάκος
Πρώτη εκτέλεση: Μαρία Δημητριάδη
Άλλες ερμηνείες: Δημήτρης Ψαριανός || Ελένη Δήμου || Ελευθερία Αρβανιτάκη & Άλκηστις Πρωτοψάλτη & Κώστας Γανωτής ( Τερτσέτο )
Ένα πρωινό η Παναγιά μου
θά 'ρθει να με βρει στην ακρογιαλιά.
Πέλαγο κρυφό τα όνειρά μου
κι έστειλες εσύ βάρκα με πανί.
Majd egy reggel, a Szűzanyácskám
értem a tengerpartra jön, s reám talál.
Az álmaim titkos tengerek,
és te, vitorlás csónakot küldtél nekem.
Πόσο σ' αγαπώ κανείς δεν ξέρει
κι αν θα μ' αγαπάς, μικρό μου ταίρι
καλοκαιρινό, σ' αγαπώ.
Azt, hogy mennyire szeretlek - senki sem tudja!
S ha te is - kicsi párom -, viszont szeretnél,
nyári boldogságom, szeretlek én!
Θα σταθείς ψηλά στο παραθύρι
πάνω στα μαλλιά άστρα του νοτιά.
Έχει η Παναγιά καραβοκύρη
να μας πάει μακριά, πέρα απ' τη στεριά.
Kiállsz majd, magasan az ablakba,
s a dél csillagai fognak fényleni a hajadban.
A szűzanyánk óvja, vezeti hajónkat
s messze a szárazföldektől, távol minden parttól majd.
Πόσο σ' αγαπώ κανείς δεν ξέρει
κι αν θα μ' αγαπάς, μικρό μου ταίρι
καλοκαιρινό, σ' αγαπώ.
...hogy mennyire szeretlek - senki sem tudja még!
S ha te is - kicsi párom -, viszont szeretnél,
nyári boldogságom, úgy szeretlek én!
1968-as filmrészlet 'Lányok a napon'/ Από την ταινία 'Κορίτσια στον ήλιο' (1968).:
További linkek:
Dimitriadi Maria -
#110390Stratos 2009-07-22
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Glykeria:
Φανταράκι / A Kiskatona
Στίχοι: Γιώργος Κονιτόπουλος
Μουσική: Γιώργος Κονιτόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γλυκερία
Φαντάρε μου, φαντάρε μου
πάρε με στη στρατώνα,
παρέα να 'χεις στη σκοπιά
τις νύχτες του χειμώνα.
Kicsi katonám, katonácska,
vigyél magaddal a laktanyához
az őrség alatt legyen társad
a fagyos, téli éjszakákon.
Φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
έχω στην καρδιά μεράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
και να σ' έβλεπα λιγάκι.
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
a szívem úgy ver, úgy vágyik utánad!
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
bár csak végre láthatnálak!
Φαντάρε μου, φαντάρε μου
πάρε κι εμέ μαζί σου
και να του πεις του λοχαγού
πως είμαι αδερφή σου.
Kicsi katonám te, katona!
vigyél engemet is magaddal!
És hazudd azt a századosnak,
hogy csak a nővéreddel vagy.
Φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
έχω στην καρδιά μεράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
και να σ' έβλεπα λιγάκι.
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
a szívem úgy ver, úgy vágyik utánad!
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
bár csak végre láthatnálak!
Βαρύς είναι ο πόνος μου,
πολλά τα βάσανά μου,
μέχρι να βγάλεις το χακί,
να ξανα' ρθείς κοντά μου.
Súlyos ez az én fájdalmam,
és túl sok szenvedés jutott nekem
míg végre a zubbonyod le nem veted,
és ismét a közelembe nem lehetsz...
Φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
έχω στην καρδιά μεράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
και να σ' έβλεπα λιγάκι.
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
a szívem úgy ver, úgy vágyik utánad!
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
bár csak végre láthatnálak!
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Glykeria:
Φανταράκι / A Kiskatona
Στίχοι: Γιώργος Κονιτόπουλος
Μουσική: Γιώργος Κονιτόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Γλυκερία
Φαντάρε μου, φαντάρε μου
πάρε με στη στρατώνα,
παρέα να 'χεις στη σκοπιά
τις νύχτες του χειμώνα.
Kicsi katonám, katonácska,
vigyél magaddal a laktanyához
az őrség alatt legyen társad
a fagyos, téli éjszakákon.
Φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
έχω στην καρδιά μεράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
και να σ' έβλεπα λιγάκι.
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
a szívem úgy ver, úgy vágyik utánad!
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
bár csak végre láthatnálak!
Φαντάρε μου, φαντάρε μου
πάρε κι εμέ μαζί σου
και να του πεις του λοχαγού
πως είμαι αδερφή σου.
Kicsi katonám te, katona!
vigyél engemet is magaddal!
És hazudd azt a századosnak,
hogy csak a nővéreddel vagy.
Φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
έχω στην καρδιά μεράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
και να σ' έβλεπα λιγάκι.
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
a szívem úgy ver, úgy vágyik utánad!
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
bár csak végre láthatnálak!
Βαρύς είναι ο πόνος μου,
πολλά τα βάσανά μου,
μέχρι να βγάλεις το χακί,
να ξανα' ρθείς κοντά μου.
Súlyos ez az én fájdalmam,
és túl sok szenvedés jutott nekem
míg végre a zubbonyod le nem veted,
és ismét a közelembe nem lehetsz...
Φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
έχω στην καρδιά μεράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
φανταράκι, φανταράκι,
και να σ' έβλεπα λιγάκι.
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
a szívem úgy ver, úgy vágyik utánad!
Hé, katona! Kicsi katonám,
Hé, katona! Kicsi katonácska,
bár csak végre láthatnálak!
