Nem emlékszem, hogy ez a videó felkerült volna már a fórumba, pedig elég réginek nézem...!
Elena Paparizou ( - korábban; Paides en taksi) :
Μη φεύγεις - Mí Fevgisz /
/ Ne menj el! - Don't go away!
Στίχοι: Τάκης Παρισσινός
Μουσική: Λάκης Καρνέζης
Πρώτη εκτέλεση: Βούλα Γεωργούτη
Άλλες ερμηνείες: Παίδες εν τάξει || Έλενα Παπαρίζου
Σαν μου 'πες θα φύγω αγάπη γλυκειά,
σκοτείνιασ' η μέρα
Ανάμνηση αν μείνει η στερνή μου χαρά,
καρδιά έγινε πέτρα
Szán mu 'pesz thá fígo agápi glikjá,
szkotínjasz' í méra
Anámniszi án míni í sztérni mu hará,
kardjá éjine pétra
Amint kimondtad: '- Indulok, édes kedveském!' -
- elsötétült elöttem az ég...!
Nohát, csak emléknek maradt boldogságom - szegény -,
és megdermedt e szív, átváltozott kõvé...!
When you told me you would leave me, sweet love
the day got dark.
If the only joy left to me is a memory
My heart will turn into stone.
Η μοίρα σε παίρνει μακρυά μου,
σε σέρνει σ'αυτή τη ζωή
Κι εγώ μ' ένα δάκρυ αγάπη σου λέω,
σαν σε προσευχή
I míra sze pérni makriá mu,
sze szérni sz'aftí ti zoí
Ki ego m' ena dákri agápi szu léo,
szán sze proszefhí
Távolragad a sors tõlem, téged
messze magával sodor az élet...
S én, egy könnycseppel a szememben skándálom:
- 'Szerelmem...!' -, mint valami imádságot:
The destiny takes you away from me,
It pushes you into this life.
And me in tears, telling you, my love
like in a prayer
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα
Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
'-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!'
Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η αγάπη βαθιά μας
με δάκρυα κι αίμα έχει ποτιστεί
Κι αν φύγεις για πες μου
στον κόσμο ποια αγάπη μπορεί να σωθεί
I agápi vathjá masz
me dákria ki éma éhi potisztí
Ki án fígisz já pesz mu
szton kozmo pjá agápi borí ná szothí
'- Átitatódott a szerelmünk mélyen;
sok könnyel, és vérrel...
S ha már elmész, azt az egyet mondd meg nékem:'
a világon, van-e olyan szerelem, mely még menekvést nyer?
Our love is so deep,
with tears and blood it has been watered.
And if you leave, tell me,
which love in the world can be rescued.
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα
Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
'-...Ne menj el,
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!'
Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η μοίρα σε παίρνει μακρυά μου,
σε σέρνει σ'αυτή τη ζωή
Κι εγώ μ' ένα δάκρυ αγάπη σου λέω,
σαν σε προσευχή
I míra sze pérni makriá mu,
sze szérni sz'aftí ti zoí
Ki ego m' ena dákri agápi szu léo,
szán sze proszefhí
Távolragad a sors tõlem, téged
messze magával sodor az élet...
S én, egy könnycseppel a szememben skándálom:
- 'Szerelmem...!' -, mint valami imádságot:
The destiny takes you away from me,
It pushes you into this life.
And me in tears, telling you, my love
like in a prayer
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα
Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
'-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!'
Don't go... |-> Tovább
Nem emlékszem, hogy ez a videó felkerült volna már a fórumba, pedig elég réginek nézem...!
Elena Paparizou ( - korábban; Paides en taksi) :
Μη φεύγεις - Mí Fevgisz /
/ Ne menj el! - Don't go away!
Στίχοι: Τάκης Παρισσινός
Μουσική: Λάκης Καρνέζης
Πρώτη εκτέλεση: Βούλα Γεωργούτη
Άλλες ερμηνείες: Παίδες εν τάξει || Έλενα Παπαρίζου
Σαν μου 'πες θα φύγω αγάπη γλυκειά,
σκοτείνιασ' η μέρα
Ανάμνηση αν μείνει η στερνή μου χαρά,
καρδιά έγινε πέτρα
Szán mu 'pesz thá fígo agápi glikjá,
szkotínjasz' í méra
Anámniszi án míni í sztérni mu hará,
kardjá éjine pétra
Amint kimondtad: '- Indulok, édes kedveském!' -
- elsötétült elöttem az ég...!
Nohát, csak emléknek maradt boldogságom - szegény -,
és megdermedt e szív, átváltozott kõvé...!
When you told me you would leave me, sweet love
the day got dark.
If the only joy left to me is a memory
My heart will turn into stone.
Η μοίρα σε παίρνει μακρυά μου,
σε σέρνει σ'αυτή τη ζωή
Κι εγώ μ' ένα δάκρυ αγάπη σου λέω,
σαν σε προσευχή
I míra sze pérni makriá mu,
sze szérni sz'aftí ti zoí
Ki ego m' ena dákri agápi szu léo,
szán sze proszefhí
Távolragad a sors tõlem, téged
messze magával sodor az élet...
S én, egy könnycseppel a szememben skándálom:
- 'Szerelmem...!' -, mint valami imádságot:
The destiny takes you away from me,
It pushes you into this life.
And me in tears, telling you, my love
like in a prayer
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα
Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
'-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!'
Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η αγάπη βαθιά μας
με δάκρυα κι αίμα έχει ποτιστεί
Κι αν φύγεις για πες μου
στον κόσμο ποια αγάπη μπορεί να σωθεί
I agápi vathjá masz
me dákria ki éma éhi potisztí
Ki án fígisz já pesz mu
szton kozmo pjá agápi borí ná szothí
'- Átitatódott a szerelmünk mélyen;
sok könnyel, és vérrel...
S ha már elmész, azt az egyet mondd meg nékem:'
a világon, van-e olyan szerelem, mely még menekvést nyer?
Our love is so deep,
with tears and blood it has been watered.
And if you leave, tell me,
which love in the world can be rescued.
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα
Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
'-...Ne menj el,
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!'
Don't go away!
hold my hands tight and hit the destiny
Don't go away!
Because tomorrow it will be too late to throw away the sorrow.
Η μοίρα σε παίρνει μακρυά μου,
σε σέρνει σ'αυτή τη ζωή
Κι εγώ μ' ένα δάκρυ αγάπη σου λέω,
σαν σε προσευχή
I míra sze pérni makriá mu,
sze szérni sz'aftí ti zoí
Ki ego m' ena dákri agápi szu léo,
szán sze proszefhí
Távolragad a sors tõlem, téged
messze magával sodor az élet...
S én, egy könnycseppel a szememben skándálom:
- 'Szerelmem...!' -, mint valami imádságot:
The destiny takes you away from me,
It pushes you into this life.
And me in tears, telling you, my love
like in a prayer
Μη φεύγεις,
τα χέρια σου κράτα σφιχτά και χτυπά τη μοίρα,
Μη φεύγεις
γιατί αύριο θα είν' αργά να διώξεις την πίκρα
Mí févgisz,
tá hérja szu kráta szfihtá ke htípa ti míra,
Mí févjisz
jatí ávrio thá íne argá ná djókszisz tín píkra
'-...Ne menj el!
Szorítsd össze a két kezed, és kûzdj a végzet ellen!
Ne menj el,
mert holnap már késõ lesz, hogy elûzd a keserûséget!'
Don't go... |-> Tovább
#69989Stratos 2008-07-06
Hirtelen nem találtam a szövegét, de egy lassú, szép számnak tartom...!
Karras Vasilis: Ola ena psema
Όλα ένα ψέμα
Κοίτα το φεγγάρι να με δεις
βγες μες στην βροχή να με αγγίξεις
φέρτα πάνω κάτω να χαρείς
μες στην μοναξιά μου μην μ’ αφήσεις
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
ξέρεις φοβάμαι το σκοτάδι
δεν μπορώ
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
μία ζωή δίχως εσένα
πως να ζω
Κοίτα το φεγγάρι να με δεις
βγες έξω στ’ αγέρι να με νιώσεις
φερ’ τα πάνω κάτω να χαρείς
πίσω τη ζωή μου να μου δώσεις
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
ξέρεις φοβάμαι το σκοτάδι
δεν μπορώ
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
μία ζωή δίχως εσένα
πως να ζω
Nézz a Holdra, hogy láss engem.
Gyere ki az esőbe, hogy megérints.
Hozd fel és le, hogy jól érezd magad.
Magányosságomban ne hagyj el.
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
Tudod, hogy félek a sötéttől.
nem tudok
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
egy élet nélküled
hogyan kell élni
Nézz a Holdra, hogy láss engem.
Menj ki a friss levegőre és érezz engem.
Fordítsa fejjel lefelé, hogy boldog legyen.
Add vissza az életem.
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
Tudod, hogy félek a sötéttől.
nem tudok
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
egy élet nélküled
hogyan kell élni
Hirtelen nem találtam a szövegét, de egy lassú, szép számnak tartom...!
Karras Vasilis: Ola ena psema
Όλα ένα ψέμα
Κοίτα το φεγγάρι να με δεις
βγες μες στην βροχή να με αγγίξεις
φέρτα πάνω κάτω να χαρείς
μες στην μοναξιά μου μην μ’ αφήσεις
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
ξέρεις φοβάμαι το σκοτάδι
δεν μπορώ
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
μία ζωή δίχως εσένα
πως να ζω
Κοίτα το φεγγάρι να με δεις
βγες έξω στ’ αγέρι να με νιώσεις
φερ’ τα πάνω κάτω να χαρείς
πίσω τη ζωή μου να μου δώσεις
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
ξέρεις φοβάμαι το σκοτάδι
δεν μπορώ
Όλα ένα ψέμα ένα τέρμα
μία πόλη δίχως ρεύμα
μία ζωή δίχως εσένα
πως να ζω
Nézz a Holdra, hogy láss engem.
Gyere ki az esőbe, hogy megérints.
Hozd fel és le, hogy jól érezd magad.
Magányosságomban ne hagyj el.
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
Tudod, hogy félek a sötéttől.
nem tudok
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
egy élet nélküled
hogyan kell élni
Nézz a Holdra, hogy láss engem.
Menj ki a friss levegőre és érezz engem.
Fordítsa fejjel lefelé, hogy boldog legyen.
Add vissza az életem.
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
Tudod, hogy félek a sötéttől.
nem tudok
Minden hazugság, egy vége.
villany nélküli város
egy élet nélküled
hogyan kell élni
#69857Asteri 2008-07-05
:arrow: VIDEO:
Onar / Όναρ:
Πέτα με ψηλά - Lökj, Repíts a magasba...
Αν νοιώθεις πως αργεί να ξημερώσει πάλι
Αν τρέχεις να προλάβεις μια καινούρια μάχη
Θα 'μαι εδώ το χέρι αν θες να σου κρατήσω
Θα 'μαι εδώ στα όνειρά σου να σε συναντήσω
Ha úgy érzed, hogy a virradat ismét várat magára,
vagy, ha sietsz, hogy odaérhess még egy újabb csatára...
Én itt leszek, ha azt kívánod, hogy tartsam a kezed,
Itt leszek az álmaidban, hogy találkozzak veled!
Πέτα με ψηλά δώσ' μου φτερά να σ' ακολουθήσω
Πάρε με μακριά δώσ' μου φτερά να σε ξαναβρώ
Lökj a magasba engem, repíts, adj nékem szárnyakat, hogy követhesselek
Ragadj el engem messzire, és adj szárnyakat, hogy újra meglelhesselek!
Αν βλέπεις γκρίζα σύννεφα να σε τυλίγουν
Αν έχεις χίλια κύματα για να σε πνίγουν
Θα 'μαι εδώ το χέρι αν θες να σου κρατήσω
Θα 'μαι εδώ στα όνειρά σου να σε συναντήσω
Hogyha szürke fellegeket látsz, melyek körbe vesznek, elborítanak téged,
Ha ezer hullám jön feléd, hogy megfojtson, és legyen mostmár véged
Én itt leszek, ha azt kívánod, hogy tartsam a kezed,
Itt leszek az álmaidban, hogy találkozzak veled!
Πέτα με ψηλά δώσ' μου φτερά να σ' ακολουθήσω
πάρε με μακριά δώσ' μου φτερά να σε ξαναβρώ
Lökj a magasba engem, repíts, adj nékem szárnyakat, követhesselek
Ragadj el engem messzire, és adj szárnyakat, hogy újra meglelhesselek!
:arrow: VIDEO:
Onar / Όναρ:
Πέτα με ψηλά - Lökj, Repíts a magasba...
Αν νοιώθεις πως αργεί να ξημερώσει πάλι
Αν τρέχεις να προλάβεις μια καινούρια μάχη
Θα 'μαι εδώ το χέρι αν θες να σου κρατήσω
Θα 'μαι εδώ στα όνειρά σου να σε συναντήσω
Ha úgy érzed, hogy a virradat ismét várat magára,
vagy, ha sietsz, hogy odaérhess még egy újabb csatára...
Én itt leszek, ha azt kívánod, hogy tartsam a kezed,
Itt leszek az álmaidban, hogy találkozzak veled!
Πέτα με ψηλά δώσ' μου φτερά να σ' ακολουθήσω
Πάρε με μακριά δώσ' μου φτερά να σε ξαναβρώ
Lökj a magasba engem, repíts, adj nékem szárnyakat, hogy követhesselek
Ragadj el engem messzire, és adj szárnyakat, hogy újra meglelhesselek!
Αν βλέπεις γκρίζα σύννεφα να σε τυλίγουν
Αν έχεις χίλια κύματα για να σε πνίγουν
Θα 'μαι εδώ το χέρι αν θες να σου κρατήσω
Θα 'μαι εδώ στα όνειρά σου να σε συναντήσω
Hogyha szürke fellegeket látsz, melyek körbe vesznek, elborítanak téged,
Ha ezer hullám jön feléd, hogy megfojtson, és legyen mostmár véged
Én itt leszek, ha azt kívánod, hogy tartsam a kezed,
Itt leszek az álmaidban, hogy találkozzak veled!
Πέτα με ψηλά δώσ' μου φτερά να σ' ακολουθήσω
πάρε με μακριά δώσ' μου φτερά να σε ξαναβρώ
Lökj a magasba engem, repíts, adj nékem szárnyakat, követhesselek
Ragadj el engem messzire, és adj szárnyakat, hogy újra meglelhesselek!
#69666Asteri 2008-07-03
VIDEO:
Karvelas Nikos:
Καλοκαιρινές διακοπές - Nyári vakáció...
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Καρβέλας
Θυμήσου τα καλοκαίρια εκείνο τον καιρό
με την παρέα στο Φάληρο το παλιό,
Στον Μπάτη όλοι μαζευόμαστε,
για μπάνιο τα πρωινά,
στην Αμφιτρύτη και στον Άδωνη
το βράδυ σινεμά.
Emlékezz a nyarakra, arra az idõre, amikor
a barátokkal az öreg ' Φάληρο '-n,
'Μπάτης'-nál mindannyian összegyültünk,
reggelente, hogy a tengerben fürödjünk,
'Αμφιτρύτη'-nél és ' Αδωνης'-nál
pedig az esti mozi, hogy filmet nézzünk
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Nyári vakáció mindörökre,
nyári vakáció mindörökre...
Με κάτι άλλες παρέες είχαμε διαφορές,
και στον Απόλλωνα απ' έξω πέφτανε καρπαζιές,
μα το βραδάκι όλοι στο Sweet Home
με τα κορίτσια αγκαλιά
κάποιο παρτάκι κανονίζαμε μετά το σινεμά.
Más társasággal vitáink voltak, nem egyeztünk
és pofonok is csattantak el, az ' Απόλλωνας' -on kívül
de estefelé mindenki ment haza
'édes otthon', a lányokkal összebújva
hogy a mozi után egy kis bulit rendeztünk
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Nyári vakáció mindörökre,
nyári vakáció mindörökre...
Τώρα η παρέα του Φαλήρου ανήκει στο παρελθόν,
η Αμφιτρύτη και ο Άδωνης είναι μπετόν,
Στο Μπάτη απ' έξω γράφει : προσοχή, μολυσμένα νερά, α-α-α
και δεν υπάρχει τίποτα να μας θυμίζει πια-α-α
A ' Φάληρο '-i... |-> Tovább
VIDEO:
Karvelas Nikos:
Καλοκαιρινές διακοπές - Nyári vakáció...
Στίχοι: Νίκος Καρβέλας
Μουσική: Νίκος Καρβέλας
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Καρβέλας
Θυμήσου τα καλοκαίρια εκείνο τον καιρό
με την παρέα στο Φάληρο το παλιό,
Στον Μπάτη όλοι μαζευόμαστε,
για μπάνιο τα πρωινά,
στην Αμφιτρύτη και στον Άδωνη
το βράδυ σινεμά.
Emlékezz a nyarakra, arra az idõre, amikor
a barátokkal az öreg ' Φάληρο '-n,
'Μπάτης'-nál mindannyian összegyültünk,
reggelente, hogy a tengerben fürödjünk,
'Αμφιτρύτη'-nél és ' Αδωνης'-nál
pedig az esti mozi, hogy filmet nézzünk
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Nyári vakáció mindörökre,
nyári vakáció mindörökre...
Με κάτι άλλες παρέες είχαμε διαφορές,
και στον Απόλλωνα απ' έξω πέφτανε καρπαζιές,
μα το βραδάκι όλοι στο Sweet Home
με τα κορίτσια αγκαλιά
κάποιο παρτάκι κανονίζαμε μετά το σινεμά.
Más társasággal vitáink voltak, nem egyeztünk
és pofonok is csattantak el, az ' Απόλλωνας' -on kívül
de estefelé mindenki ment haza
'édes otthon', a lányokkal összebújva
hogy a mozi után egy kis bulit rendeztünk
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Καλοκαιρινές διακοπές για πάντα
Nyári vakáció mindörökre,
nyári vakáció mindörökre...
Τώρα η παρέα του Φαλήρου ανήκει στο παρελθόν,
η Αμφιτρύτη και ο Άδωνης είναι μπετόν,
Στο Μπάτη απ' έξω γράφει : προσοχή, μολυσμένα νερά, α-α-α
και δεν υπάρχει τίποτα να μας θυμίζει πια-α-α
A ' Φάληρο '-i... |-> Tovább
#69659Stratos 2008-07-03
Hatzis Kostas
Θερμοπύλες / Thermopíle
Τιμή σ' εκείνους όπου στην ζωή των / Tiszteld őket, kik azért élnek itt lent,
ώρισαν και φυλάγουν Θερμοπύλες. / hogy megvédjék Thermopíléjüket.
Ποτέ από το χρέος μη κινούντες· / Nem tágítanak a kötelességtől,
δίκαιοι κ' ίσοι σ' όλες των τες πράξεις, / minden dolgukban derekak s kitartók,
αλλά με λύπη κιόλας κ' ευσπλαχνία· / de értik azt is, mi az irgalom.
γενναίοι οσάκις είναι πλούσιοι, κι όταν / Nagylelkűek, ha gazdagok és hogyha
είναι πτωχοί, πάλ' εις μικρόν γενναίοι, / szegények, akkor is segítőkészek,
πάλι συντρέχοντες όσο μπορούνε· / s adakoznak tehetségük felett.
πάντοτε την αλήθεια ομιλούντες, / Az igazságot mindenkor kimondják,
πλην χωρίς μίσος για τους ψευδομένους. / s mégsem gyűlölik a hazugokat.
Και περισσότερη τιμή τους πρέπει / Még több tisztelet jár azoknak, kik
όταν προβλέπουν (και πολλοί προβλέπουν) / előre látják – s ezt sokan teszik –,
πως ο Εφιάλτης θα φανεί στο τέλος, / hogy Ephiáltész megjelenik végül
κ' οι Μήδοι επί τέλους θα διαβούνε. / és Thermopíle mindig elesik.
Κωνσταντίνος Π. Καβάφης - 1903 / Faludy György
Giannis Glezos: Thermopiles
Γιάννης Γλέζος - Θερμοπύλες
--------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------
Tisztelet azoknak, akik életükben
Érettek, és őrzik a termopilákat.
Soha nem mozdul el az adósságtól;
igazságos és egyenlő minden cselekedetükben,
hanem szomorúsággal és együttérzéssel is;
bátrak, amikor gazdagok, és mikor
Szegények, mégis bátrak a maguk kis módján,
újra együtt futnak, amennyit csak tudnak;
mindig igazat mond,
de a hazugok iránti gyűlölet nélkül.
És több tiszteletet érdemelnek
amikor jósolnak (és sokan jósolnak)
hogy a Rémálom a végén megjelenik,
és a médek végre átmennek.
Konstantin P. Cavafy - 1903
Hatzis Kostas
Θερμοπύλες / Thermopíle
Τιμή σ' εκείνους όπου στην ζωή των / Tiszteld őket, kik azért élnek itt lent,
ώρισαν και φυλάγουν Θερμοπύλες. / hogy megvédjék Thermopíléjüket.
Ποτέ από το χρέος μη κινούντες· / Nem tágítanak a kötelességtől,
δίκαιοι κ' ίσοι σ' όλες των τες πράξεις, / minden dolgukban derekak s kitartók,
αλλά με λύπη κιόλας κ' ευσπλαχνία· / de értik azt is, mi az irgalom.
γενναίοι οσάκις είναι πλούσιοι, κι όταν / Nagylelkűek, ha gazdagok és hogyha
είναι πτωχοί, πάλ' εις μικρόν γενναίοι, / szegények, akkor is segítőkészek,
πάλι συντρέχοντες όσο μπορούνε· / s adakoznak tehetségük felett.
πάντοτε την αλήθεια ομιλούντες, / Az igazságot mindenkor kimondják,
πλην χωρίς μίσος για τους ψευδομένους. / s mégsem gyűlölik a hazugokat.
Και περισσότερη τιμή τους πρέπει / Még több tisztelet jár azoknak, kik
όταν προβλέπουν (και πολλοί προβλέπουν) / előre látják – s ezt sokan teszik –,
πως ο Εφιάλτης θα φανεί στο τέλος, / hogy Ephiáltész megjelenik végül
κ' οι Μήδοι επί τέλους θα διαβούνε. / és Thermopíle mindig elesik.
Κωνσταντίνος Π. Καβάφης - 1903 / Faludy György
Giannis Glezos: Thermopiles
Γιάννης Γλέζος - Θερμοπύλες
--------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------
Tisztelet azoknak, akik életükben
Érettek, és őrzik a termopilákat.
Soha nem mozdul el az adósságtól;
igazságos és egyenlő minden cselekedetükben,
hanem szomorúsággal és együttérzéssel is;
bátrak, amikor gazdagok, és mikor
Szegények, mégis bátrak a maguk kis módján,
újra együtt futnak, amennyit csak tudnak;
mindig igazat mond,
de a hazugok iránti gyűlölet nélkül.
És több tiszteletet érdemelnek
amikor jósolnak (és sokan jósolnak)
hogy a Rémálom a végén megjelenik,
és a médek végre átmennek.
Konstantin P. Cavafy - 1903
#69655Stratos 2008-07-03
Ha már szó esett Kavafiszról és a költeményeirõl a másik topicban akkor a sok megzenésített verse közül, itt van egy (részlet?)!!
Αλέξανδρος Χατζής / Hatzis Alexandros elõadásában: Fones
Φωνές / Hangok
Ιδανικές φωνές κι αγαπημένες
εκείνων που πέθαναν, ή εκείνων που είναι
για μας χαμένοι σαν τους πεθαμένους.
Eszményi, és imádott hangjai
azoknak, kik meghaltak, vagy akik úgy
eltüntek, elvesztek számunkra, mint a holtak
Κάποτε μες στα όνειρά μας ομιλούνε·
κάποτε μες στην σκέψι τες ακούει το μυαλό.
Olykor az álmainkban szólnak hozzánk,
ám néha a gondolatainkban hallja meg az elménk.
Και με τον ήχο των για μια στιγμή επιστρέφουν
ήχοι από την πρώτη ποίηση της ζωής μας -
σα μουσική, την νύχτα, μακρυνή, που σβύνει.
És a hanggjaikkal, egy pillanatra visszatérnek
hangok, életünk elsõ költeményeibõl, verseibõl -
mint valami zene, az éjben, oly távoli, s amely lassan elhal, elenyész.
Κωνσταντίνος Π. Καβάφης - 1904
--------------------------------
:roll: Konsztantinosz P. Kavafisz (1863-1933): :!: :!: :wink:
:idea: :arrow: 'Test, gondolj arra' - Kavafisz: Alexandria örök. Válogatott versek.:
Ha már szó esett Kavafiszról és a költeményeirõl a másik topicban akkor a sok megzenésített verse közül, itt van egy (részlet?)!!
Αλέξανδρος Χατζής / Hatzis Alexandros elõadásában: Fones
Φωνές / Hangok
Ιδανικές φωνές κι αγαπημένες
εκείνων που πέθαναν, ή εκείνων που είναι
για μας χαμένοι σαν τους πεθαμένους.
Eszményi, és imádott hangjai
azoknak, kik meghaltak, vagy akik úgy
eltüntek, elvesztek számunkra, mint a holtak
Κάποτε μες στα όνειρά μας ομιλούνε·
κάποτε μες στην σκέψι τες ακούει το μυαλό.
Olykor az álmainkban szólnak hozzánk,
ám néha a gondolatainkban hallja meg az elménk.
Και με τον ήχο των για μια στιγμή επιστρέφουν
ήχοι από την πρώτη ποίηση της ζωής μας -
σα μουσική, την νύχτα, μακρυνή, που σβύνει.
És a hanggjaikkal, egy pillanatra visszatérnek
hangok, életünk elsõ költeményeibõl, verseibõl -
mint valami zene, az éjben, oly távoli, s amely lassan elhal, elenyész.
Κωνσταντίνος Π. Καβάφης - 1904
--------------------------------
:roll: Konsztantinosz P. Kavafisz (1863-1933): :!: :!: :wink:
:idea: :arrow: 'Test, gondolj arra' - Kavafisz: Alexandria örök. Válogatott versek.:
#69573Asteri 2008-07-03
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Samiou Antzi: To zitianaki
Το ζητιανάκι / A kis koldus
Στίχοι: Άντζυ Σαμίου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Άντζυ Σαμίου
Φορεμένο ρουχαλάκι με πετάς,
στο κορμάκι σου δε θες να με φοράς.
Σαν κλωστούλα με ξηλώνεις,
με πονάς και με πληγώνεις,
σαν βροχή με μαστιγώνεις,
μου γελάς και μ' αποθεώνεις,
μα, μα:
Ahogy a levetett ruhácskát, úgy dobsz el engem
nem akarsz viselni a kis testeden
Mint a cérnát, úgy tépsz le
fájdalmat okozol és megsebzed szívemet
mint a zápor, korbácsolsz meg engem
nevetsz közben rám és istenítesz
de, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ.
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
Σαν παλιά φωτογραφία με πετάς
και δε ντρέπεσαι καθόλου, δεν πονάς.
Δε μ' ακούς, δε με κοιτάζεις
και στρατόπεδο αλλάζεις,
σαν χαρτί με κομματιάζεις,
σ' αγαπώ και πού με βάζεις,
μα, μα:
Mint a régi fényképeket, úgy dobsz ki engem
és egyáltalán nem szégyelled magad, nem fáj ez neked
Nem hallgatsz meg, s rám sem nézel
megváltoztál és magadat tábornoknak érzed
mint a papírt, úgy szaggatsz szét engem
de bárhova is teszel engem, akkor is szeretlek téged
de, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
Ζωή μου - Πνοή μου - Μωρό μου - Παιδί μου
Έρωτά μου - Αναπνοή μου
Μα, μα:
Életem - Lelkem - Babám - Gyermekem
Lélegzetem - Szerelmem
De, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Samiou Antzi: To zitianaki
Το ζητιανάκι / A kis koldus
Στίχοι: Άντζυ Σαμίου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Άντζυ Σαμίου
Φορεμένο ρουχαλάκι με πετάς,
στο κορμάκι σου δε θες να με φοράς.
Σαν κλωστούλα με ξηλώνεις,
με πονάς και με πληγώνεις,
σαν βροχή με μαστιγώνεις,
μου γελάς και μ' αποθεώνεις,
μα, μα:
Ahogy a levetett ruhácskát, úgy dobsz el engem
nem akarsz viselni a kis testeden
Mint a cérnát, úgy tépsz le
fájdalmat okozol és megsebzed szívemet
mint a zápor, korbácsolsz meg engem
nevetsz közben rám és istenítesz
de, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ.
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
Σαν παλιά φωτογραφία με πετάς
και δε ντρέπεσαι καθόλου, δεν πονάς.
Δε μ' ακούς, δε με κοιτάζεις
και στρατόπεδο αλλάζεις,
σαν χαρτί με κομματιάζεις,
σ' αγαπώ και πού με βάζεις,
μα, μα:
Mint a régi fényképeket, úgy dobsz ki engem
és egyáltalán nem szégyelled magad, nem fáj ez neked
Nem hallgatsz meg, s rám sem nézel
megváltoztál és magadat tábornoknak érzed
mint a papírt, úgy szaggatsz szét engem
de bárhova is teszel engem, akkor is szeretlek téged
de, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
Ζωή μου - Πνοή μου - Μωρό μου - Παιδί μου
Έρωτά μου - Αναπνοή μου
Μα, μα:
Életem - Lelkem - Babám - Gyermekem
Lélegzetem - Szerelmem
De, no de...
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω
και δίχως όνειρα δε θα μείνω.
Το ζητιανάκι σου δε θα γίνω,
ο πονοκέφαλός σου θα μείνω.
Εγώ, μόνο εγώ
A kis koldusoddá nem válok
és álmok nélkül nem maradok
a kis koldusod nem leszek ám,
a fejfájásod leszek én majd
Én, csak egyedül én...
#69445Stratos 2008-07-03
Spanou Elizabet: Trelenome / Trelainomai
Τρελαίνομαι / Beleõrülök
Στίχοι: Γιάννης Ρεντούμης
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελισάβετ Σπανού
Ίσως να μη σκέφτηκες ποτέ αν εγώ κοντά σου
έκανα τα όχι μου όλα ναι γιατί σ΄αγαπώ
κι όλα πίσω μου τα παίρνεις
ότι μου΄δωσες το κλέβεις
Talán sohase gondoltál még arra, hogy én, meletted
minden tagadó szavam, igenre változtattam, mert szeretlek.
És most visszaveszel tõlem az ég világon mindent,
még elorozod azt is, amit ajándékba adtál nekem
Είχα τόσα σχέδια για μας μόνο για θυμήσου
πράγματα στις φλόγες μιας φωτιάς μοιάζουν τώρα πια
όσο πιο μακριά σου μένω νιώθω πως αργοπεθαίνω
σ΄ένα σπίτι που οι τοίχοι στάζουν τώρα μοναξιά
Pedig, mennyi tervet szõttem rólunk, emlékezz csak!
És most a dolgok, egy hatalmas tûzvész lángjaira hasonlítanak
Minél távolabb kerülök tõled, annál jobban érzem magam haldoklónak
Egy olyan házban, amelynek falaiból most a magány cseppjei hullnak
Τρελαίνομαι που σκέφτομαι πως απ΄τη ζωή μου έχεις φύγει
τρελαίνομαι δε δέχομαι η ζωή μου να΄ναι λίγη
τρελαίνομαι και φαίνομαι να μη ξέρω τώρα πια πού φτάνω
ότι αγάπησα το χάνω σ΄έχω ανάγκη σ΄ότι κάνω
Beleõrülök, ha arra gondolok; elmentél az életembõl!
Beleõrülök, nem tudom elfogadni, hogy az életem silány lesz, és meddõ!
Beleõrülök, és úgy tûnik, hogy nem tudom már hová, meddig érek?
Amit megszerettem; elveszítem, bármit is teszek, Rád van szükségem!
Πάγωσε ο χρόνος ξαφνικά μέσα στο μυαλό μου
κι ένιωσα τον κόσμο να γυρνά μέσα στο κενό
τη στιγμή που μου΄πες φεύγεις κι απ΄τα χέρια μου ξεφεύγεις
Az idõ kõvé vált, megmeredt most, az agyamban hirtelen
És hirtelen átéltem, ahogy világ megfordul, a nagy ûrben köröttem
amikor azt mondtad; hogy elmész, s kezeim közül kisiklasz örökre!
Σαν σκιά στη νύχτα περπατώ μόνη και σε ψάχνω
πράγματά σου αγγίζω να σε βρω μα δεν είσαι εδώ
μοιάζει η μοναξιά με χιόνι και το σώμα μου κρυώνει
δεν αντέχω να μην έχω τη ζεστή σου αγκαλιά
Mint egy árnyék, a sötétben magányosan lépdelek téged keresve,
a tárgyaidat érintgetem, hogy reádleljek, ám nem vagy itt
a magány a hóra hasonlít, és a testem is belevacog
Nem bírom tovább, hogy a forrõ öled, nem bírhatom
Τρελαίνομαι που σκέφτομαι πως απ΄τη ζωή μου έχεις φύγει
τρελαίνομαι δε δέχομαι η ζωή μου να΄ναι λίγη
τρελαίνομαι και φαίνομαι να μη ξέρω τώρα πια πού φτάνω
ότι αγάπησα το χάνω σ΄έχω ανάγκη σ΄ότι κάνω
Beleõrülök, ha arra gondolok; elmentél az életembõl!
Beleõrülök, nem tudom elfogadni, hogy az életem ily silány, és meddõ!
Beleõrülök, és úgy tûnik, hogy nem tudom már hová, meddig érek?
Amit megszerettem; elveszítem, bármit is teszek, Rád van szükségem!
Spanou Elizabet: Trelenome / Trelainomai
Τρελαίνομαι / Beleõrülök
Στίχοι: Γιάννης Ρεντούμης
Μουσική: Δημήτρης Κοντόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Ελισάβετ Σπανού
Ίσως να μη σκέφτηκες ποτέ αν εγώ κοντά σου
έκανα τα όχι μου όλα ναι γιατί σ΄αγαπώ
κι όλα πίσω μου τα παίρνεις
ότι μου΄δωσες το κλέβεις
Talán sohase gondoltál még arra, hogy én, meletted
minden tagadó szavam, igenre változtattam, mert szeretlek.
És most visszaveszel tõlem az ég világon mindent,
még elorozod azt is, amit ajándékba adtál nekem
Είχα τόσα σχέδια για μας μόνο για θυμήσου
πράγματα στις φλόγες μιας φωτιάς μοιάζουν τώρα πια
όσο πιο μακριά σου μένω νιώθω πως αργοπεθαίνω
σ΄ένα σπίτι που οι τοίχοι στάζουν τώρα μοναξιά
Pedig, mennyi tervet szõttem rólunk, emlékezz csak!
És most a dolgok, egy hatalmas tûzvész lángjaira hasonlítanak
Minél távolabb kerülök tõled, annál jobban érzem magam haldoklónak
Egy olyan házban, amelynek falaiból most a magány cseppjei hullnak
Τρελαίνομαι που σκέφτομαι πως απ΄τη ζωή μου έχεις φύγει
τρελαίνομαι δε δέχομαι η ζωή μου να΄ναι λίγη
τρελαίνομαι και φαίνομαι να μη ξέρω τώρα πια πού φτάνω
ότι αγάπησα το χάνω σ΄έχω ανάγκη σ΄ότι κάνω
Beleõrülök, ha arra gondolok; elmentél az életembõl!
Beleõrülök, nem tudom elfogadni, hogy az életem silány lesz, és meddõ!
Beleõrülök, és úgy tûnik, hogy nem tudom már hová, meddig érek?
Amit megszerettem; elveszítem, bármit is teszek, Rád van szükségem!
Πάγωσε ο χρόνος ξαφνικά μέσα στο μυαλό μου
κι ένιωσα τον κόσμο να γυρνά μέσα στο κενό
τη στιγμή που μου΄πες φεύγεις κι απ΄τα χέρια μου ξεφεύγεις
Az idõ kõvé vált, megmeredt most, az agyamban hirtelen
És hirtelen átéltem, ahogy világ megfordul, a nagy ûrben köröttem
amikor azt mondtad; hogy elmész, s kezeim közül kisiklasz örökre!
Σαν σκιά στη νύχτα περπατώ μόνη και σε ψάχνω
πράγματά σου αγγίζω να σε βρω μα δεν είσαι εδώ
μοιάζει η μοναξιά με χιόνι και το σώμα μου κρυώνει
δεν αντέχω να μην έχω τη ζεστή σου αγκαλιά
Mint egy árnyék, a sötétben magányosan lépdelek téged keresve,
a tárgyaidat érintgetem, hogy reádleljek, ám nem vagy itt
a magány a hóra hasonlít, és a testem is belevacog
Nem bírom tovább, hogy a forrõ öled, nem bírhatom
Τρελαίνομαι που σκέφτομαι πως απ΄τη ζωή μου έχεις φύγει
τρελαίνομαι δε δέχομαι η ζωή μου να΄ναι λίγη
τρελαίνομαι και φαίνομαι να μη ξέρω τώρα πια πού φτάνω
ότι αγάπησα το χάνω σ΄έχω ανάγκη σ΄ότι κάνω
Beleõrülök, ha arra gondolok; elmentél az életembõl!
Beleõrülök, nem tudom elfogadni, hogy az életem ily silány, és meddõ!
Beleõrülök, és úgy tûnik, hogy nem tudom már hová, meddig érek?
Amit megszerettem; elveszítem, bármit is teszek, Rád van szükségem!
#69443Asteri 2008-07-02
Iliadi Ageliki: Tora ti thes
Τώρα τι θες - Most mit szeretnél?
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Πόσο για σένα να πονέσω
πόσο πόσο ακριβά να σε πληρώσω
και να σου πω γύρνα ξανά
Μου΄κανες συντρίμμια την καρδιά
μου΄βαλες στα όνειρα φωτιά
έφυγες μα γρήγορα ξεχνάς
κι εδώ ξανάγυρνάς
Mennyire fáj a szívem érted, szenvedek
mennyire, de mennyire drágán fizetek meg érted
és most mondjam neked, hogy újra térj vissza hozzám ?
összetörted a szívemet
felgyújtottad az álmaimat
elmentél, de gyorsan elfelejtesz mindent
és ide visszatérsz újra
Τώρα τι θες
γιατί με καίς
τί να την κάνω τη συγνώμη
που μου λες
Τώρα τι θες
γιατί με καίς
σ΄αυτά που γκρέμισες γυρνάς
χαμένα όνειρα ξυπνάς
πάρτο απόφαση
όλα τέλειωσαν για μας
Most mit szeretnél,
miért nem hagysz nyugodni engem?
mondd mit tegyek,
hogyan bocsássak meg neked?
Most mit szeretnél
miért nem hagysz nyugodni engem?
amit leromboltál, abba visszatérsz
az elvesztett álmokat felébreszted
törõdj bele,
hogy számunkra befejezõdött minden
Πόσο να υποφέρω κι άλλο
πόσο πόσες ζωές να εξαργυρώσω
για λίγα ψεύτικα φιλιά
Μου΄κανες συντρίμμια την καρδιά
μου΄βαλες στα όνειρα φωτιά
τώρα που γυρνάς τίποτα πια
δεν είναι όπως παλιά
Még mi mindent viseljek el,
mennyit, mennyi életet váltsak be?
kevés, hamis csókokért
összetörted a szívemet
felgyújtottad az álmaimat
most már hogyha visszatérsz
semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen
Iliadi Ageliki: Tora ti thes
Τώρα τι θες - Most mit szeretnél?
Στίχοι: Ηλίας Φιλίππου
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Πόσο για σένα να πονέσω
πόσο πόσο ακριβά να σε πληρώσω
και να σου πω γύρνα ξανά
Μου΄κανες συντρίμμια την καρδιά
μου΄βαλες στα όνειρα φωτιά
έφυγες μα γρήγορα ξεχνάς
κι εδώ ξανάγυρνάς
Mennyire fáj a szívem érted, szenvedek
mennyire, de mennyire drágán fizetek meg érted
és most mondjam neked, hogy újra térj vissza hozzám ?
összetörted a szívemet
felgyújtottad az álmaimat
elmentél, de gyorsan elfelejtesz mindent
és ide visszatérsz újra
Τώρα τι θες
γιατί με καίς
τί να την κάνω τη συγνώμη
που μου λες
Τώρα τι θες
γιατί με καίς
σ΄αυτά που γκρέμισες γυρνάς
χαμένα όνειρα ξυπνάς
πάρτο απόφαση
όλα τέλειωσαν για μας
Most mit szeretnél,
miért nem hagysz nyugodni engem?
mondd mit tegyek,
hogyan bocsássak meg neked?
Most mit szeretnél
miért nem hagysz nyugodni engem?
amit leromboltál, abba visszatérsz
az elvesztett álmokat felébreszted
törõdj bele,
hogy számunkra befejezõdött minden
Πόσο να υποφέρω κι άλλο
πόσο πόσες ζωές να εξαργυρώσω
για λίγα ψεύτικα φιλιά
Μου΄κανες συντρίμμια την καρδιά
μου΄βαλες στα όνειρα φωτιά
τώρα που γυρνάς τίποτα πια
δεν είναι όπως παλιά
Még mi mindent viseljek el,
mennyit, mennyi életet váltsak be?
kevés, hamis csókokért
összetörted a szívemet
felgyújtottad az álmaimat
most már hogyha visszatérsz
semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen
#69391Stratos 2008-07-02
Üdv itthon Kriszta!
Félsz már ebbe a topicba írni? :twisted:
Hatzigiannis Mihalis: Etsi se thelo
Έτσι σε θέλω / Így (is) akarlak!
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Σε θέλω
Είσαι παιχνίδι κι εσύ
Κάποιου Θεού που όλο φέρνει βροχή
Κι όμως σε θέλω
Téged akarlak!
Te is csak játékszere vagy
Olyan istennek, aki folyvást csak a vihart hozza
Mégis, mégis téged akarlak!
Σε θέλω
Όπως το ρεύμα χτυπά
Δυο χέρια αθώα βρεγμένα γυμνά
Έτσι σε θέλω
Akarlak téged!
Ahogyan az áram belevág esztelen
Két szûzi kézbe, mely víztõl nedves, meztelen
Ilyennek akarlak!
Αφού φτάσαμε ως εδώ
Τελειωσέ με μια και έξω
Τι άλλο τώρα να διαλέξω
Τι να ζω
Ha már idáig jutottunk, hovatovább
Végezz velem egyszer s mindenkorra!
Most már, mi más választásom volna?
Minek is éljek tovább?
Στης ζωής μου το γκρεμό
Έλα εσύ και γίνε τέρμα
Ένα ειν' το θέμα
Σ' αγαπώ
Peremszakadékán életemnek
Jöjj, s légy hát Te, a végállomás!
Egy a lényeg (s kiálthatom tán),
Szeretlek!
Σε θέλω
Θάλασσα εσύ του μυαλού
Πνίγομαι όμως δεν πάω αλλού
Κι έτσι σε θέλω
Akarlak téged
Tengere vagy az elmémnek, noha
Fuldoklom, ám nem megyek sehova!
És így is kellesz nékem!
Σε θέλω
Σαν πληγωμένο πουλί
Χαριστική σου ζητάω βολή
Έτσι σε θέλω
Kívánlak téged
Mint sebebesült madár, látva a kést
Várom tõled a kegyelemdöfést
Így is kellesz nekem!
Αφού φτάσαμε ως εδώ
Τελειωσέ με μια και έξω
Τι άλλο τώρα να διαλέξω
Τι να ζω
Ha már idáig jutottunk, hovatovább
Végezz velem egyszer s mindenkorra!
Most már, mi más választásom volna?
Minek is éljek tovább?
Στης ζωής μου το γκρεμό
Έλα εσύ και γίνε τέρμα
Ένα ειν' το θέμα
Σ' αγαπώ
Peremszakadékán életemnek
Jöjj, s légy hát Te, a végállomás!
Egy a lényeg (s kiálthatom tán),
Szeretlek!
Üdv itthon Kriszta!
Félsz már ebbe a topicba írni? :twisted:
Hatzigiannis Mihalis: Etsi se thelo
Έτσι σε θέλω / Így (is) akarlak!
Στίχοι: Ελεάνα Βραχάλη
Μουσική: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Χατζηγιάννης
Σε θέλω
Είσαι παιχνίδι κι εσύ
Κάποιου Θεού που όλο φέρνει βροχή
Κι όμως σε θέλω
Téged akarlak!
Te is csak játékszere vagy
Olyan istennek, aki folyvást csak a vihart hozza
Mégis, mégis téged akarlak!
Σε θέλω
Όπως το ρεύμα χτυπά
Δυο χέρια αθώα βρεγμένα γυμνά
Έτσι σε θέλω
Akarlak téged!
Ahogyan az áram belevág esztelen
Két szûzi kézbe, mely víztõl nedves, meztelen
Ilyennek akarlak!
Αφού φτάσαμε ως εδώ
Τελειωσέ με μια και έξω
Τι άλλο τώρα να διαλέξω
Τι να ζω
Ha már idáig jutottunk, hovatovább
Végezz velem egyszer s mindenkorra!
Most már, mi más választásom volna?
Minek is éljek tovább?
Στης ζωής μου το γκρεμό
Έλα εσύ και γίνε τέρμα
Ένα ειν' το θέμα
Σ' αγαπώ
Peremszakadékán életemnek
Jöjj, s légy hát Te, a végállomás!
Egy a lényeg (s kiálthatom tán),
Szeretlek!
Σε θέλω
Θάλασσα εσύ του μυαλού
Πνίγομαι όμως δεν πάω αλλού
Κι έτσι σε θέλω
Akarlak téged
Tengere vagy az elmémnek, noha
Fuldoklom, ám nem megyek sehova!
És így is kellesz nékem!
Σε θέλω
Σαν πληγωμένο πουλί
Χαριστική σου ζητάω βολή
Έτσι σε θέλω
Kívánlak téged
Mint sebebesült madár, látva a kést
Várom tõled a kegyelemdöfést
Így is kellesz nekem!
Αφού φτάσαμε ως εδώ
Τελειωσέ με μια και έξω
Τι άλλο τώρα να διαλέξω
Τι να ζω
Ha már idáig jutottunk, hovatovább
Végezz velem egyszer s mindenkorra!
Most már, mi más választásom volna?
Minek is éljek tovább?
Στης ζωής μου το γκρεμό
Έλα εσύ και γίνε τέρμα
Ένα ειν' το θέμα
Σ' αγαπώ
Peremszakadékán életemnek
Jöjj, s légy hát Te, a végállomás!
Egy a lényeg (s kiálthatom tán),
Szeretlek!