Várj kedves Stratos!! :lol:
Ez nem megy csak úgy csípõbõl, elõbb le kell, hogy fordítsam! :lol: :lol:
Köszi, tényleg átnézem, mert kezd érdekelni a téma...
Várj kedves Stratos!! :lol:
Ez nem megy csak úgy csípõbõl, elõbb le kell, hogy fordítsam! :lol: :lol:
Köszi, tényleg átnézem, mert kezd érdekelni a téma...
#22244Stratos 2007-03-09
Ha tüzetesebben próbáljuk megnézni a rebetika történetét, akkor itt, az alábbi oldalon azt, három részre - 3 periódusra osztják: (1922-1932, 1932-1942 és 1942-1952)
Οι 3 περίοδοι του ρεμπέτικου
Πολλοί μελετητές και ιστορικοί χωρίζουν το ρεμπέτικο τραγούδι σε 3 περιόδους. Ο διαχωρισμός αυτός έχει μεγάλη σημασία για την κατανόηση του ρεμπέτικου γιατί κατά κάποιο τρόπο ακολουθεί την ιστορία της Ελλάδας και τα γεγονότα που συνέβησαν τότε. Έτσι χονδρικά το ρεμπέτικο τραγούδι χωρίζεται σε τρεις δεκαετίες (1922-1932, 1932-1942 και 1942-1952).:
-Στην πρώτη δεκαετία κυριαρχεί το Σμυρναίικο και ανατολίτικο στυλ στο ρεμπέτικο τραγούδι. Η καταστροφή της Σμύρνης και η προσφυγιά από την Μικρά Ασία εμπλουτίζουν το Ελληνικό τραγούδι με αμανέδες, ταξίμια, Σμυρνιές τραγουδίστριες και ανατολίτικα όργανα ( σάζι, σαντούρι, ούτι, κανονάκι). Τα καφέ-αμάν γίνονται κύριος φορέας αυτής της μουσικής και αρχίζουν οι πρώτες γραμμοφωνήσεις τραγουδιών (στην Αμερική ήδη από το 1910).
-Στην δεύτερη δεκαετία έχουμε την αυθεντικότερη έκφραση του ρεμπέτικου τραγουδιού από τους μάγκες των μεγάλων αστικών κέντρων και την αντικατάσταση των ανατολίτικων οργάνων με μπουζούκι, μπαγλαμά και κιθάρα. Την εποχή αυτή (30-40) η ρεμπέτικη μουσική αποτελεί τρόπο ζωής για τους ανθρώπους του περιθωρίου, της φτώχιας , τους αδικημένους από την κοινωνία, τους ναρκομανείς, τους φυλακισμένους.
-Στην τρίτη δεκαετία αλλάζει το στυλ των τραγουδιών και κάνουν την εμφάνισή τους οι μουσικές ιδιοφυίες της εποχής (Τσιτσάνης, Χιώτης, Μητσάκης και άλλοι). Η μουσική γίνεται περισσότερο πολύπλοκη και δυσκολόπαιχτη. Είναι μια δύσκολη εποχή για τον Ελληνικό λαό.
-----------------
A rebetiko 3 periódusa
Sok tudós és történész 3 periódusra osztja a rebetiko dalt. Ez a szétválasztás nagy jelentőséggel bír a rebetik megértése szempontjából, mert bizonyos módon követi Görögország történelmét és az akkori eseményeket. Tehát nagyjából három évtizedre oszlik a rebetiko dal (1922-1932, 1932-1942 és 1942-1952):
-Az első évtizedben a szmirnai és a keleti stílus dominál a rebetiko éneklésben. Szmirna elpusztítása és a kisázsiai menekült amanédekkel, taxikkal, szmirnai énekesekkel és keleti hangszerekkel (sazi, santouri, oud, kánon) gazdagítja a görög dalt. A kávésemberek lesznek ennek a zenének a fő hordozói, és elkezdődnek a dalok első hangosításai (Amerikában már 1910-ben).
-A második évtizedben a legautentikusabb a nagyvárosi központok srácainak rebetik dalának kifejezése és a keleti hangszerek bouzoukira, baglamára és gitárra váltása. Ebben az időben (30-40) a rembet zene a marginalizáltak, a szegények, a társadalom által sértettek, a drogosok, a rabok életformája.
-A harmadik évtizedben megváltozik a dalok stílusa, és megjelennek a korabeli zenei zsenik (Tsitsanis, Chiotis, Mitsakis és mások). A zene bonyolultabbá és nehezebbé válik. Nehéz időszak ez a görög nép számára.
---------------------------------
Itt egyébként, egy csokorbaszedett dalszöveg lista:
de érdemes megnézegetni a fotókat is!
És persze, belehallgatni a dalokba, amik hihetetlenül visszarepítenek az idõben, majd 100 évvel!
Ha tüzetesebben próbáljuk megnézni a rebetika történetét, akkor itt, az alábbi oldalon azt, három részre - 3 periódusra osztják: (1922-1932, 1932-1942 és 1942-1952)
Οι 3 περίοδοι του ρεμπέτικου
Πολλοί μελετητές και ιστορικοί χωρίζουν το ρεμπέτικο τραγούδι σε 3 περιόδους. Ο διαχωρισμός αυτός έχει μεγάλη σημασία για την κατανόηση του ρεμπέτικου γιατί κατά κάποιο τρόπο ακολουθεί την ιστορία της Ελλάδας και τα γεγονότα που συνέβησαν τότε. Έτσι χονδρικά το ρεμπέτικο τραγούδι χωρίζεται σε τρεις δεκαετίες (1922-1932, 1932-1942 και 1942-1952).:
-Στην πρώτη δεκαετία κυριαρχεί το Σμυρναίικο και ανατολίτικο στυλ στο ρεμπέτικο τραγούδι. Η καταστροφή της Σμύρνης και η προσφυγιά από την Μικρά Ασία εμπλουτίζουν το Ελληνικό τραγούδι με αμανέδες, ταξίμια, Σμυρνιές τραγουδίστριες και ανατολίτικα όργανα ( σάζι, σαντούρι, ούτι, κανονάκι). Τα καφέ-αμάν γίνονται κύριος φορέας αυτής της μουσικής και αρχίζουν οι πρώτες γραμμοφωνήσεις τραγουδιών (στην Αμερική ήδη από το 1910).
-Στην δεύτερη δεκαετία έχουμε την αυθεντικότερη έκφραση του ρεμπέτικου τραγουδιού από τους μάγκες των μεγάλων αστικών κέντρων και την αντικατάσταση των ανατολίτικων οργάνων με μπουζούκι, μπαγλαμά και κιθάρα. Την εποχή αυτή (30-40) η ρεμπέτικη μουσική αποτελεί τρόπο ζωής για τους ανθρώπους του περιθωρίου, της φτώχιας , τους αδικημένους από την κοινωνία, τους ναρκομανείς, τους φυλακισμένους.
-Στην τρίτη δεκαετία αλλάζει το στυλ των τραγουδιών και κάνουν την εμφάνισή τους οι μουσικές ιδιοφυίες της εποχής (Τσιτσάνης, Χιώτης, Μητσάκης και άλλοι). Η μουσική γίνεται περισσότερο πολύπλοκη και δυσκολόπαιχτη. Είναι μια δύσκολη εποχή για τον Ελληνικό λαό.
-----------------
A rebetiko 3 periódusa
Sok tudós és történész 3 periódusra osztja a rebetiko dalt. Ez a szétválasztás nagy jelentőséggel bír a rebetik megértése szempontjából, mert bizonyos módon követi Görögország történelmét és az akkori eseményeket. Tehát nagyjából három évtizedre oszlik a rebetiko dal (1922-1932, 1932-1942 és 1942-1952):
-Az első évtizedben a szmirnai és a keleti stílus dominál a rebetiko éneklésben. Szmirna elpusztítása és a kisázsiai menekült amanédekkel, taxikkal, szmirnai énekesekkel és keleti hangszerekkel (sazi, santouri, oud, kánon) gazdagítja a görög dalt. A kávésemberek lesznek ennek a zenének a fő hordozói, és elkezdődnek a dalok első hangosításai (Amerikában már 1910-ben).
-A második évtizedben a legautentikusabb a nagyvárosi központok srácainak rebetik dalának kifejezése és a keleti hangszerek bouzoukira, baglamára és gitárra váltása. Ebben az időben (30-40) a rembet zene a marginalizáltak, a szegények, a társadalom által sértettek, a drogosok, a rabok életformája.
-A harmadik évtizedben megváltozik a dalok stílusa, és megjelennek a korabeli zenei zsenik (Tsitsanis, Chiotis, Mitsakis és mások). A zene bonyolultabbá és nehezebbé válik. Nehéz időszak ez a görög nép számára.
---------------------------------
Itt egyébként, egy csokorbaszedett dalszöveg lista:
de érdemes megnézegetni a fotókat is!
És persze, belehallgatni a dalokba, amik hihetetlenül visszarepítenek az idõben, majd 100 évvel!
#22243Kriszta35 2007-03-09
Köszönöm szépen!!! :lol:
Igen amit írsz az Cyprus miatt volt, szerintem.
Akkoriban az amerikaiak jobban támogadták a törököket, mint a görögöket. Azóta is megosztva van a sziget.
De a Rebetikának volt a 40 években is irányzata, legalábbis Efi szerint. :lol:
Köszönöm szépen!!! :lol:
Igen amit írsz az Cyprus miatt volt, szerintem.
Akkoriban az amerikaiak jobban támogadták a törököket, mint a görögöket. Azóta is megosztva van a sziget.
De a Rebetikának volt a 40 években is irányzata, legalábbis Efi szerint. :lol:
#22242Stratos 2007-03-09
Szia Kriszta!
Remélem nem vagy másnapos (tegnap Nõnap volt...!) ;o) és az év többi napján is érezd magad úgy, vagy még boldogabban a többi csodás lénnyel..!
Történelembõl sosem voltam jó, csak annyit tudok, hogy Athén, és Thesszaloniki városa is robbanásszerû növekedését az 1921-es Törökország elleni katasztrofális háború után élte át 1921-ben, amikor Kis-Ázsiából több mint egy millió menkült telepedett le Görögországban. Ekkoriban (20-as. 30-as évek) terjedt el ez a zenei irányzat a Rebetika...
A görög polgárháború kicsivel késõbb, ám szinte rögvest a második világháború után következett be.
De akit igazán érdekel a téma, rákereshet a világhálón, a megfelelõ kulcsszó beírsával. Pl. a Wikipédián is található mindenféle dolog, , mint:
http://209.85.135.104/search?q=cache:4jAsYRLFvscJ:hu.wikipedia.org/wiki/Ath%C3%A9n_t%C3%B6rt%C3%A9nete+g%C3%B6r%C3%B6g+polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA+t%C3%B6rt%C3%A9nete&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu
Rebetika: http://209.85.135.104/search?q=cache:22GyCK4G-KwJ:www.sirtos.hu/magyar/rebetiko.htm+Rebetika&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu&lr=lang_hu
Szia Kriszta!
Remélem nem vagy másnapos (tegnap Nõnap volt...!) ;o) és az év többi napján is érezd magad úgy, vagy még boldogabban a többi csodás lénnyel..!
Történelembõl sosem voltam jó, csak annyit tudok, hogy Athén, és Thesszaloniki városa is robbanásszerû növekedését az 1921-es Törökország elleni katasztrofális háború után élte át 1921-ben, amikor Kis-Ázsiából több mint egy millió menkült telepedett le Görögországban. Ekkoriban (20-as. 30-as évek) terjedt el ez a zenei irányzat a Rebetika...
A görög polgárháború kicsivel késõbb, ám szinte rögvest a második világháború után következett be.
De akit igazán érdekel a téma, rákereshet a világhálón, a megfelelõ kulcsszó beírsával. Pl. a Wikipédián is található mindenféle dolog, , mint:
http://209.85.135.104/search?q=cache:4jAsYRLFvscJ:hu.wikipedia.org/wiki/Ath%C3%A9n_t%C3%B6rt%C3%A9nete+g%C3%B6r%C3%B6g+polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA+t%C3%B6rt%C3%A9nete&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu
Rebetika: http://209.85.135.104/search?q=cache:22GyCK4G-KwJ:www.sirtos.hu/magyar/rebetiko.htm+Rebetika&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu&lr=lang_hu
#22238Kriszta35 2007-03-09
Szia Stratos!
Ez a dalszöveg nagyon szép, sajna magát a dalt még nem hallottam . Majd igyekszem valakitõl megszerezni.
Görögország ismereteim szerint a 40-50 években nagyon nehéz gazdasági és politikai helyzetben volt. Én a Rebetikánál erre gondoltam, és, hogy ahhoz tényleg görög szívnek kell, lenni, hogy valaki azt átérezze, és megértse. Hasonló a helyzet a mi 56 forradalmunkkal kapcsolatban. Azokat az idõket más nemzet nem tudja átélni úgy mint mi.
A mostani modern dalok szerintem azért szólnak az érzelmekrõl fõként, mert talán, kb. az elmúlt 25 év a legnyugodtabb évek, a görög történelemben. Persze most is vannak politikát és a gazdaságot bíráló dalok, és ez jó, mert a görögök legalább nem alszanak, hanem próbának tenni ellenük.
Ha valami marhaságot írtam, akkor kérlek javíts ki, hogy helyesen tudjam ezeket az éveket.
___________
Más:
Szerinem ez a Euróvíziós dalfesztivál, a fiatal tehetségek fesztiválja. Legalábbis valahol ezt olvastam. Egy Dalarasnak már nem kell bizonyítania, miért is indulna, elismert énekes, és szeretjük õt.
Anna Vissi tavaly miért indul ez számomra rejtély...
Szia Stratos!
Ez a dalszöveg nagyon szép, sajna magát a dalt még nem hallottam . Majd igyekszem valakitõl megszerezni.
Görögország ismereteim szerint a 40-50 években nagyon nehéz gazdasági és politikai helyzetben volt. Én a Rebetikánál erre gondoltam, és, hogy ahhoz tényleg görög szívnek kell, lenni, hogy valaki azt átérezze, és megértse. Hasonló a helyzet a mi 56 forradalmunkkal kapcsolatban. Azokat az idõket más nemzet nem tudja átélni úgy mint mi.
A mostani modern dalok szerintem azért szólnak az érzelmekrõl fõként, mert talán, kb. az elmúlt 25 év a legnyugodtabb évek, a görög történelemben. Persze most is vannak politikát és a gazdaságot bíráló dalok, és ez jó, mert a görögök legalább nem alszanak, hanem próbának tenni ellenük.
Ha valami marhaságot írtam, akkor kérlek javíts ki, hogy helyesen tudjam ezeket az éveket.
___________
Más:
Szerinem ez a Euróvíziós dalfesztivál, a fiatal tehetségek fesztiválja. Legalábbis valahol ezt olvastam. Egy Dalarasnak már nem kell bizonyítania, miért is indulna, elismert énekes, és szeretjük õt.
Anna Vissi tavaly miért indul ez számomra rejtély...
#22110Stratos 2007-03-07
Hogy elõre fele is lehessen olvasni...
(Όλα για όλα) /
Στης εκκλησιάς την πόρτα / A templom ajtajában
VIDEÓ):
Στίχοι: Γιάννης Στίγκας / Szöveg: Stigas Giannis
Μουσική: Μάνος Πυροβολάκης / Zene: Pyrovolakis Manos
Τραγούδι: Μάνος Πυροβολάκης / Ének: Pyrovolakis Manos
Γιατί σ' αγάπησα χωρίς(2) / Mert beléd szerettem, mielõtt tán(2)
να σε γνωρίσω πρώτα(3) / megismerhettelek volna, igazán(3)
και τώρα μ' άλλονε περνάς(2) / és most mással lépkeded át(2)
της εκκλησιάς την πόρτα...(3) / ama templomnak kapuját...(3)
Μα αν θες να μάθεις πώς πονούν,(2) / Ám, hogy megismerd mi az igazi fájdalom,(2)
έλα εμένα ρώτα,(3) / jöjj hozzám, s engem kérdezz,(3)
γιατί σε έχασα προτού(2) / mert elvesztettelek már akkor,(2)
να σ' αποκτήσω πρώτα(3) / mielõtt megszerezhetnélek(3)
Γιατί σ' αγάπησα χωρίς / Mert beléd szerettem, mielõtt tán(2)
να σε γνωρίσω πρώτα(2) / megismerhettelek volna igazán(3)
και τώρα μ' άλλονε περνάς(2) / s most meg mással léped át(2)
της εκκλησιάς την πόρτα...(3) / a templomnak kapuját...(3)
Pyrovolakis Manos : Stis ekklisias tin porta
További linkek:
Hogy elõre fele is lehessen olvasni...
(Όλα για όλα) /
Στης εκκλησιάς την πόρτα / A templom ajtajában
VIDEÓ):
Στίχοι: Γιάννης Στίγκας / Szöveg: Stigas Giannis
Μουσική: Μάνος Πυροβολάκης / Zene: Pyrovolakis Manos
Τραγούδι: Μάνος Πυροβολάκης / Ének: Pyrovolakis Manos
Γιατί σ' αγάπησα χωρίς(2) / Mert beléd szerettem, mielõtt tán(2)
να σε γνωρίσω πρώτα(3) / megismerhettelek volna, igazán(3)
και τώρα μ' άλλονε περνάς(2) / és most mással lépkeded át(2)
της εκκλησιάς την πόρτα...(3) / ama templomnak kapuját...(3)
Μα αν θες να μάθεις πώς πονούν,(2) / Ám, hogy megismerd mi az igazi fájdalom,(2)
έλα εμένα ρώτα,(3) / jöjj hozzám, s engem kérdezz,(3)
γιατί σε έχασα προτού(2) / mert elvesztettelek már akkor,(2)
να σ' αποκτήσω πρώτα(3) / mielõtt megszerezhetnélek(3)
Γιατί σ' αγάπησα χωρίς / Mert beléd szerettem, mielõtt tán(2)
να σε γνωρίσω πρώτα(2) / megismerhettelek volna igazán(3)
και τώρα μ' άλλονε περνάς(2) / s most meg mással léped át(2)
της εκκλησιάς την πόρτα...(3) / a templomnak kapuját...(3)
Pyrovolakis Manos : Stis ekklisias tin porta
További linkek:
#21820Rubin 2007-03-02
Rég jártam erre, köszönöm visszamenõleg is a szép dalokat, amiket írtatok az én kérésemre is. Most megpróbálom behozni a lemaradásom és visszaolvasok :)
Rég jártam erre, köszönöm visszamenõleg is a szép dalokat, amiket írtatok az én kérésemre is. Most megpróbálom behozni a lemaradásom és visszaolvasok :)
#21748lacka 2007-03-02
Lássuk be - amellett, hogy azért persze egyúttal kifejezzük végtelen tiszteletünket is irányukban -, az ilyen fesztiválokra nem a legmagasabb szinten elõadó énekesek és együttesek mennek. Egy Dalaras, egy Glykeria, egy Estoudiantina sosem jelentkezne ilyesmire. És persze a zenemûvek sem döngetik a halhatatlanság termének kapuját - nem úgy, mint Loizos, Tsitsanis, vagy éppen Vamvakaris dalai. Ettõl persze még lehetnek nem rosszak ezek a dalok, csak hát ezt is figyelembe kell venni, ha ilyesmiket hallgat az ember. Már persze ha hallgat ilyesmiket az ember...
Lássuk be - amellett, hogy azért persze egyúttal kifejezzük végtelen tiszteletünket is irányukban -, az ilyen fesztiválokra nem a legmagasabb szinten elõadó énekesek és együttesek mennek. Egy Dalaras, egy Glykeria, egy Estoudiantina sosem jelentkezne ilyesmire. És persze a zenemûvek sem döngetik a halhatatlanság termének kapuját - nem úgy, mint Loizos, Tsitsanis, vagy éppen Vamvakaris dalai. Ettõl persze még lehetnek nem rosszak ezek a dalok, csak hát ezt is figyelembe kell venni, ha ilyesmiket hallgat az ember. Már persze ha hallgat ilyesmiket az ember...
#21742Stratos 2007-03-02
Jászu Kriszta!
Bizony, ízlések, és pofonok... megértem, ha másnak más tetszik, s pl. a Rebetika is egy zenei irányzat a sok közül, ami tetszhet vagy nem, mint kinek-kinek a komoly és a könnyû zene. És bár azt is el lehet ismerni, hogy vannak olyan zenék, amik szinte kortalanok (örökzöldek), s van olyan, ami inkább az adott kornak szól (de az, és akkor, nagyon ütõs volt!).
És aki ismeri az adott kort, tudja, mit jelentettek akkor azok a nóták, azok bizony nagyon értékelik ezt a zenei történelmet. És bizonyos nosztalgiával is hallgathaják, hisz visszaidézi azokat az idõket. (S olyan, mintha valaki egy nagyon ritka, sosem látott, fekete-fehér dokumentumfilmet nézne egy eltûnt, azóta teljesen átalakult városrészrõl, a benne lakók életérõl)
És a mai kornak is megvannak az irányzatai, akár tetszenek akár nem.
Személy szerint, sosem voltam jó, se történelembõl, se zenetörténetbõl, s sajna, mindenbõl csak felszínes tudással rendelkezem. S bár jól esnek hízelgõ szavaid - köszönöm õket -, lenne mit még tanulnom a gr. nyelvrõl is!
És igazad lehet abban is, hogy ha a nyersfordításokkal együtt raknánk fel a dalfordítási verziót (a szó szerinti - mint amit a múltkor is próbáltam feltenni - Stani szótározásával, vagy más verziókkal együtt), az bizonyára nagyon tanulságos volna a kezdõ nyelvtanulóknak. De (még, ha szeretném is) én nem akarom mások fordításait feltenni. Tegyék fel maguk, ha akarják! Bíztatok is erre MINDENKIT! Aztán a fórum olvasója, ha akarja, ítélkezhet arról, melyik fordítási kísérlet tetszik neki jobban. Illetve feltehetné kérdéseit, esetleges kiigazításait (ha úgy véli, helyesebben tudja!).
Azt, hogy hogyan dõlt el, melyik dal jut tovább a háromból (és miért csak pont ebbõl a háromból?), máig nem értem. De igazán, nem is érdekel.
Mert egy-egy kivétellel, nem igazán szoktak tetszeni a fesztivál dalai.
Izlések és pofonok...
Jászu Kriszta!
Bizony, ízlések, és pofonok... megértem, ha másnak más tetszik, s pl. a Rebetika is egy zenei irányzat a sok közül, ami tetszhet vagy nem, mint kinek-kinek a komoly és a könnyû zene. És bár azt is el lehet ismerni, hogy vannak olyan zenék, amik szinte kortalanok (örökzöldek), s van olyan, ami inkább az adott kornak szól (de az, és akkor, nagyon ütõs volt!).
És aki ismeri az adott kort, tudja, mit jelentettek akkor azok a nóták, azok bizony nagyon értékelik ezt a zenei történelmet. És bizonyos nosztalgiával is hallgathaják, hisz visszaidézi azokat az idõket. (S olyan, mintha valaki egy nagyon ritka, sosem látott, fekete-fehér dokumentumfilmet nézne egy eltûnt, azóta teljesen átalakult városrészrõl, a benne lakók életérõl)
És a mai kornak is megvannak az irányzatai, akár tetszenek akár nem.
Személy szerint, sosem voltam jó, se történelembõl, se zenetörténetbõl, s sajna, mindenbõl csak felszínes tudással rendelkezem. S bár jól esnek hízelgõ szavaid - köszönöm õket -, lenne mit még tanulnom a gr. nyelvrõl is!
És igazad lehet abban is, hogy ha a nyersfordításokkal együtt raknánk fel a dalfordítási verziót (a szó szerinti - mint amit a múltkor is próbáltam feltenni - Stani szótározásával, vagy más verziókkal együtt), az bizonyára nagyon tanulságos volna a kezdõ nyelvtanulóknak. De (még, ha szeretném is) én nem akarom mások fordításait feltenni. Tegyék fel maguk, ha akarják! Bíztatok is erre MINDENKIT! Aztán a fórum olvasója, ha akarja, ítélkezhet arról, melyik fordítási kísérlet tetszik neki jobban. Illetve feltehetné kérdéseit, esetleges kiigazításait (ha úgy véli, helyesebben tudja!).
Azt, hogy hogyan dõlt el, melyik dal jut tovább a háromból (és miért csak pont ebbõl a háromból?), máig nem értem. De igazán, nem is érdekel.
Mert egy-egy kivétellel, nem igazán szoktak tetszeni a fesztivál dalai.
Izlések és pofonok...
#21672Kriszta35 2007-03-01
Szia Stratos!
Köszi a tájékoztatást. Örülök, hogy nem Tamta megy :lol: :lol: . Nekem a két fiú tetszett, bár Dantis egy orrhosszal jobban.
Sajnálom Stratos, én ragaszkodom a Te fordításaidhoz!!!!!!!! :lol: :lol:
Szerintem ha pl. Stani is olyan ügyesen fordítja a dalokat, mint te akkor megérdemelné, hogy azt is felted, megnézhessük mi is. A másik a tied azért kellene szerintem, hogy akit tökre nem érdekelnek ezek a dalok, vagy az hogy miket fordítunk, és néha ide is belecsöppen, akkor hagy lássa, hogy milyen nehéz dolog egy nyers fordításból rímeket faragni, és a dallammal összevetve, látni a munkádat, és úgy érezni, mintha a szöveget is te írtad volna hozzá.
Értesz engem, vagy nagy hülyeséget írok? :wink:
Szia Stratos!
Köszi a tájékoztatást. Örülök, hogy nem Tamta megy :lol: :lol: . Nekem a két fiú tetszett, bár Dantis egy orrhosszal jobban.
Sajnálom Stratos, én ragaszkodom a Te fordításaidhoz!!!!!!!! :lol: :lol:
Szerintem ha pl. Stani is olyan ügyesen fordítja a dalokat, mint te akkor megérdemelné, hogy azt is felted, megnézhessük mi is. A másik a tied azért kellene szerintem, hogy akit tökre nem érdekelnek ezek a dalok, vagy az hogy miket fordítunk, és néha ide is belecsöppen, akkor hagy lássa, hogy milyen nehéz dolog egy nyers fordításból rímeket faragni, és a dallammal összevetve, látni a munkádat, és úgy érezni, mintha a szöveget is te írtad volna hozzá.
Értesz engem, vagy nagy hülyeséget írok? :wink:
