Stratos, a vidám nótákhoz többnyire Te értesz, úgyhogy gyorsan hoztam is egyet...
Panos Kalidis: Eho giorti
Éχω γιορτή / Ünneplek!
Σήμερα δεν μένω στο σπίτι
σήμερα θα βγω μέχρι αργά
σήμερα θα βάλω στην νύχτα φωτιά
Νιώθω πως στην γη δεν πατάω
νιώθω πως στα αστέρια έχω πάει
όλοι εδώ το πάρτυ τώρα...ξεκινάει
Ma éjjel nem maradok otthon,
Végre kimozdulok egy kicsit!
Ma éjjel az éjszakát a tűz közé dobom,
Úgy érzem, többé már a földre sem lépek én,
Inkább elmegyek egészen a csillagokig,
Ha már mindenki itt van, kezdődhet a party!
Την μουσική βάλε στο τέρμα
κι άλλο ένα γύρο από ό,τι πίνουμε κέρνα
έχω γιορτή γιατί έχω εσένα
και ζωντανεύουν τα όνειρα μου ένα ένα.... (X2)
Játszd még hangosabban a zenét,
Adj még egy kört abból, amit iszom,
Mert ma megünneplem, hogy itt vagy vélem, megint,
S hogy álmaimat egytől egyig - végre - megvalósítom! (X2)
Σήμερα δεν κάθομαι μέσα
σήμερα παρέα θα βρω
σήμερα δεν πρόκειται να κοιμηθώ
σήμερα κάνεις δεν με πιάνει
σήμερα θα γίνει χαμός
σήμερα δηλώνω για 'σένα τρελός..
Ma éjjel biz', nem maradok otthon,
A barátaim körében végre kimozdulok én,
Semmi esély arra, hogy ma még elalszom,
És nem aggódom máma, tudd meg, senkiért!
A mai napot, azt hiszem, kellően vaddá teszem,
Mert ma végre odaadom magam Néked - teljesen!
Stratos, a vidám nótákhoz többnyire Te értesz, úgyhogy gyorsan hoztam is egyet...
Panos Kalidis: Eho giorti
Éχω γιορτή / Ünneplek!
Σήμερα δεν μένω στο σπίτι
σήμερα θα βγω μέχρι αργά
σήμερα θα βάλω στην νύχτα φωτιά
Νιώθω πως στην γη δεν πατάω
νιώθω πως στα αστέρια έχω πάει
όλοι εδώ το πάρτυ τώρα...ξεκινάει
Ma éjjel nem maradok otthon,
Végre kimozdulok egy kicsit!
Ma éjjel az éjszakát a tűz közé dobom,
Úgy érzem, többé már a földre sem lépek én,
Inkább elmegyek egészen a csillagokig,
Ha már mindenki itt van, kezdődhet a party!
Την μουσική βάλε στο τέρμα
κι άλλο ένα γύρο από ό,τι πίνουμε κέρνα
έχω γιορτή γιατί έχω εσένα
και ζωντανεύουν τα όνειρα μου ένα ένα.... (X2)
Játszd még hangosabban a zenét,
Adj még egy kört abból, amit iszom,
Mert ma megünneplem, hogy itt vagy vélem, megint,
S hogy álmaimat egytől egyig - végre - megvalósítom! (X2)
Σήμερα δεν κάθομαι μέσα
σήμερα παρέα θα βρω
σήμερα δεν πρόκειται να κοιμηθώ
σήμερα κάνεις δεν με πιάνει
σήμερα θα γίνει χαμός
σήμερα δηλώνω για 'σένα τρελός..
Ma éjjel biz', nem maradok otthon,
A barátaim körében végre kimozdulok én,
Semmi esély arra, hogy ma még elalszom,
És nem aggódom máma, tudd meg, senkiért!
A mai napot, azt hiszem, kellően vaddá teszem,
Mert ma végre odaadom magam Néked - teljesen!
#214583Stratos 2014-03-28
Leonidas Velis: Agapi olo zilia - 1987
Αγάπη όλο ζήλεια / Féltékenységgel teli szerelem
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Χρήστος Νικολόπουλος
1. Λεωνίδας Βελής
2. Νάντια Καραγιάννη
Δεν είμαι ικανός για να σε σώσω
Δεν είμαι ικανός για να σωθώ.
Καμιά φορά μπορεί να σε σκοτώσω
για να βρω αφορμή να σκοτωθώ.
Δεν είμαι ικανός για να σε σώσω
Δεν είμαι ικανός για να σωθώ.
Én nem vagyok képes megmenteni téged,
Arra sem vagyok képes, hogy megmeneküljek.
Lehet, hogy egyszer, meg is öllek majdan,
Hogy okot találjak, s megöljem magam.
Én nem vagyok képes megmenteni téged,
Arra sem vagyok képes, hogy megmeneküljek.
Αγάπη όλο ζήλια κι όλο κλάμα.
Αγάπη που δε γνώρισε χαρά.
Κι οι δυο μας θεατρίνοι σ’ ένα δράμα
που κάποτε θα γίνει συμφορά.
Oh, szerelem, teli vagy sírással és féltékenységgel.
Oh szerelem, mely sosem ismertél örömet!
Egy drámában vagyunk színészek, szereplők ketten,
Mi egyszer isteni csapással végződhet.
Δεν είν’ αυτή ζωή, δεν είν’ αγάπη.
Είναι μια μάχη δίχως νικητή.
Είναι φιλί με πόνο και με δάκρυ.
Είναι βροχή που πνίγει τη γιορτή.
Δεν είν’ αυτή ζωή, δεν είν’ αγάπη.
Είναι μια μάχη δίχως νικητή.
Ez nem lehet: élet! Ez nem lehet: szerelem!
Inkább egy olyan harc, melyben nincsenek győztesek!
Olyan csók ez, mely fájdalmas és teli van a könnyekkel.
Olyan zivatar ez, mi megfojtja az ünnepet.
Ez nem lehet: élet! Ez nem lehet: szerelem!
Inkább csak harc, melyben nincsenek győztesek!
Αγάπη όλο ζήλια κι όλο κλάμα.
Αγάπη που δε γνώρισε χαρά.
Κι οι δυο μας θεατρίνοι σ’ ένα δράμα
που κάποτε θα γίνει συμφορά.
Oh, szerelem, teli vagy sírással és féltékenységgel.
Oh szerelem, mely sosem ismertél örömet!
Egy dráma szereplői vagyunk mi ketten,
Ami valamikor majd, isteni csapással végződhet...
Leonidas Velis: Agapi olo zilia - 1987
Αγάπη όλο ζήλεια / Féltékenységgel teli szerelem
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Χρήστος Νικολόπουλος
1. Λεωνίδας Βελής
2. Νάντια Καραγιάννη
Δεν είμαι ικανός για να σε σώσω
Δεν είμαι ικανός για να σωθώ.
Καμιά φορά μπορεί να σε σκοτώσω
για να βρω αφορμή να σκοτωθώ.
Δεν είμαι ικανός για να σε σώσω
Δεν είμαι ικανός για να σωθώ.
Én nem vagyok képes megmenteni téged,
Arra sem vagyok képes, hogy megmeneküljek.
Lehet, hogy egyszer, meg is öllek majdan,
Hogy okot találjak, s megöljem magam.
Én nem vagyok képes megmenteni téged,
Arra sem vagyok képes, hogy megmeneküljek.
Αγάπη όλο ζήλια κι όλο κλάμα.
Αγάπη που δε γνώρισε χαρά.
Κι οι δυο μας θεατρίνοι σ’ ένα δράμα
που κάποτε θα γίνει συμφορά.
Oh, szerelem, teli vagy sírással és féltékenységgel.
Oh szerelem, mely sosem ismertél örömet!
Egy drámában vagyunk színészek, szereplők ketten,
Mi egyszer isteni csapással végződhet.
Δεν είν’ αυτή ζωή, δεν είν’ αγάπη.
Είναι μια μάχη δίχως νικητή.
Είναι φιλί με πόνο και με δάκρυ.
Είναι βροχή που πνίγει τη γιορτή.
Δεν είν’ αυτή ζωή, δεν είν’ αγάπη.
Είναι μια μάχη δίχως νικητή.
Ez nem lehet: élet! Ez nem lehet: szerelem!
Inkább egy olyan harc, melyben nincsenek győztesek!
Olyan csók ez, mely fájdalmas és teli van a könnyekkel.
Olyan zivatar ez, mi megfojtja az ünnepet.
Ez nem lehet: élet! Ez nem lehet: szerelem!
Inkább csak harc, melyben nincsenek győztesek!
Αγάπη όλο ζήλια κι όλο κλάμα.
Αγάπη που δε γνώρισε χαρά.
Κι οι δυο μας θεατρίνοι σ’ ένα δράμα
που κάποτε θα γίνει συμφορά.
Oh, szerelem, teli vagy sírással és féltékenységgel.
Oh szerelem, mely sosem ismertél örömet!
Egy dráma szereplői vagyunk mi ketten,
Ami valamikor majd, isteni csapással végződhet...
#214581Stratos 2014-03-28
Az Arion rádióban hallottam meg a régen hallott énekes hangját, aki legalább olyan tehetséggel
és hanggal megáldott, mint - nagy kedvencem - az őserővel rendelkező Stelios Kazantzidis.
Leonidas Velis-ről van szó, aki anno a televizóban képletesen átvette a stafétabotot Steliostól.
És együtt beszélgettek a kesernyés, szerencsétlen, vissza nem hozható, át nem írható múltról,
és az eljövendőkről, amik talán reménytelibbek lesznek...
Link:
Velis Leonidas: Me to stoma gemato filia - 1987 (bouzouki: Nikolopoulos )
Με το στόμα γεμάτο φιλιά / Ajkaiddal, és csókokkal telve
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Χρήστος Νικολόπουλος
1. Λεωνίδας Βελής Φωνητικά: Νάντια Καραγιάννη
2. Βασίλης Ανεμογιός
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
κατεβαίνεις δυο δυο τα σκαλιά
και σφυρίζεις με τ’ άλλα πουλιά
'καλημέρα'.
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
ανθισμένη σαν τη μυγδαλιά
ξαναχτίζεις καινούργια φωλιά
στον αγέρα.
Ajkaiddal, és csókokkal telve
kettesével futsz a lépcsőkön lefele
s a többi madárral fütyülsz, énekelve :
'Jó napot, jó reggelt!'.
Ajkaiddal, és telve csókokkal
kivirulva, mint a mandulafa
új fészket építesz újra
fenn a levegőben, a magasban.
Και το βράδυ, το βραδάκι
είσαι σπίρτο που ανάβει φωτιά
και με καίει σαν κλαδάκι
ως το χάραμα, μες στη νυχτιά.
És este, mikor az összes fény kihuny
A gyufa Te magad vagy; mi engem lángra gyújt,
és úgy megéget, elemészt, mint gallyacskákat
amíg el nem jő a pirkadat, az éjszakában.
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
ανεβαίνεις δυο δυο τα σκαλιά,
ανεμίζεις τα μαύρα μαλλιά
και μεθάω.
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
με τυλίγεις με μοσχοβολιά
και σε πίνω γουλιά τη γουλιά
και πετάω.
Ajkaiddal, és csókokkal telve
kettesével futsz a lépcsőkön lefele
fekete hajad is hullámzik, lebben
s ez megrészegít engem.
Ajkaiddal, és telve csókokkal,
körül ölelsz az illatoddal
és én kortyolva iszlak magamba
s repülök, szállok a magasba.
Και το βράδυ, το βραδάκι
είσαι σπίρτο που ανάβει φωτιά
και με καίει σαν κλαδάκι
ως το χάραμα, μες στη νυχτιά.
És este, mikor az összes fény kihuny
A gyufa Te magad vagy; mi engem lángra gyújt,
és úgy megéget, elemészt, mint gallyacskákat
amíg el nem jő a pirkadat, az éjszakában.
Az Arion rádióban hallottam meg a régen hallott énekes hangját, aki legalább olyan tehetséggel
és hanggal megáldott, mint - nagy kedvencem - az őserővel rendelkező Stelios Kazantzidis.
Leonidas Velis-ről van szó, aki anno a televizóban képletesen átvette a stafétabotot Steliostól.
És együtt beszélgettek a kesernyés, szerencsétlen, vissza nem hozható, át nem írható múltról,
és az eljövendőkről, amik talán reménytelibbek lesznek...
Link:
Velis Leonidas: Me to stoma gemato filia - 1987 (bouzouki: Nikolopoulos )
Με το στόμα γεμάτο φιλιά / Ajkaiddal, és csókokkal telve
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Χρήστος Νικολόπουλος
1. Λεωνίδας Βελής Φωνητικά: Νάντια Καραγιάννη
2. Βασίλης Ανεμογιός
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
κατεβαίνεις δυο δυο τα σκαλιά
και σφυρίζεις με τ’ άλλα πουλιά
'καλημέρα'.
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
ανθισμένη σαν τη μυγδαλιά
ξαναχτίζεις καινούργια φωλιά
στον αγέρα.
Ajkaiddal, és csókokkal telve
kettesével futsz a lépcsőkön lefele
s a többi madárral fütyülsz, énekelve :
'Jó napot, jó reggelt!'.
Ajkaiddal, és telve csókokkal
kivirulva, mint a mandulafa
új fészket építesz újra
fenn a levegőben, a magasban.
Και το βράδυ, το βραδάκι
είσαι σπίρτο που ανάβει φωτιά
και με καίει σαν κλαδάκι
ως το χάραμα, μες στη νυχτιά.
És este, mikor az összes fény kihuny
A gyufa Te magad vagy; mi engem lángra gyújt,
és úgy megéget, elemészt, mint gallyacskákat
amíg el nem jő a pirkadat, az éjszakában.
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
ανεβαίνεις δυο δυο τα σκαλιά,
ανεμίζεις τα μαύρα μαλλιά
και μεθάω.
Με το στόμα γεμάτο φιλιά
με τυλίγεις με μοσχοβολιά
και σε πίνω γουλιά τη γουλιά
και πετάω.
Ajkaiddal, és csókokkal telve
kettesével futsz a lépcsőkön lefele
fekete hajad is hullámzik, lebben
s ez megrészegít engem.
Ajkaiddal, és telve csókokkal,
körül ölelsz az illatoddal
és én kortyolva iszlak magamba
s repülök, szállok a magasba.
Και το βράδυ, το βραδάκι
είσαι σπίρτο που ανάβει φωτιά
και με καίει σαν κλαδάκι
ως το χάραμα, μες στη νυχτιά.
És este, mikor az összes fény kihuny
A gyufa Te magad vagy; mi engem lángra gyújt,
és úgy megéget, elemészt, mint gallyacskákat
amíg el nem jő a pirkadat, az éjszakában.
#214508hellemaxi 2014-03-25
Ha esetleg valakinek lenne kedve szöszölni vele... Nekem csak egy gyors Google-fajta - pontatlan - ellenőrzésre futotta...
Petros Imvrios - Poses Thalasses
Πόσες θάλασσες / Még hány tengert?
Ζω με τις δικές σου προσευχές,
έχω φυλαχτό ένα σου χάδι,
ζω και τις πιο δύσκολες στιγμές
ψάχνω να σε βρω μες στο σκοτάδι.
A nékem ígért tetteiddel - ott, belül rejtve - élek,
Féltett kincsként vigyázva érintésed
Ám, a legnehezebb percekben is, mik engem kísérnek
Ott, a sötétben is folyvást kutatlak, hátha Rád találok - tényleg...
Πόσες θάλασσες, μάτια μου, άλλαξες,
είδα κι έπαθα να φτάσω,
πόσα πέλαγα βράδια πέρναγα
για να 'ρθω να σ' αγκαλιάσω.
Hány tengert kéne még átúsznom, Kedvesem,
Hogy végre elém kerülj, s újra nálam lehess?
Hány éjszakámba telne túljutnom e megannyi tengeren,
Ahhoz, hogy átölelj végre, jöjj, és azt mondd, szeretsz?
Πως αλλάζουν όλα ξαφνικά,
γίνονται απρόσωπες οι νύχτες,
ποιος να συμπληρώσει τα κενά
απ' του χωρισμού τις καληνύχτες.
Egy szempillantás alatt hogyan is változott meg minden,
Hisz még az éjszakák is oly sivárrá váltak,
Ki lesz majd, ki e hatalmas űrt kitölti, ott, a szívben,
Mit azóta okoztál, mióta átadtam magam az utolsó 'Viszlát!'-nak...?
Ha esetleg valakinek lenne kedve szöszölni vele... Nekem csak egy gyors Google-fajta - pontatlan - ellenőrzésre futotta...
Petros Imvrios - Poses Thalasses
Πόσες θάλασσες / Még hány tengert?
Ζω με τις δικές σου προσευχές,
έχω φυλαχτό ένα σου χάδι,
ζω και τις πιο δύσκολες στιγμές
ψάχνω να σε βρω μες στο σκοτάδι.
A nékem ígért tetteiddel - ott, belül rejtve - élek,
Féltett kincsként vigyázva érintésed
Ám, a legnehezebb percekben is, mik engem kísérnek
Ott, a sötétben is folyvást kutatlak, hátha Rád találok - tényleg...
Πόσες θάλασσες, μάτια μου, άλλαξες,
είδα κι έπαθα να φτάσω,
πόσα πέλαγα βράδια πέρναγα
για να 'ρθω να σ' αγκαλιάσω.
Hány tengert kéne még átúsznom, Kedvesem,
Hogy végre elém kerülj, s újra nálam lehess?
Hány éjszakámba telne túljutnom e megannyi tengeren,
Ahhoz, hogy átölelj végre, jöjj, és azt mondd, szeretsz?
Πως αλλάζουν όλα ξαφνικά,
γίνονται απρόσωπες οι νύχτες,
ποιος να συμπληρώσει τα κενά
απ' του χωρισμού τις καληνύχτες.
Egy szempillantás alatt hogyan is változott meg minden,
Hisz még az éjszakák is oly sivárrá váltak,
Ki lesz majd, ki e hatalmas űrt kitölti, ott, a szívben,
Mit azóta okoztál, mióta átadtam magam az utolsó 'Viszlát!'-nak...?
#214429Stratos 2014-03-23
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Látod, Maxi...
...mindig születnek új hangok, amiket érdemes meghallgatni, megélni!
:)
Nikos Baliakos / Mpaliakos: Eleni
Ελένη / Eleni
Νίκος Μπαλιάκος
Μουσική-Στίχοι: Νίκος Μπαλιάκος
Ενορχήστρωση: Nικόλας Μαυρέσης
Φωνητικά: Έλενα Γιαννακού
Kιθάρα: Xρίστος Πικριδάς
Μετρήσανε οι μοίρες μου τα λάθη που'χω κάνει
κι ήρθαν και με τιμώρησαν μια νύχτα με φεγγάρι
Sorsom számvevői leszámolták a vétkeimet amiket elkövettem
s eljöttek - egy holdfényes éjszakán -, és megbüntettek engem
Παλιές φωτογραφίες σου στα χέρια μου κολλάνε
και τα μικρά μου κύτταρα ακόμα σ'αγαπάνε
Agyonkoptatott régi fényképeid a kezeimhez tapadnak
és érzem a legkissebb sejtjeimen is még: Téged imádanak
Σου μοιάζει η νύχτα και πονώ κάθε που θα νυχτώνει
εσένα πάντα θα κοιτώ ώσπου να ξημερώνει
Hasonlít hozzád az éj, és rám tör a bú, szenvedek, ha bealkonyul
S amíg föl nem virrad, szemem folyton Téged néz, Téged bámul
Ελένη σαν φθινόπωρο, σαν πέπλο της σκιάς μου
σαν αηδόνι τραγουδάς τη σπίθα της χαράς μου
Eleni, olyan vagy, mint az ősz, mint árnyékomnak leple
dalolsz, mint a csalogány - örömöm szikráját megénekelve
Ελένη σαν τους στίχους μου που πάντα σε στολίζουν
για ένα πουκάμισο αδειανό πονάν και συνεχίζουν
Eleni, mint a verssoraim, amik örökké rólad zengenek
Egy üres ing miatt búsulnak, és folytatják ezerrel…
Ελένη σαν την μυρωδιά σαν κρύου νερού σταγόνα
σαν ανθισμένη αμυγδαλιά στα μέσα του χειμώνα
Eleni, mint az illat, mint a hideg víznek cseppje
Mint virágzó mandulafa, a tél közepén meredve
Σου μοιάζει η νύχτα και πονώ κάθε που θα νυχτώνει
εσένα πάντα θα κοιτώ ώσπου να ξημερώνει
Hasonlít hozzád az éj, és rám tör a bú, szenvedek, ha bealkonyul
S amíg föl nem virrad, szemem folyton Téged néz, Téged bámul
Ελένη σαν την μυρωδιά σαν κρύου νερού σταγόνα
σαν ανθισμένη αμυγδαλιά στα μέσα του χειμώνα
Eleni, akár az illat, olyan vagy!. Hideg víz cseppje, mint a jég
Mint virágzó mandulafa, dermedten állva a tél közepén
További linkek:
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Látod, Maxi...
...mindig születnek új hangok, amiket érdemes meghallgatni, megélni!
:)
Nikos Baliakos / Mpaliakos: Eleni
Ελένη / Eleni
Νίκος Μπαλιάκος
Μουσική-Στίχοι: Νίκος Μπαλιάκος
Ενορχήστρωση: Nικόλας Μαυρέσης
Φωνητικά: Έλενα Γιαννακού
Kιθάρα: Xρίστος Πικριδάς
Μετρήσανε οι μοίρες μου τα λάθη που'χω κάνει
κι ήρθαν και με τιμώρησαν μια νύχτα με φεγγάρι
Sorsom számvevői leszámolták a vétkeimet amiket elkövettem
s eljöttek - egy holdfényes éjszakán -, és megbüntettek engem
Παλιές φωτογραφίες σου στα χέρια μου κολλάνε
και τα μικρά μου κύτταρα ακόμα σ'αγαπάνε
Agyonkoptatott régi fényképeid a kezeimhez tapadnak
és érzem a legkissebb sejtjeimen is még: Téged imádanak
Σου μοιάζει η νύχτα και πονώ κάθε που θα νυχτώνει
εσένα πάντα θα κοιτώ ώσπου να ξημερώνει
Hasonlít hozzád az éj, és rám tör a bú, szenvedek, ha bealkonyul
S amíg föl nem virrad, szemem folyton Téged néz, Téged bámul
Ελένη σαν φθινόπωρο, σαν πέπλο της σκιάς μου
σαν αηδόνι τραγουδάς τη σπίθα της χαράς μου
Eleni, olyan vagy, mint az ősz, mint árnyékomnak leple
dalolsz, mint a csalogány - örömöm szikráját megénekelve
Ελένη σαν τους στίχους μου που πάντα σε στολίζουν
για ένα πουκάμισο αδειανό πονάν και συνεχίζουν
Eleni, mint a verssoraim, amik örökké rólad zengenek
Egy üres ing miatt búsulnak, és folytatják ezerrel…
Ελένη σαν την μυρωδιά σαν κρύου νερού σταγόνα
σαν ανθισμένη αμυγδαλιά στα μέσα του χειμώνα
Eleni, mint az illat, mint a hideg víznek cseppje
Mint virágzó mandulafa, a tél közepén meredve
Σου μοιάζει η νύχτα και πονώ κάθε που θα νυχτώνει
εσένα πάντα θα κοιτώ ώσπου να ξημερώνει
Hasonlít hozzád az éj, és rám tör a bú, szenvedek, ha bealkonyul
S amíg föl nem virrad, szemem folyton Téged néz, Téged bámul
Ελένη σαν την μυρωδιά σαν κρύου νερού σταγόνα
σαν ανθισμένη αμυγδαλιά στα μέσα του χειμώνα
Eleni, akár az illat, olyan vagy!. Hideg víz cseppje, mint a jég
Mint virágzó mandulafa, dermedten állva a tél közepén
További linkek:
#214375Stratos 2014-03-21
Sikerült hallás útján leírnom a szöveget, szívből köszönöm egy jóbarátom segítségét is,
aki arra is rávilágított, hogy a junta ( az ezredesek uralma ) idején sokan kábítószereztek
(még a börtönökben is!) és , hogy ez a dal a kábítószer ellen szól
(én naív, azt hittem, ez egy szimpla politikai dal a rémuralom ellen) :)
Ráadásul, minden 'rebetisz' kábitószerezett... Még a börtönben is - nagyon!
És még a 'mpaglamas' is (a buzukihoz hasonló, annál sokkal kisebb hangszer a baglama)
azért olyan kicsi, hogy jobban eldughassák!
Γιώργος Ελευθεριάδης: Μetrithikame
Μετρήθηκαμε / Összeszámoltuk magunkat
Γιώργος Ελευθεριάδης
Μετρήθηκαμε χθες βράδυ, και δεν έλειπε κανένας
Μετρήθηκαμε κι απόψε, κι απ’ το μέτρο λείπει ένας
Ααχαααχααα
Tegnap este összeszámoltuk magunkat, és senki nem hiányzott
Megszámoltuk magunkat ma is, és egyikünk hiányzik a létszámból
Aahhaaa
Λείπει ένα παλικάρι, χάθηκε ένας αδελφός
Χάθηκε ένας σύντροφος μας, ένας φίλος καρδιακός
Ένας φίλος καρδιακός
Egy fiú hiányzik, egy testvérünk veszett el
Egy elvtársunk veszett oda, egy jószívű barát
Egy igaz, szívbéli jóbarát
Αύριο το βράδυ πάλι, που θα ξανάμετρηθούμε
Για εκδίκηση μεγάλη όλοι μας θα ορκιστούμε
Ααχαααχααα
Holnap este újra, amikor ismét ösze számoljuk magunkat
Egy nagy bosszúra esküszünk majd mindannyian
Aachaaachaaa
Λείπει ένα παλικάρι, χάθηκε ένας αδελφός
Χάθηκε ένας σύντροφος μας, ένας φίλος καρδιακός
Ένας φίλος καρδιακός / x2
Egy fiú hiányzik, egy testvérünk veszett el
Egy elvtársunk veszett oda, egy jószívű barát
Egy igaz, szívbéli jóbarát / x2
Sikerült hallás útján leírnom a szöveget, szívből köszönöm egy jóbarátom segítségét is,
aki arra is rávilágított, hogy a junta ( az ezredesek uralma ) idején sokan kábítószereztek
(még a börtönökben is!) és , hogy ez a dal a kábítószer ellen szól
(én naív, azt hittem, ez egy szimpla politikai dal a rémuralom ellen) :)
Ráadásul, minden 'rebetisz' kábitószerezett... Még a börtönben is - nagyon!
És még a 'mpaglamas' is (a buzukihoz hasonló, annál sokkal kisebb hangszer a baglama)
azért olyan kicsi, hogy jobban eldughassák!
Γιώργος Ελευθεριάδης: Μetrithikame
Μετρήθηκαμε / Összeszámoltuk magunkat
Γιώργος Ελευθεριάδης
Μετρήθηκαμε χθες βράδυ, και δεν έλειπε κανένας
Μετρήθηκαμε κι απόψε, κι απ’ το μέτρο λείπει ένας
Ααχαααχααα
Tegnap este összeszámoltuk magunkat, és senki nem hiányzott
Megszámoltuk magunkat ma is, és egyikünk hiányzik a létszámból
Aahhaaa
Λείπει ένα παλικάρι, χάθηκε ένας αδελφός
Χάθηκε ένας σύντροφος μας, ένας φίλος καρδιακός
Ένας φίλος καρδιακός
Egy fiú hiányzik, egy testvérünk veszett el
Egy elvtársunk veszett oda, egy jószívű barát
Egy igaz, szívbéli jóbarát
Αύριο το βράδυ πάλι, που θα ξανάμετρηθούμε
Για εκδίκηση μεγάλη όλοι μας θα ορκιστούμε
Ααχαααχααα
Holnap este újra, amikor ismét ösze számoljuk magunkat
Egy nagy bosszúra esküszünk majd mindannyian
Aachaaachaaa
Λείπει ένα παλικάρι, χάθηκε ένας αδελφός
Χάθηκε ένας σύντροφος μας, ένας φίλος καρδιακός
Ένας φίλος καρδιακός / x2
Egy fiú hiányzik, egy testvérünk veszett el
Egy elvtársunk veszett oda, egy jószívű barát
Egy igaz, szívbéli jóbarát / x2
#213902hellemaxi 2014-03-05
Korrektúrára 3...
Konstantinos Seretis: Pote Den Eklapses Esi
Ποτέ δεν έκλαψες εσύ / Soha sem sírtál...
Έφυγες και τη ζωή μου
άδεια άφησες ξανά
έφυγες κι απ΄τα ψυχρά σου μάτια
πάγωσε η καρδιά
δεν βρήκα λόγο για να σε κρατήσω
για να πονέσω κι άλλη μια φορά
πήγαινε όπου θέλεις
ζήσε όπως θέλεις
η ζωή σου δεν με αφορά
Elhagytál, s így az életem
Újra sivárrá, üressé változott
Elmentél, s a szemedből áradó, hideg tekintetben
Szívem is - örökké - megfagyott...
Így hát, már nincs okom arra, hogy megtartsalak Téged,
S hogy magam újra a fájdalomnak adjam át
Menj, ahová akarsz,
Hisz vár Rád az élet,
Eztán már nincs gondom Terád...
Ποτέ δεν πόνεσες εσύ
ποτέ δεν έκλαψες εσύ
όλα μόνος τα περνούσα
και το μόνο που ζητούσα
η αγάπη ζωντανή να κρατηθεί
Hisz Neked soha nem fájt semmi sem,
Hát ne is ejts majd könnyeket miattam ezután
Egymagam mentem keresztül mindenen,
S Tőled csak annyit kértem csupán,
Tartsd életben szerelmünk, ha lehet...
Ποτέ δεν πόνεσες εσύ
ποτέ δεν έκλαψες εσύ
ούτε τώρα που η αγάπη
έπεσε στη γη σαν δάκρυ
κι είναι ο δρόμος μας
χωρίς επιστροφή
Neked soha sem fájt semmi,
És nem sírtál miattam, egyetlen egyszer sem,
Még most sem, hogy szerelmünknek ennyi,
Akár, mint egy könnycsepp, a földre essen,
S hogy oda, a közös útra menni
Esélyünk nincs - egy sem...
Έφυγες κι οι ώρες μοιάζουν χρόνος
μεσ΄τη μοναξιά
έφυγες κι ακόμα ένας πόνος
άνοιξε φτερά
και πήρε ότι αγάπησα για πάντα
κακία δεν κρατώ να΄σαι καλά
πήγαινε όπου θέλεις
ζήσε όπως θέλεις
η ζωή σου δεν με αφορά
Elmentél, s most az órák éveknek tűnnek nekem,
Most, hogy a magány temet be teljesen
Elhagytál, s így nincs más, csupán a fájdalom,
Mely utat tör hozzám, kibontott szárnyakon
S mivel még mindig, örökké imádlak,
Minden rossz szándék nélkül kívánom: jól legyél,
Menj, ahová akarsz,
Élj, ahogy kívántad,
Reád eztán gondot nem viselhetek én...
Korrektúrára 3...
Konstantinos Seretis: Pote Den Eklapses Esi
Ποτέ δεν έκλαψες εσύ / Soha sem sírtál...
Έφυγες και τη ζωή μου
άδεια άφησες ξανά
έφυγες κι απ΄τα ψυχρά σου μάτια
πάγωσε η καρδιά
δεν βρήκα λόγο για να σε κρατήσω
για να πονέσω κι άλλη μια φορά
πήγαινε όπου θέλεις
ζήσε όπως θέλεις
η ζωή σου δεν με αφορά
Elhagytál, s így az életem
Újra sivárrá, üressé változott
Elmentél, s a szemedből áradó, hideg tekintetben
Szívem is - örökké - megfagyott...
Így hát, már nincs okom arra, hogy megtartsalak Téged,
S hogy magam újra a fájdalomnak adjam át
Menj, ahová akarsz,
Hisz vár Rád az élet,
Eztán már nincs gondom Terád...
Ποτέ δεν πόνεσες εσύ
ποτέ δεν έκλαψες εσύ
όλα μόνος τα περνούσα
και το μόνο που ζητούσα
η αγάπη ζωντανή να κρατηθεί
Hisz Neked soha nem fájt semmi sem,
Hát ne is ejts majd könnyeket miattam ezután
Egymagam mentem keresztül mindenen,
S Tőled csak annyit kértem csupán,
Tartsd életben szerelmünk, ha lehet...
Ποτέ δεν πόνεσες εσύ
ποτέ δεν έκλαψες εσύ
ούτε τώρα που η αγάπη
έπεσε στη γη σαν δάκρυ
κι είναι ο δρόμος μας
χωρίς επιστροφή
Neked soha sem fájt semmi,
És nem sírtál miattam, egyetlen egyszer sem,
Még most sem, hogy szerelmünknek ennyi,
Akár, mint egy könnycsepp, a földre essen,
S hogy oda, a közös útra menni
Esélyünk nincs - egy sem...
Έφυγες κι οι ώρες μοιάζουν χρόνος
μεσ΄τη μοναξιά
έφυγες κι ακόμα ένας πόνος
άνοιξε φτερά
και πήρε ότι αγάπησα για πάντα
κακία δεν κρατώ να΄σαι καλά
πήγαινε όπου θέλεις
ζήσε όπως θέλεις
η ζωή σου δεν με αφορά
Elmentél, s most az órák éveknek tűnnek nekem,
Most, hogy a magány temet be teljesen
Elhagytál, s így nincs más, csupán a fájdalom,
Mely utat tör hozzám, kibontott szárnyakon
S mivel még mindig, örökké imádlak,
Minden rossz szándék nélkül kívánom: jól legyél,
Menj, ahová akarsz,
Élj, ahogy kívántad,
Reád eztán gondot nem viselhetek én...
#213901hellemaxi 2014-03-05
Korrektúrára 2...
Kostas Karafotis: Thelo Ta Matia Tis Na Ta Ksehaso
Θέλω τα μάτια της να τα ξεχάσω / El akarom feledni a pillantásait...
Βαρέθηκα τα ίδια λόγια να μου λένε
Πως είμαι πάντα το καλύτερο παιδί
Και όταν μένω μόνος μου αναρωτιέμαι
Αν είναι εύκολο ν’ αλλάξεις μια ψυχή
Megfáradtam már, hogy folyton ugyanazon semmi-szavakat mondjam
S hogy az önzetlen úriember mindig csak én vagyok
De mikor egymagamban voltam, olykor - csodálkoztam,
Egy szempillantás alatt minden - hogyan? - Változhatott...
Δε θέλω τίποτα ν’ αλλάξω
Δε θέλω κάτι να σκεφτώ
Θέλω τα μάτια της να τα ξεχάσω
Προτού στ’ αλήθεια τρελαθώ
Tudd: én nem kívánok változtatni semmin,
S nem akarok gondolni sem másra
Csupán az Ő szemeit akarom örökre feledni,
Mielőtt megőrülnék végre - valahára...
Βαρέθηκα ίδια χαστούκια να μου δίνουν
Εμένα που έμαθα να δίνω μια ζωή
Και όταν μένω μόνος μου στοιχηματίζω
Αν είναι εύκολο ν’ αλλάξεις μια ψυχή
Megfáradtam már abban, hogy az élettől folyton ugyanazokat a pofonokat kapom
Én, ki egész életemben nem tettem mást, csak adtam
Így, magányos perceimben mindig megfogadom,
Hogy, ha ily könnyű: mutasd, mi az út! Hadd változhassam...
Korrektúrára 2...
Kostas Karafotis: Thelo Ta Matia Tis Na Ta Ksehaso
Θέλω τα μάτια της να τα ξεχάσω / El akarom feledni a pillantásait...
Βαρέθηκα τα ίδια λόγια να μου λένε
Πως είμαι πάντα το καλύτερο παιδί
Και όταν μένω μόνος μου αναρωτιέμαι
Αν είναι εύκολο ν’ αλλάξεις μια ψυχή
Megfáradtam már, hogy folyton ugyanazon semmi-szavakat mondjam
S hogy az önzetlen úriember mindig csak én vagyok
De mikor egymagamban voltam, olykor - csodálkoztam,
Egy szempillantás alatt minden - hogyan? - Változhatott...
Δε θέλω τίποτα ν’ αλλάξω
Δε θέλω κάτι να σκεφτώ
Θέλω τα μάτια της να τα ξεχάσω
Προτού στ’ αλήθεια τρελαθώ
Tudd: én nem kívánok változtatni semmin,
S nem akarok gondolni sem másra
Csupán az Ő szemeit akarom örökre feledni,
Mielőtt megőrülnék végre - valahára...
Βαρέθηκα ίδια χαστούκια να μου δίνουν
Εμένα που έμαθα να δίνω μια ζωή
Και όταν μένω μόνος μου στοιχηματίζω
Αν είναι εύκολο ν’ αλλάξεις μια ψυχή
Megfáradtam már abban, hogy az élettől folyton ugyanazokat a pofonokat kapom
Én, ki egész életemben nem tettem mást, csak adtam
Így, magányos perceimben mindig megfogadom,
Hogy, ha ily könnyű: mutasd, mi az út! Hadd változhassam...
#213900hellemaxi 2014-03-05
Korrektúrára...
Vasilis Karras: 180 Moires
180 Μοίρες / 180 fokos fordulat...
Για άλλη μια φορά σε μαύρο χάλι
λύση ψάχνω στο άδειο μου μπουκάλι
Μια χαρά για να αγοράσω
πέντε λύπες πλήρωσα με τον εαυτό μου θύμωσα
Ismét megtörtént hát: elhagytál egészen
A megoldást keresve az üres üvegeket nézem
Keresve, mitől majd mindkettőnknek jobb lesz az élet,
Ötszörösen fizettem hát meg a reám vetett mérged!
Αποφάσισα να κάνω λοιπόν μια στροφή 180 μοιρών
είχα φτάσει σε αδιέξοδο πια δεν πήγαινε άλλο δεν ήμουν καλά
Άλλαξα όλη την ζωή μου ξανά σπίτι κινητό μυαλό και καρδιά
πέταξα ότι με ενοχλούσε πολύ και πήρε η μπάλα και σένα μαζί
Ám, úgy döntöttem, eztán 180 fokos fordulatot veszek,
Miután ráeszméltem, tovább így nem mehet
Váltottam tehát: lakást, számot, szívet, emlékeket,
Most, mi régóta fájt - akár egy labdát - eldobom: ég Veled!
Για άλλη μια φορά χαμένος βγήκα
περασμένη απ την ζωή μου η πίκρα
Μα για αυτά που μου συμβαίνουν άλλους δεν κατηγορώ
την ευθύνη αναλαμβάνω εγώ
Jött az idő, mikor ismét vesztessé váltam én,
S nem jutott más nékem, mint a keserűség...
De mindazért, mi vélem történt, nem hibáztatok senkit,
Hisz, a felelősség az enyém: úgy, ahogyan eddig!
Korrektúrára...
Vasilis Karras: 180 Moires
180 Μοίρες / 180 fokos fordulat...
Για άλλη μια φορά σε μαύρο χάλι
λύση ψάχνω στο άδειο μου μπουκάλι
Μια χαρά για να αγοράσω
πέντε λύπες πλήρωσα με τον εαυτό μου θύμωσα
Ismét megtörtént hát: elhagytál egészen
A megoldást keresve az üres üvegeket nézem
Keresve, mitől majd mindkettőnknek jobb lesz az élet,
Ötszörösen fizettem hát meg a reám vetett mérged!
Αποφάσισα να κάνω λοιπόν μια στροφή 180 μοιρών
είχα φτάσει σε αδιέξοδο πια δεν πήγαινε άλλο δεν ήμουν καλά
Άλλαξα όλη την ζωή μου ξανά σπίτι κινητό μυαλό και καρδιά
πέταξα ότι με ενοχλούσε πολύ και πήρε η μπάλα και σένα μαζί
Ám, úgy döntöttem, eztán 180 fokos fordulatot veszek,
Miután ráeszméltem, tovább így nem mehet
Váltottam tehát: lakást, számot, szívet, emlékeket,
Most, mi régóta fájt - akár egy labdát - eldobom: ég Veled!
Για άλλη μια φορά χαμένος βγήκα
περασμένη απ την ζωή μου η πίκρα
Μα για αυτά που μου συμβαίνουν άλλους δεν κατηγορώ
την ευθύνη αναλαμβάνω εγώ
Jött az idő, mikor ismét vesztessé váltam én,
S nem jutott más nékem, mint a keserűség...
De mindazért, mi vélem történt, nem hibáztatok senkit,
Hisz, a felelősség az enyém: úgy, ahogyan eddig!
#213800hellemaxi 2014-03-02
Az idei The Voice Of Greece tehetségkutatóban több, már korábban ismertté vált énekes is feltűnt.
Többek közt Vera Boufi is, aki tudomásom szerint még szintén nem szerepelt itt... Eddig... :)
Vera Boufi: Domatio 22
ΔΩΜΑΤΙΟ 22 / A 22-es szoba...
Δωμάτιο 22
κι εγώ κλειδωμένη εκεί,
κουρτίνες σχισμένες και κρύο,
στενάχωρο σαν φυλακή,
φωνές από γνώριμους ήχους
σα σφαίρες τρυπούν το μυαλό,
μηνύματα αγάπης και μίσους
στους τοίχους με μαύρο στυλό.
A huszonkettedik szobába
Egyedül, egymagam vagyok bezárva
Könnytől áztatott függönyök közt, átütő hidegben
A bánat, a fájdalom önítélt börtönébe vetve
Hangok szólnak hozzám, ismeretlen helyről,
Elmém teljesen kikezdve - az őrülettől
A szerelem, majd a gyűlölet szavait látom
A falakon, fekete tollal írva díszítik sötétült világom
Δωμάτιο 22
Σβησμένα τσίγαρα παντού,
μια αγάπη που γνέφει αντίο
στο σύννεφο αυτό του καπνού.
Στο τζάμι κοιτώ τη μορφή σου
και κάθε λεπτό που περνά
την πρώτη μου νύχτα μαζί σου
θυμάμαι ξανά και ξανά.
A huszonkettes szobában már rég nincsen más,
Csupán kiégett cigaretták borítják e helyet,
Egy elmúlt szerelem, melyre a 'Viszlát!' egy nem várt bólintás...
A füstfelhőben, mely reám tört hirtelen,
Az ablakon át egyre csak árnyékod kémlelem...
S minden egyes elmúló, felsejlő pillanat:
A Tevéled eltöltött legelső éjszaka,
Újra és újra feltör - és itt marad...
Μόνο για σένα τα βράδια να κλαίω,
μόνο για σένα εγώ να υποφέρω.
Σ' ένα δωμάτιο να τριγυρνάω,
να φωνάζω, να βρίζω, να σου λέω σ' αγαπάω.
Mert tudd: csak Érted sírok - így múlik el eztán minden éjszaka,
Csak Érted szenvedek, csak Te fájsz ottan, belül
E szobában ténfergek hát, hiába, céltalan,
Kiáltozva, káromkodva, s egyre csak azt mondva: még mindig szeretlek, szűntelenül!
Μόνο για σένα ό,τι νιώθω ξεχνάω,
μόνο για σένα όταν τις νύχτες μεθάω.
Σ' ένα δωμάτιο κι αυτό ξεχασμένο
στου έρωτα τ' άπειρο σημαδεμένο.
Csak Temiattad felejtem el, amit még Irántad érzek,
Csak Miattad van az is, mikor éjszaka részegre iszom magam,
E szobában lassan tán ezt is feledem majd, végleg,
Itt, hol utánam csak az Irántad érzett, végtelen szeretetem marad...
Δωμάτιο 22
κι εγώ προσπαθώ να σωθώ.
Στον πάτο βουλιάζω σαν πλοίο,
δεν έχει πιο κάτο από 'δω.
Σεντόνια λευκά πεταμένα
στο πάτωμα ένα σωρό,
πατζούρια κλειστά, σφραγιζμένα
που έχουν ν' ανοίξουν καιρό.
A huszonkettes számú szobába zárva
Rémülten, hogy magam mentsem - próbálok úszni az árral,
Mint egy süllyedő hajó, a tenger fenekére hányva
Mélyebbre már tán lehetetlen volna - mindhiába
A tiszta, fehér lapok már rég, ott, a szélnek eresztve,
Ám ott, a padlóra dobva egy halomban, mi utánunk maradt egykoron,
A redőny is lezárva áll, használaton kívülre vetve
Rég nem bámult ki senki az ócska, porlepte ablakon...
Az idei The Voice Of Greece tehetségkutatóban több, már korábban ismertté vált énekes is feltűnt.
Többek közt Vera Boufi is, aki tudomásom szerint még szintén nem szerepelt itt... Eddig... :)
Vera Boufi: Domatio 22
ΔΩΜΑΤΙΟ 22 / A 22-es szoba...
Δωμάτιο 22
κι εγώ κλειδωμένη εκεί,
κουρτίνες σχισμένες και κρύο,
στενάχωρο σαν φυλακή,
φωνές από γνώριμους ήχους
σα σφαίρες τρυπούν το μυαλό,
μηνύματα αγάπης και μίσους
στους τοίχους με μαύρο στυλό.
A huszonkettedik szobába
Egyedül, egymagam vagyok bezárva
Könnytől áztatott függönyök közt, átütő hidegben
A bánat, a fájdalom önítélt börtönébe vetve
Hangok szólnak hozzám, ismeretlen helyről,
Elmém teljesen kikezdve - az őrülettől
A szerelem, majd a gyűlölet szavait látom
A falakon, fekete tollal írva díszítik sötétült világom
Δωμάτιο 22
Σβησμένα τσίγαρα παντού,
μια αγάπη που γνέφει αντίο
στο σύννεφο αυτό του καπνού.
Στο τζάμι κοιτώ τη μορφή σου
και κάθε λεπτό που περνά
την πρώτη μου νύχτα μαζί σου
θυμάμαι ξανά και ξανά.
A huszonkettes szobában már rég nincsen más,
Csupán kiégett cigaretták borítják e helyet,
Egy elmúlt szerelem, melyre a 'Viszlát!' egy nem várt bólintás...
A füstfelhőben, mely reám tört hirtelen,
Az ablakon át egyre csak árnyékod kémlelem...
S minden egyes elmúló, felsejlő pillanat:
A Tevéled eltöltött legelső éjszaka,
Újra és újra feltör - és itt marad...
Μόνο για σένα τα βράδια να κλαίω,
μόνο για σένα εγώ να υποφέρω.
Σ' ένα δωμάτιο να τριγυρνάω,
να φωνάζω, να βρίζω, να σου λέω σ' αγαπάω.
Mert tudd: csak Érted sírok - így múlik el eztán minden éjszaka,
Csak Érted szenvedek, csak Te fájsz ottan, belül
E szobában ténfergek hát, hiába, céltalan,
Kiáltozva, káromkodva, s egyre csak azt mondva: még mindig szeretlek, szűntelenül!
Μόνο για σένα ό,τι νιώθω ξεχνάω,
μόνο για σένα όταν τις νύχτες μεθάω.
Σ' ένα δωμάτιο κι αυτό ξεχασμένο
στου έρωτα τ' άπειρο σημαδεμένο.
Csak Temiattad felejtem el, amit még Irántad érzek,
Csak Miattad van az is, mikor éjszaka részegre iszom magam,
E szobában lassan tán ezt is feledem majd, végleg,
Itt, hol utánam csak az Irántad érzett, végtelen szeretetem marad...
Δωμάτιο 22
κι εγώ προσπαθώ να σωθώ.
Στον πάτο βουλιάζω σαν πλοίο,
δεν έχει πιο κάτο από 'δω.
Σεντόνια λευκά πεταμένα
στο πάτωμα ένα σωρό,
πατζούρια κλειστά, σφραγιζμένα
που έχουν ν' ανοίξουν καιρό.
A huszonkettes számú szobába zárva
Rémülten, hogy magam mentsem - próbálok úszni az árral,
Mint egy süllyedő hajó, a tenger fenekére hányva
Mélyebbre már tán lehetetlen volna - mindhiába
A tiszta, fehér lapok már rég, ott, a szélnek eresztve,
Ám ott, a padlóra dobva egy halomban, mi utánunk maradt egykoron,
A redőny is lezárva áll, használaton kívülre vetve
Rég nem bámult ki senki az ócska, porlepte ablakon...
