Kavafis - Pantelis Theocharidis: Oso Boris
Όσο Μπορείς / Amennyire tudod
Előadó: Pantelis Theocharidis
Zene: Konstantinos Kallias
Hangszerelés - Produkció: Konstantinos Kallias
Műalkotás: Natassa Charalambidi
Zongora – elektromos basszusgitár: Konstantinos Kallias
Hegedű: Victor Zazopoulos
Cselló: Costas Venetikidis – Andreas Grypaios
Furulya: Nafsika Tsara
Nagybőgő: Lakis Tzimkas
Klasszikus gitár - akusztikus: Costas P. Kallias
Ágyúcska: Dora Karagiozaki
Dobok: Alekosz Spanidis
Ütőhangszerek: Kalyvas Nikos
Harmonika: Giannis Sariannidis
Elektromos gitár: Haris Ioannidis - Sotiris Doukas
Mandolin: Giannis Tataridis
Κι αν δεν μπορείς να κάμεις την ζωή σου όπως την θέλεις,
τούτο προσπάθησε τουλάχιστον
όσο μπορείς: μην την εξευτελίζεις
μες στην πολλή συνάφεια του κόσμου,
μες στες πολλές κινήσεις κι ομιλίες.
És ha már nem tudsz az életedből azt csinálni,
amit akarsz, próbáld meg ezt legalább, amennyire tudod:
ne gyalázd meg a túlzsúfolt világi kapcsolatban,
a mindenféle mozgásban, a sok beszédben.
Μην την εξευτελίζεις πηαίνοντάς την,
γυρίζοντας συχνά κ’ εκθέτοντάς την
στων σχέσεων και των συναναστροφών
την καθημερινήν ανοησία,
ώς που να γίνει σα μια ξένη φορτική.
Ne gyalázd meg a hajszolással, a hurcolással,
a meghempergetéssel, érintkezések,
összeröffenések köznapi tébolyában,
míg más se lesz, csak idegen kolonc.
Fordította: Vas István
Kavafis - Pantelis Theocharidis: Oso Boris
Όσο Μπορείς / Amennyire tudod
Előadó: Pantelis Theocharidis
Zene: Konstantinos Kallias
Hangszerelés - Produkció: Konstantinos Kallias
Műalkotás: Natassa Charalambidi
Zongora – elektromos basszusgitár: Konstantinos Kallias
Hegedű: Victor Zazopoulos
Cselló: Costas Venetikidis – Andreas Grypaios
Furulya: Nafsika Tsara
Nagybőgő: Lakis Tzimkas
Klasszikus gitár - akusztikus: Costas P. Kallias
Ágyúcska: Dora Karagiozaki
Dobok: Alekosz Spanidis
Ütőhangszerek: Kalyvas Nikos
Harmonika: Giannis Sariannidis
Elektromos gitár: Haris Ioannidis - Sotiris Doukas
Mandolin: Giannis Tataridis
Κι αν δεν μπορείς να κάμεις την ζωή σου όπως την θέλεις,
τούτο προσπάθησε τουλάχιστον
όσο μπορείς: μην την εξευτελίζεις
μες στην πολλή συνάφεια του κόσμου,
μες στες πολλές κινήσεις κι ομιλίες.
És ha már nem tudsz az életedből azt csinálni,
amit akarsz, próbáld meg ezt legalább, amennyire tudod:
ne gyalázd meg a túlzsúfolt világi kapcsolatban,
a mindenféle mozgásban, a sok beszédben.
Μην την εξευτελίζεις πηαίνοντάς την,
γυρίζοντας συχνά κ’ εκθέτοντάς την
στων σχέσεων και των συναναστροφών
την καθημερινήν ανοησία,
ώς που να γίνει σα μια ξένη φορτική.
Ne gyalázd meg a hajszolással, a hurcolással,
a meghempergetéssel, érintkezések,
összeröffenések köznapi tébolyában,
míg más se lesz, csak idegen kolonc.
Fordította: Vas István
#250308Stratos 2022-04-10
Szeretem összehasonlítgatni a magyar fordítók munkáit! :)
Dimitrisz Horn olvassa fel a verset: A Város
Η Πόλις
( ΔΗΜΗΤΡΗΣ ΧΟΡΝ: )
Είπες· «Θα πάγω σ’ άλλη γη, θα πάγω σ’ άλλη θάλασσα.
Μια πόλις άλλη θα βρεθεί καλλίτερη από αυτή.
Κάθε προσπάθεια μου μια καταδίκη είναι γραφτή·
κ’ είν’ η καρδιά μου — σαν νεκρός — θαμένη.
Ο νους μου ως πότε μες στον μαρασμόν αυτόν θα μένει.
Όπου το μάτι μου γυρίσω, όπου κι αν δω
ερείπια μαύρα της ζωής μου βλέπω εδώ,
που τόσα χρόνια πέρασα και ρήμαξα και χάλασα.»
Καινούριους τόπους δεν θα βρεις, δεν θάβρεις άλλες θάλασσες.
Η πόλις θα σε ακολουθεί. Στους δρόμους θα γυρνάς
τους ίδιους. Και στες γειτονιές τες ίδιες θα γερνάς·
και μες στα ίδια σπίτια αυτά θ’ ασπρίζεις.
Πάντα στην πόλι αυτή θα φθάνεις. Για τα αλλού - μη ελπίζεις -
δεν έχει πλοίο για σε, δεν έχει οδό.
Έτσι που τη ζωή σου ρήμαξες εδώ
στην κώχη τούτη την μικρή, σ’ όλην την γη την χάλασες.
A város
Szóltál: 'Más földre hadd megyek, hadd fürdöm meg
más tengerekben.
Egy másik város csak kerül, mely jobb lesz, mint az itteni,
minden buzgalmam eleve hol már ítélet illeti,
s hol szívem, akár a halott, eltemetve elevenen.
Ó, meddig tengjen még tunyán e hervadásban szellemem?
Bárhová fordul is szemem, akárhol nézzek is körül,
mindenütt csak az életem elhagyott romja feketül,
amelyet annyi éven át züllesztettem és tönkretettem.'
Új földeket ne is remélj, se tájait más tengereknek.
A város elkísér mindenhová. Mindig ugyanazok
az utcák és kerületek látják bolyongó alakod,
a házak is ugyanazok, hol hajad majd őszülni kezd.
Mindig csak e városba érsz. Mást nem találsz, ne is keresd.
Nincsen hajó számodra, nincs út, amely máshová vezet.
Szakasztott úgy, ahogyan itt elzüllesztetted életed,
e kis zugon át az egész földkerekségre tönkretetted.
Fordította: Somlyó György
Maria Farantouri: I Polis
A VÁROS
Azt mondtad: - 'Más országba megyek, másik tengerhez,
és más várost találok, ennél jobbat és szebbet.
Bármit teszek, a sors itt lesújt rám, újra s újra,
szívem megállt s elporlik, mint sírjában a hulla.
Meddig maradjak még itt, s tegyem magam tönkre
e pusztaságban? Szemem hiába tekint körbe:
csak fekete romokat látok, bármerre nézek.
Nincs maradásom többé, felőrölnek az évek.'
Nem találsz majd más tengert, nem találsz más országot.
Ez a város követ csak. Régi utcáit járod
máshol. Aztán megvénülsz az ismert környezetben,
és a házak körötted is azonosak lesznek.
Bárhová mégy, végül csak ideérsz. Ne reménykedj!
Vihet hajó vagy műút: nem visz el innen téged.
Ha a világ egyik kis sarkában megölted
magad, elpusztítottad vele az egész földet.
Fordította: Faludy György
Giorgos Dalaras: I Polis
Szeretem összehasonlítgatni a magyar fordítók munkáit! :)
Dimitrisz Horn olvassa fel a verset: A Város
Η Πόλις
( ΔΗΜΗΤΡΗΣ ΧΟΡΝ: )
Είπες· «Θα πάγω σ’ άλλη γη, θα πάγω σ’ άλλη θάλασσα.
Μια πόλις άλλη θα βρεθεί καλλίτερη από αυτή.
Κάθε προσπάθεια μου μια καταδίκη είναι γραφτή·
κ’ είν’ η καρδιά μου — σαν νεκρός — θαμένη.
Ο νους μου ως πότε μες στον μαρασμόν αυτόν θα μένει.
Όπου το μάτι μου γυρίσω, όπου κι αν δω
ερείπια μαύρα της ζωής μου βλέπω εδώ,
που τόσα χρόνια πέρασα και ρήμαξα και χάλασα.»
Καινούριους τόπους δεν θα βρεις, δεν θάβρεις άλλες θάλασσες.
Η πόλις θα σε ακολουθεί. Στους δρόμους θα γυρνάς
τους ίδιους. Και στες γειτονιές τες ίδιες θα γερνάς·
και μες στα ίδια σπίτια αυτά θ’ ασπρίζεις.
Πάντα στην πόλι αυτή θα φθάνεις. Για τα αλλού - μη ελπίζεις -
δεν έχει πλοίο για σε, δεν έχει οδό.
Έτσι που τη ζωή σου ρήμαξες εδώ
στην κώχη τούτη την μικρή, σ’ όλην την γη την χάλασες.
A város
Szóltál: 'Más földre hadd megyek, hadd fürdöm meg
más tengerekben.
Egy másik város csak kerül, mely jobb lesz, mint az itteni,
minden buzgalmam eleve hol már ítélet illeti,
s hol szívem, akár a halott, eltemetve elevenen.
Ó, meddig tengjen még tunyán e hervadásban szellemem?
Bárhová fordul is szemem, akárhol nézzek is körül,
mindenütt csak az életem elhagyott romja feketül,
amelyet annyi éven át züllesztettem és tönkretettem.'
Új földeket ne is remélj, se tájait más tengereknek.
A város elkísér mindenhová. Mindig ugyanazok
az utcák és kerületek látják bolyongó alakod,
a házak is ugyanazok, hol hajad majd őszülni kezd.
Mindig csak e városba érsz. Mást nem találsz, ne is keresd.
Nincsen hajó számodra, nincs út, amely máshová vezet.
Szakasztott úgy, ahogyan itt elzüllesztetted életed,
e kis zugon át az egész földkerekségre tönkretetted.
Fordította: Somlyó György
Maria Farantouri: I Polis
A VÁROS
Azt mondtad: - 'Más országba megyek, másik tengerhez,
és más várost találok, ennél jobbat és szebbet.
Bármit teszek, a sors itt lesújt rám, újra s újra,
szívem megállt s elporlik, mint sírjában a hulla.
Meddig maradjak még itt, s tegyem magam tönkre
e pusztaságban? Szemem hiába tekint körbe:
csak fekete romokat látok, bármerre nézek.
Nincs maradásom többé, felőrölnek az évek.'
Nem találsz majd más tengert, nem találsz más országot.
Ez a város követ csak. Régi utcáit járod
máshol. Aztán megvénülsz az ismert környezetben,
és a házak körötted is azonosak lesznek.
Bárhová mégy, végül csak ideérsz. Ne reménykedj!
Vihet hajó vagy műút: nem visz el innen téged.
Ha a világ egyik kis sarkában megölted
magad, elpusztítottad vele az egész földet.
Fordította: Faludy György
Giorgos Dalaras: I Polis
#250307Stratos 2022-04-10
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Konstantinos Kallias - Pantelis Theoharidis: Fones
Φωνές / Hangok
Ιδανικές φωνές κι αγαπημένες
εκείνων που πεθάναν, ή εκείνων που είναι
για μας χαμένοι σαν τους πεθαμένους.
Eszményi hangjai, s amiket úgy szerettünk,
azoknak, kik meghaltak, vagy kik nem kevésbé
elvesztek számunkra, mint a halottak.
Κάποτε μες στα όνειρά μας ομιλούνε·
κάποτε μες στην σκέψι τες ακούει το μυαλό.
Néha álmunkban megszólalnak ők,
néha eszünk hallja őket, gondolatunkban.
Και με τον ήχο των για μια στιγμή επιστρέφουν
ήχοι από την πρώτη ποίησι της ζωής μας -
σα μουσική, την νύχτα, μακρυνή, που σβύνει.
S hangjukkal egy-egy percre visszatérnek -
hangok életünk legelső költészetéből -
mint zene éjszaka, nagy messze, elhalón.
Fordította : Somlyó György
Annak, aki szeretne még Kavafisz versfordításokat olvasgatni:
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Konstantinos Kallias - Pantelis Theoharidis: Fones
Φωνές / Hangok
Ιδανικές φωνές κι αγαπημένες
εκείνων που πεθάναν, ή εκείνων που είναι
για μας χαμένοι σαν τους πεθαμένους.
Eszményi hangjai, s amiket úgy szerettünk,
azoknak, kik meghaltak, vagy kik nem kevésbé
elvesztek számunkra, mint a halottak.
Κάποτε μες στα όνειρά μας ομιλούνε·
κάποτε μες στην σκέψι τες ακούει το μυαλό.
Néha álmunkban megszólalnak ők,
néha eszünk hallja őket, gondolatunkban.
Και με τον ήχο των για μια στιγμή επιστρέφουν
ήχοι από την πρώτη ποίησι της ζωής μας -
σα μουσική, την νύχτα, μακρυνή, που σβύνει.
S hangjukkal egy-egy percre visszatérnek -
hangok életünk legelső költészetéből -
mint zene éjszaka, nagy messze, elhalón.
Fordította : Somlyó György
Annak, aki szeretne még Kavafisz versfordításokat olvasgatni:
#250306Stratos 2022-04-10
Nagyon szépen köszönjük a szép dallamot, a megzenésített verset, meg hogy ide illesztetted a fordítását is!
Már elfeledkeztem a fórumról, annyira kihaltak a hozzászólások!
Köszönet, ha újra élesztgeti valaki..! :)
Konstantinos Kallias - Pantelis Theoharidis: Teihi
Τείχη / Falak
Χωρίς περίσκεψιν, χωρίς λύπην, χωρίς αιδώ
μεγάλα κ’ υψηλά τριγύρω μου έκτισαν τείχη.
Kímélet és kegyelem nélkül, szégyentelenül
magasba nyúló, vastag falat raktak körülöttem.
Και κάθομαι και απελπίζομαι τώρα εδώ.
Άλλο δεν σκέπτομαι: τον νουν μου τρώγει αυτή η τύχη·
S most itt ülök, kétségbeesésemben egyedül,
s másra se gondolok, csak ez a végzet jár eszemben:
διότι πράγματα πολλά έξω να κάμω είχον.
A όταν έκτιζαν τα τείχη πώς να μην προσέξω.
Hogy mennyi, mennyi tennivaló várna odakint!
Hogy is nem figyeltem, mikor e falakat rakták e tájon?
Aλλά δεν άκουσα ποτέ κρότον κτιστών ή ήχον.
Aνεπαισθήτως μ’ έκλεισαν από τον κόσμον έξω.
Nem hallottam a pallérok kopácsolásait,
észrevétlenül kifalaztak engem e világból.
Fordította: Somlyó György
Annak, aki szeretne még Kavafisz versfordításokat olvasgatni:
Nagyon szépen köszönjük a szép dallamot, a megzenésített verset, meg hogy ide illesztetted a fordítását is!
Már elfeledkeztem a fórumról, annyira kihaltak a hozzászólások!
Köszönet, ha újra élesztgeti valaki..! :)
Konstantinos Kallias - Pantelis Theoharidis: Teihi
Τείχη / Falak
Χωρίς περίσκεψιν, χωρίς λύπην, χωρίς αιδώ
μεγάλα κ’ υψηλά τριγύρω μου έκτισαν τείχη.
Kímélet és kegyelem nélkül, szégyentelenül
magasba nyúló, vastag falat raktak körülöttem.
Και κάθομαι και απελπίζομαι τώρα εδώ.
Άλλο δεν σκέπτομαι: τον νουν μου τρώγει αυτή η τύχη·
S most itt ülök, kétségbeesésemben egyedül,
s másra se gondolok, csak ez a végzet jár eszemben:
διότι πράγματα πολλά έξω να κάμω είχον.
A όταν έκτιζαν τα τείχη πώς να μην προσέξω.
Hogy mennyi, mennyi tennivaló várna odakint!
Hogy is nem figyeltem, mikor e falakat rakták e tájon?
Aλλά δεν άκουσα ποτέ κρότον κτιστών ή ήχον.
Aνεπαισθήτως μ’ έκλεισαν από τον κόσμον έξω.
Nem hallottam a pallérok kopácsolásait,
észrevétlenül kifalaztak engem e világból.
Fordította: Somlyó György
Annak, aki szeretne még Kavafisz versfordításokat olvasgatni:
#250305JuditRitaI 2022-04-09
Szervusztok! Ezt a dalt 2 okból választottam:
1, nem nekem kell lefordítani...
2, Kaváfisz, Konsztandínosz (Κωνσταντίνος Καβάφης) (1863–1933)
Van egy harmadik is, az énekes. Igazából ez az első...
Η ΠΟΛΙΣ / A Város
Τραγούδι: Παντελής Θεοχαρίδης / Ének: Pandelísz Theoharídisz
Μουσική: Κωνσταντίνος Κάλλιας / Zene: Konsztandínosz Kálliasz
Ποίηση: K. Π. Καβάφης / Vers: K. P. Kaváfisz
Fordította: Képes Géza
Είπες· «Θα πάγω σ’ άλλη γη, θα πάγω σ’ άλλη θάλασσα. / Mondtad: „Más vidékre költözöm, szólít más, messzi tenger.
Μια πόλις άλλη θα βρεθεί καλλίτερη από αυτή. / Akad szebb város is, hol majd kedvemre élek.
Κάθε προσπάθεια μου μια καταδίκη είναι γραφτή· / Bármibe kezdjek itt, már vár is az ítélet
κ’ είν’ η καρδιά μου -σαν νεκρός- θαμένη. / s szívem eltemetve fekszik, mint egy halott.
Ο νους μου ως πότε μες στον μαρασμόν αυτόν θα μένει. / Az agyam zsibbadtan, tompa kínban sajog -
Όπου το μάτι μου γυρίσω, όπου κι αν δω / Nézhetek bárhová, vagy járhatok akárhol,
ερείπια μαύρα της ζωής μου βλέπω εδώ, / mindenütt életem fekete romja vádol:
που τόσα χρόνια πέρασα και ρήμαξα και χάλασα». / éveken át én vertem azt szét s magam égettem el.'
Καινούριους τόπους δεν θα βρεις, δεν θάβρεις άλλες θάλασσες. / Új helyeket nem találsz, nem találsz más tengereket.
Η πόλις θα σε ακολουθεί. Στους δρόμους θα γυρνάς / A város üldözni fog, az utcák, mik rád figyelnek:
τους ίδιους. Και στες γειτονιές τες ίδιες θα γερνάς· / ugyanazok. A régi szomszédok közt öregszel meg:
και μες στα ίδια σπίτια αυτά θ’ ασπρίζεις. / a régi házban, itt lesz hajad fehér.
Πάντα στην πόλι αυτή θα φθάνεις. Για τα αλλού -μη ελπίζεις- / Mindig ebbe a városba érkezel meg. Mást, jobbat ne remélj:
δεν έχει πλοίο για σε, δεν έχει οδό. / számodra nincs hajó, semerre nincs kiút.
Έτσι που τη ζωή σου ρήμαξες εδώ / elnyel mindenestül ez a szűk, vaksi zug,
στην κώχη τούτη την μικρή, σ’ όλην την γη την χάλασες. / hol a világ elől felégettél mindent, ami tied.
Szervusztok! Ezt a dalt 2 okból választottam:
1, nem nekem kell lefordítani...
2, Kaváfisz, Konsztandínosz (Κωνσταντίνος Καβάφης) (1863–1933)
Van egy harmadik is, az énekes. Igazából ez az első...
Η ΠΟΛΙΣ / A Város
Τραγούδι: Παντελής Θεοχαρίδης / Ének: Pandelísz Theoharídisz
Μουσική: Κωνσταντίνος Κάλλιας / Zene: Konsztandínosz Kálliasz
Ποίηση: K. Π. Καβάφης / Vers: K. P. Kaváfisz
Fordította: Képes Géza
Είπες· «Θα πάγω σ’ άλλη γη, θα πάγω σ’ άλλη θάλασσα. / Mondtad: „Más vidékre költözöm, szólít más, messzi tenger.
Μια πόλις άλλη θα βρεθεί καλλίτερη από αυτή. / Akad szebb város is, hol majd kedvemre élek.
Κάθε προσπάθεια μου μια καταδίκη είναι γραφτή· / Bármibe kezdjek itt, már vár is az ítélet
κ’ είν’ η καρδιά μου -σαν νεκρός- θαμένη. / s szívem eltemetve fekszik, mint egy halott.
Ο νους μου ως πότε μες στον μαρασμόν αυτόν θα μένει. / Az agyam zsibbadtan, tompa kínban sajog -
Όπου το μάτι μου γυρίσω, όπου κι αν δω / Nézhetek bárhová, vagy járhatok akárhol,
ερείπια μαύρα της ζωής μου βλέπω εδώ, / mindenütt életem fekete romja vádol:
που τόσα χρόνια πέρασα και ρήμαξα και χάλασα». / éveken át én vertem azt szét s magam égettem el.'
Καινούριους τόπους δεν θα βρεις, δεν θάβρεις άλλες θάλασσες. / Új helyeket nem találsz, nem találsz más tengereket.
Η πόλις θα σε ακολουθεί. Στους δρόμους θα γυρνάς / A város üldözni fog, az utcák, mik rád figyelnek:
τους ίδιους. Και στες γειτονιές τες ίδιες θα γερνάς· / ugyanazok. A régi szomszédok közt öregszel meg:
και μες στα ίδια σπίτια αυτά θ’ ασπρίζεις. / a régi házban, itt lesz hajad fehér.
Πάντα στην πόλι αυτή θα φθάνεις. Για τα αλλού -μη ελπίζεις- / Mindig ebbe a városba érkezel meg. Mást, jobbat ne remélj:
δεν έχει πλοίο για σε, δεν έχει οδό. / számodra nincs hajó, semerre nincs kiút.
Έτσι που τη ζωή σου ρήμαξες εδώ / elnyel mindenestül ez a szűk, vaksi zug,
στην κώχη τούτη την μικρή, σ’ όλην την γη την χάλασες. / hol a világ elől felégettél mindent, ami tied.
#250278JuditRitaI 2021-12-22
Szervusztok! Készüljünk valamivel Karácsonyra! Nem marad el...
Vaszilisz, tudom, nem Mikulás, csak magyarul.
Jó szórakozást!
Rudolf, a vörösorrú szarvas
Ρούντολφ το ελαφάκι / Rudolf, a vörösorrú szarvas
Y4Kids / Y4Kids
Κιθάρα: Κώστας Μιχαλός / Gitár: Kostas Michalos
Τραγούδι: Γιάννης Κότσιρας / Ének: Yiannis Kotsiras
Μουσική: Johnny Marks / Zene: Johnny Marks
Ελληνικοί Στίχοι: Λογοθέτη Μάρθα / Görög szöveg: Martha Logotheti
Ρούντολφ το ελαφάκι / Rudolf, a szarvas
Με καρδούλα ταπεινή / alázatos szívvel.
Σαν πέφτει το βραδάκι / Ahogy leszáll az este,
Έχει μύτη φωτεινή / fényes az orra.
Οι φίλοι του λαμπιόνι / A lámpás barátai
Τον φωνάζουν και γελούν / hívják őt és nevetnek.
Τη μύτη του στο χιόνι / Az orra a hóban
Κρύβει όταν του μιλούν / elbújik, amikor beszélnek hozzá.
Όμως μια Πρωτοχρονιά / De egy Újév napján
Είπε ο Άη Βασίλης / a Mikulás így szólt:
Ρούντολφ είσαι εσύ σοφός / Rudolf, te bölcs vagy,
Έχεις μέσα σου το φως / benned van a fény.
Τα ελάφια στο κοπάδι / A szarvasok a csordában
Χαμηλώσανε τα αφτιά / leengedték a fülüket.
Τώρα απαλή σαν χάδι / Most lágy, mint a simogatás,
Είναι όλων η ματιά / miinden tekintet.
Από τότε και κάθε καινούρια χρόνια / Azóta és minden új évben
Του έλκηθρου πρώτος τράβα τα σχοινιά / az első, aki a szánkó köteleit húzza,
Ο Ρούντολφ οδηγεί / Rudolf, ő vezeti
Τον Άη Βασίλη στη γη / Mikulást a Földre.
Szervusztok! Készüljünk valamivel Karácsonyra! Nem marad el...
Vaszilisz, tudom, nem Mikulás, csak magyarul.
Jó szórakozást!
Rudolf, a vörösorrú szarvas
Ρούντολφ το ελαφάκι / Rudolf, a vörösorrú szarvas
Y4Kids / Y4Kids
Κιθάρα: Κώστας Μιχαλός / Gitár: Kostas Michalos
Τραγούδι: Γιάννης Κότσιρας / Ének: Yiannis Kotsiras
Μουσική: Johnny Marks / Zene: Johnny Marks
Ελληνικοί Στίχοι: Λογοθέτη Μάρθα / Görög szöveg: Martha Logotheti
Ρούντολφ το ελαφάκι / Rudolf, a szarvas
Με καρδούλα ταπεινή / alázatos szívvel.
Σαν πέφτει το βραδάκι / Ahogy leszáll az este,
Έχει μύτη φωτεινή / fényes az orra.
Οι φίλοι του λαμπιόνι / A lámpás barátai
Τον φωνάζουν και γελούν / hívják őt és nevetnek.
Τη μύτη του στο χιόνι / Az orra a hóban
Κρύβει όταν του μιλούν / elbújik, amikor beszélnek hozzá.
Όμως μια Πρωτοχρονιά / De egy Újév napján
Είπε ο Άη Βασίλης / a Mikulás így szólt:
Ρούντολφ είσαι εσύ σοφός / Rudolf, te bölcs vagy,
Έχεις μέσα σου το φως / benned van a fény.
Τα ελάφια στο κοπάδι / A szarvasok a csordában
Χαμηλώσανε τα αφτιά / leengedték a fülüket.
Τώρα απαλή σαν χάδι / Most lágy, mint a simogatás,
Είναι όλων η ματιά / miinden tekintet.
Από τότε και κάθε καινούρια χρόνια / Azóta és minden új évben
Του έλκηθρου πρώτος τράβα τα σχοινιά / az első, aki a szánkó köteleit húzza,
Ο Ρούντολφ οδηγεί / Rudolf, ő vezeti
Τον Άη Βασίλη στη γη / Mikulást a Földre.
#250274Stratos 2021-12-07
Zazopoulos Alekos: Ki ego S'agapo
Κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
Στίχοι: Γιάννης Μαλλιάς / Author: Giannis Mallias
Μουσική: Κώστας Γαλανός / Composer: Konstantinos Galanos
1. Αλέκος Ζαζόπουλος
Associated Performer, Violin: Zisis Kasiaras
Associated Performer, Guitar: Giannis Diamantidis
Associated Performer, Keyboards: Giannis Giouras
Ένα φιλί σου με στέλνει ψηλά / Egyetlen csókod magasba repít engem
πιο ψηλά κι απ' τον ουρανό κι απ' τον ίδιο το θεό. / az égnél is magasabbra, még az istenségen is túl!
Δεν υπερβάλλω αλήθεια σου λέω, / Nem túlzok, mondom neked,
μ' ένα σου χάδι παθαίνω ζημιά / egyetelen cirógatásodtól végem van
και όταν στα μάτια με κοιτάς / És amikor a szemembe nézel
κι όταν μου λες πώς μ' αγαπάς, / és amikor elmondod, hogy szeretsz,
θα πεθάνω αλήθεια σου λέω. / Bele halok majd - az igazat mondom neked!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
εγώ καρδιά μου ως τα σύννεφα πετάω, / Én -drága szívem- egészen a felhőkig repülök,
μ' ένα γλυκό φιλί σου όλα τα ξεχνάω / egyetlen édes csókodtól - mindent feledek!
αμφιβολία να μην έχεις γι' αυτό. / Ne legyen semmi kétséged efelől!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
χωρίς εσένα εγώ δεν ζω, δεν αναπνέω / Nélküled én nem élek, nem lélegzem..!
κι όσο γυρίζει η γη καρδιά μου θα στο λέω, / És amíg a föld forog - szívem -, elmondom neked,
θα σου φωνάζω κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ. / Hozzád kiáltom: Én is, én is szeretlek!
Ένα φιλί σου με στέλνει ψηλά / Egyetlen csókod magasba repít engem
μοιάζει όνειρο αληθινό, έχω λόγο για να ζω. / Egy valóra vált álomnak tűnik, van miért élnem!
Δεν υπερβάλλω αλήθεια σου λέω, / Nem túlzok, igazán mondom neked,
μ' ένα σου χάδι παθαίνω ζημιά / egyetelen cirógatásodtól: végem!
και όταν στα μάτια με κοιτάς / És amikor a szemembe nézel
κι όταν μου λες πώς μ' αγαπάς, / és amikor elmondod, hogy szeretsz,
θα πεθάνω αλήθεια σου λέω. / Bele halok majd - az igazat mondom neked!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
εγώ καρδιά μου ως τα σύννεφα πετάω, / Én -drága szívem- egészen a felhőkig repülök,
μ' ένα γλυκό φιλί σου όλα τα ξεχνάω / egyetlen édes csókodtól - mindent feledek!
αμφιβολία να μην έχεις γι' αυτό. / Ne legyen semmi kétséged efelől!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
χωρίς εσένα εγώ δεν ζω, δεν αναπνέω / Nélküled én nem élek, nem lélegzem..!
κι όσο γυρίζει η γη καρδιά μου θα στο λέω, / És amíg a föld forog - szívem -, elmondom neked,
θα σου φωνάζω κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ. / Hozzád kiáltom: Én is, én is szeretlek!
Egy órás egyveleg:
Zazopoulos Alekos: Ki ego S'agapo
Κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
Στίχοι: Γιάννης Μαλλιάς / Author: Giannis Mallias
Μουσική: Κώστας Γαλανός / Composer: Konstantinos Galanos
1. Αλέκος Ζαζόπουλος
Associated Performer, Violin: Zisis Kasiaras
Associated Performer, Guitar: Giannis Diamantidis
Associated Performer, Keyboards: Giannis Giouras
Ένα φιλί σου με στέλνει ψηλά / Egyetlen csókod magasba repít engem
πιο ψηλά κι απ' τον ουρανό κι απ' τον ίδιο το θεό. / az égnél is magasabbra, még az istenségen is túl!
Δεν υπερβάλλω αλήθεια σου λέω, / Nem túlzok, mondom neked,
μ' ένα σου χάδι παθαίνω ζημιά / egyetelen cirógatásodtól végem van
και όταν στα μάτια με κοιτάς / És amikor a szemembe nézel
κι όταν μου λες πώς μ' αγαπάς, / és amikor elmondod, hogy szeretsz,
θα πεθάνω αλήθεια σου λέω. / Bele halok majd - az igazat mondom neked!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
εγώ καρδιά μου ως τα σύννεφα πετάω, / Én -drága szívem- egészen a felhőkig repülök,
μ' ένα γλυκό φιλί σου όλα τα ξεχνάω / egyetlen édes csókodtól - mindent feledek!
αμφιβολία να μην έχεις γι' αυτό. / Ne legyen semmi kétséged efelől!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
χωρίς εσένα εγώ δεν ζω, δεν αναπνέω / Nélküled én nem élek, nem lélegzem..!
κι όσο γυρίζει η γη καρδιά μου θα στο λέω, / És amíg a föld forog - szívem -, elmondom neked,
θα σου φωνάζω κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ. / Hozzád kiáltom: Én is, én is szeretlek!
Ένα φιλί σου με στέλνει ψηλά / Egyetlen csókod magasba repít engem
μοιάζει όνειρο αληθινό, έχω λόγο για να ζω. / Egy valóra vált álomnak tűnik, van miért élnem!
Δεν υπερβάλλω αλήθεια σου λέω, / Nem túlzok, igazán mondom neked,
μ' ένα σου χάδι παθαίνω ζημιά / egyetelen cirógatásodtól: végem!
και όταν στα μάτια με κοιτάς / És amikor a szemembe nézel
κι όταν μου λες πώς μ' αγαπάς, / és amikor elmondod, hogy szeretsz,
θα πεθάνω αλήθεια σου λέω. / Bele halok majd - az igazat mondom neked!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
εγώ καρδιά μου ως τα σύννεφα πετάω, / Én -drága szívem- egészen a felhőkig repülök,
μ' ένα γλυκό φιλί σου όλα τα ξεχνάω / egyetlen édes csókodtól - mindent feledek!
αμφιβολία να μην έχεις γι' αυτό. / Ne legyen semmi kétséged efelől!
Κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ / Én is, én is szeretlek!
χωρίς εσένα εγώ δεν ζω, δεν αναπνέω / Nélküled én nem élek, nem lélegzem..!
κι όσο γυρίζει η γη καρδιά μου θα στο λέω, / És amíg a föld forog - szívem -, elmondom neked,
θα σου φωνάζω κι εγώ κι εγώ σ' αγαπώ. / Hozzád kiáltom: Én is, én is szeretlek!
Egy órás egyveleg:
#250272Stratos 2021-12-03
:cry: :cry: :cry:
Szomorú aktualitással fordítottam le Jorgosz egyik kedves dalát...
Szomorú, mert 7 hónap késéssel jutott a tudomásomra, hogy a 'MI' Jorgoszunk...
.. a járvány áldozata lett!
:shock: :shock: :shock: :cry: :cry: :cry:
50 évesen, 2021.05.02.-án ment el..
Amíg e fórum él, bizton él tovább emléke is!
:cry: :cry: :cry:
Szomorú aktualitással fordítottam le Jorgosz egyik kedves dalát...
Szomorú, mert 7 hónap késéssel jutott a tudomásomra, hogy a 'MI' Jorgoszunk...
.. a járvány áldozata lett!
:shock: :shock: :shock: :cry: :cry: :cry:
50 évesen, 2021.05.02.-án ment el..
Amíg e fórum él, bizton él tovább emléke is!
#250268Stratos 2021-10-29
Eleonora Zouganeli: Ta Leme
Τα λέμε / 'Viszlát!'
Στίχοι: Sunny Μπαλτζή Dalszöveg: Sunny Baltzi
Μουσική: Gigi d' Alessio Zene: Gigi d 'Alessio
1. Ελεωνόρα Ζουγανέλη 1. Zouganeli Eleonóra
Αγαπημένε, η ζωή / Szerelmem, az élet
κυλάει σαν ποτάμι / Úgy zajlik, mint a folyó
Πίνει απ’ τα δάκρυα βροχή / A könnyek esőjét issza
μα στάζει σε ένα τζάμι / Ám, egy ablak üvegét áztatja
Πες μου τι σημαίνει 'τα λέμε' / Mondd el, mit jelent a 'Viszlát!'
φεύγουν για πάντα οι στιγμές με ότι καίμε / A pillanatok örökre elmúlnak mindazzal, amit elégetünk
Τα λέμε... / 'Viszlát..!'
Τόσο γενική αυτή η φράση / Olyan általános ez a kifejezés!
Ταιριάζει τέλεια στην κρύα σου στάση / Tökéletesen passzol a hideg hozzáállásodhoz
Τα λέμε... / 'Még beszélünk..!/Viszlát..!'
Να αγκαλιαστούμε τελευταία φορά / Öleljük meg egymást utoljára!
Να κλαίμε... / Sírjunk..!
Μπάσταρδε πονάνε οι λέξεις / Te barom, fájnak a szavak
εγώ πεθαίνω και εσύ θέλεις να παίξεις / Meghalok, te pedig játszani akarsz
Τα λέμε! / 'Viszlát..!'
Ποιος σου `χει μάθει να σκοτώνεις με ψέμα / Ki tanított meg hazugsággal ölni?
σκληρούς ανθρώπους να πατάς σαν εμένα / Oly kemény embereket taposni el, mint én?
Χειρότερο και από βρισιά / Rosszabb, még a sértéseknél is!
Τα λέμε... / 'Viszontlátásra..!'
Έπρεπε απλά να πεις / Egyszerűen csak azt kellett volna mondanod:
Αντίο... / Ég veled!
Πόση υποκρισία γλιτώνεις / Mennyi képmutatás elől menekülsz?
Θέλει να έχεις ψυχή να πληγώνεις / Kell, hogy legyen lelked, hogy ily sebet ejthess!
Τα λέμε... / 'Még találkozunk..!'
Είναι της καρδιάς μου απορία / Ez a szívem kérdése
Ανωτερότητα δε θέλω καμία / Nem akarok semmiféle fölényt
Κυλιέμαι... / Elkap az örvény...
Νομίζεις πέφτω χαμηλά μα εγώ / Azt hiszed, magam alá zuhanok, de én
τιμάω το τέλος και νιώθω / Tisztelem a véget és átérzem
Μπάσταρδε πονάνε οι λέξεις / Te barom, fájnak a szavak
Εγώ πεθαίνω και εσύ θέλεις να παίξεις / Meghalok, te pedig játszani akarsz
Τα λέμε! / 'Viszlát..!'
Ποιος σου `χει μάθει να σκοτώνεις με ψέμα / Ki tanított meg hazugsággal ölni?
Σκληρούς ανθρώπους να πατάς σαν εμένα / Oly kemény embereket taposni el, mint én?
Χειρότερο και από βρισιά / Rosszabb, még a sértéseknél is!
Τα λέμε... / 'Viszontlátásra..!'
Έπρεπε απλά να πεις / Egyszerűen csak annyit kellett volna mondanod:
Αντίο, τελειώσαμε, φύγε! / Ég veled, végeztünk, távozz!
Μην τολμήσεις να με βρεις ξανά / Ne merészelj újra megtalálni
Δεν τα λέμε πια ποτέ / Soha többé nem fogjuk egymást 'látni'!
Θέλω μόνο να ξεχάσω / Csak felejteni akarok
Μπάσταρδε πονάνε οι λέξεις / Te barom, fájnak a szavak
Εγώ πεθαίνω και εσύ θέλεις να παίξεις / Meghalok, te pedig játszani akarsz
Τα λέμε! / 'Viszlát..!'
Χειρότερο και από βρισιά / Rosszabb, még a sértéseknél is!
Τα λέμε... / 'Viszlát..!'
Άκου κάτι αληθινό: / Hallgass valami igaait:
Αγάπη μου αντίο, πονάω… / 'Ég veled, szerelmem, fáj nagyon..!
...γαμώτο / ... Basszus! '
Eleonora Zouganeli: Ta Leme
Τα λέμε / 'Viszlát!'
Στίχοι: Sunny Μπαλτζή Dalszöveg: Sunny Baltzi
Μουσική: Gigi d' Alessio Zene: Gigi d 'Alessio
1. Ελεωνόρα Ζουγανέλη 1. Zouganeli Eleonóra
Αγαπημένε, η ζωή / Szerelmem, az élet
κυλάει σαν ποτάμι / Úgy zajlik, mint a folyó
Πίνει απ’ τα δάκρυα βροχή / A könnyek esőjét issza
μα στάζει σε ένα τζάμι / Ám, egy ablak üvegét áztatja
Πες μου τι σημαίνει 'τα λέμε' / Mondd el, mit jelent a 'Viszlát!'
φεύγουν για πάντα οι στιγμές με ότι καίμε / A pillanatok örökre elmúlnak mindazzal, amit elégetünk
Τα λέμε... / 'Viszlát..!'
Τόσο γενική αυτή η φράση / Olyan általános ez a kifejezés!
Ταιριάζει τέλεια στην κρύα σου στάση / Tökéletesen passzol a hideg hozzáállásodhoz
Τα λέμε... / 'Még beszélünk..!/Viszlát..!'
Να αγκαλιαστούμε τελευταία φορά / Öleljük meg egymást utoljára!
Να κλαίμε... / Sírjunk..!
Μπάσταρδε πονάνε οι λέξεις / Te barom, fájnak a szavak
εγώ πεθαίνω και εσύ θέλεις να παίξεις / Meghalok, te pedig játszani akarsz
Τα λέμε! / 'Viszlát..!'
Ποιος σου `χει μάθει να σκοτώνεις με ψέμα / Ki tanított meg hazugsággal ölni?
σκληρούς ανθρώπους να πατάς σαν εμένα / Oly kemény embereket taposni el, mint én?
Χειρότερο και από βρισιά / Rosszabb, még a sértéseknél is!
Τα λέμε... / 'Viszontlátásra..!'
Έπρεπε απλά να πεις / Egyszerűen csak azt kellett volna mondanod:
Αντίο... / Ég veled!
Πόση υποκρισία γλιτώνεις / Mennyi képmutatás elől menekülsz?
Θέλει να έχεις ψυχή να πληγώνεις / Kell, hogy legyen lelked, hogy ily sebet ejthess!
Τα λέμε... / 'Még találkozunk..!'
Είναι της καρδιάς μου απορία / Ez a szívem kérdése
Ανωτερότητα δε θέλω καμία / Nem akarok semmiféle fölényt
Κυλιέμαι... / Elkap az örvény...
Νομίζεις πέφτω χαμηλά μα εγώ / Azt hiszed, magam alá zuhanok, de én
τιμάω το τέλος και νιώθω / Tisztelem a véget és átérzem
Μπάσταρδε πονάνε οι λέξεις / Te barom, fájnak a szavak
Εγώ πεθαίνω και εσύ θέλεις να παίξεις / Meghalok, te pedig játszani akarsz
Τα λέμε! / 'Viszlát..!'
Ποιος σου `χει μάθει να σκοτώνεις με ψέμα / Ki tanított meg hazugsággal ölni?
Σκληρούς ανθρώπους να πατάς σαν εμένα / Oly kemény embereket taposni el, mint én?
Χειρότερο και από βρισιά / Rosszabb, még a sértéseknél is!
Τα λέμε... / 'Viszontlátásra..!'
Έπρεπε απλά να πεις / Egyszerűen csak annyit kellett volna mondanod:
Αντίο, τελειώσαμε, φύγε! / Ég veled, végeztünk, távozz!
Μην τολμήσεις να με βρεις ξανά / Ne merészelj újra megtalálni
Δεν τα λέμε πια ποτέ / Soha többé nem fogjuk egymást 'látni'!
Θέλω μόνο να ξεχάσω / Csak felejteni akarok
Μπάσταρδε πονάνε οι λέξεις / Te barom, fájnak a szavak
Εγώ πεθαίνω και εσύ θέλεις να παίξεις / Meghalok, te pedig játszani akarsz
Τα λέμε! / 'Viszlát..!'
Χειρότερο και από βρισιά / Rosszabb, még a sértéseknél is!
Τα λέμε... / 'Viszlát..!'
Άκου κάτι αληθινό: / Hallgass valami igaait:
Αγάπη μου αντίο, πονάω… / 'Ég veled, szerelmem, fáj nagyon..!
...γαμώτο / ... Basszus! '
#250267Stratos 2021-10-26
Paulina Voulgharaki: Iliahtidha
Ηλιαχτίδα / Napsugár
Τραγούδι: Ηλιαχτίδα
Στίχοι: Παυλίνα Βουλγαράκη
Μουσική: Γιώργος Κυριάκος
Ερμηνευτές: Παυλίνα Βουλγαράκη
Στίχοι: Ηλιαχτίδα - Παυλίνα Βουλγαράκη
Θυμάμαι την πρώτη φορά / Emlékszem az első alkalomra,
μάτια υγρά και βαθιά / szemeid nedvesek és mélyek
σχεδόν σκοτεινά / szinte sötétek.
μα σε είχα διαλέξει / Ám, én téged választottalak!
Πια δε σε ξέρω καλά / Már nem jól ismerlek
κι ήρθε αυτή η φορά / és eljött az az idő,
που λέγαμε από παλιά / amit régóta emlegettünk
'τέλειωσε' είναι η λέξη / „Vége” ez az a szó.
Ηλιαχτίδα, ηλιαχτίδα, / Napsugár, napsugár,
ήθελες κι ήμουν εγώ / amit akartál, ám én váltam
Καταιγίδα, καταιγίδα / Viharrá, viharrá
δεν ήξερα πώς να σ' το πω / Nem tudtam, hogyan mondjam el…
Τότε οι ανάσες φωτιές / Akkor felforrósodott a lélegzetvételünk
γίναν κι εμείς εραστές / szinte tüzelt, s mi szeretők lettünk.
Φτιάξαμε αιώνιες στιγμές, / Örökkévaló pillanatokat alkottunk,
μετά φοβισμένοι / majd félellemmel telítedtünk
Πίναμε απ' τις πληγές / Ittunk a sebeinkből
που έσταξαν τόσες βροχές / amikből hullt megannyi eső
Δύο τυφλές αστραπές / Két elvakított villám,
ξένοι κι ερωτευμένοι / idegenek és szerelmesek
Λες αντίο, πάντα αντίο / Elköszönsz, mindig csak ég veled!
Μα όλο περνάς τις γραμμές / De folyton átléped a határokat
και πεθαίνω για δύο / és eldobom kettőnkért az életet
πέθανα τόσες φορές / Már annyiszor meghaltam már
Άγρια η καρδιά μου, νερά / A szívem vad, vízet
πήγες να πιείς πονηρά / indultál inni, ravaszkásan
στα ιερά απ' τα ρηχά, / a szentélyekben a sekélyből,
μα εγώ μαθημένη / de én már mindent kitanultam
να 'χω μι' αστεία καρδιά / hogy olyan vicces szívem legyen
που όποιον φτάνει κοντά / aki bárkihez ér közel,
τον πνιγεί αν δεν πάει στα βαθιά / megfojtja, ha a mélyére nem megy el
τώρα από εσένα τι μένει / hát most, belőled, mi marad?
Κι όλο πάω να σε φτάσω / És én örökké rohanok, hogy beérjelek
μα δεν είσαι ποτέ πουθενά / de soha nem vagy sehol
και ξεχνάω να ξεχάσω / És én elfelejtek felejteni
θυμάμαι την πρώτη φορά / Emlékszem az első alkalomra
Κάπου θα σ' έχει λοιπόν / Valahol tartogat téged tehát,
σε κάποιο άλλο παρόν / egy másik jelenidőben
μια ηλιαχτίδα που απλώς / egy napsugár, amely egyszerűen
θα σε πείσει πως ήμουν το ψέμα / meg fog győzni, hogy hazugság voltam
Κι όμως, πού ξέρεις, μπορεί / És mégis, mint tudod, lehet
για μία μόνο στιγμή / egyetlen pillanatra
η καρδιά σου κρυφά να σου πει / a szíved titokban azt mondja neked
πως στις φλέβες μας έκαιγε το αίμα / hogyan égett a vér az ereinkben
Κι εγώ κάπου θα υπάρχω / Ám, én valahol ott leszek,
και αν μάθεις ν' ακούς την καρδιά / és ha megtanulsz hallgatni a szívre
Ίσως, πάλι, χρόνο να 'χω / Talán, megint lesz rá időm,
να πεθάνω μι' ακόμη φορά / hogy újra meghalhassak, még egyszer
Paulina Voulgharaki: Iliahtidha
Ηλιαχτίδα / Napsugár
Τραγούδι: Ηλιαχτίδα
Στίχοι: Παυλίνα Βουλγαράκη
Μουσική: Γιώργος Κυριάκος
Ερμηνευτές: Παυλίνα Βουλγαράκη
Στίχοι: Ηλιαχτίδα - Παυλίνα Βουλγαράκη
Θυμάμαι την πρώτη φορά / Emlékszem az első alkalomra,
μάτια υγρά και βαθιά / szemeid nedvesek és mélyek
σχεδόν σκοτεινά / szinte sötétek.
μα σε είχα διαλέξει / Ám, én téged választottalak!
Πια δε σε ξέρω καλά / Már nem jól ismerlek
κι ήρθε αυτή η φορά / és eljött az az idő,
που λέγαμε από παλιά / amit régóta emlegettünk
'τέλειωσε' είναι η λέξη / „Vége” ez az a szó.
Ηλιαχτίδα, ηλιαχτίδα, / Napsugár, napsugár,
ήθελες κι ήμουν εγώ / amit akartál, ám én váltam
Καταιγίδα, καταιγίδα / Viharrá, viharrá
δεν ήξερα πώς να σ' το πω / Nem tudtam, hogyan mondjam el…
Τότε οι ανάσες φωτιές / Akkor felforrósodott a lélegzetvételünk
γίναν κι εμείς εραστές / szinte tüzelt, s mi szeretők lettünk.
Φτιάξαμε αιώνιες στιγμές, / Örökkévaló pillanatokat alkottunk,
μετά φοβισμένοι / majd félellemmel telítedtünk
Πίναμε απ' τις πληγές / Ittunk a sebeinkből
που έσταξαν τόσες βροχές / amikből hullt megannyi eső
Δύο τυφλές αστραπές / Két elvakított villám,
ξένοι κι ερωτευμένοι / idegenek és szerelmesek
Λες αντίο, πάντα αντίο / Elköszönsz, mindig csak ég veled!
Μα όλο περνάς τις γραμμές / De folyton átléped a határokat
και πεθαίνω για δύο / és eldobom kettőnkért az életet
πέθανα τόσες φορές / Már annyiszor meghaltam már
Άγρια η καρδιά μου, νερά / A szívem vad, vízet
πήγες να πιείς πονηρά / indultál inni, ravaszkásan
στα ιερά απ' τα ρηχά, / a szentélyekben a sekélyből,
μα εγώ μαθημένη / de én már mindent kitanultam
να 'χω μι' αστεία καρδιά / hogy olyan vicces szívem legyen
που όποιον φτάνει κοντά / aki bárkihez ér közel,
τον πνιγεί αν δεν πάει στα βαθιά / megfojtja, ha a mélyére nem megy el
τώρα από εσένα τι μένει / hát most, belőled, mi marad?
Κι όλο πάω να σε φτάσω / És én örökké rohanok, hogy beérjelek
μα δεν είσαι ποτέ πουθενά / de soha nem vagy sehol
και ξεχνάω να ξεχάσω / És én elfelejtek felejteni
θυμάμαι την πρώτη φορά / Emlékszem az első alkalomra
Κάπου θα σ' έχει λοιπόν / Valahol tartogat téged tehát,
σε κάποιο άλλο παρόν / egy másik jelenidőben
μια ηλιαχτίδα που απλώς / egy napsugár, amely egyszerűen
θα σε πείσει πως ήμουν το ψέμα / meg fog győzni, hogy hazugság voltam
Κι όμως, πού ξέρεις, μπορεί / És mégis, mint tudod, lehet
για μία μόνο στιγμή / egyetlen pillanatra
η καρδιά σου κρυφά να σου πει / a szíved titokban azt mondja neked
πως στις φλέβες μας έκαιγε το αίμα / hogyan égett a vér az ereinkben
Κι εγώ κάπου θα υπάρχω / Ám, én valahol ott leszek,
και αν μάθεις ν' ακούς την καρδιά / és ha megtanulsz hallgatni a szívre
Ίσως, πάλι, χρόνο να 'χω / Talán, megint lesz rá időm,
να πεθάνω μι' ακόμη φορά / hogy újra meghalhassak, még egyszer
