Nikos Oikonomopoulos: Apolito
Απόλυτο / Abszolút...
Σε ψάχνω στης χαμένες μου νύχτες
μεσ΄του ρολογιού τους δείχτες
είσαι ανάγκη μου
Ραγίζεις και ραγίζω μαζί σου
είμαι ο ήχος που αφήνει
η καρδιά της ψυχής μου
Elmúlt éjjelek árnyaiban kutatlak Tégedet,
S az óra mutatójában is csak Te jársz-kelsz szűntelen
Te vagy minden, mire szükségem van, s lehet,
Ha sírnál, én majd Véled könnyezem...
A hang vagyok, mely elhagyván Hozzád lebeg,
Ott, egészen mélyen, a lélek-szívemben...
Είσαι το απόλυτο
το κορυφαίο αίσθημά μου
ένα ατέλειωτο ταξίδι ηδονής
Είσαι το απόλυτο
το αστραφτερό μεσ΄τη ματιά μου
κι ένα κορμί που δεν τ΄αγγίζει
άλλος κανείς
A Mindenség vagy Te,
A legjobb mindenek felett,
Egy végtelen utazás, melyet Idoni városába teszek...
A Tökéletes vagy Te, az abszolut, a Minden,
A csillogás vagy minden szempillantásomban
Egy test, mely megérintve sem
Volt még rajtam kívül, mások által...
Σε βλέπω στων ματιών μου το χρώμα
στ΄αστρικό σου το σώμα έκτη αίσθηση
Λυγίζω και λυγίζεις μαζί μου
ήσουν είσαι και θα΄σαι
μια για πάντα δική
Szemeim színében látlak Tégedet,
Testedben csillagok fénye, mint lampion ragyog
Ha fordulok, Te vélem tégy kanyargó lépteket
Te voltál, s örökké Te leszel
Az enyém, s én a Tiéd vagyok...
Nikos Oikonomopoulos: Apolito
Απόλυτο / Abszolút...
Σε ψάχνω στης χαμένες μου νύχτες
μεσ΄του ρολογιού τους δείχτες
είσαι ανάγκη μου
Ραγίζεις και ραγίζω μαζί σου
είμαι ο ήχος που αφήνει
η καρδιά της ψυχής μου
Elmúlt éjjelek árnyaiban kutatlak Tégedet,
S az óra mutatójában is csak Te jársz-kelsz szűntelen
Te vagy minden, mire szükségem van, s lehet,
Ha sírnál, én majd Véled könnyezem...
A hang vagyok, mely elhagyván Hozzád lebeg,
Ott, egészen mélyen, a lélek-szívemben...
Είσαι το απόλυτο
το κορυφαίο αίσθημά μου
ένα ατέλειωτο ταξίδι ηδονής
Είσαι το απόλυτο
το αστραφτερό μεσ΄τη ματιά μου
κι ένα κορμί που δεν τ΄αγγίζει
άλλος κανείς
A Mindenség vagy Te,
A legjobb mindenek felett,
Egy végtelen utazás, melyet Idoni városába teszek...
A Tökéletes vagy Te, az abszolut, a Minden,
A csillogás vagy minden szempillantásomban
Egy test, mely megérintve sem
Volt még rajtam kívül, mások által...
Σε βλέπω στων ματιών μου το χρώμα
στ΄αστρικό σου το σώμα έκτη αίσθηση
Λυγίζω και λυγίζεις μαζί μου
ήσουν είσαι και θα΄σαι
μια για πάντα δική
Szemeim színében látlak Tégedet,
Testedben csillagok fénye, mint lampion ragyog
Ha fordulok, Te vélem tégy kanyargó lépteket
Te voltál, s örökké Te leszel
Az enyém, s én a Tiéd vagyok...
#202255hellemaxi 2013-05-13
Nikos Oikonomopoulos: Ftaio
Φταίω / Az én hibám!
Szöveg: Nikos Vaxavanelis
Zene: Vasilis Keladis
Δάκρυσα για σένα αγάπη μου
απόψε πάλι δάκρυσα
πόνεσα και είδα το φεγγάρι ματωμένο
Könnyeket hullattam Éretted, Kedvesem, ma éjszaka
Ismét megkönnyeztelek
Belül minden fájt, s a Holdat megláttam, vérbe fagyva...
Κόπηκα το παγωμένο σου
το βλέμμα όταν θυμήθηκα
τσάκισα γιατί είδα το
όνειρό μας πεταμένο
Jeges pillantásoddal kettőbe vágtál engemet,
Eltört bennem minden, hisz azt láttam,
Hogy álmunkat eldobtad, megsemmisítetted...
Δεν έχω μάτια να σε δω
δεν βρίσκω λόγια να σου πω
πως μέρα νύχτα χώρια σου
πεθαίνω
Reád nézni, bíz, nem tudok, nem merek,
Nincs szó, mit még Néked elmondhatok
Ez az éj, s a nappal, mit mostmár Tőled távol tölthetek,
Úgy érzem, teljesen megöl, meghalok!
Φταίω εγώ το παραδέχομαι
για όλα μόνο φταίω
Θεέ μου πόσο ντρέπομαι
τις νύχτες μόνος κλαίω
δικάζω τον εαυτό μου κι υποφέρω εγώ το παραδέχομαι για όλα μόνο
Az én hibám, tudom, hogy itt maradtam,
S hogy az én hibám minden... Csak az enyém!
Istenem, mily szörnyen érzem most magam!
Minden éjszakán, egyedül, magamban sírok én,
Rabláncra ítélem lelkem, s csak a szenvedés-érzet maradt nékem, nem egyéb!
Φταίω εγώ το παραδέχομαι
για όλα μόνο φταίω
με πιάνουνε τα κλάματα
συγγνώμη πάλι λέω
μα ο ήχος της φωνής μου δεν σε φτάνει
δεν σβήνουνε τα δάκρυα τα λάθη που έχω κάνει
Igen, az én hibám, tudom,
Minden az én hibám! Csak az enyém!
Könnyekben égek, beléjük fulladok,
S még egyszer bocsánatod után könyörgök én...,
De hangom, Hozzád soha sem érhet el,
Könnyeim soha sem mossák el a hibát, mit elkövettem!
Δάκρυσα
το πρόσωπό σου σ΄ένα δάκρυ μου φυλάκισα
κι ένιωσα στα στήθη ένα
ρολόι σταματημένο
Könnyeket hullattam, igen,
Arcod egyetlen könnycseppbe zártam én...
S mellkasomban úgy éreztem,
A szív, mint egy óra, megállt, nem ver többé...
Ράγισα που να΄σαι άραγε
ψυχή μου αναρωτήθηκα
έσπασα στη σκέψη πως
σ' αγγίζει σώμα ξένο
Szenvedtem, gondolva reá, vajh most hol lehetsz,
Oh, én lelkem! Ezen merengtem el,
Összetörtem, hisz folyton azt képzeltem,
Idegen érintések közt már más karja ölel...
Nikos Oikonomopoulos: Ftaio
Φταίω / Az én hibám!
Szöveg: Nikos Vaxavanelis
Zene: Vasilis Keladis
Δάκρυσα για σένα αγάπη μου
απόψε πάλι δάκρυσα
πόνεσα και είδα το φεγγάρι ματωμένο
Könnyeket hullattam Éretted, Kedvesem, ma éjszaka
Ismét megkönnyeztelek
Belül minden fájt, s a Holdat megláttam, vérbe fagyva...
Κόπηκα το παγωμένο σου
το βλέμμα όταν θυμήθηκα
τσάκισα γιατί είδα το
όνειρό μας πεταμένο
Jeges pillantásoddal kettőbe vágtál engemet,
Eltört bennem minden, hisz azt láttam,
Hogy álmunkat eldobtad, megsemmisítetted...
Δεν έχω μάτια να σε δω
δεν βρίσκω λόγια να σου πω
πως μέρα νύχτα χώρια σου
πεθαίνω
Reád nézni, bíz, nem tudok, nem merek,
Nincs szó, mit még Néked elmondhatok
Ez az éj, s a nappal, mit mostmár Tőled távol tölthetek,
Úgy érzem, teljesen megöl, meghalok!
Φταίω εγώ το παραδέχομαι
για όλα μόνο φταίω
Θεέ μου πόσο ντρέπομαι
τις νύχτες μόνος κλαίω
δικάζω τον εαυτό μου κι υποφέρω εγώ το παραδέχομαι για όλα μόνο
Az én hibám, tudom, hogy itt maradtam,
S hogy az én hibám minden... Csak az enyém!
Istenem, mily szörnyen érzem most magam!
Minden éjszakán, egyedül, magamban sírok én,
Rabláncra ítélem lelkem, s csak a szenvedés-érzet maradt nékem, nem egyéb!
Φταίω εγώ το παραδέχομαι
για όλα μόνο φταίω
με πιάνουνε τα κλάματα
συγγνώμη πάλι λέω
μα ο ήχος της φωνής μου δεν σε φτάνει
δεν σβήνουνε τα δάκρυα τα λάθη που έχω κάνει
Igen, az én hibám, tudom,
Minden az én hibám! Csak az enyém!
Könnyekben égek, beléjük fulladok,
S még egyszer bocsánatod után könyörgök én...,
De hangom, Hozzád soha sem érhet el,
Könnyeim soha sem mossák el a hibát, mit elkövettem!
Δάκρυσα
το πρόσωπό σου σ΄ένα δάκρυ μου φυλάκισα
κι ένιωσα στα στήθη ένα
ρολόι σταματημένο
Könnyeket hullattam, igen,
Arcod egyetlen könnycseppbe zártam én...
S mellkasomban úgy éreztem,
A szív, mint egy óra, megállt, nem ver többé...
Ράγισα που να΄σαι άραγε
ψυχή μου αναρωτήθηκα
έσπασα στη σκέψη πως
σ' αγγίζει σώμα ξένο
Szenvedtem, gondolva reá, vajh most hol lehetsz,
Oh, én lelkem! Ezen merengtem el,
Összetörtem, hisz folyton azt képzeltem,
Idegen érintések közt már más karja ölel...
#202252hellemaxi 2013-05-13
Nikos Vertis: An Eisai Ena Asteri
Αν είσαι ένα αστέρι / Ha csillag vagy...
Αυτό που μου συμβαίνει
φοβάμαι τόσο να το πω
καρδιά μου πληγωμένη
ας είναι αλήθεια αυτό που ζω:
Hát mi történik velem?
Elmondani is félek
Te, összetört szívem,
Remélem, hogy igaz, s nem téveszmében élek...
Αγάπη να΄ναι αληθινή
αιτία να΄ναι κι αφορμή
σ΄αυτά τα μάτια που κοιτώ
τον έρωτα να βρω
Legyen szerelmünk igaz,
E szemekben, hová
Épp most nézek, s keresek bennük vígaszt
S kutatok a szerelem után...
Αν είσαι ένα αστέρι
που φως θα φέρει στην άδεια μου ζωή
ποτέ μη σβήσεις ποτέ να μη μ΄αφήσεις
ποτέ να μη χαθεί η αγάπη αυτή
Μα όνειρο αν είσαι τα φώτα σβήσε
στα όνειρα να ζω
μη ξημερώσει ποτέ να μη τελειώσει
μέσα μου μείνε να σ΄αγαπώ
Ha csillag vagy,
Mely sivár kis életembe fényeket hozni jönne,
Soha ne kerülj tőlem távol, magamra soha se hagyj!
Soha se hagyj el, ne tűnj el, egyetlen, igaz szerelmem...
De ha álom lennél,
Olts el minden fényt, s hagyd, hogy az álomban éljek tovább,
Remélve, hogy soha véget nem ér,
Élj bennem, hogy szerethesselek egy egész életen át...
Στο δρόμο το δικό μου
τα πάντα ήταν σκοτεινά
ποτέ τα όνειρά μου
δε θα΄χαν γίνει αληθινά
Μα τώρα είσαι εδώ εσύ
και έχω ξαναγεννηθεί
το τέλος κι η αρχή μου
ζωή μου είσαι εσύ
Sivár életemben
Minden csak sötétből volt
Álmaim - beteljesülve - soha sem lettek,
Folyton csak hazugságok...
De most itt vagy vélem,
S én újjászülettem
A kezdet, s a vég is csak Te vagy, Te,
Te vagy az egész életem!
Giannis Hatzopoulos - Cover: An Eisai Ena Asteri
Αν είσαι ένα αστέρι / Hogyha csillag volnál...
Αυτό που μου συμβαίνει / Azt, mi velem történik
φοβάμαι τόσο να το πω / elmondani nagyon félek
καρδιά μου πληγωμένη / a szívem szinte vérzik
ας είναι αλήθεια αυτό που ζω: / hadd legyen igaz, amit megélek:
Αγάπη να΄ναι αληθινή / A szerelem legyen igaz!
αιτία να΄ναι κι αφορμή / ok legyen, és alkalom az
σ΄αυτά τα μάτια που κοιτώ / amit e szemekbe, ha nézek, látok
τον έρωτα να βρω / s szerelmet is, hadd találok
Αν είσαι ένα αστέρι / Hogyha csillag volnál
που φως θα φέρει στην άδεια μου ζωή / az üres életembe fényt hoznál
ποτέ μη σβήσεις ποτέ να μη μ΄αφήσεις / soha ne sötétülj el, és soha ne hagyj el!
ποτέ να μη χαθεί η αγάπη αυτή / Soha ez a szerelem ne vesszen el!
Μα όνειρο αν είσαι τα φώτα σβήσε / De ha álom volnál, a fényeket oltsd el
στα όνειρα να ζω / hogy az álmokban élhessek
μη ξημερώσει ποτέ να μη τελειώσει / föl, soha ne virradjon, véget sose érhessen
μέσα μου μείνε να σ΄αγαπώ / Maradj bennem, hogy szerethesselek!
Στο δρόμο το δικό μου / A megtett utamon
τα πάντα ήταν σκοτεινά / mindig sötét volt minden
ποτέ τα όνειρά μου / az álmaim soha
δε θα΄χαν γίνει αληθινά / valóra nem váltak volna, igen
Μα τώρα είσαι εδώ εσύ / De most itt vagy nekem
και έχω ξαναγεννηθεί / és én, újjászülettem
το τέλος κι η αρχή μου / a végem és a kezdetem
ζωή μου είσαι εσύ / Te vagy az életem!
Αν είσαι ένα αστέρι / Hogyha csillag volnál
που φως θα φέρει στην άδεια μου ζωή / az üres életembe fényt hoznál
ποτέ μη σβήσεις ποτέ να μη μ΄αφήσεις / soha ne sötétülj el, és soha ne hagyj el!
ποτέ να μη χαθεί η αγάπη αυτή / Soha ez a szerelem ne vesszen el!
Μα όνειρο αν είσαι τα φώτα σβήσε / De ha álom volnál, a fényeket oltsd el
στα όνειρα να ζω / hogy az álmokban élhessek
μη ξημερώσει ποτέ... |-> Tovább
Nikos Vertis: An Eisai Ena Asteri
Αν είσαι ένα αστέρι / Ha csillag vagy...
Αυτό που μου συμβαίνει
φοβάμαι τόσο να το πω
καρδιά μου πληγωμένη
ας είναι αλήθεια αυτό που ζω:
Hát mi történik velem?
Elmondani is félek
Te, összetört szívem,
Remélem, hogy igaz, s nem téveszmében élek...
Αγάπη να΄ναι αληθινή
αιτία να΄ναι κι αφορμή
σ΄αυτά τα μάτια που κοιτώ
τον έρωτα να βρω
Legyen szerelmünk igaz,
E szemekben, hová
Épp most nézek, s keresek bennük vígaszt
S kutatok a szerelem után...
Αν είσαι ένα αστέρι
που φως θα φέρει στην άδεια μου ζωή
ποτέ μη σβήσεις ποτέ να μη μ΄αφήσεις
ποτέ να μη χαθεί η αγάπη αυτή
Μα όνειρο αν είσαι τα φώτα σβήσε
στα όνειρα να ζω
μη ξημερώσει ποτέ να μη τελειώσει
μέσα μου μείνε να σ΄αγαπώ
Ha csillag vagy,
Mely sivár kis életembe fényeket hozni jönne,
Soha ne kerülj tőlem távol, magamra soha se hagyj!
Soha se hagyj el, ne tűnj el, egyetlen, igaz szerelmem...
De ha álom lennél,
Olts el minden fényt, s hagyd, hogy az álomban éljek tovább,
Remélve, hogy soha véget nem ér,
Élj bennem, hogy szerethesselek egy egész életen át...
Στο δρόμο το δικό μου
τα πάντα ήταν σκοτεινά
ποτέ τα όνειρά μου
δε θα΄χαν γίνει αληθινά
Μα τώρα είσαι εδώ εσύ
και έχω ξαναγεννηθεί
το τέλος κι η αρχή μου
ζωή μου είσαι εσύ
Sivár életemben
Minden csak sötétből volt
Álmaim - beteljesülve - soha sem lettek,
Folyton csak hazugságok...
De most itt vagy vélem,
S én újjászülettem
A kezdet, s a vég is csak Te vagy, Te,
Te vagy az egész életem!
Giannis Hatzopoulos - Cover: An Eisai Ena Asteri
Αν είσαι ένα αστέρι / Hogyha csillag volnál...
Αυτό που μου συμβαίνει / Azt, mi velem történik
φοβάμαι τόσο να το πω / elmondani nagyon félek
καρδιά μου πληγωμένη / a szívem szinte vérzik
ας είναι αλήθεια αυτό που ζω: / hadd legyen igaz, amit megélek:
Αγάπη να΄ναι αληθινή / A szerelem legyen igaz!
αιτία να΄ναι κι αφορμή / ok legyen, és alkalom az
σ΄αυτά τα μάτια που κοιτώ / amit e szemekbe, ha nézek, látok
τον έρωτα να βρω / s szerelmet is, hadd találok
Αν είσαι ένα αστέρι / Hogyha csillag volnál
που φως θα φέρει στην άδεια μου ζωή / az üres életembe fényt hoznál
ποτέ μη σβήσεις ποτέ να μη μ΄αφήσεις / soha ne sötétülj el, és soha ne hagyj el!
ποτέ να μη χαθεί η αγάπη αυτή / Soha ez a szerelem ne vesszen el!
Μα όνειρο αν είσαι τα φώτα σβήσε / De ha álom volnál, a fényeket oltsd el
στα όνειρα να ζω / hogy az álmokban élhessek
μη ξημερώσει ποτέ να μη τελειώσει / föl, soha ne virradjon, véget sose érhessen
μέσα μου μείνε να σ΄αγαπώ / Maradj bennem, hogy szerethesselek!
Στο δρόμο το δικό μου / A megtett utamon
τα πάντα ήταν σκοτεινά / mindig sötét volt minden
ποτέ τα όνειρά μου / az álmaim soha
δε θα΄χαν γίνει αληθινά / valóra nem váltak volna, igen
Μα τώρα είσαι εδώ εσύ / De most itt vagy nekem
και έχω ξαναγεννηθεί / és én, újjászülettem
το τέλος κι η αρχή μου / a végem és a kezdetem
ζωή μου είσαι εσύ / Te vagy az életem!
Αν είσαι ένα αστέρι / Hogyha csillag volnál
που φως θα φέρει στην άδεια μου ζωή / az üres életembe fényt hoznál
ποτέ μη σβήσεις ποτέ να μη μ΄αφήσεις / soha ne sötétülj el, és soha ne hagyj el!
ποτέ να μη χαθεί η αγάπη αυτή / Soha ez a szerelem ne vesszen el!
Μα όνειρο αν είσαι τα φώτα σβήσε / De ha álom volnál, a fényeket oltsd el
στα όνειρα να ζω / hogy az álmokban élhessek
μη ξημερώσει ποτέ... |-> Tovább
#202246hellemaxi 2013-05-13
Nikos Vertis: Thimose Apopse I Kardia
Θύμωσε απόψε η καρδιά / A szív ma éjjel megőrült...
Θύμωσε απόψε η καρδιά
κι έβγαλε μαχαίρι να με κόψει
ό,τι και να κάνει δεν πονάω άλλο πια
γιατί εσύ με έχεις πια σκοτώσει
Ζω μες στη δική μου φυλακή
κι όταν ξημερώνει εγώ πεθαίνω
δεν μου έχει μείνει μια σταλιά αντοχή
θυμώνω που ακόμα περιμένω
κι είναι λάθος να πιστεύω πως μπορώ
αν γυρίσεις δε θ΄αντέξω να σε δω
Szívem ma éjjel az őrületnek adta át magát,
S egy kést rántott elő, hogy azzal szúrjon belém
De akármit is tesz, nem érzek már fájdalmat, soha többé,
Hisz Te épp most végeztél rajtam öldöklő munkát...
A saját börtönömben élek hát,
S mikor hajnallik, reám vár a halál
Egy cseppnyi kitartás sem maradt már,
Az őrületbe jutok, hisz még mindig várok Reád,
De mily hiba, hogy még mindig elhiszem,
Ha visszatérsz, konokul tartni fogom magam ahhoz, hogy ne lássalak, többé, soha sem...
Αν μετρήσω τα λάθη φταίω μόνο εγώ
που δεν κράτησα κάτι για μένα
μη μου λες πως λυπάσαι ψέμα είναι κι αυτό
που μπορείς να το πεις στον καθένα
Ha megszámlálom a tévedéseket, rájövök, hogy mindenért, csakis én vagyok a hibás
Hogy nem voltalak képes magam mellett tartani...
Ne mondd, hogy sajnálod, hisz az is egy hazugság, mi más,
Hogy képes vagy ezután még bármit is mondani...
Έκαψε με σπίρτο η ψυχή
ό,τι από σένανε θυμάμαι
έκλαψα στην άκρη λες και ήμουν παιδί
που όταν κάνει κάτι το μαλώνουν
είναι λάθος να πιστεύω πως μπορώ
αν γυρίσεις δε θ΄αντέξω να σε δω
Lelkem egy gyufaszállal együtt égett el,
S minden, mi még Reád emlékeztetett
Eközben belül könnyeztem, mint egy kisgyermek,
Akit megszidtak, ha valamit rosszul, a jótól eltérően tett...
S mily hiba azt hinnem, hogy képes vagyok reá,
Hogyha visszatérsz, megálljam, hogy ne lássalak többé, soha sem...
Αν μετρήσω τα λάθη φταίω μόνο εγώ
που δεν κράτησα κάτι για μένα
μη μου λες πως λυπάσαι ψέμα είναι κι αυτό
που μπορείς να το πεις στον καθένα
Ha a hibák közt számadást vetek, rájövök, én vagyok a bűnös, mindenért
Hisz semmit sem tartottam meg magamnak Belőled
Ne mondd nékem, hogy sajnálod, hisz nem több, mint hazugság, mi lehetne még?
Az, hogy ezek után még egy szót is hallok majd Felőled...
Nikos Vertis: Thimose Apopse I Kardia
Θύμωσε απόψε η καρδιά / A szív ma éjjel megőrült...
Θύμωσε απόψε η καρδιά
κι έβγαλε μαχαίρι να με κόψει
ό,τι και να κάνει δεν πονάω άλλο πια
γιατί εσύ με έχεις πια σκοτώσει
Ζω μες στη δική μου φυλακή
κι όταν ξημερώνει εγώ πεθαίνω
δεν μου έχει μείνει μια σταλιά αντοχή
θυμώνω που ακόμα περιμένω
κι είναι λάθος να πιστεύω πως μπορώ
αν γυρίσεις δε θ΄αντέξω να σε δω
Szívem ma éjjel az őrületnek adta át magát,
S egy kést rántott elő, hogy azzal szúrjon belém
De akármit is tesz, nem érzek már fájdalmat, soha többé,
Hisz Te épp most végeztél rajtam öldöklő munkát...
A saját börtönömben élek hát,
S mikor hajnallik, reám vár a halál
Egy cseppnyi kitartás sem maradt már,
Az őrületbe jutok, hisz még mindig várok Reád,
De mily hiba, hogy még mindig elhiszem,
Ha visszatérsz, konokul tartni fogom magam ahhoz, hogy ne lássalak, többé, soha sem...
Αν μετρήσω τα λάθη φταίω μόνο εγώ
που δεν κράτησα κάτι για μένα
μη μου λες πως λυπάσαι ψέμα είναι κι αυτό
που μπορείς να το πεις στον καθένα
Ha megszámlálom a tévedéseket, rájövök, hogy mindenért, csakis én vagyok a hibás
Hogy nem voltalak képes magam mellett tartani...
Ne mondd, hogy sajnálod, hisz az is egy hazugság, mi más,
Hogy képes vagy ezután még bármit is mondani...
Έκαψε με σπίρτο η ψυχή
ό,τι από σένανε θυμάμαι
έκλαψα στην άκρη λες και ήμουν παιδί
που όταν κάνει κάτι το μαλώνουν
είναι λάθος να πιστεύω πως μπορώ
αν γυρίσεις δε θ΄αντέξω να σε δω
Lelkem egy gyufaszállal együtt égett el,
S minden, mi még Reád emlékeztetett
Eközben belül könnyeztem, mint egy kisgyermek,
Akit megszidtak, ha valamit rosszul, a jótól eltérően tett...
S mily hiba azt hinnem, hogy képes vagyok reá,
Hogyha visszatérsz, megálljam, hogy ne lássalak többé, soha sem...
Αν μετρήσω τα λάθη φταίω μόνο εγώ
που δεν κράτησα κάτι για μένα
μη μου λες πως λυπάσαι ψέμα είναι κι αυτό
που μπορείς να το πεις στον καθένα
Ha a hibák közt számadást vetek, rájövök, én vagyok a bűnös, mindenért
Hisz semmit sem tartottam meg magamnak Belőled
Ne mondd nékem, hogy sajnálod, hisz nem több, mint hazugság, mi lehetne még?
Az, hogy ezek után még egy szót is hallok majd Felőled...
#202230hellemaxi 2013-05-13
Nikos Vertis: Den Teleiosame
Δεν τελειώσαμε / Még nem végeztünk!
Μεσ΄το δωμάτιο υπάρχει τ΄άρωμά σου
και στο κουδούνι γράφει ακόμα τ΄όνομά σου
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
A szobában, még mindig a Te illatod érzem
S az ajtón még mindig ott a neved
Még nem végeztünk!
Még nem végeztem Veled!
Είσαι παντού σαν μην έφυγες ποτέ σου
πίνεις μαζί μου κάθε μέρα τον καφέ σου
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
Ott vagy mindenütt, hol soha sem is voltál,
S reggelente mintha a kávémat is velem kortyolgatnád...
Még nem végeztünk,
Még nem végeztünk egymással, ez az igazság!
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
Még nem végeztünk,
Még nincs vége mindennek köztünk!
Δε θέλω να πιστέψω δε θέλω να δεχτώ
πως έφυγες για πάντα και μ΄άφησες εδώ
νομίζω ξαφνικά θ΄ανοίξει η πόρτα και μπροστά μου θα σε δω
Δε θέλω να πιστέψω δε θέλω να δεχτώ
μπορεί να ζούμε χώρια μα ένα θα σου πω
να ξέρεις τελικά πως δεν τελειώσαμε ποτέ
εμείς οι δυο
Nem akarom elhinni, s elfogadni sem,
Hogy egy jobbért mentél el, s engem itt hagytál
S folyton azt remélem, kinyílik az ajtó, s magam előtt látlak majd, hirtelen...
Nem akarom elhinni, s elfogadni sem,
Tán most külön élünk, de egy dolgot még el kell mondanom Neked:
Egyszer rá kell jöjj, hogy köztünk, még nincs vége mindennek...
Köztünk még nincs vége mindennek!
Ψέματα είναι πως δεν είμαι πια μαζί σου
όπου κοιτάξω αντικρίζω τη μορφή σου
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
Egy hazugság csupán, hogy nem lehetek többé Veled,
Hisz bárhová nézek, csak a Te alakod észlelem
Tehát, olybá tűnik, hogy még nincs vége mindennek,
Nincs vége mindennek, kettőnk közt, Kedvesem!
Nikos Vertis: Den Teleiosame
Δεν τελειώσαμε / Még nem végeztünk!
Μεσ΄το δωμάτιο υπάρχει τ΄άρωμά σου
και στο κουδούνι γράφει ακόμα τ΄όνομά σου
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
A szobában, még mindig a Te illatod érzem
S az ajtón még mindig ott a neved
Még nem végeztünk!
Még nem végeztem Veled!
Είσαι παντού σαν μην έφυγες ποτέ σου
πίνεις μαζί μου κάθε μέρα τον καφέ σου
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
Ott vagy mindenütt, hol soha sem is voltál,
S reggelente mintha a kávémat is velem kortyolgatnád...
Még nem végeztünk,
Még nem végeztünk egymással, ez az igazság!
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
Még nem végeztünk,
Még nincs vége mindennek köztünk!
Δε θέλω να πιστέψω δε θέλω να δεχτώ
πως έφυγες για πάντα και μ΄άφησες εδώ
νομίζω ξαφνικά θ΄ανοίξει η πόρτα και μπροστά μου θα σε δω
Δε θέλω να πιστέψω δε θέλω να δεχτώ
μπορεί να ζούμε χώρια μα ένα θα σου πω
να ξέρεις τελικά πως δεν τελειώσαμε ποτέ
εμείς οι δυο
Nem akarom elhinni, s elfogadni sem,
Hogy egy jobbért mentél el, s engem itt hagytál
S folyton azt remélem, kinyílik az ajtó, s magam előtt látlak majd, hirtelen...
Nem akarom elhinni, s elfogadni sem,
Tán most külön élünk, de egy dolgot még el kell mondanom Neked:
Egyszer rá kell jöjj, hogy köztünk, még nincs vége mindennek...
Köztünk még nincs vége mindennek!
Ψέματα είναι πως δεν είμαι πια μαζί σου
όπου κοιτάξω αντικρίζω τη μορφή σου
δεν τελειώσαμε
δεν τελειώσαμε εμείς οι δυο
Egy hazugság csupán, hogy nem lehetek többé Veled,
Hisz bárhová nézek, csak a Te alakod észlelem
Tehát, olybá tűnik, hogy még nincs vége mindennek,
Nincs vége mindennek, kettőnk közt, Kedvesem!
#202227hellemaxi 2013-05-13
Nikos Vertis: De Ftais Esi
Δε φταις εσύ / Nem a Te hibád!
Ολα μέχρι εδώ τα λόγια κι οι θυμοί
και κάποιοι εγωϊσμοί
είδα μ΄άλλα μάτια τη ζωή
κουράστηκα κοντά σου πολύ
και δεν μπορώ να μείνω όσο κι αν θες
δεν μπορώ
Minden messze már, a szavak, s a düh,
S némi büszkeséget
Véltem felfedezni valahol, ott, belül
Elfáradtam már a közeledben lenni,
S nem tudok itt maradni, még akkor sem, ha bár annyira szeretnéd!
Nem tudom megtenni!
Δε φταις εσύ που θα φύγω
μα φοβάμαι σε λίγο
δεν θ΄αντέξω κοντά σου να ζω
Δε φταις εσύ που πεθαίνω
νιώθω σαν σώμα ξένο
στην αγάπη μας από καιρό
Κάθε μέρα που περνάει
σαν πληγή πονάει
Nem, nem a Te hibád, hogy elmegyek
De tudd, egy picit félek
De nem, nem leszek képes tovább itt maradni, Véled...
Nem, nem a Te hibád, hogy most meghalok,
De úgy érzem, egy idegen testben vagyok
Szerelmünkben, hosszú idők óta
Minden nap, mely átröppen a múltba
Olyan, mint fájó seb, mely a szívet átszúrja...
Άλλαξαν πολλά κι ανάμεσά μας πια
φωλιάζει η μοναξιά
ούτε ένα σημείο επαφής
δεν έχουμε γι΄αυτό μην πεις
να μείνω εδώ και να υποκριθώ
δεν μπορώ
Sok dolog változott, s köztünk már többé
Csak a magány rakhat fészket...
Még egy közös pont sincs, mely szívünket összekötné,
Nincs! Ne mondd, hogy még lehet...
S azt sem, hogy maradjak Veled,
Hisz nem tudok, értsd meg, nem lehet!
Νίκος Βέρτης - Δε Φταις Εσύ - Official Audio Release
Nikos Vertis: De Ftais Esi
Δε φταις εσύ / Nem a Te hibád!
Ολα μέχρι εδώ τα λόγια κι οι θυμοί
και κάποιοι εγωϊσμοί
είδα μ΄άλλα μάτια τη ζωή
κουράστηκα κοντά σου πολύ
και δεν μπορώ να μείνω όσο κι αν θες
δεν μπορώ
Minden messze már, a szavak, s a düh,
S némi büszkeséget
Véltem felfedezni valahol, ott, belül
Elfáradtam már a közeledben lenni,
S nem tudok itt maradni, még akkor sem, ha bár annyira szeretnéd!
Nem tudom megtenni!
Δε φταις εσύ που θα φύγω
μα φοβάμαι σε λίγο
δεν θ΄αντέξω κοντά σου να ζω
Δε φταις εσύ που πεθαίνω
νιώθω σαν σώμα ξένο
στην αγάπη μας από καιρό
Κάθε μέρα που περνάει
σαν πληγή πονάει
Nem, nem a Te hibád, hogy elmegyek
De tudd, egy picit félek
De nem, nem leszek képes tovább itt maradni, Véled...
Nem, nem a Te hibád, hogy most meghalok,
De úgy érzem, egy idegen testben vagyok
Szerelmünkben, hosszú idők óta
Minden nap, mely átröppen a múltba
Olyan, mint fájó seb, mely a szívet átszúrja...
Άλλαξαν πολλά κι ανάμεσά μας πια
φωλιάζει η μοναξιά
ούτε ένα σημείο επαφής
δεν έχουμε γι΄αυτό μην πεις
να μείνω εδώ και να υποκριθώ
δεν μπορώ
Sok dolog változott, s köztünk már többé
Csak a magány rakhat fészket...
Még egy közös pont sincs, mely szívünket összekötné,
Nincs! Ne mondd, hogy még lehet...
S azt sem, hogy maradjak Veled,
Hisz nem tudok, értsd meg, nem lehet!
Νίκος Βέρτης - Δε Φταις Εσύ - Official Audio Release
#202217hellemaxi 2013-05-13
Nyilvánosan kell elnézést kérnem, ma leltem meg a 'Prosefhi'-t Stratos által lefordítva... Ez az átka annak, hogy nem tudom áttekinteni az adatbázist, de talán nem kell félnem a következményektől... Vagy mégis??? :)
Aggeliki Iliadi - Den Fovamai
Δεν φοβάμαι / Nem félek!
Είναι σπάνιο αυτό που έχουμε
μ΄έναν τρόπο μαγικό
Είναι σπάνιο γι΄αυτό αντέχουμε
δώρο από το Θεό
Ami köztünk van, igen ritka ám,
Egy varázsos érintéssel adom tudtodra ezt
Ritka ez, s evégett tartanunk muszáj,
Úgy, mint egy ajándékot, melyet Isten küldött kettőnknek...
Δεν φοβάμαι όταν είμαι δίπλα σου
παραμύθι η ζωή πρίγκηπάς μου εσύ
Δε φοβάμαι δωσ' μου την αλήθεια σου
κάθε μέρα μαζί μια καινούρια αρχή
Nem félek, ha melletted lehetek,
Az élet egy Tündérmese, s benne, a hercegem vagy Te!
Nem félek, de jöjj, mondd hát el az igazat nékem,
Azt, hogy minden nap egy új kezdet lehet!
Τι πιο όμορφο από μια αγκαλιά
βόλτα μεσ΄τον ουρανό
Τι πιο όμορφο να πετάει η καρδιά
δώρο από το Θεό
Mi más lehetne jobb egy ölelésednél?
Jöjj, tegyünk egy sétát a Mennyekben
Mi volna hát szebb egy szívnél, mely képes szabadon röppenni?
Olyan ez, mint egy ajándék, melyet az ég küldött ide...
Τα χρόνια περνάνε
κι η κάθε στιγμή που πίσω μας μένει
δε θα ξαναρθεί...γι΄αυτό
Felettünk is elmúlnak az évek,
S minden pillanat, melyet magunk mögött hagyunk,
Nem jön vissza soha..., evégett...
Nyilvánosan kell elnézést kérnem, ma leltem meg a 'Prosefhi'-t Stratos által lefordítva... Ez az átka annak, hogy nem tudom áttekinteni az adatbázist, de talán nem kell félnem a következményektől... Vagy mégis??? :)
Aggeliki Iliadi - Den Fovamai
Δεν φοβάμαι / Nem félek!
Είναι σπάνιο αυτό που έχουμε
μ΄έναν τρόπο μαγικό
Είναι σπάνιο γι΄αυτό αντέχουμε
δώρο από το Θεό
Ami köztünk van, igen ritka ám,
Egy varázsos érintéssel adom tudtodra ezt
Ritka ez, s evégett tartanunk muszáj,
Úgy, mint egy ajándékot, melyet Isten küldött kettőnknek...
Δεν φοβάμαι όταν είμαι δίπλα σου
παραμύθι η ζωή πρίγκηπάς μου εσύ
Δε φοβάμαι δωσ' μου την αλήθεια σου
κάθε μέρα μαζί μια καινούρια αρχή
Nem félek, ha melletted lehetek,
Az élet egy Tündérmese, s benne, a hercegem vagy Te!
Nem félek, de jöjj, mondd hát el az igazat nékem,
Azt, hogy minden nap egy új kezdet lehet!
Τι πιο όμορφο από μια αγκαλιά
βόλτα μεσ΄τον ουρανό
Τι πιο όμορφο να πετάει η καρδιά
δώρο από το Θεό
Mi más lehetne jobb egy ölelésednél?
Jöjj, tegyünk egy sétát a Mennyekben
Mi volna hát szebb egy szívnél, mely képes szabadon röppenni?
Olyan ez, mint egy ajándék, melyet az ég küldött ide...
Τα χρόνια περνάνε
κι η κάθε στιγμή που πίσω μας μένει
δε θα ξαναρθεί...γι΄αυτό
Felettünk is elmúlnak az évek,
S minden pillanat, melyet magunk mögött hagyunk,
Nem jön vissza soha..., evégett...
#202213hellemaxi 2013-05-13
Aggeliki Iliadi: An Eisai Oneiro
Αν είσαι όνειρο / Ha álom vagy...
Ήρθες και έβαλες φωτιά στα όνειρά μου
κι έχεις αλλάξει τη ζωή μου εντελώς
κι εκεί που πόνο μόνο είχα στην καρδιά μου
είναι η απόδειξη ο έρωτας αυτός
πως τελικά στον κόσμο υπάρχει και Θεός
Eljöttél hát, s álmaimban tüzeket gyújtottál
S életem teljesen megváltoztattad
S szívemben, hol csak a fájdalom lakozott csupán,
E szerelem - a Megváltó lett egy pillanat alatt
Mégha a világon már létezik egy Isten - odaát...
Αν είσαι όνειρο δε θέλω να ξυπνήσω
αν είσαι ψέμα την αλήθεια μη μου πεις
το παραμύθι σου ως το τέλος να το ζήσω
τέτοια αγάπη ούτε να τη φανταστείς
Ha egy álom vagy, felébredni már nem akarok én!
Ha hazugság vagy, az igazságot, hallani sem akarom!
Élni akarok, ott, a Te Tündérmesédben, míg a világ véget nem ér,
Hisz ennél nagyobb szerelmet el sem képzelhetnél...
Βρήκες τον τρόπο να γκρεμίσεις τόσα τείχη
που είχα χτίσει την καρδιά να μη μπορεί
ξανά το βέλος του έρωτα να την πετύχει
μα όλα γίνονται σ΄ανύποπτη στιγμή
και σ΄αγαπάω κάθε μέρα πιο πολύ
Ímhát, meglelted az utat, hogy egy perc alatt romba dönthess falakat,
Melyeket a szív épített, hogy ne lehessen gyenge
S hogy ne érinthesse meg a szerelem nyila,
De minden egy váratlan pillanat termése;
S így, napról napra egyre jobban és jobban vagy szeretve...
Aggeliki Iliadi: An Eisai Oneiro
Αν είσαι όνειρο / Ha álom vagy...
Ήρθες και έβαλες φωτιά στα όνειρά μου
κι έχεις αλλάξει τη ζωή μου εντελώς
κι εκεί που πόνο μόνο είχα στην καρδιά μου
είναι η απόδειξη ο έρωτας αυτός
πως τελικά στον κόσμο υπάρχει και Θεός
Eljöttél hát, s álmaimban tüzeket gyújtottál
S életem teljesen megváltoztattad
S szívemben, hol csak a fájdalom lakozott csupán,
E szerelem - a Megváltó lett egy pillanat alatt
Mégha a világon már létezik egy Isten - odaát...
Αν είσαι όνειρο δε θέλω να ξυπνήσω
αν είσαι ψέμα την αλήθεια μη μου πεις
το παραμύθι σου ως το τέλος να το ζήσω
τέτοια αγάπη ούτε να τη φανταστείς
Ha egy álom vagy, felébredni már nem akarok én!
Ha hazugság vagy, az igazságot, hallani sem akarom!
Élni akarok, ott, a Te Tündérmesédben, míg a világ véget nem ér,
Hisz ennél nagyobb szerelmet el sem képzelhetnél...
Βρήκες τον τρόπο να γκρεμίσεις τόσα τείχη
που είχα χτίσει την καρδιά να μη μπορεί
ξανά το βέλος του έρωτα να την πετύχει
μα όλα γίνονται σ΄ανύποπτη στιγμή
και σ΄αγαπάω κάθε μέρα πιο πολύ
Ímhát, meglelted az utat, hogy egy perc alatt romba dönthess falakat,
Melyeket a szív épített, hogy ne lehessen gyenge
S hogy ne érinthesse meg a szerelem nyila,
De minden egy váratlan pillanat termése;
S így, napról napra egyre jobban és jobban vagy szeretve...
#202211hellemaxi 2013-05-13
Kelly Kelekidou: Me Ta Matia Skotose Me
Με τα μάτια σκότωσέ με / Ölj meg a szemeiddel!
Κοίταξέ με στα μάτια αν μπορείς
το τελευταίο το φιλί πριν να μου δώσεις
ούτε μια λέξη μη τολμήσεις να μου πεις
μ’ ένα σου βλέμμα προτιμώ να με σκοτώσεις
μ’ ένα σου βλέμμα προτιμώ να με σκοτώσεις
Nézz hát szemeimbe, ha tudsz egyáltalán
Mielőtt utolsó csókod nékem odaadnád
Nézésedtől úgy érzem, bár megölnél - inkább a halál,
Nézésedtől úgy érzem, inkább a halált választanám...
Με τα μάτια σκότωσέ με
με τα μάτια που αγαπώ
μ’ ένα βλέμμα τέλειωσέ με
που θα φεύγεις να μη δω
Ölj meg a szemeiddel!
E szemekkel, melyeket annyira szeretek...
Számolj le vélem azáltal, hogy rám nézel
Hogy ne lássam többé, hová is mész majd nélkülem...
Με τα μάτια σκότωσέ με
κάνε στάχτη μια καρδιά
κι όσα ζήσαμε ως τώρα
απόψε ρίχ’ τα στη φωτιά
απόψε ρίχ’ τα στη φωτιά
Ölj hát meg szemeiddel,
Hamvassz el egy lángoló szívet,
S mindent, mit eddig, Véled megéltem,
Dobd el, s csiholj véle lángoló tüzet...
Ma éjjel vesd a lángok közé, dobj a tűzbe mindent!
Κοίταξέ με στα μάτια αν μπορείς
της προδοσίας το φιλί πριν μου χαρίσεις
κι αν κάποιο δάκρυ μες στα μάτια μου θα δεις
είναι που ξέρω ότι πια δε θα γυρίσεις
είναι που ξέρω ότι πια δε θα γυρίσεις
Nézz hát szemeimbe, már ha tudsz még olyat,
Mielőtt utolsó, mindent eláruló csókod átadnád nekem
S ha szemeimben egy árva könnycseppet vélsz látni, tudd, hogy az
Azért van, mert tudom, nem jössz vissza, nem leszel többé velem,
Többé nem térsz vissza, s nem leszel velem...
Kelly Kelekidou: Me Ta Matia Skotose Me
Με τα μάτια σκότωσέ με / Ölj meg a szemeiddel!
Κοίταξέ με στα μάτια αν μπορείς
το τελευταίο το φιλί πριν να μου δώσεις
ούτε μια λέξη μη τολμήσεις να μου πεις
μ’ ένα σου βλέμμα προτιμώ να με σκοτώσεις
μ’ ένα σου βλέμμα προτιμώ να με σκοτώσεις
Nézz hát szemeimbe, ha tudsz egyáltalán
Mielőtt utolsó csókod nékem odaadnád
Nézésedtől úgy érzem, bár megölnél - inkább a halál,
Nézésedtől úgy érzem, inkább a halált választanám...
Με τα μάτια σκότωσέ με
με τα μάτια που αγαπώ
μ’ ένα βλέμμα τέλειωσέ με
που θα φεύγεις να μη δω
Ölj meg a szemeiddel!
E szemekkel, melyeket annyira szeretek...
Számolj le vélem azáltal, hogy rám nézel
Hogy ne lássam többé, hová is mész majd nélkülem...
Με τα μάτια σκότωσέ με
κάνε στάχτη μια καρδιά
κι όσα ζήσαμε ως τώρα
απόψε ρίχ’ τα στη φωτιά
απόψε ρίχ’ τα στη φωτιά
Ölj hát meg szemeiddel,
Hamvassz el egy lángoló szívet,
S mindent, mit eddig, Véled megéltem,
Dobd el, s csiholj véle lángoló tüzet...
Ma éjjel vesd a lángok közé, dobj a tűzbe mindent!
Κοίταξέ με στα μάτια αν μπορείς
της προδοσίας το φιλί πριν μου χαρίσεις
κι αν κάποιο δάκρυ μες στα μάτια μου θα δεις
είναι που ξέρω ότι πια δε θα γυρίσεις
είναι που ξέρω ότι πια δε θα γυρίσεις
Nézz hát szemeimbe, már ha tudsz még olyat,
Mielőtt utolsó, mindent eláruló csókod átadnád nekem
S ha szemeimben egy árva könnycseppet vélsz látni, tudd, hogy az
Azért van, mert tudom, nem jössz vissza, nem leszel többé velem,
Többé nem térsz vissza, s nem leszel velem...
#202209hellemaxi 2013-05-13
Mihalis Hatzigiannis: Me Mia Aggalia Tragoudia
Με μια αγκαλιά τραγούδια / Egy rakatnyi új dallal...
Με μια αγκαλιά τραγούδια
θα 'ρθω να σε βρω
Μέθυσα από 'σενα
μόνος μου παραμιλώ
Στο σκοτάδι ποιος
ο δρόμος για το φως;
Ποια της καρδιάς σου η οδός,
κι ο αριθμός;
Egy nyalábnyi dallal
Jövök, s talállak meg Téged
Megrészegülve, italtól mámorosan
Egyedül, magamhoz beszélek
Az éj sötétjében, mely volna
Az út ki, a fénybe?
Mely hát a Te szíved útja,
S a szám, amelyen elérlek?
Με μια αγκαλια τραγούδια
θα 'ρθω να σε βρω
Κομμένοι σαν λουλούδια
είμαστε κι οι δυο
Η νύχτα χαρακίρι
τ'όνειρο πικρό
Κάνε μου το χατίρι
μέσα σου να μπω
Με μια αγκαλια τραγούδια θα 'μαι εδώ
Egy nyalábnyi dallal
Jövök el, s talállak meg Tégedet
Elvágva, mint a virágok vannak,
Úgy vagyunk mi is, ketten...
Az éjjeli önkínzatás,
A keserű álmok,
Vélem elhatároztatták,
Hogy Hozzád utat találok...
Egy adag nótával leszek itt, Tenálad,
Με μια αγκαλιά τραγούδια
θα 'ρθω να σε βρω
Μέθυσα από 'σενα
πλημμυρίζει το μυαλό
Στο σκοτάδι ποιος
ο δρόμος για το φως;
Ποια της καρδιάς σου η οδός,
κι ο αριθμός;
Egy nyalábnyi nótával
Jövök, hogy megtaláljalak,
Megrészegülve, italtól mámorosan
Emlékeim szédülten forognak
A sötétségben, mely volna
Az út, mely a fénybe vezet?
Mely hát az út a szívedhez, mely oda vonszolna,
S a szám, ahol megtalállak Tégedet?
Mihalis Hatzigiannis: Me Mia Aggalia Tragoudia
Με μια αγκαλιά τραγούδια / Egy rakatnyi új dallal...
Με μια αγκαλιά τραγούδια
θα 'ρθω να σε βρω
Μέθυσα από 'σενα
μόνος μου παραμιλώ
Στο σκοτάδι ποιος
ο δρόμος για το φως;
Ποια της καρδιάς σου η οδός,
κι ο αριθμός;
Egy nyalábnyi dallal
Jövök, s talállak meg Téged
Megrészegülve, italtól mámorosan
Egyedül, magamhoz beszélek
Az éj sötétjében, mely volna
Az út ki, a fénybe?
Mely hát a Te szíved útja,
S a szám, amelyen elérlek?
Με μια αγκαλια τραγούδια
θα 'ρθω να σε βρω
Κομμένοι σαν λουλούδια
είμαστε κι οι δυο
Η νύχτα χαρακίρι
τ'όνειρο πικρό
Κάνε μου το χατίρι
μέσα σου να μπω
Με μια αγκαλια τραγούδια θα 'μαι εδώ
Egy nyalábnyi dallal
Jövök el, s talállak meg Tégedet
Elvágva, mint a virágok vannak,
Úgy vagyunk mi is, ketten...
Az éjjeli önkínzatás,
A keserű álmok,
Vélem elhatároztatták,
Hogy Hozzád utat találok...
Egy adag nótával leszek itt, Tenálad,
Με μια αγκαλιά τραγούδια
θα 'ρθω να σε βρω
Μέθυσα από 'σενα
πλημμυρίζει το μυαλό
Στο σκοτάδι ποιος
ο δρόμος για το φως;
Ποια της καρδιάς σου η οδός,
κι ο αριθμός;
Egy nyalábnyi nótával
Jövök, hogy megtaláljalak,
Megrészegülve, italtól mámorosan
Emlékeim szédülten forognak
A sötétségben, mely volna
Az út, mely a fénybe vezet?
Mely hát az út a szívedhez, mely oda vonszolna,
S a szám, ahol megtalállak Tégedet?