Akkor maradjunk egyelőre a régi előadók bemutatásánál...
Panagopoulos Sotos (Σώτος Παναγόπουλος): Hara mou
Χαρά μου / Én örömem
Στίχοι: Κώστας Πρετεντέρης & Γιώργος Οικονομίδης
Μουσική: Τάκης Μωράκης
Δυο λόγια μου φτωχά / Két szerény szóval szeretném
θέλω δειλά να σου πω / félénken elmondani neked
δυο λόγια μοναχά / csak két csekély szóval
κι ένα γλυκό σ' αγαπώ / és egy édes 'szeretlek'-kel
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Χαρά μου / Én örömem
τα πιο όμορφα όνειρά μου / a legszebb álmaimat
χαρά μου / én örömem
τα πνίγω στη σιωπή / elfojtom csendben
Απ' τον έρωτα τον τρελό / Az őrült szerelemtől
έχω γίνει παιδί δειλό / félénk gyerekké váltam
σε λατρεύω μελαγχολώ / imádlak és szomorkodok
μα δε μιλώ / de nem szólok egy szót sem
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Απ' τον έρωτα τον τρελό / Az őrült szerelemtől
έχω γίνει παιδί δειλό / félénk gyerekké váltam
σε λατρεύω μελαγχολώ / imádlak és szomorkodok
μα δε μιλώ / de nem szólok egy szót sem
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Akkor maradjunk egyelőre a régi előadók bemutatásánál...
Panagopoulos Sotos (Σώτος Παναγόπουλος): Hara mou
Χαρά μου / Én örömem
Στίχοι: Κώστας Πρετεντέρης & Γιώργος Οικονομίδης
Μουσική: Τάκης Μωράκης
Δυο λόγια μου φτωχά / Két szerény szóval szeretném
θέλω δειλά να σου πω / félénken elmondani neked
δυο λόγια μοναχά / csak két csekély szóval
κι ένα γλυκό σ' αγαπώ / és egy édes 'szeretlek'-kel
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Χαρά μου / Én örömem
τα πιο όμορφα όνειρά μου / a legszebb álmaimat
χαρά μου / én örömem
τα πνίγω στη σιωπή / elfojtom csendben
Απ' τον έρωτα τον τρελό / Az őrült szerelemtől
έχω γίνει παιδί δειλό / félénk gyerekké váltam
σε λατρεύω μελαγχολώ / imádlak és szomorkodok
μα δε μιλώ / de nem szólok egy szót sem
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Απ' τον έρωτα τον τρελό / Az őrült szerelemtől
έχω γίνει παιδί δειλό / félénk gyerekké váltam
σε λατρεύω μελαγχολώ / imádlak és szomorkodok
μα δε μιλώ / de nem szólok egy szót sem
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
#197062klamp 2013-01-03
Elmúltak az ünnepek, így újra görögözzünk! :) Íme egy jó régi nóta Kakia Mendritől:
Mendri Kakia (Κάκια Μένδρη): Dio prasina matia
Δυο πράσινα μάτια / Egy zöld szempár
Στίχοι: Κώστας Κιούσης
Μουσική: Μίμης Κατριβάνος
Είχα μάτια δει πολλά,
ένοχα και ντροπαλά
μάτια που δε με ρωτήσανε,
αν τρελά με κατακτήσανε.
Sok szempárt láttam már,
bűnöset és félénket,
ám nem kérdezték sose tőlem,
őrülten meghódíthatnak-e.
Μ’ έκαψε όμως μια φωτιά
από πράσινη ματιά
που το ξέρω θα με καίει
ως τα γηρατειά.
De felgyúlt bennem a láng
egy zöld szempártól,
mely tudom, velem együtt égni fog
egész öreg koromig.
Δυο πράσινα μάτια με μπλε βλεφαρίδες
με έχουνε κάνει τρελό.
Καρδιά μου να ξέρεις τα μάτια που είδες
πως δε θα σου βγουν σε καλό.
Zöld szempár kék szempillákkal,
megőrítettek engemet.
Tudd meg, szívem, e szemek, miket láttál
semmi jóra nem visznek tégedet.
Φοβάμαι ακόμα και να τους το πω
γιατί έχουν το χρώμα το πρασινωπό.
Δυο πράσινα μάτια με μπλε βλεφαρίδες
με μάθανε πως ν’ αγαπώ.
Még hozzájuk szólni is félek én,
mert oly' zöldes a színük.
Zöld szempár kék szempillákkal,
megtanítottak engem szeretni.
Μάτια πράσινα γλυκά,
μάτια μελαγχολικά
που στο βλέμμα σας ζαλίζομαι
και πονώ και βασανίζομαι.
Édes zöld szemek,
búskomor szemek,
melyek látványától elszédülök,
gyötrődök és szenvedek.
Σας ζηλεύω τρομερά,
σας λατρεύω τρυφερά
μάτια πράσινα με καίνε
πρώτη μου φορά.
Borzasztóan irigyellek
s gyengéden imádlak titeket,
zöld szempár, mely lángra gyújtott
legelőször engemet.
Elmúltak az ünnepek, így újra görögözzünk! :) Íme egy jó régi nóta Kakia Mendritől:
Mendri Kakia (Κάκια Μένδρη): Dio prasina matia
Δυο πράσινα μάτια / Egy zöld szempár
Στίχοι: Κώστας Κιούσης
Μουσική: Μίμης Κατριβάνος
Είχα μάτια δει πολλά,
ένοχα και ντροπαλά
μάτια που δε με ρωτήσανε,
αν τρελά με κατακτήσανε.
Sok szempárt láttam már,
bűnöset és félénket,
ám nem kérdezték sose tőlem,
őrülten meghódíthatnak-e.
Μ’ έκαψε όμως μια φωτιά
από πράσινη ματιά
που το ξέρω θα με καίει
ως τα γηρατειά.
De felgyúlt bennem a láng
egy zöld szempártól,
mely tudom, velem együtt égni fog
egész öreg koromig.
Δυο πράσινα μάτια με μπλε βλεφαρίδες
με έχουνε κάνει τρελό.
Καρδιά μου να ξέρεις τα μάτια που είδες
πως δε θα σου βγουν σε καλό.
Zöld szempár kék szempillákkal,
megőrítettek engemet.
Tudd meg, szívem, e szemek, miket láttál
semmi jóra nem visznek tégedet.
Φοβάμαι ακόμα και να τους το πω
γιατί έχουν το χρώμα το πρασινωπό.
Δυο πράσινα μάτια με μπλε βλεφαρίδες
με μάθανε πως ν’ αγαπώ.
Még hozzájuk szólni is félek én,
mert oly' zöldes a színük.
Zöld szempár kék szempillákkal,
megtanítottak engem szeretni.
Μάτια πράσινα γλυκά,
μάτια μελαγχολικά
που στο βλέμμα σας ζαλίζομαι
και πονώ και βασανίζομαι.
Édes zöld szemek,
búskomor szemek,
melyek látványától elszédülök,
gyötrődök és szenvedek.
Σας ζηλεύω τρομερά,
σας λατρεύω τρυφερά
μάτια πράσινα με καίνε
πρώτη μου φορά.
Borzasztóan irigyellek
s gyengéden imádlak titeket,
zöld szempár, mely lángra gyújtott
legelőször engemet.
#196983hellemaxi 2012-12-31
Ah! Végre egy dal, amelyben szinte tökéletesen magamra ismertem!!! Amelyben gátlások nélkül, ledöntve minden falat, kifröcsöghettem magamból minden felgyülemlett érzelmet..., amely végre, minden szavában és gondolatában én vagyok..., azaz mégsem, de mintha magam látnám viszont minden sorában...
De... Jól vagyok!!!
És döntse el mindenki, hogy igazat mond-e a dal... no meg én is...
Giannis Ploutarxos: Na 'Sai Kala
Να' σαι καλά / Élj boldogan! ( Légy jól, érezd jól magad!)
Μου είπαν οι φίλοι κι οι γνωστοί
Καλά ότι σε είδανε, καλά και ευτυχισμένη
Μου' πανε πως ήταν γελαστή,
πως ήσουν με έναν άνθρωπο, μαζί αγκαλισμένοι
Το είπαν οι φίλοι και οι γνωστοί ζητώντας ίσως μια αντίδραση
Να δουν αν κλαίω, για σένα θυμό να καίω
Μα εγώ να' σαι καλά, να' σαι καλά, να' σαι καλά
Μονάχα λέω
Barátaim, s néhány ismerősöm azt szóltak nékem, hogy
Látták, amint rendben voltál, jól éltél, s boldogan...
Elmondták nékem, nem láttak Rajtad mást, csak mosolyt,
S hogy egy férfival ölelkeztél, gondtalan...
Talán azért mondták el, mert kíváncsiak voltak, miképp reagálok majd,
Hogy lássák, sírok-e majd, vagy hogy a dühtől talán felrobbanok...?
De én: 'Csak Légy Boldog!', 'Csak Te Légy Jól!', 'Csak Élj Te Boldogan!'
Örökké ezt mondogatom...
Να' σαι καλά
Να πας μπροστά να ζεις ευτυχισμένα
Εύχομαι
Απ' την καρδιά μου σου εύχομαι, να ζεις καλύτερα από εμένα
Εγώ μισός, εγώ νεκρός, που ζω σταματημένα
Εύχομαι
Να σου αξίζει ο άνθρωπος αυτός που ζει κοντά σε σένα
Να σ' αγαπάει μια στάλα σαν εμένα
Érezd jól magad!
Csak menj! Gondtalan! S élj; boldogan!
Ezt kívánom,
Tiszta szívből, hogy nálam jobban, sokkal jobban élj!
Én, aki félbe vágottan, s szinte holtan, alig-alig élek,
Azt kívánom Néked,
Hogy a férfiú, kivel együtt élsz, méltó legyen Hozzád..., mindhalálig,
Hogy legalább egy cseppnyit szeressen úgy Téged ( mint amennyire szívem - szüntelen - Utánad vágyik...)!
Είπαν πως ήταν σινεμά, γερμένη μεσ' τον ώμο του
Ζεστά να τον κοιτάζεις
Είπαν πως σε είδανε μετά, να μπαίνεις μεσ' τον κόσμο του
Γλυκά και να πλαγιάζεις
Το 'πανε ίσως για να δουν, να σπάει η ψυχή κομμάτια μέσα μου
Να μην αντέχω
Για σένανε τι μίσος τρέφω
Μα εγώ να' ναι καλά να' ναι καλά να' ναι καλά
Μονάχα γνέφω
Elmondták nékem, hogy a moziban, az Ő vállára hajtottad fejed,
S forrón, lángolón néztél két szemébe...
Úgy mesélték, hogy mikor utána megláttak, már az Ő világába lépve élted életed,
Hogy már kényelemben, s édesdeden élsz, Mellette, Véle...
Tán azért mondták, mert látni akarták, lelkem darabokra hogyan törik, s hullik széjjel..?
Látni hogyan szenvedek, hisz el nem viselhetem
E haragot, mely gyűlöletté táplálódik bennem, hogy aztán teljesen felemésszen...,
De én...!: 'Csak Ő legyen jól!', 'Csak Ő legyen rendben...!', Legalább Ő boldogan éljen!'!
Ezt hajtogatom csak, örökösen...
Να' σαι καλά
Να πας μπροστά να ζεις ευτυχισμένα
Εύχομαι
Απ' την καρδιά μου σου εύχομαι, να ζεις καλύτερα από εμένα
Εγώ μισός, εγώ νεκρός, που ζω σταματημένα
Εύχομαι
Να σου αξίζει ο άνθρωπος αυτός που ζει κοντά σε σένα
Να σ' αγαπάει μια στάλα σαν εμένα
Érezd jól magad!
Csak menj! Gondtalan! S élj; boldogan!
S csak azt kívánom
Tiszta szívemből, hogy élj, de százszorta jobban, mint ahogyan én tehetem...,
Én! Ki félbe vágva vagyok csupán, egy halott..., kinek élete idő előtt megállt
Kívánom Néked,
Hogy a férfiú, ki együtt él Veled, hadd legyen méltó Tehozzád!
S hogy legalább egy cseppet szeressen úgy, mint ahogy én (kire most kínok közt, álnokul csap le a gyötrelmes végzet...)!
Ah! Végre egy dal, amelyben szinte tökéletesen magamra ismertem!!! Amelyben gátlások nélkül, ledöntve minden falat, kifröcsöghettem magamból minden felgyülemlett érzelmet..., amely végre, minden szavában és gondolatában én vagyok..., azaz mégsem, de mintha magam látnám viszont minden sorában...
De... Jól vagyok!!!
És döntse el mindenki, hogy igazat mond-e a dal... no meg én is...
Giannis Ploutarxos: Na 'Sai Kala
Να' σαι καλά / Élj boldogan! ( Légy jól, érezd jól magad!)
Μου είπαν οι φίλοι κι οι γνωστοί
Καλά ότι σε είδανε, καλά και ευτυχισμένη
Μου' πανε πως ήταν γελαστή,
πως ήσουν με έναν άνθρωπο, μαζί αγκαλισμένοι
Το είπαν οι φίλοι και οι γνωστοί ζητώντας ίσως μια αντίδραση
Να δουν αν κλαίω, για σένα θυμό να καίω
Μα εγώ να' σαι καλά, να' σαι καλά, να' σαι καλά
Μονάχα λέω
Barátaim, s néhány ismerősöm azt szóltak nékem, hogy
Látták, amint rendben voltál, jól éltél, s boldogan...
Elmondták nékem, nem láttak Rajtad mást, csak mosolyt,
S hogy egy férfival ölelkeztél, gondtalan...
Talán azért mondták el, mert kíváncsiak voltak, miképp reagálok majd,
Hogy lássák, sírok-e majd, vagy hogy a dühtől talán felrobbanok...?
De én: 'Csak Légy Boldog!', 'Csak Te Légy Jól!', 'Csak Élj Te Boldogan!'
Örökké ezt mondogatom...
Να' σαι καλά
Να πας μπροστά να ζεις ευτυχισμένα
Εύχομαι
Απ' την καρδιά μου σου εύχομαι, να ζεις καλύτερα από εμένα
Εγώ μισός, εγώ νεκρός, που ζω σταματημένα
Εύχομαι
Να σου αξίζει ο άνθρωπος αυτός που ζει κοντά σε σένα
Να σ' αγαπάει μια στάλα σαν εμένα
Érezd jól magad!
Csak menj! Gondtalan! S élj; boldogan!
Ezt kívánom,
Tiszta szívből, hogy nálam jobban, sokkal jobban élj!
Én, aki félbe vágottan, s szinte holtan, alig-alig élek,
Azt kívánom Néked,
Hogy a férfiú, kivel együtt élsz, méltó legyen Hozzád..., mindhalálig,
Hogy legalább egy cseppnyit szeressen úgy Téged ( mint amennyire szívem - szüntelen - Utánad vágyik...)!
Είπαν πως ήταν σινεμά, γερμένη μεσ' τον ώμο του
Ζεστά να τον κοιτάζεις
Είπαν πως σε είδανε μετά, να μπαίνεις μεσ' τον κόσμο του
Γλυκά και να πλαγιάζεις
Το 'πανε ίσως για να δουν, να σπάει η ψυχή κομμάτια μέσα μου
Να μην αντέχω
Για σένανε τι μίσος τρέφω
Μα εγώ να' ναι καλά να' ναι καλά να' ναι καλά
Μονάχα γνέφω
Elmondták nékem, hogy a moziban, az Ő vállára hajtottad fejed,
S forrón, lángolón néztél két szemébe...
Úgy mesélték, hogy mikor utána megláttak, már az Ő világába lépve élted életed,
Hogy már kényelemben, s édesdeden élsz, Mellette, Véle...
Tán azért mondták, mert látni akarták, lelkem darabokra hogyan törik, s hullik széjjel..?
Látni hogyan szenvedek, hisz el nem viselhetem
E haragot, mely gyűlöletté táplálódik bennem, hogy aztán teljesen felemésszen...,
De én...!: 'Csak Ő legyen jól!', 'Csak Ő legyen rendben...!', Legalább Ő boldogan éljen!'!
Ezt hajtogatom csak, örökösen...
Να' σαι καλά
Να πας μπροστά να ζεις ευτυχισμένα
Εύχομαι
Απ' την καρδιά μου σου εύχομαι, να ζεις καλύτερα από εμένα
Εγώ μισός, εγώ νεκρός, που ζω σταματημένα
Εύχομαι
Να σου αξίζει ο άνθρωπος αυτός που ζει κοντά σε σένα
Να σ' αγαπάει μια στάλα σαν εμένα
Érezd jól magad!
Csak menj! Gondtalan! S élj; boldogan!
S csak azt kívánom
Tiszta szívemből, hogy élj, de százszorta jobban, mint ahogyan én tehetem...,
Én! Ki félbe vágva vagyok csupán, egy halott..., kinek élete idő előtt megállt
Kívánom Néked,
Hogy a férfiú, ki együtt él Veled, hadd legyen méltó Tehozzád!
S hogy legalább egy cseppet szeressen úgy, mint ahogy én (kire most kínok közt, álnokul csap le a gyötrelmes végzet...)!
#196873hellemaxi 2012-12-24
Anna Vissi: Protimo
Προτιμώ / Jobb volna, ha...
Ειλικρινά, πες μου τι αισθάνεσαι, όταν με βλέπεις ξαφνικά
δεν θέλεις να με αγκαλιάσει να με φιλήσεις να μου πεις να προσπαθήσουμε πάλι
αν όχι λυπάμαι δεν το αντέχω και θέλω να σου πω ένα μονάχα
Őszintén, mondd meg nékem, hogy érzed magad, mikor meglátsz ngem hirtelen?
Nem akarsz megölelni, megcsókolni, s azt mondani, hogy próbáljuk meg újra?
Ha nem, sajnálom, de nem tudnám elviselni, így hát csak egy dolgot mondanék Neked:
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις ότι ήσουν για εμένα μια τυχαία ιστορία
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις για εμένα τα χειρότερα
Előnyösebb volna, ha többé nem váltanánk egyetlen szót sem,
Előnyösebb volna, ha - mikor meglátsz - ellenkező irányban haladnám keresztül előttem...
Előnyösebb volna, ha azt gondolnád, hogy csak egy véletlen történet voltál nekem,
Előnyösebb volna, ha nem váltanánk többé egyetlen szót sem...
Előnyösebb volna, hogy - ha meglátsz valahol, keresztben mennél az utcákon előttem,
Előnyösebb volna, ha másoknak csak a legrosszabb dolgokról szólnál felőlem...
όμως να είμαστε φίλοι να είμαστε φίλοι
και να σου φέρομαι πολιτισμένα
να υποκρίνομαι πολιτισμένα
να λέω ψέματα πολιτισμένα
δεν θα το άντεχα, δεν θα το άντεχα
De, hogy mi barátok legyünk, hogy barátok legyünk újra,
S hogy Veled udvariasan bánjak,
Hogy úgy tegyek, mintha gyöngéd lennék Véled, akárcsak a múltban,
Ez... Elfogadhatatlan!!! Számomra; elfogadhatatlan... mindhiába!
Ειλικρινά, πες μου αν είναι αλήθεια αυτό που ακούγεται ότι με βλέπεις φιλικά
και ότι αισθάνεσαι για εμένα τρυφερά μα τώρα πια σου λείπει το πάθος
αν είναι έτσι λυπάμαι δεν το αντέχω και θέλω να σου πω ένα μονάχα
Őszintén... mondd meg nékem..., igaz, amit hallottam? Hogy reám még mindig barátként tekintesz?
Hogy még ott belül..., Benned még gyönge érzelmek vannak, csak a szenvedély az, ami hiányzik?
Ha ez igaz..., sajnálom, de nem tudom elfogadni, s csak egy dolog, mit Néked mondani szeretnék..., ez:
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις ότι ήσουν για εμένα μια τυχαία ιστορία
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις για εμένα τα χειρότερα
Én többé már nem beszélnék Veled,
Jobb volna, ha - mikor meglátsz - keresztül mennél előttem az úton...,
Jobb volna, ha elhinnéd, hogy cask egy véletlen történet voltál nekem,
Többé már nem állnék szóba Veled..., úgy gondolom...
Hogy jobb volna, ha - mikor meglátsz - az úton keresztben haladva mennél el előttem...,
A legjobb volna, ha másoknak csak a legrosszabb dolgokat mondanád rólam..., felőlem...
Anna Vissi: Protimo
Προτιμώ / Jobb volna, ha...
Ειλικρινά, πες μου τι αισθάνεσαι, όταν με βλέπεις ξαφνικά
δεν θέλεις να με αγκαλιάσει να με φιλήσεις να μου πεις να προσπαθήσουμε πάλι
αν όχι λυπάμαι δεν το αντέχω και θέλω να σου πω ένα μονάχα
Őszintén, mondd meg nékem, hogy érzed magad, mikor meglátsz ngem hirtelen?
Nem akarsz megölelni, megcsókolni, s azt mondani, hogy próbáljuk meg újra?
Ha nem, sajnálom, de nem tudnám elviselni, így hát csak egy dolgot mondanék Neked:
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις ότι ήσουν για εμένα μια τυχαία ιστορία
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις για εμένα τα χειρότερα
Előnyösebb volna, ha többé nem váltanánk egyetlen szót sem,
Előnyösebb volna, ha - mikor meglátsz - ellenkező irányban haladnám keresztül előttem...
Előnyösebb volna, ha azt gondolnád, hogy csak egy véletlen történet voltál nekem,
Előnyösebb volna, ha nem váltanánk többé egyetlen szót sem...
Előnyösebb volna, hogy - ha meglátsz valahol, keresztben mennél az utcákon előttem,
Előnyösebb volna, ha másoknak csak a legrosszabb dolgokról szólnál felőlem...
όμως να είμαστε φίλοι να είμαστε φίλοι
και να σου φέρομαι πολιτισμένα
να υποκρίνομαι πολιτισμένα
να λέω ψέματα πολιτισμένα
δεν θα το άντεχα, δεν θα το άντεχα
De, hogy mi barátok legyünk, hogy barátok legyünk újra,
S hogy Veled udvariasan bánjak,
Hogy úgy tegyek, mintha gyöngéd lennék Véled, akárcsak a múltban,
Ez... Elfogadhatatlan!!! Számomra; elfogadhatatlan... mindhiába!
Ειλικρινά, πες μου αν είναι αλήθεια αυτό που ακούγεται ότι με βλέπεις φιλικά
και ότι αισθάνεσαι για εμένα τρυφερά μα τώρα πια σου λείπει το πάθος
αν είναι έτσι λυπάμαι δεν το αντέχω και θέλω να σου πω ένα μονάχα
Őszintén... mondd meg nékem..., igaz, amit hallottam? Hogy reám még mindig barátként tekintesz?
Hogy még ott belül..., Benned még gyönge érzelmek vannak, csak a szenvedély az, ami hiányzik?
Ha ez igaz..., sajnálom, de nem tudom elfogadni, s csak egy dolog, mit Néked mondani szeretnék..., ez:
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις ότι ήσουν για εμένα μια τυχαία ιστορία
Προτιμώ, να μην μιλάμε
προτιμώ, να με βλέπεις και να αλλάζεις γωνία
προτιμώ, να πιστεύεις για εμένα τα χειρότερα
Én többé már nem beszélnék Veled,
Jobb volna, ha - mikor meglátsz - keresztül mennél előttem az úton...,
Jobb volna, ha elhinnéd, hogy cask egy véletlen történet voltál nekem,
Többé már nem állnék szóba Veled..., úgy gondolom...
Hogy jobb volna, ha - mikor meglátsz - az úton keresztben haladva mennél el előttem...,
A legjobb volna, ha másoknak csak a legrosszabb dolgokat mondanád rólam..., felőlem...
#196806hellemaxi 2012-12-20
Nyilván akadnak Köztetek szerelmesek..., vagy épp olyanok, akik elvesztették azt...
Nos, ez a dal Nekik ajánlott - persze mindenki másnak is, de talán Ők érzik majd át leginkább...
És elnézéseteket kérem, hogy már megint nem a háromszázas listából fordítok, de valahogy mindig a saját gyűjteményem egy-egy darabja ragad meg...
Pasxalis /Pashalis Terzis: Adiaforo
Αδιαφορώ / Nem érdekel...
Szöveg / Στίχοι: Giorgos Moukidis / Γιώργος Μουκίδης
Zene / Μουσική: Giorgos Moukidis / Γιώργος Μουκίδης
Első Előadó / Πρώτη εκτέλεση: Pasxalis / Pashalis Terzis / Πασχάλης Τερζής
Αδιαφορώ δε θέλω σήμερα να πάω στη δουλειά
θέλω να μείνω στη δική σου αγκαλιά
μα εσύ δεν είσαι εδώ
Αδιαφορώ αν έξω βρέχει κι είναι χάλια ο καιρός
εγώ θυμώνω που μιλάω μοναχός
κι όλο εσένα σκέφτομαι
κι όλο κρατάω αυτό το δάκρυ να μη βγει
και μαρτυρήσει πως σ΄αγάπησα πολύ...
Semmi sem érdekel..., ma munkába sem megyek
Itt akarok maradni..., az ölelésedben...
De Te már nem vagy itt... már nem vagy itt velem...
Nem érdekel, hogy esik az eső, vagy hogy az időjárás menyire ijessztő nekem...
Ideges vagyok, mert nem Hozzád, csak magamhoz beszélek...
S folyton csak Rólad elmélkedem...
S folyton visszatartom a könnycseppeket, így nem öntheti el arcomat... már egy sem...
S bizonyos vagyok benne, hogy még mindig szeretlek...
Κι αν φύγεις από μένα
και πια δεν μ΄αγαπάς
κι η νύχτα θα δακρύσει μικρό μου
που θες αλλού να πας
Κι αν φύγεις και σε χάσω
και δεν σε ξαναδώ
δεν ξέρω τι θα κάνω μικρό μου
που ακόμα σ' αγαπώ
που ακόμα σ' αγαπώ
που ακόμα σ' αγαπώ...
S TE elmész tőlem..., messzire
S többé már nem szeretsz engemet...
S ezért egész éjjel (ott) fogok sírni, Kedvesem,
Ahová menni szeretnél; nélkülem...
S ha elmész, ezért elveszítlek Téged,
S ha már nem láthatlak többé...., soha sem,
Nem tudom, magammal mit tegyek...,
Mert még mindig szeretlek... (Kedvesem)
Mert még mindig szeretlek...
Mert szeretlek..., még mindig szeretlek...
Αδιαφορώ για όλα τ' άλλα και τα χείλη σου ζητώ
αυτά τα μάτια τα θυμάμαι και πονώ
και σε σένα έρχομαι
Αδιαφορώ τι θα μου πεις και αν θα είναι αρκετό
εγώ για λίγο θέλω μόνο να σε δω
και το παραδέχομαι...
Nem érdekel semmi, csak ajkaid után vágyom szűntelen
Szemeid jutnak eszembe, reájuk emlékezem..., s ezért szenvedek...
S ezért elindulok, Hozzád elmegyek,
Nem érdekel, mit mondsz majd, s hogy az elég lesz-e nekem...,
Mert csak látni szeretnélek..., egyetlen egy percre,
Azért, hogy bevallhassam Neked, hogy... (Még mindig szeretlek...)
Nyilván akadnak Köztetek szerelmesek..., vagy épp olyanok, akik elvesztették azt...
Nos, ez a dal Nekik ajánlott - persze mindenki másnak is, de talán Ők érzik majd át leginkább...
És elnézéseteket kérem, hogy már megint nem a háromszázas listából fordítok, de valahogy mindig a saját gyűjteményem egy-egy darabja ragad meg...
Pasxalis /Pashalis Terzis: Adiaforo
Αδιαφορώ / Nem érdekel...
Szöveg / Στίχοι: Giorgos Moukidis / Γιώργος Μουκίδης
Zene / Μουσική: Giorgos Moukidis / Γιώργος Μουκίδης
Első Előadó / Πρώτη εκτέλεση: Pasxalis / Pashalis Terzis / Πασχάλης Τερζής
Αδιαφορώ δε θέλω σήμερα να πάω στη δουλειά
θέλω να μείνω στη δική σου αγκαλιά
μα εσύ δεν είσαι εδώ
Αδιαφορώ αν έξω βρέχει κι είναι χάλια ο καιρός
εγώ θυμώνω που μιλάω μοναχός
κι όλο εσένα σκέφτομαι
κι όλο κρατάω αυτό το δάκρυ να μη βγει
και μαρτυρήσει πως σ΄αγάπησα πολύ...
Semmi sem érdekel..., ma munkába sem megyek
Itt akarok maradni..., az ölelésedben...
De Te már nem vagy itt... már nem vagy itt velem...
Nem érdekel, hogy esik az eső, vagy hogy az időjárás menyire ijessztő nekem...
Ideges vagyok, mert nem Hozzád, csak magamhoz beszélek...
S folyton csak Rólad elmélkedem...
S folyton visszatartom a könnycseppeket, így nem öntheti el arcomat... már egy sem...
S bizonyos vagyok benne, hogy még mindig szeretlek...
Κι αν φύγεις από μένα
και πια δεν μ΄αγαπάς
κι η νύχτα θα δακρύσει μικρό μου
που θες αλλού να πας
Κι αν φύγεις και σε χάσω
και δεν σε ξαναδώ
δεν ξέρω τι θα κάνω μικρό μου
που ακόμα σ' αγαπώ
που ακόμα σ' αγαπώ
που ακόμα σ' αγαπώ...
S TE elmész tőlem..., messzire
S többé már nem szeretsz engemet...
S ezért egész éjjel (ott) fogok sírni, Kedvesem,
Ahová menni szeretnél; nélkülem...
S ha elmész, ezért elveszítlek Téged,
S ha már nem láthatlak többé...., soha sem,
Nem tudom, magammal mit tegyek...,
Mert még mindig szeretlek... (Kedvesem)
Mert még mindig szeretlek...
Mert szeretlek..., még mindig szeretlek...
Αδιαφορώ για όλα τ' άλλα και τα χείλη σου ζητώ
αυτά τα μάτια τα θυμάμαι και πονώ
και σε σένα έρχομαι
Αδιαφορώ τι θα μου πεις και αν θα είναι αρκετό
εγώ για λίγο θέλω μόνο να σε δω
και το παραδέχομαι...
Nem érdekel semmi, csak ajkaid után vágyom szűntelen
Szemeid jutnak eszembe, reájuk emlékezem..., s ezért szenvedek...
S ezért elindulok, Hozzád elmegyek,
Nem érdekel, mit mondsz majd, s hogy az elég lesz-e nekem...,
Mert csak látni szeretnélek..., egyetlen egy percre,
Azért, hogy bevallhassam Neked, hogy... (Még mindig szeretlek...)
#196802Stratos 2012-12-20
Palla Voula: Tragoudi tou ghamou
Τραγούδι του γάμου / Lakodalmi dal
Στίχοι: Παραδοσιακό
Μουσική: Παραδοσιακό
Περιοχή: Ήπειρος
1. Βούλα Πάλλα
Σ΄ αυτό το σπίτι
που `ρθαμε καλέ σήμερα,
πολλοί είναι μαζεμένοι,
σαν τι χαρά θα γένει;
Ebben a házban,
hová - kedvesem, - betértünk máma,
mily sokan összegyűltek!
Vajh, mi öröm lész - általában?
Παντρεύεται ο Αυγερινός
καλέ σήμερα,
την Πούλια κάνει ταίρι
και τ΄ άστρα συμπεθέροι.
Házasodik Avgerinos
- kedvesem, - még máma!
Párul, Puliá-t választotta,
és tanúknak: a Csillagokat!
Νύφη πόσο τ΄αγόρασες
καλέ σήμερα
αυτό το παλληκάρι
να τ΄ αγοράσουν κι άλλοι;
Áruld el menyasszony, mennyiért vásároltad
- kedvesem, - máma
e bátor deli legényt?
Vajon, mások is megvehetnék?
Χίλια φλουριά τ΄ αγόρασα
καλέ σήμερα
και πεντακόσα γρόσα
για την καλή του γλώσσα.
Ezer aranyforintért vettem
máma - kedvesem,
és 500 piaszterért
a kedves szavaiért / szép beszédéért.
Palla Voula: Tragoudi tou ghamou
Τραγούδι του γάμου / Lakodalmi dal
Στίχοι: Παραδοσιακό
Μουσική: Παραδοσιακό
Περιοχή: Ήπειρος
1. Βούλα Πάλλα
Σ΄ αυτό το σπίτι
που `ρθαμε καλέ σήμερα,
πολλοί είναι μαζεμένοι,
σαν τι χαρά θα γένει;
Ebben a házban,
hová - kedvesem, - betértünk máma,
mily sokan összegyűltek!
Vajh, mi öröm lész - általában?
Παντρεύεται ο Αυγερινός
καλέ σήμερα,
την Πούλια κάνει ταίρι
και τ΄ άστρα συμπεθέροι.
Házasodik Avgerinos
- kedvesem, - még máma!
Párul, Puliá-t választotta,
és tanúknak: a Csillagokat!
Νύφη πόσο τ΄αγόρασες
καλέ σήμερα
αυτό το παλληκάρι
να τ΄ αγοράσουν κι άλλοι;
Áruld el menyasszony, mennyiért vásároltad
- kedvesem, - máma
e bátor deli legényt?
Vajon, mások is megvehetnék?
Χίλια φλουριά τ΄ αγόρασα
καλέ σήμερα
και πεντακόσα γρόσα
για την καλή του γλώσσα.
Ezer aranyforintért vettem
máma - kedvesem,
és 500 piaszterért
a kedves szavaiért / szép beszédéért.
#196801Stratos 2012-12-19
B.D Foxmoor & La Bruia Muerta: Mia stala aima
Μια στάλα αίμα / Egy csepp vér
Στίχοι / Dalszöveg: B.D Foxmoor, Μιχάλης Μυτακίδης / B.D Foxmoor, Mihalis Mitakidis
Μουσική / Zene: Jamoan
Első előadó: La Bruja Muerta
Δεν το ‘γραφε στα χέρια σου, ούτε στο κούτελό σου...
Μα άλλοι μου το παν, δυστυχώς...το μυστικό σου....
Και αφού κυλούσε μέσα σου, θα μουν το γιατρικό σου...
Μια στάλα από τη μπέσα σου και μια απ' τo όνειρό σου...
Nem volt a kezedre, sem a homlokodra írva...
De elárulták mások, sajnos ... a titkodat ....
És ha már benned keringett, hát én volnék az orvosságod...
Egy csepp ...őled és egy az álmaidból...
Δεν έμενε στα χνάρια σου, ούτε στο κουρνιαχτό σου...
Δεν το ’βλεπα στα μάτια σου, κρυφό σαν φυλαχτό σου...
Και απ’ το κυνήγι της χαράς και από το ξόδεμά σου...
έμαθες λίγο να αγαπάς και τη σπορά σου...
Nem él a nyomában, sem kourniachto te ...
Én nem 'látom a szemedben, rejtett, mint egy igézet te ...
És a vadászat és az öröm a kiadások a ...
Csak megtanultam szeretni és te magodnak ...
Βρε ανάθεμα τη λεβεντιά, το νιόβγαλτο το ψέμα...
εμάς μας έφερε κοντά, μια στάλα αίμα...
Χρωστάω κάτι τou ουρανού και μια του Χάρου μασατιά...
και όσα μου άφησες στο νου, τα εριξα ήδη στη φωτιά...
VRE átok bátorság, a niovgalto hazugság ...
minket összehozott minket, egy kis vér ...
Owe valami tou égbolt és a rág a halál ...
és mi maradt a fejemben, már dobta a tűz ...
Και από το κυνήγι της χαράς και από το ξόδεμά σου...
έμαθες λίγο να αγαπάς και τη σπορά σου...
Βρε ανάθεμα τη λεβεντιά, το νιόβγαλτο το ψέμα...
εμάς μας έφερε κοντά, μια στάλα αίμα...
És a vadászat és az öröm a kiadások a ...
Csak megtanultam szeretni és te magodnak ...
VRE átok bátorság, a niovgalto hazugság ...
minket összehozott minket, egy kis vér ...
Δεν το ‘γραφε στα χέρια σου, ούτε στο κούτελό σου...
Μα άλλοι μου το παν, δυστυχώς...το μυστικό σου....
Και αφού κυλούσε μέσα σου, θα μουν το γιατρικό σου...
Μια στάλα από τη μπέσα σου και μια απ' τo όνειρό σου...
B.D Foxmoor & La Bruia Muerta: Mia stala aima
Μια στάλα αίμα / Egy csepp vér
Στίχοι / Dalszöveg: B.D Foxmoor, Μιχάλης Μυτακίδης / B.D Foxmoor, Mihalis Mitakidis
Μουσική / Zene: Jamoan
Első előadó: La Bruja Muerta
Δεν το ‘γραφε στα χέρια σου, ούτε στο κούτελό σου...
Μα άλλοι μου το παν, δυστυχώς...το μυστικό σου....
Και αφού κυλούσε μέσα σου, θα μουν το γιατρικό σου...
Μια στάλα από τη μπέσα σου και μια απ' τo όνειρό σου...
Nem volt a kezedre, sem a homlokodra írva...
De elárulták mások, sajnos ... a titkodat ....
És ha már benned keringett, hát én volnék az orvosságod...
Egy csepp ...őled és egy az álmaidból...
Δεν έμενε στα χνάρια σου, ούτε στο κουρνιαχτό σου...
Δεν το ’βλεπα στα μάτια σου, κρυφό σαν φυλαχτό σου...
Και απ’ το κυνήγι της χαράς και από το ξόδεμά σου...
έμαθες λίγο να αγαπάς και τη σπορά σου...
Nem él a nyomában, sem kourniachto te ...
Én nem 'látom a szemedben, rejtett, mint egy igézet te ...
És a vadászat és az öröm a kiadások a ...
Csak megtanultam szeretni és te magodnak ...
Βρε ανάθεμα τη λεβεντιά, το νιόβγαλτο το ψέμα...
εμάς μας έφερε κοντά, μια στάλα αίμα...
Χρωστάω κάτι τou ουρανού και μια του Χάρου μασατιά...
και όσα μου άφησες στο νου, τα εριξα ήδη στη φωτιά...
VRE átok bátorság, a niovgalto hazugság ...
minket összehozott minket, egy kis vér ...
Owe valami tou égbolt és a rág a halál ...
és mi maradt a fejemben, már dobta a tűz ...
Και από το κυνήγι της χαράς και από το ξόδεμά σου...
έμαθες λίγο να αγαπάς και τη σπορά σου...
Βρε ανάθεμα τη λεβεντιά, το νιόβγαλτο το ψέμα...
εμάς μας έφερε κοντά, μια στάλα αίμα...
És a vadászat és az öröm a kiadások a ...
Csak megtanultam szeretni és te magodnak ...
VRE átok bátorság, a niovgalto hazugság ...
minket összehozott minket, egy kis vér ...
Δεν το ‘γραφε στα χέρια σου, ούτε στο κούτελό σου...
Μα άλλοι μου το παν, δυστυχώς...το μυστικό σου....
Και αφού κυλούσε μέσα σου, θα μουν το γιατρικό σου...
Μια στάλα από τη μπέσα σου και μια απ' τo όνειρό σου...
#196698hellemaxi 2012-12-16
Kíváncsi voltam, ehhez valaki hozzákezd-e, szerintem Kokkinou egyik legszebb dala, mégsem kellet senkinek... Eddig...
Kokkinou Elli: Fila Me
με / Csókolj meg!
Στίχοι: Βαγγέλης Κωνσταντινίδης
Μουσική: Φοίβος
1. Έλλη Κοκκίνου
Πως αλλάξαμε δε ξέρω
κι απομακρυνθήκαμε
στη συνήθεια στους δρόμους
και οι δυό βρεθήκαμε
Σαν τα χρώματα στον ήλιο
όλο ξεθωριάζουμε
πες πως το τέλος μας γιορτάζουμε
Hogyan történt, hogy ennyire megváltoztunk? Nem tudom...
S azt se, egymástól ennyire távol hogyan kerültünk?
A megszokottságnak útjain
Találtuk magunkat... ...mindketten ide tévedtünk...?
Mint a színek, a nap melegében
Úgy haloványodik el kettőnk közt minden pillanat
Mondd csak ki; azt 'ünnepeljük', hogy vége - annak, ami kettőnk közt megmaradt...
Και έλα φίλα με
σαν πρώτα φίλα με
κι άσε τα λάθη να καούν
μες στη φωτιά μας
φίλα με σου λέω φίλα με
να μη τελειώσουνε εδώ
τα όνειρά μας
φίλα με σαν πρώτα πάλι φίλα με
Hát jöjj, s csókolj meg!
Mint az elején..., úgy csókolj meg engemet!
S hagyd, hogy hibáink lángolva égjenek
Kettőnk egyre hevülő tüzében...
Csókolj meg, ennyit mondok csupán, egy csókot adj nékem,
Mert nem lehet, hogy itt vége legyen
Az álmainknak... Ez lehetetlen!
Csókolj meg..., úgy, mint a kezdet kezdetén..., csókkal pecsételd szerelmedet!
Οι βραδιές μας γράφουν πάνω
καθημερινότητα
κι απ'το χάρτη της ζωής μας
λείπουν τ'απροσδόκητα
έλα της αρχής το πάθος
ν'αναπαραστήσουμε
κι όσα μας χωρίζουν
να ξορκίσουμε
Éjszakáink önmagukat írják, újra és újra
Minta csak megszokásból történne meg minden...
S életünk térképéről..., mit együtt írtunk meg a közös útra,
A váratlan dolgok, mik hiányoznak; Nem történik véletlen... semmi sem...
Jöjj hát!, Szenvedéllyel, mint a legelső napon,
Azért, hogy újra életet adhass nekem...
S mindaz, mi kettőnk közé áll..., minden fájdalom,
Szerelmünk lángjának martaléka legyen...!
Kíváncsi voltam, ehhez valaki hozzákezd-e, szerintem Kokkinou egyik legszebb dala, mégsem kellet senkinek... Eddig...
Kokkinou Elli: Fila Me
με / Csókolj meg!
Στίχοι: Βαγγέλης Κωνσταντινίδης
Μουσική: Φοίβος
1. Έλλη Κοκκίνου
Πως αλλάξαμε δε ξέρω
κι απομακρυνθήκαμε
στη συνήθεια στους δρόμους
και οι δυό βρεθήκαμε
Σαν τα χρώματα στον ήλιο
όλο ξεθωριάζουμε
πες πως το τέλος μας γιορτάζουμε
Hogyan történt, hogy ennyire megváltoztunk? Nem tudom...
S azt se, egymástól ennyire távol hogyan kerültünk?
A megszokottságnak útjain
Találtuk magunkat... ...mindketten ide tévedtünk...?
Mint a színek, a nap melegében
Úgy haloványodik el kettőnk közt minden pillanat
Mondd csak ki; azt 'ünnepeljük', hogy vége - annak, ami kettőnk közt megmaradt...
Και έλα φίλα με
σαν πρώτα φίλα με
κι άσε τα λάθη να καούν
μες στη φωτιά μας
φίλα με σου λέω φίλα με
να μη τελειώσουνε εδώ
τα όνειρά μας
φίλα με σαν πρώτα πάλι φίλα με
Hát jöjj, s csókolj meg!
Mint az elején..., úgy csókolj meg engemet!
S hagyd, hogy hibáink lángolva égjenek
Kettőnk egyre hevülő tüzében...
Csókolj meg, ennyit mondok csupán, egy csókot adj nékem,
Mert nem lehet, hogy itt vége legyen
Az álmainknak... Ez lehetetlen!
Csókolj meg..., úgy, mint a kezdet kezdetén..., csókkal pecsételd szerelmedet!
Οι βραδιές μας γράφουν πάνω
καθημερινότητα
κι απ'το χάρτη της ζωής μας
λείπουν τ'απροσδόκητα
έλα της αρχής το πάθος
ν'αναπαραστήσουμε
κι όσα μας χωρίζουν
να ξορκίσουμε
Éjszakáink önmagukat írják, újra és újra
Minta csak megszokásból történne meg minden...
S életünk térképéről..., mit együtt írtunk meg a közös útra,
A váratlan dolgok, mik hiányoznak; Nem történik véletlen... semmi sem...
Jöjj hát!, Szenvedéllyel, mint a legelső napon,
Azért, hogy újra életet adhass nekem...
S mindaz, mi kettőnk közé áll..., minden fájdalom,
Szerelmünk lángjának martaléka legyen...!
#196688klamp 2012-12-15
Hristodoulopoulos Giannis / Γιάννης Χριστοδουλόπουλος: Mesa sou
Μέσα σου / Benned
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: Γιάννης Χριστοδουλόπουλος
Θα σε κοιτάω ως το πρωί μέσα στα μάτια
θα σου μιλάω ως το πολύ ως το πάντα
και θα σου λέω όσα δε σου έχω πει ποτέ
ώσπου το όχι σου να ξαναγίνει ναι
πρώτη μου αγάπη δεύτερέ μου εαυτέ
Hajnalig nézlek, nézem mereven a szemeidet
addig beszélek, míg el nem mondok mindent
míg el nem mondok mindent, amit még soha
amíg a nemed igenné nem válik újra
én első szerelmem, s második önmagam
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
Θα σε φιλάω ως το πρωί κι όσο θα έχω στόμα
τα πιο δικά μου μυστικά τα πιο κρυμμένα ακόμα
θα σου τα λέω για να μοιράζεται η ζωή
ώσπου τα χείλη σου να ξαναπούν 'μαζί'
πρώτη μου αγάπη τελευταία μου γιορτή
Hajnalig csókollak, amíg csak a számat érzem
legmélyebb titkaim, melyek rejtve voltak bennem
elmondom neked, hogy megosszuk az életünk
amíg az ajkaid ki nem mondják, hogy 'együtt'
én első szerelmem, kit mindvégig ünneplek
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
Hristodoulopoulos Giannis / Γιάννης Χριστοδουλόπουλος: Mesa sou
Μέσα σου / Benned
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: Γιάννης Χριστοδουλόπουλος
Θα σε κοιτάω ως το πρωί μέσα στα μάτια
θα σου μιλάω ως το πολύ ως το πάντα
και θα σου λέω όσα δε σου έχω πει ποτέ
ώσπου το όχι σου να ξαναγίνει ναι
πρώτη μου αγάπη δεύτερέ μου εαυτέ
Hajnalig nézlek, nézem mereven a szemeidet
addig beszélek, míg el nem mondok mindent
míg el nem mondok mindent, amit még soha
amíg a nemed igenné nem válik újra
én első szerelmem, s második önmagam
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
Θα σε φιλάω ως το πρωί κι όσο θα έχω στόμα
τα πιο δικά μου μυστικά τα πιο κρυμμένα ακόμα
θα σου τα λέω για να μοιράζεται η ζωή
ώσπου τα χείλη σου να ξαναπούν 'μαζί'
πρώτη μου αγάπη τελευταία μου γιορτή
Hajnalig csókollak, amíg csak a számat érzem
legmélyebb titkaim, melyek rejtve voltak bennem
elmondom neked, hogy megosszuk az életünk
amíg az ajkaid ki nem mondják, hogy 'együtt'
én első szerelmem, kit mindvégig ünneplek
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
#196686hellemaxi 2012-12-15
A Stixoi ügyében még mindig nem tapasztaltam változást... Így nézzétek el nekem, ha az új, frissen megjelent dalok fordításánál maradok... Rajtam kívül ezekhez úgy sem nyúl senki...
Vrettos Ilias: Na Meineis Gia Panta
Να μείνεις για πάντα / Maradj itt, örökké...
Μουσική / Zene: Κώστας Μηλιωτάκης / Miliotakis Kostas
Στίχοι / Dalszöveg: Ελενα Μαρρά / Marra Elena
Φοβάμαι τόσο, όταν η μέρα πέφτει
κι έρχεται η νύχτα
πως πάντα θα 'ναι η τελευταία καληνύχτα
κι οταν θα έρθει το πρωί
δε θα 'σαι εδω
Oly nagyon félek, mikor a nap lehanyatlik az égen,
S helyét az éjszaka váltja fel...
Hogy minden csak egy utolsó 'Viszlát!'-tá válik - s itt a vége,
S mire egy új hajnal jön el,
Te már nem itt - máshol leszel...
Τρέμω στη σκεψη
στην απουσία σου διαλύομαι κα κλαίω
Κι αν με σκεφτώ χωρίς εσένα καταρρέω
αυτό θα πει αγάπη δίχως λογική
Félek - még a gondolatától is, annak,
Hogy míg távol vagy, szétesem, csak sírok szűntelen
Attól, ha elképzelem, milyen lenne, ha Nélküled léteznék - lerombolnám magam
S netán azt mondanám: szerelmünknek nem volt értelme... Semmi sem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, örökké! Kedvesem, maradj itt,
Hogy létezhess, itt, az életemben...
Mert Véled képes lennék - úgy hiszem - bármire is,
Hát légy jelen minden egyes lélegzetvételem!
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj - örökké - Kedvesem, maradj vélem itt,
Hogy életemnek Te légy az, ki értelmet ád
Véled - úgy hiszem - bármire képes lennék
Színesítsd be életem fekete-fehér árnyalatát...
Mert Véled - az életben mindent megtennék...
Φοβάμαι τόσο
χωρίς εσένα η ζωή μου τόσο άδεια
Οτι κι αν κάνω, όπου κι αν πάω, δύσκολα βράδια
περνώ μακριά σου
αν δεν είσαι εσυ εδω
Rettegek... A félelem oly nagyon hatalmába kerített,
Mert Nélküled életem oly üres, oly kietlen,
Bármit teszek, s bármerre járok, nehezekké válnak az éjjelek...
Nékem, ha Tőled távol esedékes lennem,
Ha tudom, hogy már nem vagy itt velem...
Τρέμω στη σκέψη
πως κάποια μέρα εσυ δε θα σαι πια κοντά μου
Και θα κλειστω ξανά εγώ στη μοναξια μου
Θα σε χρειάζομαι, μα δε θα είσαι εδώ
Még a gondolatától is félek,
Annak, hogy egy napon majd nem leszel mellettem
Ismét bezárkózom, a magány lesz az, mely burokban tart majd - evégett,
Még szükségem volna Rád, de Te már nem vagy itt..., s nem leszel...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, Örökké - Kedvesem - maradj itt velem,
Mert életemben csak Te létezel
Veled bármire képes vagyok, s mindent megteszek,
Légy hát minden egyes lélegzetvételem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj örökké, Drágám, itt, velem,
Azért, hogy Te lehess, ki számomra oly sok mindent jelent...
Véled képes leszek bármire, s mindent megteszek,
Színesítsd be fekete-fehér életemet...
Hisz Veled bármit megtehetek..
A Stixoi ügyében még mindig nem tapasztaltam változást... Így nézzétek el nekem, ha az új, frissen megjelent dalok fordításánál maradok... Rajtam kívül ezekhez úgy sem nyúl senki...
Vrettos Ilias: Na Meineis Gia Panta
Να μείνεις για πάντα / Maradj itt, örökké...
Μουσική / Zene: Κώστας Μηλιωτάκης / Miliotakis Kostas
Στίχοι / Dalszöveg: Ελενα Μαρρά / Marra Elena
Φοβάμαι τόσο, όταν η μέρα πέφτει
κι έρχεται η νύχτα
πως πάντα θα 'ναι η τελευταία καληνύχτα
κι οταν θα έρθει το πρωί
δε θα 'σαι εδω
Oly nagyon félek, mikor a nap lehanyatlik az égen,
S helyét az éjszaka váltja fel...
Hogy minden csak egy utolsó 'Viszlát!'-tá válik - s itt a vége,
S mire egy új hajnal jön el,
Te már nem itt - máshol leszel...
Τρέμω στη σκεψη
στην απουσία σου διαλύομαι κα κλαίω
Κι αν με σκεφτώ χωρίς εσένα καταρρέω
αυτό θα πει αγάπη δίχως λογική
Félek - még a gondolatától is, annak,
Hogy míg távol vagy, szétesem, csak sírok szűntelen
Attól, ha elképzelem, milyen lenne, ha Nélküled léteznék - lerombolnám magam
S netán azt mondanám: szerelmünknek nem volt értelme... Semmi sem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, örökké! Kedvesem, maradj itt,
Hogy létezhess, itt, az életemben...
Mert Véled képes lennék - úgy hiszem - bármire is,
Hát légy jelen minden egyes lélegzetvételem!
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj - örökké - Kedvesem, maradj vélem itt,
Hogy életemnek Te légy az, ki értelmet ád
Véled - úgy hiszem - bármire képes lennék
Színesítsd be életem fekete-fehér árnyalatát...
Mert Véled - az életben mindent megtennék...
Φοβάμαι τόσο
χωρίς εσένα η ζωή μου τόσο άδεια
Οτι κι αν κάνω, όπου κι αν πάω, δύσκολα βράδια
περνώ μακριά σου
αν δεν είσαι εσυ εδω
Rettegek... A félelem oly nagyon hatalmába kerített,
Mert Nélküled életem oly üres, oly kietlen,
Bármit teszek, s bármerre járok, nehezekké válnak az éjjelek...
Nékem, ha Tőled távol esedékes lennem,
Ha tudom, hogy már nem vagy itt velem...
Τρέμω στη σκέψη
πως κάποια μέρα εσυ δε θα σαι πια κοντά μου
Και θα κλειστω ξανά εγώ στη μοναξια μου
Θα σε χρειάζομαι, μα δε θα είσαι εδώ
Még a gondolatától is félek,
Annak, hogy egy napon majd nem leszel mellettem
Ismét bezárkózom, a magány lesz az, mely burokban tart majd - evégett,
Még szükségem volna Rád, de Te már nem vagy itt..., s nem leszel...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, Örökké - Kedvesem - maradj itt velem,
Mert életemben csak Te létezel
Veled bármire képes vagyok, s mindent megteszek,
Légy hát minden egyes lélegzetvételem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj örökké, Drágám, itt, velem,
Azért, hogy Te lehess, ki számomra oly sok mindent jelent...
Véled képes leszek bármire, s mindent megteszek,
Színesítsd be fekete-fehér életemet...
Hisz Veled bármit megtehetek..