Kíváncsi voltam, ehhez valaki hozzákezd-e, szerintem Kokkinou egyik legszebb dala, mégsem kellet senkinek... Eddig...
Kokkinou Elli: Fila Me
με / Csókolj meg!
Στίχοι: Βαγγέλης Κωνσταντινίδης
Μουσική: Φοίβος
1. Έλλη Κοκκίνου
Πως αλλάξαμε δε ξέρω
κι απομακρυνθήκαμε
στη συνήθεια στους δρόμους
και οι δυό βρεθήκαμε
Σαν τα χρώματα στον ήλιο
όλο ξεθωριάζουμε
πες πως το τέλος μας γιορτάζουμε
Hogyan történt, hogy ennyire megváltoztunk? Nem tudom...
S azt se, egymástól ennyire távol hogyan kerültünk?
A megszokottságnak útjain
Találtuk magunkat... ...mindketten ide tévedtünk...?
Mint a színek, a nap melegében
Úgy haloványodik el kettőnk közt minden pillanat
Mondd csak ki; azt 'ünnepeljük', hogy vége - annak, ami kettőnk közt megmaradt...
Και έλα φίλα με
σαν πρώτα φίλα με
κι άσε τα λάθη να καούν
μες στη φωτιά μας
φίλα με σου λέω φίλα με
να μη τελειώσουνε εδώ
τα όνειρά μας
φίλα με σαν πρώτα πάλι φίλα με
Hát jöjj, s csókolj meg!
Mint az elején..., úgy csókolj meg engemet!
S hagyd, hogy hibáink lángolva égjenek
Kettőnk egyre hevülő tüzében...
Csókolj meg, ennyit mondok csupán, egy csókot adj nékem,
Mert nem lehet, hogy itt vége legyen
Az álmainknak... Ez lehetetlen!
Csókolj meg..., úgy, mint a kezdet kezdetén..., csókkal pecsételd szerelmedet!
Οι βραδιές μας γράφουν πάνω
καθημερινότητα
κι απ'το χάρτη της ζωής μας
λείπουν τ'απροσδόκητα
έλα της αρχής το πάθος
ν'αναπαραστήσουμε
κι όσα μας χωρίζουν
να ξορκίσουμε
Éjszakáink önmagukat írják, újra és újra
Minta csak megszokásból történne meg minden...
S életünk térképéről..., mit együtt írtunk meg a közös útra,
A váratlan dolgok, mik hiányoznak; Nem történik véletlen... semmi sem...
Jöjj hát!, Szenvedéllyel, mint a legelső napon,
Azért, hogy újra életet adhass nekem...
S mindaz, mi kettőnk közé áll..., minden fájdalom,
Szerelmünk lángjának martaléka legyen...!
Kíváncsi voltam, ehhez valaki hozzákezd-e, szerintem Kokkinou egyik legszebb dala, mégsem kellet senkinek... Eddig...
Kokkinou Elli: Fila Me
με / Csókolj meg!
Στίχοι: Βαγγέλης Κωνσταντινίδης
Μουσική: Φοίβος
1. Έλλη Κοκκίνου
Πως αλλάξαμε δε ξέρω
κι απομακρυνθήκαμε
στη συνήθεια στους δρόμους
και οι δυό βρεθήκαμε
Σαν τα χρώματα στον ήλιο
όλο ξεθωριάζουμε
πες πως το τέλος μας γιορτάζουμε
Hogyan történt, hogy ennyire megváltoztunk? Nem tudom...
S azt se, egymástól ennyire távol hogyan kerültünk?
A megszokottságnak útjain
Találtuk magunkat... ...mindketten ide tévedtünk...?
Mint a színek, a nap melegében
Úgy haloványodik el kettőnk közt minden pillanat
Mondd csak ki; azt 'ünnepeljük', hogy vége - annak, ami kettőnk közt megmaradt...
Και έλα φίλα με
σαν πρώτα φίλα με
κι άσε τα λάθη να καούν
μες στη φωτιά μας
φίλα με σου λέω φίλα με
να μη τελειώσουνε εδώ
τα όνειρά μας
φίλα με σαν πρώτα πάλι φίλα με
Hát jöjj, s csókolj meg!
Mint az elején..., úgy csókolj meg engemet!
S hagyd, hogy hibáink lángolva égjenek
Kettőnk egyre hevülő tüzében...
Csókolj meg, ennyit mondok csupán, egy csókot adj nékem,
Mert nem lehet, hogy itt vége legyen
Az álmainknak... Ez lehetetlen!
Csókolj meg..., úgy, mint a kezdet kezdetén..., csókkal pecsételd szerelmedet!
Οι βραδιές μας γράφουν πάνω
καθημερινότητα
κι απ'το χάρτη της ζωής μας
λείπουν τ'απροσδόκητα
έλα της αρχής το πάθος
ν'αναπαραστήσουμε
κι όσα μας χωρίζουν
να ξορκίσουμε
Éjszakáink önmagukat írják, újra és újra
Minta csak megszokásból történne meg minden...
S életünk térképéről..., mit együtt írtunk meg a közös útra,
A váratlan dolgok, mik hiányoznak; Nem történik véletlen... semmi sem...
Jöjj hát!, Szenvedéllyel, mint a legelső napon,
Azért, hogy újra életet adhass nekem...
S mindaz, mi kettőnk közé áll..., minden fájdalom,
Szerelmünk lángjának martaléka legyen...!
#196688klamp 2012-12-15
Hristodoulopoulos Giannis / Γιάννης Χριστοδουλόπουλος: Mesa sou
Μέσα σου / Benned
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: Γιάννης Χριστοδουλόπουλος
Θα σε κοιτάω ως το πρωί μέσα στα μάτια
θα σου μιλάω ως το πολύ ως το πάντα
και θα σου λέω όσα δε σου έχω πει ποτέ
ώσπου το όχι σου να ξαναγίνει ναι
πρώτη μου αγάπη δεύτερέ μου εαυτέ
Hajnalig nézlek, nézem mereven a szemeidet
addig beszélek, míg el nem mondok mindent
míg el nem mondok mindent, amit még soha
amíg a nemed igenné nem válik újra
én első szerelmem, s második önmagam
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
Θα σε φιλάω ως το πρωί κι όσο θα έχω στόμα
τα πιο δικά μου μυστικά τα πιο κρυμμένα ακόμα
θα σου τα λέω για να μοιράζεται η ζωή
ώσπου τα χείλη σου να ξαναπούν 'μαζί'
πρώτη μου αγάπη τελευταία μου γιορτή
Hajnalig csókollak, amíg csak a számat érzem
legmélyebb titkaim, melyek rejtve voltak bennem
elmondom neked, hogy megosszuk az életünk
amíg az ajkaid ki nem mondják, hogy 'együtt'
én első szerelmem, kit mindvégig ünneplek
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
Hristodoulopoulos Giannis / Γιάννης Χριστοδουλόπουλος: Mesa sou
Μέσα σου / Benned
Στίχοι: Νίκος Μωραΐτης
Μουσική: Γιάννης Χριστοδουλόπουλος
Θα σε κοιτάω ως το πρωί μέσα στα μάτια
θα σου μιλάω ως το πολύ ως το πάντα
και θα σου λέω όσα δε σου έχω πει ποτέ
ώσπου το όχι σου να ξαναγίνει ναι
πρώτη μου αγάπη δεύτερέ μου εαυτέ
Hajnalig nézlek, nézem mereven a szemeidet
addig beszélek, míg el nem mondok mindent
míg el nem mondok mindent, amit még soha
amíg a nemed igenné nem válik újra
én első szerelmem, s második önmagam
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
Θα σε φιλάω ως το πρωί κι όσο θα έχω στόμα
τα πιο δικά μου μυστικά τα πιο κρυμμένα ακόμα
θα σου τα λέω για να μοιράζεται η ζωή
ώσπου τα χείλη σου να ξαναπούν 'μαζί'
πρώτη μου αγάπη τελευταία μου γιορτή
Hajnalig csókollak, amíg csak a számat érzem
legmélyebb titkaim, melyek rejtve voltak bennem
elmondom neked, hogy megosszuk az életünk
amíg az ajkaid ki nem mondják, hogy 'együtt'
én első szerelmem, kit mindvégig ünneplek
Μέσα σου μέσα σου θα μπω κι εσύ μέσα μου μπες
μέσα σου μέσα σου θα μπω να ανταλλάξουμε στιγμές
να ανταλλάξουμε πληγές να γίνουμε ένα
μέσα από σένα εγώ να ζω
κι εσύ μέσα από μένα
Μέσα σου... μέσα σου...
Beléd, beléd költözöm, te pedig belakod szívemet
beléd, beléd költözöm, hogy megosszuk emlékeinket
hogy megosszuk sebeinket és eggyé váljunk
hogy benned élhessek
te pedig énbennem
benned... benned...
#196686hellemaxi 2012-12-15
A Stixoi ügyében még mindig nem tapasztaltam változást... Így nézzétek el nekem, ha az új, frissen megjelent dalok fordításánál maradok... Rajtam kívül ezekhez úgy sem nyúl senki...
Vrettos Ilias: Na Meineis Gia Panta
Να μείνεις για πάντα / Maradj itt, örökké...
Μουσική / Zene: Κώστας Μηλιωτάκης / Miliotakis Kostas
Στίχοι / Dalszöveg: Ελενα Μαρρά / Marra Elena
Φοβάμαι τόσο, όταν η μέρα πέφτει
κι έρχεται η νύχτα
πως πάντα θα 'ναι η τελευταία καληνύχτα
κι οταν θα έρθει το πρωί
δε θα 'σαι εδω
Oly nagyon félek, mikor a nap lehanyatlik az égen,
S helyét az éjszaka váltja fel...
Hogy minden csak egy utolsó 'Viszlát!'-tá válik - s itt a vége,
S mire egy új hajnal jön el,
Te már nem itt - máshol leszel...
Τρέμω στη σκεψη
στην απουσία σου διαλύομαι κα κλαίω
Κι αν με σκεφτώ χωρίς εσένα καταρρέω
αυτό θα πει αγάπη δίχως λογική
Félek - még a gondolatától is, annak,
Hogy míg távol vagy, szétesem, csak sírok szűntelen
Attól, ha elképzelem, milyen lenne, ha Nélküled léteznék - lerombolnám magam
S netán azt mondanám: szerelmünknek nem volt értelme... Semmi sem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, örökké! Kedvesem, maradj itt,
Hogy létezhess, itt, az életemben...
Mert Véled képes lennék - úgy hiszem - bármire is,
Hát légy jelen minden egyes lélegzetvételem!
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj - örökké - Kedvesem, maradj vélem itt,
Hogy életemnek Te légy az, ki értelmet ád
Véled - úgy hiszem - bármire képes lennék
Színesítsd be életem fekete-fehér árnyalatát...
Mert Véled - az életben mindent megtennék...
Φοβάμαι τόσο
χωρίς εσένα η ζωή μου τόσο άδεια
Οτι κι αν κάνω, όπου κι αν πάω, δύσκολα βράδια
περνώ μακριά σου
αν δεν είσαι εσυ εδω
Rettegek... A félelem oly nagyon hatalmába kerített,
Mert Nélküled életem oly üres, oly kietlen,
Bármit teszek, s bármerre járok, nehezekké válnak az éjjelek...
Nékem, ha Tőled távol esedékes lennem,
Ha tudom, hogy már nem vagy itt velem...
Τρέμω στη σκέψη
πως κάποια μέρα εσυ δε θα σαι πια κοντά μου
Και θα κλειστω ξανά εγώ στη μοναξια μου
Θα σε χρειάζομαι, μα δε θα είσαι εδώ
Még a gondolatától is félek,
Annak, hogy egy napon majd nem leszel mellettem
Ismét bezárkózom, a magány lesz az, mely burokban tart majd - evégett,
Még szükségem volna Rád, de Te már nem vagy itt..., s nem leszel...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, Örökké - Kedvesem - maradj itt velem,
Mert életemben csak Te létezel
Veled bármire képes vagyok, s mindent megteszek,
Légy hát minden egyes lélegzetvételem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj örökké, Drágám, itt, velem,
Azért, hogy Te lehess, ki számomra oly sok mindent jelent...
Véled képes leszek bármire, s mindent megteszek,
Színesítsd be fekete-fehér életemet...
Hisz Veled bármit megtehetek..
A Stixoi ügyében még mindig nem tapasztaltam változást... Így nézzétek el nekem, ha az új, frissen megjelent dalok fordításánál maradok... Rajtam kívül ezekhez úgy sem nyúl senki...
Vrettos Ilias: Na Meineis Gia Panta
Να μείνεις για πάντα / Maradj itt, örökké...
Μουσική / Zene: Κώστας Μηλιωτάκης / Miliotakis Kostas
Στίχοι / Dalszöveg: Ελενα Μαρρά / Marra Elena
Φοβάμαι τόσο, όταν η μέρα πέφτει
κι έρχεται η νύχτα
πως πάντα θα 'ναι η τελευταία καληνύχτα
κι οταν θα έρθει το πρωί
δε θα 'σαι εδω
Oly nagyon félek, mikor a nap lehanyatlik az égen,
S helyét az éjszaka váltja fel...
Hogy minden csak egy utolsó 'Viszlát!'-tá válik - s itt a vége,
S mire egy új hajnal jön el,
Te már nem itt - máshol leszel...
Τρέμω στη σκεψη
στην απουσία σου διαλύομαι κα κλαίω
Κι αν με σκεφτώ χωρίς εσένα καταρρέω
αυτό θα πει αγάπη δίχως λογική
Félek - még a gondolatától is, annak,
Hogy míg távol vagy, szétesem, csak sírok szűntelen
Attól, ha elképzelem, milyen lenne, ha Nélküled léteznék - lerombolnám magam
S netán azt mondanám: szerelmünknek nem volt értelme... Semmi sem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, örökké! Kedvesem, maradj itt,
Hogy létezhess, itt, az életemben...
Mert Véled képes lennék - úgy hiszem - bármire is,
Hát légy jelen minden egyes lélegzetvételem!
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj - örökké - Kedvesem, maradj vélem itt,
Hogy életemnek Te légy az, ki értelmet ád
Véled - úgy hiszem - bármire képes lennék
Színesítsd be életem fekete-fehér árnyalatát...
Mert Véled - az életben mindent megtennék...
Φοβάμαι τόσο
χωρίς εσένα η ζωή μου τόσο άδεια
Οτι κι αν κάνω, όπου κι αν πάω, δύσκολα βράδια
περνώ μακριά σου
αν δεν είσαι εσυ εδω
Rettegek... A félelem oly nagyon hatalmába kerített,
Mert Nélküled életem oly üres, oly kietlen,
Bármit teszek, s bármerre járok, nehezekké válnak az éjjelek...
Nékem, ha Tőled távol esedékes lennem,
Ha tudom, hogy már nem vagy itt velem...
Τρέμω στη σκέψη
πως κάποια μέρα εσυ δε θα σαι πια κοντά μου
Και θα κλειστω ξανά εγώ στη μοναξια μου
Θα σε χρειάζομαι, μα δε θα είσαι εδώ
Még a gondolatától is félek,
Annak, hogy egy napon majd nem leszel mellettem
Ismét bezárkózom, a magány lesz az, mely burokban tart majd - evégett,
Még szükségem volna Rád, de Te már nem vagy itt..., s nem leszel...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να αναπνέεις την αναπνοή μου
Maradj hát, Örökké - Kedvesem - maradj itt velem,
Mert életemben csak Te létezel
Veled bármire képes vagyok, s mindent megteszek,
Légy hát minden egyes lélegzetvételem...
Να μείνεις για πάντα, καρδιά μου εδώ
να υπάρχεις μέσα στη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
να δίνεις χρώμα στην ασπρόμαυρη ζωή μου
μαζί σου όλα τα μπορώ
Maradj örökké, Drágám, itt, velem,
Azért, hogy Te lehess, ki számomra oly sok mindent jelent...
Véled képes leszek bármire, s mindent megteszek,
Színesítsd be fekete-fehér életemet...
Hisz Veled bármit megtehetek..
#196664klamp 2012-12-13
Bár idősebb korában, de akkor ismerjük meg Kouroukli Zoi-t is egy könnyedebb kis dalon keresztül.
Kouroukli Zoi (Ζωή Κουρούκλη) & Alexia: Diplos glykos kaimos
Διπλός γλυκός καημός / Duplaédes vágy
Στίχοι / Dalszöveg: Γιώργος Γιαννακόπουλος / Giannakopoulos Giorgos
Μουσική / Zene: Γιώργος Μουζάκης / Mazonakis Giorgos
Πρώτη εκτέλεση / Első előadók: Τζένη Βάνου & Δημήτρης Μπαξεβανάκης / Vanou Tzseni & Baksevanakis Dimitris
Ξέρω δυο μάτια γαλανά / Ismerek két kék szemet
σαν τ΄ ουρανού κομμάτια / mint a menny darabkái
δεν ξαναείδα πουθενά / még soha sem láttam sehol
τέτοια γαλάζια μάτια / ilyen szép kék szemeket
Ξέρω δυο χείλη φλογερά / Ismerek két lángoló ajkat
σαν κόκκινα γεράνια / mint a piros muskátlik
που σε φιλάνε μια φορά / amik ha megcsókolnak egyszer
κι αγγίζεις τα ουράνια / megérinted a mennyet
Διπλός γλυκός καημός η αγάπη μου / Duplaédes vágy az én szerelmem
που η μοίρα μου έχει στείλει / mit a sors küldött nekem
τα γαλανά τα μάτια σου / a te szép kék szemeid
τα δυο γλυκά σου χείλη / és duplaédes ajkaid
Έχω στη ζωή μου μόνη έννοια / Egész életemben csak erre gondolok
αλλά μην το πείτε πουθενά / de el ne mondd senkinek
δυο γλυκά χειλάκια βελουδένια / duplaédes bársony ajkacskáidra
δυο γλυκά ματάκια γαλανά / és duplaédes kék szemecskéidre
Bár idősebb korában, de akkor ismerjük meg Kouroukli Zoi-t is egy könnyedebb kis dalon keresztül.
Kouroukli Zoi (Ζωή Κουρούκλη) & Alexia: Diplos glykos kaimos
Διπλός γλυκός καημός / Duplaédes vágy
Στίχοι / Dalszöveg: Γιώργος Γιαννακόπουλος / Giannakopoulos Giorgos
Μουσική / Zene: Γιώργος Μουζάκης / Mazonakis Giorgos
Πρώτη εκτέλεση / Első előadók: Τζένη Βάνου & Δημήτρης Μπαξεβανάκης / Vanou Tzseni & Baksevanakis Dimitris
Ξέρω δυο μάτια γαλανά / Ismerek két kék szemet
σαν τ΄ ουρανού κομμάτια / mint a menny darabkái
δεν ξαναείδα πουθενά / még soha sem láttam sehol
τέτοια γαλάζια μάτια / ilyen szép kék szemeket
Ξέρω δυο χείλη φλογερά / Ismerek két lángoló ajkat
σαν κόκκινα γεράνια / mint a piros muskátlik
που σε φιλάνε μια φορά / amik ha megcsókolnak egyszer
κι αγγίζεις τα ουράνια / megérinted a mennyet
Διπλός γλυκός καημός η αγάπη μου / Duplaédes vágy az én szerelmem
που η μοίρα μου έχει στείλει / mit a sors küldött nekem
τα γαλανά τα μάτια σου / a te szép kék szemeid
τα δυο γλυκά σου χείλη / és duplaédes ajkaid
Έχω στη ζωή μου μόνη έννοια / Egész életemben csak erre gondolok
αλλά μην το πείτε πουθενά / de el ne mondd senkinek
δυο γλυκά χειλάκια βελουδένια / duplaédes bársony ajkacskáidra
δυο γλυκά ματάκια γαλανά / és duplaédes kék szemecskéidre
#196652hellemaxi 2012-12-12
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Sokan kifogásolták, hogy nem vagyok képes vidám dalokat fordítani. Hát akkor tessék... Azt hiszem nem is kell nagyon magyaráznom, hogy miért - látszik is az eredményen...
Azt hiszem, én mégiscsak maradnék az irodalmibb, fájdalmasabb hangulatú nótáknál... Vagy épp azoknál, amik nagyon frissek, és érdemesnek tartom őket a lefordításra. Persze azért majd szemezgetek Stratos-ék ajánlóiból, valamint a le nem fordított dalok jegyzékéből is, hátha megfog egy-egy... Csakhát, én szeretek mindig olyan alkotásokat közzétenni, amelyek valamilyen szinten engem, az érzéseimet, gondolataimat tükrözik... Dehát, ha egyszer 'meg kell felelni...' :)
Rec: Giortina / Γιορτινά / Ünnepélyes
Γιορτινά / Ünnepélyes
REC - Γιορτινά Video Clip • Σκηνοθεσία: Sherif Francis | παραγωγή μουσικής: Χριστόδουλος Σιγανός | μουσική: Χριστόδουλος Σιγανός | στίχοι: Χριστόδουλος Σιγανός / REC | ενορχήστρωση: Χριστόδουλος Σιγανός | Κωνσταντίνος Παντζής • Label: NUKE Records / Spicy |
Χιόνι έξω όλα φαίνονται λευκά
στολισμένα δέντρα μοιάζουν μαγικά
κλείνω τα μάτια κάνω μια ευχή
ζητώ στον Άι Βασίλη να είσαι εκεί
μπροστά το τζάκι περιμένω να φανεί
Hóesés, kint minden fehérnek látszik
A feldíszített karácsonyfák csodásan fénylenek
Szemem becsukom, s van egy kívánságom, (mely így hangzik):
Azt kérem a Télapótól, hogy nekem Téged hozzon el!
A kandalló előtt várom, hogy megjelenjen...
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
πάντα αγάπη θα ζητώ να ρθει
το δώρο μου να είσαι
δε μου λείπει τίποτα άλλο αρκεί
να είμαστε μαζί
Ünnep, ez egy karácsony-ünnep, Kincsem!
Ünnepi, mert Te a gondolataim közt vagy
Csak a szerelem, amit kérni fogok
S hogy Te légy az ajándékom!
Másra nincs is szükségem, elég lesz ez ígynekem
HOgy Veled együtt legyek.
Πέφτει η νύχτα όλα είναι φωτεινά
τα άστρα μαγνητίζουνε κάθε ματιά
στην αγκαλιά σου θα είμαι πάντα εγώ
θα απολαμβάνω κάθε μας λεπτό
μαζί μας βρήκαν τα Χριστούγεννα
και ναι.
Eljön az éjszaka, s minden ragyogóan fénylik
A csillagok minden szempillantást magukhoz vonzanak
Így leszek én, a karjaidban, örökké, mindvégig,
Minden pillanatot élvezek, melyben Te ott vagy.
A Karácsony minket, ketten együtt talál
És igen!
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
πάντα αγάπη θα ζητώ να ρθει
το δώρο μου να είσαι
δε μου λείπει τίποτα άλλο αρκεί
να είμαστε μαζί
Ünnepélyes, ez egy ünnepélyes Karácsony, Kicsim!
Ünnepi, hogy Te a gondolataimban vagy
Amit mindig kérni fogok, a szerelmed lesz,
Téged kérlek ajándéknak!
Semmi más nem is kell, mert elég lesz ez nekem,
HOgy együtt legyünk e karácsony-ünnepen...
Γιορτινά γιορτινά
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
πάντα αγάπη θα ζητώ να ρθει
το δώρο μου να είσαι
δε μου λείπει τίποτα άλλο πια
χρόνια μας πολλά*
Csak a szerelem lesz, amit mindig kérni fogok,
S hogy Te lehess az ajándékom!
Másra nem is lesz szükségem,
Csak még több, Veled eltöltött évre!
*χρόνια πολλά - Görögországban ez amolyan mindenes kívánság, használják Karácsonykor, születésnapra, húsvétra, stb.
Szó szerint: 'Sok évet!'
Irodalmi értelemben véve, talán ezt jelenti: Sokáig Élj, Boldogan!
:!: Tartalomjegyzék: :arrow: Dalcímek :arrow: Előadók :arrow: Le NEM fordított dalok :arrow: Előadók görögül :arrow: Dalcímek görögül
Sokan kifogásolták, hogy nem vagyok képes vidám dalokat fordítani. Hát akkor tessék... Azt hiszem nem is kell nagyon magyaráznom, hogy miért - látszik is az eredményen...
Azt hiszem, én mégiscsak maradnék az irodalmibb, fájdalmasabb hangulatú nótáknál... Vagy épp azoknál, amik nagyon frissek, és érdemesnek tartom őket a lefordításra. Persze azért majd szemezgetek Stratos-ék ajánlóiból, valamint a le nem fordított dalok jegyzékéből is, hátha megfog egy-egy... Csakhát, én szeretek mindig olyan alkotásokat közzétenni, amelyek valamilyen szinten engem, az érzéseimet, gondolataimat tükrözik... Dehát, ha egyszer 'meg kell felelni...' :)
Rec: Giortina / Γιορτινά / Ünnepélyes
Γιορτινά / Ünnepélyes
REC - Γιορτινά Video Clip • Σκηνοθεσία: Sherif Francis | παραγωγή μουσικής: Χριστόδουλος Σιγανός | μουσική: Χριστόδουλος Σιγανός | στίχοι: Χριστόδουλος Σιγανός / REC | ενορχήστρωση: Χριστόδουλος Σιγανός | Κωνσταντίνος Παντζής • Label: NUKE Records / Spicy |
Χιόνι έξω όλα φαίνονται λευκά
στολισμένα δέντρα μοιάζουν μαγικά
κλείνω τα μάτια κάνω μια ευχή
ζητώ στον Άι Βασίλη να είσαι εκεί
μπροστά το τζάκι περιμένω να φανεί
Hóesés, kint minden fehérnek látszik
A feldíszített karácsonyfák csodásan fénylenek
Szemem becsukom, s van egy kívánságom, (mely így hangzik):
Azt kérem a Télapótól, hogy nekem Téged hozzon el!
A kandalló előtt várom, hogy megjelenjen...
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
πάντα αγάπη θα ζητώ να ρθει
το δώρο μου να είσαι
δε μου λείπει τίποτα άλλο αρκεί
να είμαστε μαζί
Ünnep, ez egy karácsony-ünnep, Kincsem!
Ünnepi, mert Te a gondolataim közt vagy
Csak a szerelem, amit kérni fogok
S hogy Te légy az ajándékom!
Másra nincs is szükségem, elég lesz ez ígynekem
HOgy Veled együtt legyek.
Πέφτει η νύχτα όλα είναι φωτεινά
τα άστρα μαγνητίζουνε κάθε ματιά
στην αγκαλιά σου θα είμαι πάντα εγώ
θα απολαμβάνω κάθε μας λεπτό
μαζί μας βρήκαν τα Χριστούγεννα
και ναι.
Eljön az éjszaka, s minden ragyogóan fénylik
A csillagok minden szempillantást magukhoz vonzanak
Így leszek én, a karjaidban, örökké, mindvégig,
Minden pillanatot élvezek, melyben Te ott vagy.
A Karácsony minket, ketten együtt talál
És igen!
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
πάντα αγάπη θα ζητώ να ρθει
το δώρο μου να είσαι
δε μου λείπει τίποτα άλλο αρκεί
να είμαστε μαζί
Ünnepélyes, ez egy ünnepélyes Karácsony, Kicsim!
Ünnepi, hogy Te a gondolataimban vagy
Amit mindig kérni fogok, a szerelmed lesz,
Téged kérlek ajándéknak!
Semmi más nem is kell, mert elég lesz ez nekem,
HOgy együtt legyünk e karácsony-ünnepen...
Γιορτινά γιορτινά
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά Χριστούγεννα μωρό μου
Γιορτινά γιορτινά σε έχω στο μυαλό μου
πάντα αγάπη θα ζητώ να ρθει
το δώρο μου να είσαι
δε μου λείπει τίποτα άλλο πια
χρόνια μας πολλά*
Csak a szerelem lesz, amit mindig kérni fogok,
S hogy Te lehess az ajándékom!
Másra nem is lesz szükségem,
Csak még több, Veled eltöltött évre!
*χρόνια πολλά - Görögországban ez amolyan mindenes kívánság, használják Karácsonykor, születésnapra, húsvétra, stb.
Szó szerint: 'Sok évet!'
Irodalmi értelemben véve, talán ezt jelenti: Sokáig Élj, Boldogan!
#196641Stratos 2012-12-12
Sziasztok! :)
Köszi a fordításokat Hellemaxi, Karesz!
Maxi! Bocsi, kicsit belejavítgattam a fonetikába, mert néhol 'eff'-eknek hallottad a 'téhá'-kat! A 'théta / thita' kiejtése valóban úgy 'sziszeg' mintha csak, egy kifújt 'ef' betűt hallanánk. A különbség csak annyi, hogy a nyelvünk ilyenkor egészen előrecsúszik, talán még a fogainkon túlra is, hogy szinte rá is haraphatnánk.
Készült egy előadói lista a 'stixoi' alapján. Ez olyan 300 előadót tartalmaz, akiket eddig még nem szerepeltettünk ezen a fórumon.
De akadnak olyan sikeres, sokakat érdeklő dalaik, amik akár több nyelvre is fordítódtak a 'stixoi'-n (de ha csak angolra is, már akkor Maxi, könnyebb dolgod akadhat a fordításnál!) s azt szeretném, ha eme dalok közül mazsoláznánk majd a továbbiakban, hogy ezúton is szélesebb skálán mutathassuk be a görög előadókat.
Igyekszem sorban haladni e listán - hátulról, az egyre sikeresebb előadók felé ! -, s hogy ne hagyjunk ki senkit.
Movastro: Ki an epiase vrohi
Κι αν έπιασε βροχή
Μώβαστρο
Να `μαστε λοιπόν ξανά
μπρος στην ύψιστη κορφή.
Ο άνεμος με πάει μακριά
ως της γης τα πέρατα.
Θέλω να πω πως μέχρι να΄ ρθω να σε βρω
κι αν έπιασε βροχή θα βγω.
Θέλω όταν έρθει η βροχή να ζήσω για πάντα αυτή τη στιγμή.
Στο δρόμο να τρέξω σαν να΄ μαι παιδί
στις λάσπες να πέσω, να γίνει χαμός, να μην δραπετεύσω
γιατί όποιος νομίζει πως όλα τελειώνουν εκεί.
Τότε τι αξίζει η ζωή αν δεν έχεις μάθει να ζεις τη στιγμή,
το γέλιο, το δάκρυ, το φως της αυγής, τη νύχτα που φεύγει
και τ΄ άλλο πρωί να τρέχεις, να νιώθεις
και όταν θα βρέχει ποτέ σου να μη φοβηθείς να βραχείς,
τίποτα μη σκεφτείς να το ζεις.
Να΄ μαστε λοιπόν ξανά
μπρος στην άκρη του γκρεμού.
Πέφτοντας κοιτάω ψηλά
ως την άκρη του ουρανού.
Θέλω να πω πως μέχρι να `ρθω να σε βρω
κι αν έπιασε βροχή θα βγω.
-------------Google ford-----
És ha elkezdett esni
Tehát itt tudjuk újra `
negyedik legmagasabb csúcsa.
A szél visz el
mivel a végén a földön.
Úgy értem, amíg meg nem jön, hogy megtalálja
azonban elkezdett esni az eső fog menni.
Szeretném, ha jön az eső, hogy örökké fog élni ebben az időben.
Útban run'm, mint egy gyerek
esik a sárban, egyre végzet, nem menekülni
mert bárki, aki azt hiszi, hogy minden véget ér ott.
Akkor mit ér az élet, ha nem tanult meg élni a pillanatban
A nevetés, a könnyek, a fény a hajnal, az éjszaka megy
t és egy másik nap futás, érzés
és ha esik akkor soha nem kell félni, hogy nedves lesz,
Nem hiszem, hogy bármit lehet élni.
Szóval itt vagyunk megint
továbbítja a szélén a szikláról.
Falling felnéz
szélén az ég.
Azt akarom mondani, hogy akár a `jönni, hogy megtalálják
azonban elkezdett esni az eső fog menni.
Sziasztok! :)
Köszi a fordításokat Hellemaxi, Karesz!
Maxi! Bocsi, kicsit belejavítgattam a fonetikába, mert néhol 'eff'-eknek hallottad a 'téhá'-kat! A 'théta / thita' kiejtése valóban úgy 'sziszeg' mintha csak, egy kifújt 'ef' betűt hallanánk. A különbség csak annyi, hogy a nyelvünk ilyenkor egészen előrecsúszik, talán még a fogainkon túlra is, hogy szinte rá is haraphatnánk.
Készült egy előadói lista a 'stixoi' alapján. Ez olyan 300 előadót tartalmaz, akiket eddig még nem szerepeltettünk ezen a fórumon.
De akadnak olyan sikeres, sokakat érdeklő dalaik, amik akár több nyelvre is fordítódtak a 'stixoi'-n (de ha csak angolra is, már akkor Maxi, könnyebb dolgod akadhat a fordításnál!) s azt szeretném, ha eme dalok közül mazsoláznánk majd a továbbiakban, hogy ezúton is szélesebb skálán mutathassuk be a görög előadókat.
Igyekszem sorban haladni e listán - hátulról, az egyre sikeresebb előadók felé ! -, s hogy ne hagyjunk ki senkit.
Movastro: Ki an epiase vrohi
Κι αν έπιασε βροχή
Μώβαστρο
Να `μαστε λοιπόν ξανά
μπρος στην ύψιστη κορφή.
Ο άνεμος με πάει μακριά
ως της γης τα πέρατα.
Θέλω να πω πως μέχρι να΄ ρθω να σε βρω
κι αν έπιασε βροχή θα βγω.
Θέλω όταν έρθει η βροχή να ζήσω για πάντα αυτή τη στιγμή.
Στο δρόμο να τρέξω σαν να΄ μαι παιδί
στις λάσπες να πέσω, να γίνει χαμός, να μην δραπετεύσω
γιατί όποιος νομίζει πως όλα τελειώνουν εκεί.
Τότε τι αξίζει η ζωή αν δεν έχεις μάθει να ζεις τη στιγμή,
το γέλιο, το δάκρυ, το φως της αυγής, τη νύχτα που φεύγει
και τ΄ άλλο πρωί να τρέχεις, να νιώθεις
και όταν θα βρέχει ποτέ σου να μη φοβηθείς να βραχείς,
τίποτα μη σκεφτείς να το ζεις.
Να΄ μαστε λοιπόν ξανά
μπρος στην άκρη του γκρεμού.
Πέφτοντας κοιτάω ψηλά
ως την άκρη του ουρανού.
Θέλω να πω πως μέχρι να `ρθω να σε βρω
κι αν έπιασε βροχή θα βγω.
-------------Google ford-----
És ha elkezdett esni
Tehát itt tudjuk újra `
negyedik legmagasabb csúcsa.
A szél visz el
mivel a végén a földön.
Úgy értem, amíg meg nem jön, hogy megtalálja
azonban elkezdett esni az eső fog menni.
Szeretném, ha jön az eső, hogy örökké fog élni ebben az időben.
Útban run'm, mint egy gyerek
esik a sárban, egyre végzet, nem menekülni
mert bárki, aki azt hiszi, hogy minden véget ér ott.
Akkor mit ér az élet, ha nem tanult meg élni a pillanatban
A nevetés, a könnyek, a fény a hajnal, az éjszaka megy
t és egy másik nap futás, érzés
és ha esik akkor soha nem kell félni, hogy nedves lesz,
Nem hiszem, hogy bármit lehet élni.
Szóval itt vagyunk megint
továbbítja a szélén a szikláról.
Falling felnéz
szélén az ég.
Azt akarom mondani, hogy akár a `jönni, hogy megtalálják
azonban elkezdett esni az eső fog menni.
#196630klamp 2012-12-11
Nos, akkor Stratos örömére én is egy olyan előadót teszek fel, aki még nem szerepelt a fórumon. :)
Smokovitis Kostas (Κώστας Σμοκοβίτης): De tha ksan' agapiso
Δε θα ξαν΄ αγαπήσω / Nem fogok szeretni újra
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Μάνος Λοΐζος
Πρώτη εκτέλεση: Στέλιος Καζαντζίδης
Το μερτικό μου απ΄ τη χαρά / Az örömből a részemet
μου το `χουν πάρει άλλοι / elvették mások tőlem
γιατί είχα χέρια καθαρά / mivel tiszták voltak kezeim
και μια καρδιά μεγάλη / s oly' nagy volt a szívem
Θεέ μου τη δεύτερη φορά / Istenem, mikor másodjára
που θα `ρθω για να ζήσω / jövök el, hogy éljek
όσο η καρδιά κι αν λαχταρά / szívem akárhogy is sóvárog
δε θα ξαν΄ αγαπήσω / nem fogok szeretni újra
Σαν θαλασσόδαρτο σκαρί / Mint a hullámverte hajóváz
σαν βράχος ρημαγμένος / vagy egy megkopott szikla
ήρθα σαν ξένος στη ζωή / idegenként jöttem az életbe
και ξαναφεύγω ξένος / s idegenként megyek vissza
Θεέ μου τη δεύτερη φορά / Istenem, mikor másodjára
που θα `ρθω για να ζήσω / jövök el, hogy éljek
όσο η καρδιά κι αν λαχταρά / szívem akárhogy is sóvárog
δε θα ξαν΄ αγαπήσω / nem fogok szeretni újra
Nos, akkor Stratos örömére én is egy olyan előadót teszek fel, aki még nem szerepelt a fórumon. :)
Smokovitis Kostas (Κώστας Σμοκοβίτης): De tha ksan' agapiso
Δε θα ξαν΄ αγαπήσω / Nem fogok szeretni újra
Στίχοι: Λευτέρης Παπαδόπουλος
Μουσική: Μάνος Λοΐζος
Πρώτη εκτέλεση: Στέλιος Καζαντζίδης
Το μερτικό μου απ΄ τη χαρά / Az örömből a részemet
μου το `χουν πάρει άλλοι / elvették mások tőlem
γιατί είχα χέρια καθαρά / mivel tiszták voltak kezeim
και μια καρδιά μεγάλη / s oly' nagy volt a szívem
Θεέ μου τη δεύτερη φορά / Istenem, mikor másodjára
που θα `ρθω για να ζήσω / jövök el, hogy éljek
όσο η καρδιά κι αν λαχταρά / szívem akárhogy is sóvárog
δε θα ξαν΄ αγαπήσω / nem fogok szeretni újra
Σαν θαλασσόδαρτο σκαρί / Mint a hullámverte hajóváz
σαν βράχος ρημαγμένος / vagy egy megkopott szikla
ήρθα σαν ξένος στη ζωή / idegenként jöttem az életbe
και ξαναφεύγω ξένος / s idegenként megyek vissza
Θεέ μου τη δεύτερη φορά / Istenem, mikor másodjára
που θα `ρθω για να ζήσω / jövök el, hogy éljek
όσο η καρδιά κι αν λαχταρά / szívem akárhogy is sóvárog
δε θα ξαν΄ αγαπήσω / nem fogok szeretni újra
#196616hellemaxi 2012-12-09
Mindig megfogadom, hogy jóváhagyásig nem nyúlok újabb dalokhoz, de sosem tudom megállni. Főleg, ha előtörnek az érzések, amelyek azt súgják: írnom kell... Bánat, magány, keserűség, könnyek... Mi kell több???
Megjegyzem, ez a dal már egyszer szerepelt itt, de most nekiálltam, és újradolgoztam...
Nikos Makropoulos: Ego Giortazo Panta Otan Ponao
Εγώ γιορτάζω πάντα όταν πονάω / Mindig ünnepelek, ha fájdalom tör rám...
Εγώ γιορτάζω πάντα όταν πονάω // Egó jortázó pándá otán ponáó
κι άσπρα φορώ όταν πενθώ // Ki ászprá foró otán penthó
να με λυπούνται οι άλλοι δεν το πάω // Ná me lipunde i áli dhen to páó
και κάνω πως δε σ' αγαπώ // Ke kánó posz dhen szághápó
Ha fájdalom tör reám, ünnepnap jön el ismét
S a gyász - ilyenkor - fehér ruhába késztet engemet...
Ti sajnálkozó szemek, rátok semmi szükség
Úgy teszek, mintha már nem kérném szerelmedet...
Δεν ταίριαξα στις λογικές του κόσμου // Dhen terjákszá sztisz lojikesz tu kozmú
δεν μ' είχε η αγάπη στα δεξιά //Den m'ihe i ághápi sztá dhekszjá
καλύτερός μου φίλος ο εαυτός μου // Kálíterosz mu fílosz o'eáftosz mú
και κολλητή μου η μοναξιά // Ke kolití mú i monákszjá
Én mindig más voltam, mint amivé a világ kívánta, hogy legyek
A szeretetből oly kevés jutott nekem
Így önmagam legjobb barátja lettem,
S leghűbb társamul a magány szegődhetett...
Μα είναι κάτι δειλινά // Má íne káti díliná
που άλλο δεν αντέχω // pu áló dhen ándehhó
λέω θα πάρω τα βουνά // Leó thá páró tá vuná
λέω θα τρελαθώ // Leó thá treláthó
και απαιτώ να 'ρθεις ξανά // Ke ápetó ná'rthísz kszáná
και απαιτώ να σ' έχω // Ke ápetó ná szehhó
έστω και για μια φορά // Esztó ke já mnyá forá
πριν να σκοτωθώ // Prin ná szkótothó
Vannak oly lenyugvó napesték,
Mikor már nem bírom tovább! Végem!
Gondolataimban bár hegyeket mozdíthatnék
Vagy az őrületé lennék... Egészen!
Magamban Téged kívánlak - újra, ismét
Várom, hogy hozzám még egyszer visszatérj
Még akkor is, ha ez csak egy perc lesz csupán még,
Utoljára, mielőtt még a halál engem is elér...
Εγώ είμαι μυστήρια ιστορία // Egó ime misztírjá isztoríá
κόντρα πηγαίνω στον καιρό // Kontrá pigjenó sztón keró
και βάζω την καρδιά μου τιμωρία // Ke vázo ti kárdjá mú timoriá
αν καταλάβω πως πονώ // Án kátálávo pósz ponó
Életem nem más, mint csupa rejtélyes história
S a múltam megfordítva, sorsommal szemben futok
Szívemet kegyetlen büntetésbe vonja
Ha ráeszmélek, hogy ismét a fájdalomé vagyok...
Κομμάτια κι αν με κάνει η ορφάνια // Kommátjá ki án me káni í orfánjá
λέξη για σένανε καμιά // Lekszi gjá szenáne kámnyá
το βράδυ με κοιμίζει η περηφάνια // To vrádhi me kimízi perifánjá
και με ξυπνάει η ερημιά // Ke me kszipnái í erimjá
Mégha szétszabdalna is az egyedüllét - darabokra
Egy szót sem szólnék senkinek Terólad!
Éjjelente a büszkeség az, mely álomba ringatna,
De a magány felébreszt - hidegen, riasztva!
Μα είναι κάτι δειλινά // Má íne káti díliná
που άλλο δεν αντέχω // pu áló dhen ándehhó
λέω θα πάρω τα βουνά // Leó thá páró tá vuná
λέω θα τρελαθώ // Leó thá treláthó
και απαιτώ να 'ρθεις ξανά // Ke ápetó ná'rthísz kszáná
και απαιτώ να σ' έχω // Ke ápetó ná szehhó
έστω και για μια φορά // Esztó ke já mnyá forá
πριν να σκοτωθώ // Prin ná szkótothó
De akadnak oly napesti órák - éjjelek,
Mikor már nem bírom tovább... Itt a vége!
Úgy érzem, elmozdítanám a hegyeket
Vagy az őrületbe jutnék... Egészen!
Azt kívánom, hogy újra eljöjj hozzám,
Várom, hogy ismét az enyém lehess...
Még akkor is, ha egy percet kapunk csupán,
Mielőtt a halál rejteke lesz, hol szívem örök megnyugvást keres
Μα είναι κάτι δειλινά // Má íne káti díliná
που άλλο δεν αντέχω // pu áló den ándehhó
λέω θα πάρω τα βουνά // Leó thá páró tá vuná
λέω θα τρελαθώ // Leó thá treláthó
και απαιτώ να 'ρθεις ξανά // Ke ápetó ná'rfísz... |-> Tovább
Mindig megfogadom, hogy jóváhagyásig nem nyúlok újabb dalokhoz, de sosem tudom megállni. Főleg, ha előtörnek az érzések, amelyek azt súgják: írnom kell... Bánat, magány, keserűség, könnyek... Mi kell több???
Megjegyzem, ez a dal már egyszer szerepelt itt, de most nekiálltam, és újradolgoztam...
Nikos Makropoulos: Ego Giortazo Panta Otan Ponao
Εγώ γιορτάζω πάντα όταν πονάω / Mindig ünnepelek, ha fájdalom tör rám...
Εγώ γιορτάζω πάντα όταν πονάω // Egó jortázó pándá otán ponáó
κι άσπρα φορώ όταν πενθώ // Ki ászprá foró otán penthó
να με λυπούνται οι άλλοι δεν το πάω // Ná me lipunde i áli dhen to páó
και κάνω πως δε σ' αγαπώ // Ke kánó posz dhen szághápó
Ha fájdalom tör reám, ünnepnap jön el ismét
S a gyász - ilyenkor - fehér ruhába késztet engemet...
Ti sajnálkozó szemek, rátok semmi szükség
Úgy teszek, mintha már nem kérném szerelmedet...
Δεν ταίριαξα στις λογικές του κόσμου // Dhen terjákszá sztisz lojikesz tu kozmú
δεν μ' είχε η αγάπη στα δεξιά //Den m'ihe i ághápi sztá dhekszjá
καλύτερός μου φίλος ο εαυτός μου // Kálíterosz mu fílosz o'eáftosz mú
και κολλητή μου η μοναξιά // Ke kolití mú i monákszjá
Én mindig más voltam, mint amivé a világ kívánta, hogy legyek
A szeretetből oly kevés jutott nekem
Így önmagam legjobb barátja lettem,
S leghűbb társamul a magány szegődhetett...
Μα είναι κάτι δειλινά // Má íne káti díliná
που άλλο δεν αντέχω // pu áló dhen ándehhó
λέω θα πάρω τα βουνά // Leó thá páró tá vuná
λέω θα τρελαθώ // Leó thá treláthó
και απαιτώ να 'ρθεις ξανά // Ke ápetó ná'rthísz kszáná
και απαιτώ να σ' έχω // Ke ápetó ná szehhó
έστω και για μια φορά // Esztó ke já mnyá forá
πριν να σκοτωθώ // Prin ná szkótothó
Vannak oly lenyugvó napesték,
Mikor már nem bírom tovább! Végem!
Gondolataimban bár hegyeket mozdíthatnék
Vagy az őrületé lennék... Egészen!
Magamban Téged kívánlak - újra, ismét
Várom, hogy hozzám még egyszer visszatérj
Még akkor is, ha ez csak egy perc lesz csupán még,
Utoljára, mielőtt még a halál engem is elér...
Εγώ είμαι μυστήρια ιστορία // Egó ime misztírjá isztoríá
κόντρα πηγαίνω στον καιρό // Kontrá pigjenó sztón keró
και βάζω την καρδιά μου τιμωρία // Ke vázo ti kárdjá mú timoriá
αν καταλάβω πως πονώ // Án kátálávo pósz ponó
Életem nem más, mint csupa rejtélyes história
S a múltam megfordítva, sorsommal szemben futok
Szívemet kegyetlen büntetésbe vonja
Ha ráeszmélek, hogy ismét a fájdalomé vagyok...
Κομμάτια κι αν με κάνει η ορφάνια // Kommátjá ki án me káni í orfánjá
λέξη για σένανε καμιά // Lekszi gjá szenáne kámnyá
το βράδυ με κοιμίζει η περηφάνια // To vrádhi me kimízi perifánjá
και με ξυπνάει η ερημιά // Ke me kszipnái í erimjá
Mégha szétszabdalna is az egyedüllét - darabokra
Egy szót sem szólnék senkinek Terólad!
Éjjelente a büszkeség az, mely álomba ringatna,
De a magány felébreszt - hidegen, riasztva!
Μα είναι κάτι δειλινά // Má íne káti díliná
που άλλο δεν αντέχω // pu áló dhen ándehhó
λέω θα πάρω τα βουνά // Leó thá páró tá vuná
λέω θα τρελαθώ // Leó thá treláthó
και απαιτώ να 'ρθεις ξανά // Ke ápetó ná'rthísz kszáná
και απαιτώ να σ' έχω // Ke ápetó ná szehhó
έστω και για μια φορά // Esztó ke já mnyá forá
πριν να σκοτωθώ // Prin ná szkótothó
De akadnak oly napesti órák - éjjelek,
Mikor már nem bírom tovább... Itt a vége!
Úgy érzem, elmozdítanám a hegyeket
Vagy az őrületbe jutnék... Egészen!
Azt kívánom, hogy újra eljöjj hozzám,
Várom, hogy ismét az enyém lehess...
Még akkor is, ha egy percet kapunk csupán,
Mielőtt a halál rejteke lesz, hol szívem örök megnyugvást keres
Μα είναι κάτι δειλινά // Má íne káti díliná
που άλλο δεν αντέχω // pu áló den ándehhó
λέω θα πάρω τα βουνά // Leó thá páró tá vuná
λέω θα τρελαθώ // Leó thá treláthó
και απαιτώ να 'ρθεις ξανά // Ke ápetó ná'rfísz... |-> Tovább
#196608hellemaxi 2012-12-08
No, ez is egy friss, a pontosan két hete megjelent albumról (megjegyzem: Zseniális!!!) Erre sem vagyok a legbüszkébb... :?
Meg kell mondanom, hogy amekkora lelkesedéssel indultam neki az elején (talán látszik is rajta), a végén már épp annyira összecsapott lett az utolsó két refrén... Mentségemre legyen szólva az igencsak nehéz szövegkörnyezet,... No meg az, hogy éjjel tizenegy felé már az én agyam sem mindig képes jól bánni a rímekkel!!! ;)
A Stixoi-hoz pedig legyen már oly kedves valaki, ha van, kerítene nekem egy elérhetőséget? Írnék nekik egy terjedelmesebb levelet az akadálymentesítés fontosságáról... Merthát, nagyon úgy néz ki, hogy a kétszázadik oldal eléréséig nem nagyon kéne újabb dalok fordítására vetemednem... :oops:
Giorgos Mazonakis - Mi Mou Les Na Zo Me Anamniseis // Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις // Ne mondd azt, hogy emlékekkel éljek!
Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις / Ne mondd azt, hogy emlékekkel éljek!
Μια φορά ήταν και ένα καιρό
Μη το πεις ξανά δεν μπορώ.
Στο κορμί μου εσύ μέσα ζεις
Κάποιο λάθος μιας στιγμής.
Δε μπορείς να συγχωρείς
Τιμωρείς και αποχωρείς.
Στο πόνο κέντρο χτυπάς
Και πατάς και όλα τα ξεχνάς.
Megtörtént rég, egyetlen egyszer
Hát ne mondd ki újra, mert kibírni nem tudom...
Hisz bennem élsz, ott benn, a testemben,
Néhány hiba volt csupán, mely megtörtént egy napon...
Elfelejteni őket nem tudod... hogyan is lehetne?
Ezért hát, engemet büntetsz, s az érzést az örökkévalóságig nyújtva
Engem ütsz, a fájdalom kellős közepébe vetve
Csak tovasétálsz, s mindent, mindent elfelejtesz... mész, csak mész sietve...
Σε μια κόλλα λευκό χαρτί
Μου αφήνεις ένα πρωί
Μια καρδιά σβησμένη
Με ένα χι
Σε ρωτάω γιατί ???
Egy fehér papírcetli - ennyi volt,
Mit egy reggelen nékem hagytál, mielőtt elmentél...
Egy szívet - láthatod - most keresztbe vágtál
Egy X-szel,
s én csak azt kérdem... Miért?
Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις δεν το αντέχω
Μου κρατάς το κόσμο στα χέρια ας τον να πέσει και ας χαθώ...
Τη ζωή μου όλη έχω διπλώσει στην αγκαλιά σου
Να μετρήσω ως το δέκα καρδιά μου και να σε δω πριν τρελαθώ...
Ne mondd nékem, hogy emlékekkel éljek, mert elviselni, már nem bírom tovább!
Világom a kezedben tartod, hát engedd, hadd hulljon szét, s vele együtt hadd vesszem el én is a semmiben...
Egész életem - mint egy csomagot - karjaid közt tartod... S így hát
Kívánom, bárcsak elszámolnék tízig..., Drágám, hogy még azelőtt találj rám, mielőtt megőrülnék... teljesen!
Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις δεν το αντέχω
Την αγάπη που είχαμε θέλω να' χω ψυχή και λόγο να ζω...
Τη ζωή μου όλη έχω διπλώσει στην αγκαλιά σου
Να μετρήσω ως το δέκα καρδιά μου και να σε δω πριν τρελαθώ...
Ne kérd tőlem, hogy emlékekkel éljek... Mert nem bírok!
A szerelmet szerezném újra vissza, mely köztünk megesett, s melyben szívvel-lélekkel Élni tudtam Véled,
Két kezed közt, mint csomag - egész életem ott van... Hisz ott tartod;
Kívánom, hogy mire tízig elszámolok... Kedvesem, még azelőtt jöjj hozzám, mielőtt teljesen megőrülök... Érted!
Μια φορά ήταν και ένα καιρό
Μη το λες ξανά δεν μπορώ.
Και για τέλος ποτέ μη σκεφτείς
Πες τι άλλο θα βρεις να πεις.
Στο μυαλό μου μέσα απειλές
Και οι νύχτες σαν ληστές.
Στα μάτια δεν με φιλάς
Δεν γυρνάς τα κλειδιά πετάς.
Volt, mi volt, megtörtént - egyetlen egyszer
Ne mondd újra el, mert ami vár, én el nem viselhetem...
S többé ne gondolj arra, hogy köztünk mindennek vége,
Mondd hát, nékem mit fogsz még mondani, Kedvesem?
Gondolataimban még hozzám szólsz, de szavaid fenyegetőleg cikáznak fejemben,
Az éjszakák tőlem, mint rablók visznek el a semmibe
Többé nem lehelsz csókokat szememre,
S nem jössz többé vissza, a kulcsokat, melyeket Néked adtam, már rég eldobtad... Messzire...
Και χωρίς ούτε μια ενοχή
Μου αφήνεις ένα χαρτί
Μια καρδιά σβησμένη
Με... |-> Tovább
No, ez is egy friss, a pontosan két hete megjelent albumról (megjegyzem: Zseniális!!!) Erre sem vagyok a legbüszkébb... :?
Meg kell mondanom, hogy amekkora lelkesedéssel indultam neki az elején (talán látszik is rajta), a végén már épp annyira összecsapott lett az utolsó két refrén... Mentségemre legyen szólva az igencsak nehéz szövegkörnyezet,... No meg az, hogy éjjel tizenegy felé már az én agyam sem mindig képes jól bánni a rímekkel!!! ;)
A Stixoi-hoz pedig legyen már oly kedves valaki, ha van, kerítene nekem egy elérhetőséget? Írnék nekik egy terjedelmesebb levelet az akadálymentesítés fontosságáról... Merthát, nagyon úgy néz ki, hogy a kétszázadik oldal eléréséig nem nagyon kéne újabb dalok fordítására vetemednem... :oops:
Giorgos Mazonakis - Mi Mou Les Na Zo Me Anamniseis // Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις // Ne mondd azt, hogy emlékekkel éljek!
Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις / Ne mondd azt, hogy emlékekkel éljek!
Μια φορά ήταν και ένα καιρό
Μη το πεις ξανά δεν μπορώ.
Στο κορμί μου εσύ μέσα ζεις
Κάποιο λάθος μιας στιγμής.
Δε μπορείς να συγχωρείς
Τιμωρείς και αποχωρείς.
Στο πόνο κέντρο χτυπάς
Και πατάς και όλα τα ξεχνάς.
Megtörtént rég, egyetlen egyszer
Hát ne mondd ki újra, mert kibírni nem tudom...
Hisz bennem élsz, ott benn, a testemben,
Néhány hiba volt csupán, mely megtörtént egy napon...
Elfelejteni őket nem tudod... hogyan is lehetne?
Ezért hát, engemet büntetsz, s az érzést az örökkévalóságig nyújtva
Engem ütsz, a fájdalom kellős közepébe vetve
Csak tovasétálsz, s mindent, mindent elfelejtesz... mész, csak mész sietve...
Σε μια κόλλα λευκό χαρτί
Μου αφήνεις ένα πρωί
Μια καρδιά σβησμένη
Με ένα χι
Σε ρωτάω γιατί ???
Egy fehér papírcetli - ennyi volt,
Mit egy reggelen nékem hagytál, mielőtt elmentél...
Egy szívet - láthatod - most keresztbe vágtál
Egy X-szel,
s én csak azt kérdem... Miért?
Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις δεν το αντέχω
Μου κρατάς το κόσμο στα χέρια ας τον να πέσει και ας χαθώ...
Τη ζωή μου όλη έχω διπλώσει στην αγκαλιά σου
Να μετρήσω ως το δέκα καρδιά μου και να σε δω πριν τρελαθώ...
Ne mondd nékem, hogy emlékekkel éljek, mert elviselni, már nem bírom tovább!
Világom a kezedben tartod, hát engedd, hadd hulljon szét, s vele együtt hadd vesszem el én is a semmiben...
Egész életem - mint egy csomagot - karjaid közt tartod... S így hát
Kívánom, bárcsak elszámolnék tízig..., Drágám, hogy még azelőtt találj rám, mielőtt megőrülnék... teljesen!
Μη μου λες να ζω με αναμνήσεις δεν το αντέχω
Την αγάπη που είχαμε θέλω να' χω ψυχή και λόγο να ζω...
Τη ζωή μου όλη έχω διπλώσει στην αγκαλιά σου
Να μετρήσω ως το δέκα καρδιά μου και να σε δω πριν τρελαθώ...
Ne kérd tőlem, hogy emlékekkel éljek... Mert nem bírok!
A szerelmet szerezném újra vissza, mely köztünk megesett, s melyben szívvel-lélekkel Élni tudtam Véled,
Két kezed közt, mint csomag - egész életem ott van... Hisz ott tartod;
Kívánom, hogy mire tízig elszámolok... Kedvesem, még azelőtt jöjj hozzám, mielőtt teljesen megőrülök... Érted!
Μια φορά ήταν και ένα καιρό
Μη το λες ξανά δεν μπορώ.
Και για τέλος ποτέ μη σκεφτείς
Πες τι άλλο θα βρεις να πεις.
Στο μυαλό μου μέσα απειλές
Και οι νύχτες σαν ληστές.
Στα μάτια δεν με φιλάς
Δεν γυρνάς τα κλειδιά πετάς.
Volt, mi volt, megtörtént - egyetlen egyszer
Ne mondd újra el, mert ami vár, én el nem viselhetem...
S többé ne gondolj arra, hogy köztünk mindennek vége,
Mondd hát, nékem mit fogsz még mondani, Kedvesem?
Gondolataimban még hozzám szólsz, de szavaid fenyegetőleg cikáznak fejemben,
Az éjszakák tőlem, mint rablók visznek el a semmibe
Többé nem lehelsz csókokat szememre,
S nem jössz többé vissza, a kulcsokat, melyeket Néked adtam, már rég eldobtad... Messzire...
Και χωρίς ούτε μια ενοχή
Μου αφήνεις ένα χαρτί
Μια καρδιά σβησμένη
Με... |-> Tovább
#196591hellemaxi 2012-12-07
Hiába törekedem rá, valahogy soha sem sikerül elszakadnom a melankólikus nótáktól... Isten tudja, miért... Egy dal Pasxalis Terzis 2006-ban megjelent Einai Kapoies Agapes című albumáról...
Pasxalis Terzis - Otan Tha Fevgeis // Όταν θα φεύγεις // Mikor majd elmész...
Szöveg // Στίχοι: Giannis Bagoulis // Γιάννης Μπαγουλής
Zene // Μουσική: Xristoforos Germenis // Χριστόφορος Γερμενής
Első Előadó // Πρώτη εκτέλεση: Pasxalis/Pashalis Terzis // Πασχάλης Τερζής
Όταν θα φεύγεις / Mikor majd elmész
Εγώ τα λάθη της καρδιάς μου θα πληρώσω
κι όλα τα χρέη της αγάπης μου για σένα
όσα μου πήρες κι άλλα τόσα θα σου δώσω
όλα τα κέρδισες μα έχασες εμένα
Megfizetek minden hibáért, melyeket szívem elkövetett
S szerelmem összes tartozását lerovom most Néked...
Kétszer adok vissza, mindent, mit elvettél tőlem
Mindent megnyertél hát, csak engem vesztettél el...
Οταν θα φεύγεις μη γυρίσεις να με δείς
πάρε ότι θέλεις μα να φύγεις μόνο βιάσου
ούτε συγνώμη ούτε γειά σου να μου πεις
θέλω να σβήσω μια για πάντα τ΄όνομά σου
Mikor elmész, ne fordulj hát vissza, azért, hogy reám nézhess,
Vidd magaddal, amit csak szeretnél, de gyorsan menj el tőlem!
Nincs szükség rá, hogy bocsánatom kérd, arra sem, hogy 'Viszlát!'-tal elköszönj - Nem! Ne mondj nékem - még ennyit sem,
Mert ki akarlak törölni magamból - egyszersmind - Örökre!
Δεν μετανιώνω μα δεν άξιζε να δώσω
τόση αγάπη τόσα όνειρα για σένα
κράτα τα όλα από σένα να γλιτώσω
όλα τα κέρδισες μα έχασες εμένα
Nem bántam meg, de úgy érzem, értelme nem volt annak,
Hogy még több szerelmet, még több álmot áldozzak fel Érted!
Tartsd hát meg mindet, s engedd, hogy Néked most búcsút mondhassak,
Mindenem elnyerted, de engem elvesztettél - végleg!
Hiába törekedem rá, valahogy soha sem sikerül elszakadnom a melankólikus nótáktól... Isten tudja, miért... Egy dal Pasxalis Terzis 2006-ban megjelent Einai Kapoies Agapes című albumáról...
Pasxalis Terzis - Otan Tha Fevgeis // Όταν θα φεύγεις // Mikor majd elmész...
Szöveg // Στίχοι: Giannis Bagoulis // Γιάννης Μπαγουλής
Zene // Μουσική: Xristoforos Germenis // Χριστόφορος Γερμενής
Első Előadó // Πρώτη εκτέλεση: Pasxalis/Pashalis Terzis // Πασχάλης Τερζής
Όταν θα φεύγεις / Mikor majd elmész
Εγώ τα λάθη της καρδιάς μου θα πληρώσω
κι όλα τα χρέη της αγάπης μου για σένα
όσα μου πήρες κι άλλα τόσα θα σου δώσω
όλα τα κέρδισες μα έχασες εμένα
Megfizetek minden hibáért, melyeket szívem elkövetett
S szerelmem összes tartozását lerovom most Néked...
Kétszer adok vissza, mindent, mit elvettél tőlem
Mindent megnyertél hát, csak engem vesztettél el...
Οταν θα φεύγεις μη γυρίσεις να με δείς
πάρε ότι θέλεις μα να φύγεις μόνο βιάσου
ούτε συγνώμη ούτε γειά σου να μου πεις
θέλω να σβήσω μια για πάντα τ΄όνομά σου
Mikor elmész, ne fordulj hát vissza, azért, hogy reám nézhess,
Vidd magaddal, amit csak szeretnél, de gyorsan menj el tőlem!
Nincs szükség rá, hogy bocsánatom kérd, arra sem, hogy 'Viszlát!'-tal elköszönj - Nem! Ne mondj nékem - még ennyit sem,
Mert ki akarlak törölni magamból - egyszersmind - Örökre!
Δεν μετανιώνω μα δεν άξιζε να δώσω
τόση αγάπη τόσα όνειρα για σένα
κράτα τα όλα από σένα να γλιτώσω
όλα τα κέρδισες μα έχασες εμένα
Nem bántam meg, de úgy érzem, értelme nem volt annak,
Hogy még több szerelmet, még több álmot áldozzak fel Érted!
Tartsd hát meg mindet, s engedd, hogy Néked most búcsút mondhassak,
Mindenem elnyerted, de engem elvesztettél - végleg!