Vajon hányan maradtak itt,és élnek a mai napig itt,(mármint a leszármazottak)hányan döntöttek úgy hogy visszatérnek hazájukba,mi a véleményük Magyarországról,többen itt alapítottak családot,vegyesházasságot kötöttek,vajon nem bánták-e meg hogy itt élnek?????????
Ezeket a kérdéseket valószínüleg csak õk tudnák megválaszolni.... :roll:
Vajon hányan maradtak itt,és élnek a mai napig itt,(mármint a leszármazottak)hányan döntöttek úgy hogy visszatérnek hazájukba,mi a véleményük Magyarországról,többen itt alapítottak családot,vegyesházasságot kötöttek,vajon nem bánták-e meg hogy itt élnek?????????
Ezeket a kérdéseket valószínüleg csak õk tudnák megválaszolni.... :roll:
#51694h.apci 2008-01-26
Két link a magyarországi görögökrõl:
Idézet errõl a honlapról: „1946-ban visszaállították a monarchiát, és kezdetét vette a haladó erõk elnyomása. A hatalomra jutott katonai junta féktelen terrorja miatt igen sok antifasiszta kényszerült hazáját, otthonát elhagyni.
A felnõttekkel együtt mintegy ötezer gyermek is emigrált Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan jöttek Magyarországra.
A Magyar Népköztársaság a politikai menekülteket befogadta, akik 263 görög településrõl származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát vetett fel.
Közel 7000 görög menekült érkezett Magyarországra. A Hortobágyon Mezõhegyesen, majd Budapesten, a Kõbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást.”
Két link a magyarországi görögökrõl:
Idézet errõl a honlapról: „1946-ban visszaállították a monarchiát, és kezdetét vette a haladó erõk elnyomása. A hatalomra jutott katonai junta féktelen terrorja miatt igen sok antifasiszta kényszerült hazáját, otthonát elhagyni.
A felnõttekkel együtt mintegy ötezer gyermek is emigrált Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan jöttek Magyarországra.
A Magyar Népköztársaság a politikai menekülteket befogadta, akik 263 görög településrõl származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát vetett fel.
Közel 7000 görög menekült érkezett Magyarországra. A Hortobágyon Mezõhegyesen, majd Budapesten, a Kõbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást.”
#51682Asteri 2008-01-26
Sziasztok!
Ez a téma engem is nagyon érdekelne. Ugyan sokat hallottam már róla, de nem vagyok tisztában azzal, hogy valójában hogy is volt.
A 400 000-t sokallom, de nem tartom kizártnak sem.
A görög függetlenségi és polgárháború 1942-1949-ig tartott. A polgárháború miatt sokan elhagyni kényszerültek hazájukat. Fõként Kelet- Közép- Európa szocialista országaiban találtak menedéket.
( Magyarország, Románia, Csehszlovákia, Szovjetúnió, Lengyelország, Bulgária )
1947 decemberében megalakult Magyarországon a Segítséget a Görög Népnek Országos Bizottsága és több csoportban érkeztek menekültek vagy 'menekítettek' , fõként gyermekek.
Az legelsõ csoport 1948 áprilisában érkezett és 840 gyeremekbõl állt.
Ha jól tudom, akkor 5 vagy 6 csoport érkezett 1948 és 1951 között.
Sziasztok!
Ez a téma engem is nagyon érdekelne. Ugyan sokat hallottam már róla, de nem vagyok tisztában azzal, hogy valójában hogy is volt.
A 400 000-t sokallom, de nem tartom kizártnak sem.
A görög függetlenségi és polgárháború 1942-1949-ig tartott. A polgárháború miatt sokan elhagyni kényszerültek hazájukat. Fõként Kelet- Közép- Európa szocialista országaiban találtak menedéket.
( Magyarország, Románia, Csehszlovákia, Szovjetúnió, Lengyelország, Bulgária )
1947 decemberében megalakult Magyarországon a Segítséget a Görög Népnek Országos Bizottsága és több csoportban érkeztek menekültek vagy 'menekítettek' , fõként gyermekek.
Az legelsõ csoport 1948 áprilisában érkezett és 840 gyeremekbõl állt.
Ha jól tudom, akkor 5 vagy 6 csoport érkezett 1948 és 1951 között.
#51666josza2 2008-01-26
Kedves Petros és Jorgos!
Most bukkantan erre a topicra és nagyon érdekesnek találom. Olyan információkat lehet itt megtudni, amikhez más úton nem igen tudnék jutni.
Kérdésem volna. Az 50'-es években sok görög menekült hazánkba. Szeretnék informálódni, hogy mi elõl menekültek és körülbelül hányan érkeztek akkor hozzánk. Egy stavrosi idõs görög bácsi szerint, /aki egyébként szintén emigránsként élt sokáig nálunk/ 400 000-ren voltak, bár én ezt egy kicsit soknak tartom.
Baráti üdvözlettel Josza
Kedves Petros és Jorgos!
Most bukkantan erre a topicra és nagyon érdekesnek találom. Olyan információkat lehet itt megtudni, amikhez más úton nem igen tudnék jutni.
Kérdésem volna. Az 50'-es években sok görög menekült hazánkba. Szeretnék informálódni, hogy mi elõl menekültek és körülbelül hányan érkeztek akkor hozzánk. Egy stavrosi idõs görög bácsi szerint, /aki egyébként szintén emigránsként élt sokáig nálunk/ 400 000-ren voltak, bár én ezt egy kicsit soknak tartom.
Baráti üdvözlettel Josza
#51548Jorgos 2008-01-24
A fentiek között, Elena Rapti és Eva Kaili (a két legszebb lány) lett parlamenti képviselõ.
Giannis Ioannidis (a kosárlabda edzõ) lett az új sport miniszter.
A fentiek között, Elena Rapti és Eva Kaili (a két legszebb lány) lett parlamenti képviselõ.
Giannis Ioannidis (a kosárlabda edzõ) lett az új sport miniszter.
#51336Jorgos 2008-01-21
Van itt valaki, aki ismeri a görög politikát?
Mi nem szoktunk kigúnyolni a politikusokat.
A görög miniszterelnök:
Négy hónapja, Szeptember 16-an, választások voltak nálunk.
Vajon milyen színeszek, énekesek, riporterek stb. voltak parlamenti képviselõ jelöltek?
Miért ezek? Mert róluk lehet youtube videót találni!
Akkor is, ha egyszerû színesz, vagy riporter, a lentiek között akad, akinek egy (vagy több) egyetemi diplomája van -és nagyon okos–, de olyan is van, akire ez nem jellemzõ.
***************************************************************************
Új Demokrata Párt (Jobb oldali): (42.07%-ot kapott)
Parlament kepviselõ jelöltek:
Ioannidis Giannis (kosárlabda edzõ)
Kiabál, káromkodik, de nem baj: így lettünk többszörös európai bajnokok (a nemzeti csapat és több egyéb görög csapat is).
Elena Rapti (riporter)
(õ az, a fekete gatyás...!)
Kontou Maro (színésznõ)
(az a lány az, aki táncol...!)
Karras Kostas (színész)
(õ az, a német tiszt...!)
***************************************************************************
Országos Szocialista Mozgalom (Centrum vagy jobb oldal – isten tudja, egyszer szocialisták voltak, így ez a név maradt meg): (38.17%-ot kapott)
Parlamenti kepviselõ jelöltek:
Bárónõ Viki Leandros (énekesnõ)
Korfuban született, eddig külföldön élt, ott lett az egyik legsikeresebb enekesno a villagon, o a Pireuszi polgármester helyettes.
A mostani Pireuszi polgármester egy két méter tiz centi volt kosárlabdazó:
O a legmagasabb, tizenharmas szamu gatyas, az europai kupanyertes gorog nemzeti csapattal, 1987-ben.
Eva Kaili (riporter)
Giannis Vouros (színész)
(a végen jelenik meg)
Giorgos Liagas (riporter)
(õ az, aki többet beszél )
Anna Fonsou (színésznõ)
(Az a lány, aki táncol. Régóta a színeszek egyesületének elnöke.)
***************************************************************************
Görög Kommunista Párt (bal oldal): (8.02%-ot kapott)
Parlamenti képviselõ jelöltek:
Lekkas Vasilis (énekes)
Lakis Halkias (énekes)
ez egy régi kommunista dal, érdekes a szövege
(Gögorországban 1975-ig nem volt szabad kommunistának lenni)
***************************************************************************
Népi Orthodox Riado (Szelso jobb, nacionalista párt): (3.74%-ot kapott)
Parlamenti képviselõ jelöltek:
Efi Sarri (énekesnõ)
Van itt valaki, aki ismeri a görög politikát?
Mi nem szoktunk kigúnyolni a politikusokat.
A görög miniszterelnök:
Négy hónapja, Szeptember 16-an, választások voltak nálunk.
Vajon milyen színeszek, énekesek, riporterek stb. voltak parlamenti képviselõ jelöltek?
Miért ezek? Mert róluk lehet youtube videót találni!
Akkor is, ha egyszerû színesz, vagy riporter, a lentiek között akad, akinek egy (vagy több) egyetemi diplomája van -és nagyon okos–, de olyan is van, akire ez nem jellemzõ.
***************************************************************************
Új Demokrata Párt (Jobb oldali): (42.07%-ot kapott)
Parlament kepviselõ jelöltek:
Ioannidis Giannis (kosárlabda edzõ)
Kiabál, káromkodik, de nem baj: így lettünk többszörös európai bajnokok (a nemzeti csapat és több egyéb görög csapat is).
Elena Rapti (riporter)
(õ az, a fekete gatyás...!)
Kontou Maro (színésznõ)
(az a lány az, aki táncol...!)
Karras Kostas (színész)
(õ az, a német tiszt...!)
***************************************************************************
Országos Szocialista Mozgalom (Centrum vagy jobb oldal – isten tudja, egyszer szocialisták voltak, így ez a név maradt meg): (38.17%-ot kapott)
Parlamenti kepviselõ jelöltek:
Bárónõ Viki Leandros (énekesnõ)
Korfuban született, eddig külföldön élt, ott lett az egyik legsikeresebb enekesno a villagon, o a Pireuszi polgármester helyettes.
A mostani Pireuszi polgármester egy két méter tiz centi volt kosárlabdazó:
O a legmagasabb, tizenharmas szamu gatyas, az europai kupanyertes gorog nemzeti csapattal, 1987-ben.
Eva Kaili (riporter)
Giannis Vouros (színész)
(a végen jelenik meg)
Giorgos Liagas (riporter)
(õ az, aki többet beszél )
Anna Fonsou (színésznõ)
(Az a lány, aki táncol. Régóta a színeszek egyesületének elnöke.)
***************************************************************************
Görög Kommunista Párt (bal oldal): (8.02%-ot kapott)
Parlamenti képviselõ jelöltek:
Lekkas Vasilis (énekes)
Lakis Halkias (énekes)
ez egy régi kommunista dal, érdekes a szövege
(Gögorországban 1975-ig nem volt szabad kommunistának lenni)
***************************************************************************
Népi Orthodox Riado (Szelso jobb, nacionalista párt): (3.74%-ot kapott)
Parlamenti képviselõ jelöltek:
Efi Sarri (énekesnõ)
#46662petros 2007-10-10
1821. március 25-én általános felkelés tört ki Görögországban a török uralom ellen.
Szabadságharc és belsõ szakadás
A Bizánci Birodalom 1453-as bukása után a görögség nagy része török uralom alá került. A megszállás visszavetette a gazdaság fejlõdését, a parasztokra súlyos adókat vetettek ki, belõlük éltek a török és a hazai földesurak, az ortodox papok. A görög felsõ réteg, a fanarióták a szultán híveiként a birodalomban magas hivatalokat töltöttek be és bankárként is mûködtek. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után Törökország defenzívába szorult, a 18. század végétõl a kapitalizálódás segítette a görögök nemzeti ébredését. A XVIII. század elején bukkantak fel a törökellenes nemzeti mozgalom elsõ képviselõi, a hegyekbe menekült, magukat fegyveres rajtaütésekbõl fenntartó kleftiszek (rablók). A görögök az ortodox Oroszországtól várták a segítséget, az 1768-74-es orosz-török háború idején lázongás tört ki. A szabadságmozgalom a francia forradalom nyomán kapott új lendületet, amikor Konsztantin Rigasz költõ titkos jakobinus szervezetet hozott létre. 1814-ben alakult Odesszában a szabadkõmûves jellegû Filiki Etéria (Barátok Társasága), az Ypszilanti hercegek vezetésével, Athénban Joannisz Kapodisztriasz alapított titkos szövetséget.
Delacroix: A khioszi mészárlás
Ali albániai pasa 1819-es lázadása jelentõs török erõket kötött le, ezért az Etéria 1820-ban a fegyveres harc mellett döntött. Az elsõ megmozdulás 1821. március 6-án Moldvában volt, de a remélt orosz támogatás elmaradta miatt Alekszandrosz Ypszilanti felkelõi júniusra vereséget szenvedtek. Öccse, Dimitriosz a Peloponnészoszon (Moreában) robbantott ki lázadást március 25-én, amely általános törökellenes felkeléssé szélesedett. Bár mindkét oldalon követtek el atrocitásokat, az 1822-es khioszi török mészárlás és több fõpap kivégzése után Európa rokonszenve a görögöké lett: pénzt gyûjtöttek számukra, fegyverek és önkéntesek érkeztek az országba. A forradalom a nemzeti függetlenség mellett az agrárkérdés megoldását is célul tûzte ki, így maga mellé állította a parasztságot; vezetõ szerephez a kereskedõ polgárság jutott, a fanarióták kivártak, majd a maguk érdekei szerint próbáltak az eseményekre hatni.
Az elsõ nemzetgyûlés a felszabadított területeken 1822. január 1-jén ült össze Epidauroszban, itt kikiáltották a függetlenséget, alkotmányt szavaztak meg és kormányt alakítottak. Az év során kiverték a törököket Moreából, ám a nép képviselõi nem kaptak részt a hatalomból, az a községi elöljárók kezébe került. Polgárháború tört ki, amelyben az Etéria vereséget szenvedett, így nem oldódott meg a föld és a hatalom kérdése, s harc kezdõdött az angol- és oroszbarát irányzatok közt. A törökök kihasználták a belsõ feszültségeket, II. Mahmud szultán Mohamed Ali egyiptomi pasától kért segítséget. Ibrahim, a pasa fia 1824-ben elfoglalta Krétát, 1825-ben majdnem az egész Moreát, 1826-ban bevették Meszolongion erõdjét (1824-ben itt halt meg lord Byron angol költõ), 1827-ben pedig Athént.
A nagyhatalmak békéje
A harmadik, tzirinai nemzetgyûlés 1827-ben új alkotmányt fogadott el, amely a hatalom megosztásán alapult. Az oszmán kézben lévõ földeket részben bérlõk kezére adták, de a kétharmaduk állami tulajdon lett. A görög szabadságharcot azonban végsõ soron a nagyhatalmak beavatkozása döntötte el: Oroszország és Franciaország az Oszmán Birodalom felbomlasztásában volt érdekelt, Nagy-Britannia a közvélemény nyomására és kereskedelmi érdekeit követve lépett.
Navarino
A három ország 1826-ban Görögország autonómiájának megadására szólította fel a szultánt, az elutasító válasz után egyesített flottájuk 1827-ben Navarinónál szétverte a török-egyiptomi hajóhadat. Az oroszok hadat üzentek, az 1828-29-es (kilencedik) orosz-török háború eredményeként Törökország 1829. szeptember 14-én a drinápolyi békében kénytelen volt elismerni a görög függetlenséget. Az oroszok megszerezték a Duna-deltát és a kaukázusi partvidéket, a törökök autonómiát adtak Moldvának, Havasalföldnek és Szerbiának. 1830-ban Londonban a három nagyhatalom de facto elismerte a független görög államot a maguk védnöksége alatt, a londoni jegyzõkönyvet a Porta 1832-ben írta alá.
1831-ben a görögök 60 millió frank hitelbõl... |-> Tovább
1821. március 25-én általános felkelés tört ki Görögországban a török uralom ellen.
Szabadságharc és belsõ szakadás
A Bizánci Birodalom 1453-as bukása után a görögség nagy része török uralom alá került. A megszállás visszavetette a gazdaság fejlõdését, a parasztokra súlyos adókat vetettek ki, belõlük éltek a török és a hazai földesurak, az ortodox papok. A görög felsõ réteg, a fanarióták a szultán híveiként a birodalomban magas hivatalokat töltöttek be és bankárként is mûködtek. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után Törökország defenzívába szorult, a 18. század végétõl a kapitalizálódás segítette a görögök nemzeti ébredését. A XVIII. század elején bukkantak fel a törökellenes nemzeti mozgalom elsõ képviselõi, a hegyekbe menekült, magukat fegyveres rajtaütésekbõl fenntartó kleftiszek (rablók). A görögök az ortodox Oroszországtól várták a segítséget, az 1768-74-es orosz-török háború idején lázongás tört ki. A szabadságmozgalom a francia forradalom nyomán kapott új lendületet, amikor Konsztantin Rigasz költõ titkos jakobinus szervezetet hozott létre. 1814-ben alakult Odesszában a szabadkõmûves jellegû Filiki Etéria (Barátok Társasága), az Ypszilanti hercegek vezetésével, Athénban Joannisz Kapodisztriasz alapított titkos szövetséget.
Delacroix: A khioszi mészárlás
Ali albániai pasa 1819-es lázadása jelentõs török erõket kötött le, ezért az Etéria 1820-ban a fegyveres harc mellett döntött. Az elsõ megmozdulás 1821. március 6-án Moldvában volt, de a remélt orosz támogatás elmaradta miatt Alekszandrosz Ypszilanti felkelõi júniusra vereséget szenvedtek. Öccse, Dimitriosz a Peloponnészoszon (Moreában) robbantott ki lázadást március 25-én, amely általános törökellenes felkeléssé szélesedett. Bár mindkét oldalon követtek el atrocitásokat, az 1822-es khioszi török mészárlás és több fõpap kivégzése után Európa rokonszenve a görögöké lett: pénzt gyûjtöttek számukra, fegyverek és önkéntesek érkeztek az országba. A forradalom a nemzeti függetlenség mellett az agrárkérdés megoldását is célul tûzte ki, így maga mellé állította a parasztságot; vezetõ szerephez a kereskedõ polgárság jutott, a fanarióták kivártak, majd a maguk érdekei szerint próbáltak az eseményekre hatni.
Az elsõ nemzetgyûlés a felszabadított területeken 1822. január 1-jén ült össze Epidauroszban, itt kikiáltották a függetlenséget, alkotmányt szavaztak meg és kormányt alakítottak. Az év során kiverték a törököket Moreából, ám a nép képviselõi nem kaptak részt a hatalomból, az a községi elöljárók kezébe került. Polgárháború tört ki, amelyben az Etéria vereséget szenvedett, így nem oldódott meg a föld és a hatalom kérdése, s harc kezdõdött az angol- és oroszbarát irányzatok közt. A törökök kihasználták a belsõ feszültségeket, II. Mahmud szultán Mohamed Ali egyiptomi pasától kért segítséget. Ibrahim, a pasa fia 1824-ben elfoglalta Krétát, 1825-ben majdnem az egész Moreát, 1826-ban bevették Meszolongion erõdjét (1824-ben itt halt meg lord Byron angol költõ), 1827-ben pedig Athént.
A nagyhatalmak békéje
A harmadik, tzirinai nemzetgyûlés 1827-ben új alkotmányt fogadott el, amely a hatalom megosztásán alapult. Az oszmán kézben lévõ földeket részben bérlõk kezére adták, de a kétharmaduk állami tulajdon lett. A görög szabadságharcot azonban végsõ soron a nagyhatalmak beavatkozása döntötte el: Oroszország és Franciaország az Oszmán Birodalom felbomlasztásában volt érdekelt, Nagy-Britannia a közvélemény nyomására és kereskedelmi érdekeit követve lépett.
Navarino
A három ország 1826-ban Görögország autonómiájának megadására szólította fel a szultánt, az elutasító válasz után egyesített flottájuk 1827-ben Navarinónál szétverte a török-egyiptomi hajóhadat. Az oroszok hadat üzentek, az 1828-29-es (kilencedik) orosz-török háború eredményeként Törökország 1829. szeptember 14-én a drinápolyi békében kénytelen volt elismerni a görög függetlenséget. Az oroszok megszerezték a Duna-deltát és a kaukázusi partvidéket, a törökök autonómiát adtak Moldvának, Havasalföldnek és Szerbiának. 1830-ban Londonban a három nagyhatalom de facto elismerte a független görög államot a maguk védnöksége alatt, a londoni jegyzõkönyvet a Porta 1832-ben írta alá.
1831-ben a görögök 60 millió frank hitelbõl... |-> Tovább
#46661petros 2007-10-10
A nagy görögözés keretén belül Startos barátunk elkezdett egy remek 'játékos tanulási módot'. Nevezetesen feldob találóskérdéseket, vicceket és egyéb megoldandó feladatokat, ami késztet a szótárazgatásra, a görög észjárás megismerésére és mint a legutóbbi feladata bizonyítja, történelmi, kultúrális területekre is elkalauzol bennunket.
Az ilyen és egyéb módon felvetõdõ, elõkerülõ infókat ide lehet gyûjteni :idea:
A nagy görögözés keretén belül Startos barátunk elkezdett egy remek 'játékos tanulási módot'. Nevezetesen feldob találóskérdéseket, vicceket és egyéb megoldandó feladatokat, ami késztet a szótárazgatásra, a görög észjárás megismerésére és mint a legutóbbi feladata bizonyítja, történelmi, kultúrális területekre is elkalauzol bennunket.
Az ilyen és egyéb módon felvetõdõ, elõkerülõ infókat ide lehet gyûjteni :idea:
