Sziasztok!
Május végén voltunk Rodoszon, Falirakiban.Az idõ nagyon jó volt 35fok(árnyékban) és már a tengerben is lehetett fürödni. Az árak nem vészesek. Az 5 kontinenssel utaztunk, meg voltunk elégedve mindennel, megbízhatóak. Az idegenvezetõ ( Mariann) nagyon felkészült!
Sziasztok!
Május végén voltunk Rodoszon, Falirakiban.Az idõ nagyon jó volt 35fok(árnyékban) és már a tengerben is lehetett fürödni. Az árak nem vészesek. Az 5 kontinenssel utaztunk, meg voltunk elégedve mindennel, megbízhatóak. Az idegenvezetõ ( Mariann) nagyon felkészült!
#7140ferrari 2006-05-13
#7050Jox 2006-05-09
#5957Kyra 2006-03-28
Helló Jox!
Köszi!
Helló Jox!
Köszi!
#5918Jox 2006-03-27
˝Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?˝ - Kyra
Szia!
1999-ben voltam Rodoszon, akkor 2 óra 10 perc volt a menetidõ.
Útlevelet vigyél, ha van, nem sok helyet foglal.
˝Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?˝ - Kyra
Szia!
1999-ben voltam Rodoszon, akkor 2 óra 10 perc volt a menetidõ.
Útlevelet vigyél, ha van, nem sok helyet foglal.
#5916Kyra 2006-03-27
Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?
Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?
#5086ferrari 2006-02-16
A sziget csücskében található az Akvárium.
A tengerszint alatt található, ezért a legnagyobb nyári forróság idején is kellemes a hõmérséklete. Mintegy 40 medencéjében számos olyan halfaj is felfedezhetõ, mellyel a tengerparti búvárkodás alkalmával is találkozhatunk. Vannak itt színes ajakoshalak, tengeri márnák,pérhalfélék és polipok.
Az akvárium április 01-tõl október 31-ig van nyitva naponta 9-18,30-ig.
A sziget csücskében található az Akvárium.
A tengerszint alatt található, ezért a legnagyobb nyári forróság idején is kellemes a hõmérséklete. Mintegy 40 medencéjében számos olyan halfaj is felfedezhetõ, mellyel a tengerparti búvárkodás alkalmával is találkozhatunk. Vannak itt színes ajakoshalak, tengeri márnák,pérhalfélék és polipok.
Az akvárium április 01-tõl október 31-ig van nyitva naponta 9-18,30-ig.
#4863Kiscsillag 2006-01-30
A régi idõkben a föníciaiak fennhatósága alatt áll, akik Lindosz, Jaliosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. elsõ évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok. A rhodoszi városok (Halikarnasszusz, Knidosz és Kósz) ezutánegyesülve szövetséget, az ún. hexapoliszt alkották. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város miletoszi Hippodamus mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végéban egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított. Majd Nagy Sándor uralma alá került, kinek halálával végül is Rhodosz függetlenítette magát. I. e. 305-304-ig, egy éven keresztül sikeresen ellenállt Demetriusznak, és ezután jelentõs tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb még a rómaiak is elismerték.
Mûvészete és tudományos élete nagy hírre tett szert. Egy önálló szobrásziskola is keletkezett itt, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított kolosszális szobor, a világ hét csodájának egyike: a rhodoszi kolosszus. ( I. e. 22-ben egy földrengés döntötte romba a város falait és a kolosszális szobrot is.)
A rómaiakat következetesen támogató Rhodosz jutalmul Líciát és Kária déli részét kapta, melynek egy részérõl 167-ben azonban le kellett mondania. A sziget névleges önállósága megmaradt Diocletianus császár koráig, amikor is a provincia insularum központja lett. Késõbb a bizánci császársághoz tartozott, de 1309-ben elfoglalták a johanniták, akiket róla rhodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig, 1552-ig küzdött e birtokáért, de Szulejmán végül is elfoglalta.
A sziget fõvárosa a görög érsekség székhelye. Régi körfalain belül több, a johhaniták korábólvaló ház áll még fenn. A lovagrendekre emlékeztetnek még az ún. Lovag-utca és a Szent Jánosról elnevezett, 1863-ban összedölt székesegyház, valamint a Nagymester palotájának romjai.
A régi idõkben a föníciaiak fennhatósága alatt áll, akik Lindosz, Jaliosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. elsõ évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok. A rhodoszi városok (Halikarnasszusz, Knidosz és Kósz) ezutánegyesülve szövetséget, az ún. hexapoliszt alkották. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város miletoszi Hippodamus mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végéban egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított. Majd Nagy Sándor uralma alá került, kinek halálával végül is Rhodosz függetlenítette magát. I. e. 305-304-ig, egy éven keresztül sikeresen ellenállt Demetriusznak, és ezután jelentõs tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb még a rómaiak is elismerték.
Mûvészete és tudományos élete nagy hírre tett szert. Egy önálló szobrásziskola is keletkezett itt, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított kolosszális szobor, a világ hét csodájának egyike: a rhodoszi kolosszus. ( I. e. 22-ben egy földrengés döntötte romba a város falait és a kolosszális szobrot is.)
A rómaiakat következetesen támogató Rhodosz jutalmul Líciát és Kária déli részét kapta, melynek egy részérõl 167-ben azonban le kellett mondania. A sziget névleges önállósága megmaradt Diocletianus császár koráig, amikor is a provincia insularum központja lett. Késõbb a bizánci császársághoz tartozott, de 1309-ben elfoglalták a johanniták, akiket róla rhodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig, 1552-ig küzdött e birtokáért, de Szulejmán végül is elfoglalta.
A sziget fõvárosa a görög érsekség székhelye. Régi körfalain belül több, a johhaniták korábólvaló ház áll még fenn. A lovagrendekre emlékeztetnek még az ún. Lovag-utca és a Szent Jánosról elnevezett, 1863-ban összedölt székesegyház, valamint a Nagymester palotájának romjai.
#3303ferrari 2005-11-24
Kisázsia délnyugati erõsen tagolt partjai mentén Törökörszágtól pár kilométerre sorakoznak a Dodekániszosz-szigetcsoport tagjai.
A Dodenkániszoszt, amelynek jelentése 12 sziget, ténylegesen 40 kisebb-nagyobb (közülük 16 lakott) sziget alkotja. A szigetek fordított L alakban helyezkednek el az Égei-tenger északkeleti térségében. Északon az L betû felsõ szárának végpontja Pátmosz, majd sorban következik Lérosz,Kalimnosz,Kos, Niszirosz,Szimi,Tilosz,Halki. Délen az alsó szár Kaszoszban végzõdik, majd Karpathosz következik. Az L két szárát Rodosz a Dodekániszosz legnagyobb szigete kapcsolja össze. Ásztipálea és Kásztelorizo észak ill. déli irányban 'tévelygõ' bárányként kissé távolabb helyezkedik el.
Kisázsia délnyugati erõsen tagolt partjai mentén Törökörszágtól pár kilométerre sorakoznak a Dodekániszosz-szigetcsoport tagjai.
A Dodenkániszoszt, amelynek jelentése 12 sziget, ténylegesen 40 kisebb-nagyobb (közülük 16 lakott) sziget alkotja. A szigetek fordított L alakban helyezkednek el az Égei-tenger északkeleti térségében. Északon az L betû felsõ szárának végpontja Pátmosz, majd sorban következik Lérosz,Kalimnosz,Kos, Niszirosz,Szimi,Tilosz,Halki. Délen az alsó szár Kaszoszban végzõdik, majd Karpathosz következik. Az L két szárát Rodosz a Dodekániszosz legnagyobb szigete kapcsolja össze. Ásztipálea és Kásztelorizo észak ill. déli irányban 'tévelygõ' bárányként kissé távolabb helyezkedik el.
#2687ferrari 2005-10-08
Rózsák szigete. Mindenki így ismeri Rodoszt, pedig kevés rózsabokrot lehet errefelé látni. Hibiszkuszok vörös virágai pompáznak mindenfelé.
A rózsa görögül rhodon és ezért a sziget névadójának tekintik..
A monda szerint Zeusz a legfõbb isten és a többi kisebb-nagyobb rangú istenek felosztották maguk között a Földet. Héliosz a napisten nem volt ott az osztozkodásnál, mert éjszaka lévén a Föld másik oldalán járt éppen.
Amikor reggel megérkezett a föld minden területe elkelt már. Zeusz belátta a hibát, érvénytelennek nyilvánította a éjszakai osztást, de Héliosz azt mondta, hogy miatta felesleges újra kezdeni az osztást, idejövet egy darabka földet látott kiemelkedni a tengerbõl, ha teljesen kint lesz adják azt neki.
Úgy is lett. a napisten rögtön el is foglalta birtokát. A szigetre költözött Amphitrité istennõ is, aki Poszeidon felesége volt. Két gyermeke volt: a vad és féktelen Triton és a szelíd kislány Rhodosz, akit Héliosz hosszas udvarlás után feleségül vett. Rhodosz rózsákkal ültette be a szigetet. Hat fiuk született, akik- halála után- anyjukról nevezték el a földjüket, hogy örök idõkre emléket állítsanak a szeretett istenasszonynak.
Rózsák szigete. Mindenki így ismeri Rodoszt, pedig kevés rózsabokrot lehet errefelé látni. Hibiszkuszok vörös virágai pompáznak mindenfelé.
A rózsa görögül rhodon és ezért a sziget névadójának tekintik..
A monda szerint Zeusz a legfõbb isten és a többi kisebb-nagyobb rangú istenek felosztották maguk között a Földet. Héliosz a napisten nem volt ott az osztozkodásnál, mert éjszaka lévén a Föld másik oldalán járt éppen.
Amikor reggel megérkezett a föld minden területe elkelt már. Zeusz belátta a hibát, érvénytelennek nyilvánította a éjszakai osztást, de Héliosz azt mondta, hogy miatta felesleges újra kezdeni az osztást, idejövet egy darabka földet látott kiemelkedni a tengerbõl, ha teljesen kint lesz adják azt neki.
Úgy is lett. a napisten rögtön el is foglalta birtokát. A szigetre költözött Amphitrité istennõ is, aki Poszeidon felesége volt. Két gyermeke volt: a vad és féktelen Triton és a szelíd kislány Rhodosz, akit Héliosz hosszas udvarlás után feleségül vett. Rhodosz rózsákkal ültette be a szigetet. Hat fiuk született, akik- halála után- anyjukról nevezték el a földjüket, hogy örök idõkre emléket állítsanak a szeretett istenasszonynak.
