Helló Asteri!
Szállodában vagy apartmanban voltatok? Az aqvaparkban? Az árakról bõvebben írj légyszi. Valamilyen szigettúrán voltatok?
Helló Asteri!
Szállodában vagy apartmanban voltatok? Az aqvaparkban? Az árakról bõvebben írj légyszi. Valamilyen szigettúrán voltatok?
#8434Asteri 2006-06-11
Sziasztok!
Május végén voltunk Rodoszon, Falirakiban.Az idõ nagyon jó volt 35fok(árnyékban) és már a tengerben is lehetett fürödni. Az árak nem vészesek. Az 5 kontinenssel utaztunk, meg voltunk elégedve mindennel, megbízhatóak. Az idegenvezetõ ( Mariann) nagyon felkészült!
Sziasztok!
Május végén voltunk Rodoszon, Falirakiban.Az idõ nagyon jó volt 35fok(árnyékban) és már a tengerben is lehetett fürödni. Az árak nem vészesek. Az 5 kontinenssel utaztunk, meg voltunk elégedve mindennel, megbízhatóak. Az idegenvezetõ ( Mariann) nagyon felkészült!
#7140ferrari 2006-05-13
#7050Jox 2006-05-09
#5957Kyra 2006-03-28
Helló Jox!
Köszi!
Helló Jox!
Köszi!
#5918Jox 2006-03-27
˝Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?˝ - Kyra
Szia!
1999-ben voltam Rodoszon, akkor 2 óra 10 perc volt a menetidõ.
Útlevelet vigyél, ha van, nem sok helyet foglal.
˝Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?˝ - Kyra
Szia!
1999-ben voltam Rodoszon, akkor 2 óra 10 perc volt a menetidõ.
Útlevelet vigyél, ha van, nem sok helyet foglal.
#5916Kyra 2006-03-27
Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?
Helló Jox!
Rodoszra mennyi idõ alatt ér ki a repülõ? Útlevelet kell vinni vagy elég a személyi igazolvány is?
#5086ferrari 2006-02-16
A sziget csücskében található az Akvárium.
A tengerszint alatt található, ezért a legnagyobb nyári forróság idején is kellemes a hõmérséklete. Mintegy 40 medencéjében számos olyan halfaj is felfedezhetõ, mellyel a tengerparti búvárkodás alkalmával is találkozhatunk. Vannak itt színes ajakoshalak, tengeri márnák,pérhalfélék és polipok.
Az akvárium április 01-tõl október 31-ig van nyitva naponta 9-18,30-ig.
A sziget csücskében található az Akvárium.
A tengerszint alatt található, ezért a legnagyobb nyári forróság idején is kellemes a hõmérséklete. Mintegy 40 medencéjében számos olyan halfaj is felfedezhetõ, mellyel a tengerparti búvárkodás alkalmával is találkozhatunk. Vannak itt színes ajakoshalak, tengeri márnák,pérhalfélék és polipok.
Az akvárium április 01-tõl október 31-ig van nyitva naponta 9-18,30-ig.
#4863Kiscsillag 2006-01-30
A régi idõkben a föníciaiak fennhatósága alatt áll, akik Lindosz, Jaliosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. elsõ évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok. A rhodoszi városok (Halikarnasszusz, Knidosz és Kósz) ezutánegyesülve szövetséget, az ún. hexapoliszt alkották. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város miletoszi Hippodamus mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végéban egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított. Majd Nagy Sándor uralma alá került, kinek halálával végül is Rhodosz függetlenítette magát. I. e. 305-304-ig, egy éven keresztül sikeresen ellenállt Demetriusznak, és ezután jelentõs tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb még a rómaiak is elismerték.
Mûvészete és tudományos élete nagy hírre tett szert. Egy önálló szobrásziskola is keletkezett itt, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított kolosszális szobor, a világ hét csodájának egyike: a rhodoszi kolosszus. ( I. e. 22-ben egy földrengés döntötte romba a város falait és a kolosszális szobrot is.)
A rómaiakat következetesen támogató Rhodosz jutalmul Líciát és Kária déli részét kapta, melynek egy részérõl 167-ben azonban le kellett mondania. A sziget névleges önállósága megmaradt Diocletianus császár koráig, amikor is a provincia insularum központja lett. Késõbb a bizánci császársághoz tartozott, de 1309-ben elfoglalták a johanniták, akiket róla rhodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig, 1552-ig küzdött e birtokáért, de Szulejmán végül is elfoglalta.
A sziget fõvárosa a görög érsekség székhelye. Régi körfalain belül több, a johhaniták korábólvaló ház áll még fenn. A lovagrendekre emlékeztetnek még az ún. Lovag-utca és a Szent Jánosról elnevezett, 1863-ban összedölt székesegyház, valamint a Nagymester palotájának romjai.
A régi idõkben a föníciaiak fennhatósága alatt áll, akik Lindosz, Jaliosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. elsõ évezred elején szorították ki õket a görögök, fõképpen a dórok. A rhodoszi városok (Halikarnasszusz, Knidosz és Kósz) ezutánegyesülve szövetséget, az ún. hexapoliszt alkották. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különbözõ gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város miletoszi Hippodamus mûépítõ tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végéban egy új, a sziget nevét viselõ várost alapított. Majd Nagy Sándor uralma alá került, kinek halálával végül is Rhodosz függetlenítette magát. I. e. 305-304-ig, egy éven keresztül sikeresen ellenállt Demetriusznak, és ezután jelentõs tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket késõbb még a rómaiak is elismerték.
Mûvészete és tudományos élete nagy hírre tett szert. Egy önálló szobrásziskola is keletkezett itt, amelynek egyik elsõ és leghíresebb alkotása a kikötõjében felállított kolosszális szobor, a világ hét csodájának egyike: a rhodoszi kolosszus. ( I. e. 22-ben egy földrengés döntötte romba a város falait és a kolosszális szobrot is.)
A rómaiakat következetesen támogató Rhodosz jutalmul Líciát és Kária déli részét kapta, melynek egy részérõl 167-ben azonban le kellett mondania. A sziget névleges önállósága megmaradt Diocletianus császár koráig, amikor is a provincia insularum központja lett. Késõbb a bizánci császársághoz tartozott, de 1309-ben elfoglalták a johanniták, akiket róla rhodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig, 1552-ig küzdött e birtokáért, de Szulejmán végül is elfoglalta.
A sziget fõvárosa a görög érsekség székhelye. Régi körfalain belül több, a johhaniták korábólvaló ház áll még fenn. A lovagrendekre emlékeztetnek még az ún. Lovag-utca és a Szent Jánosról elnevezett, 1863-ban összedölt székesegyház, valamint a Nagymester palotájának romjai.
#3303ferrari 2005-11-24
Kisázsia délnyugati erõsen tagolt partjai mentén Törökörszágtól pár kilométerre sorakoznak a Dodekániszosz-szigetcsoport tagjai.
A Dodenkániszoszt, amelynek jelentése 12 sziget, ténylegesen 40 kisebb-nagyobb (közülük 16 lakott) sziget alkotja. A szigetek fordított L alakban helyezkednek el az Égei-tenger északkeleti térségében. Északon az L betû felsõ szárának végpontja Pátmosz, majd sorban következik Lérosz,Kalimnosz,Kos, Niszirosz,Szimi,Tilosz,Halki. Délen az alsó szár Kaszoszban végzõdik, majd Karpathosz következik. Az L két szárát Rodosz a Dodekániszosz legnagyobb szigete kapcsolja össze. Ásztipálea és Kásztelorizo észak ill. déli irányban 'tévelygõ' bárányként kissé távolabb helyezkedik el.
Kisázsia délnyugati erõsen tagolt partjai mentén Törökörszágtól pár kilométerre sorakoznak a Dodekániszosz-szigetcsoport tagjai.
A Dodenkániszoszt, amelynek jelentése 12 sziget, ténylegesen 40 kisebb-nagyobb (közülük 16 lakott) sziget alkotja. A szigetek fordított L alakban helyezkednek el az Égei-tenger északkeleti térségében. Északon az L betû felsõ szárának végpontja Pátmosz, majd sorban következik Lérosz,Kalimnosz,Kos, Niszirosz,Szimi,Tilosz,Halki. Délen az alsó szár Kaszoszban végzõdik, majd Karpathosz következik. Az L két szárát Rodosz a Dodekániszosz legnagyobb szigete kapcsolja össze. Ásztipálea és Kásztelorizo észak ill. déli irányban 'tévelygõ' bárányként kissé távolabb helyezkedik el.
