Nagyon szép. Edély (jobban mondva Románia) sem kicsi éppen.
Nagyon szép. Edély (jobban mondva Románia) sem kicsi éppen.
#47386Csutek 2007-10-22
A Fogarasi Havasok
A Fogarasi Havasok
#47338Csutek 2007-10-20
Mi tavaly egy nyugdíjas néninél szálltunk meg. Nagyon elszomorított a helyzete. A nyugdíja 500 Lei, ami alig több 37000 Ft-nál. Ebbõl 300 Lei csak a rezsi, és akkor még egy falatot sem evett. De ahogy a magyar, úgy az erdélyi magyar is leleményes nép. Megoldja a problémáit.
Mi, minden esetre, kifaggattuk a nénit a helyi finomságokról, és kóstolás nélkül ott hagytuk neki a megvásárolt termékeket.
Mi tavaly egy nyugdíjas néninél szálltunk meg. Nagyon elszomorított a helyzete. A nyugdíja 500 Lei, ami alig több 37000 Ft-nál. Ebbõl 300 Lei csak a rezsi, és akkor még egy falatot sem evett. De ahogy a magyar, úgy az erdélyi magyar is leleményes nép. Megoldja a problémáit.
Mi, minden esetre, kifaggattuk a nénit a helyi finomságokról, és kóstolás nélkül ott hagytuk neki a megvásárolt termékeket.
#47273Rebeka 2007-10-19
Másik élményem: látogatáson voltunk a testvér iskolánknál Erdélyben. Hihetetlen szeretettel vártak, annyira akartak nekünk kedveskedni, hogy már minket zavart a dolog. De! A mi iskolánk egy kis falusi iskola, sok-sok hogy is mondjam kissebségi gyerekkel, erõsen hátrányos helyzetben. Mégis, az õ lélegzetük akadt el a mi sulink láttán, aztán tapasztaltam miért is. Szóval hihetetlen fogadtatásban részesültünk, de komoly gondot okozott nekünk pl. a mellékhelység használata is. Egy olcsó DVD lejátszót vittünk nekik, de azt mondták nélkülünk soha nem lenne ilyenük.
Na de ezt sokáig tudnám ragozni, de a lényeg: ezekben a kis falvakban a mi szemünkben igen nagy szegénység uralkodik, bár ezt sokan nem így élik meg szerencsére.
Másik élményem: egyik kinti rokonunkat úgy emlegették: sok pénze van, több lakása.......
Na kerestük az adott utcában a házát. Kerestem volna egy emeletes, vagy legalábbis nagy, szép házat. Na meg találtuk. :shock: Kicsi, régi gangos parasztház, toldott foldott, a legtöbb helység az udvarról nyílt. Rám ugyan nem, de a gyerekre rászóltak, hogy a vizet ne folyassa feleslegesen (csak hideg víz volt a csapban!), mert megtelik az akna és lehet kihordani a szenyvizet az utcai árokba. :roll: Amikor pislogni kezdett a villany, szóltak ez a jelzés: idõnként lekapcsolják az áramot, pár óra múlva újból lesz.
Ja és a 'több lakás' kifejezés is megoldódott: a szobák számát jelentette a házban. Egyébként tisztaság fogadott, bár a kiscsirkék a konyhában voltak mint régen a nagyinál, és nagyon-nagyon finom ebédet kaptunk mindig.
Hát ez volt számomra a nagy román határ közeli valóság. De nagyon megrázó élményem is volt, ami a mai napig kiakaszt, így nem vágyom mostanában erre a területre.
Másik élményem: látogatáson voltunk a testvér iskolánknál Erdélyben. Hihetetlen szeretettel vártak, annyira akartak nekünk kedveskedni, hogy már minket zavart a dolog. De! A mi iskolánk egy kis falusi iskola, sok-sok hogy is mondjam kissebségi gyerekkel, erõsen hátrányos helyzetben. Mégis, az õ lélegzetük akadt el a mi sulink láttán, aztán tapasztaltam miért is. Szóval hihetetlen fogadtatásban részesültünk, de komoly gondot okozott nekünk pl. a mellékhelység használata is. Egy olcsó DVD lejátszót vittünk nekik, de azt mondták nélkülünk soha nem lenne ilyenük.
Na de ezt sokáig tudnám ragozni, de a lényeg: ezekben a kis falvakban a mi szemünkben igen nagy szegénység uralkodik, bár ezt sokan nem így élik meg szerencsére.
Másik élményem: egyik kinti rokonunkat úgy emlegették: sok pénze van, több lakása.......
Na kerestük az adott utcában a házát. Kerestem volna egy emeletes, vagy legalábbis nagy, szép házat. Na meg találtuk. :shock: Kicsi, régi gangos parasztház, toldott foldott, a legtöbb helység az udvarról nyílt. Rám ugyan nem, de a gyerekre rászóltak, hogy a vizet ne folyassa feleslegesen (csak hideg víz volt a csapban!), mert megtelik az akna és lehet kihordani a szenyvizet az utcai árokba. :roll: Amikor pislogni kezdett a villany, szóltak ez a jelzés: idõnként lekapcsolják az áramot, pár óra múlva újból lesz.
Ja és a 'több lakás' kifejezés is megoldódott: a szobák számát jelentette a házban. Egyébként tisztaság fogadott, bár a kiscsirkék a konyhában voltak mint régen a nagyinál, és nagyon-nagyon finom ebédet kaptunk mindig.
Hát ez volt számomra a nagy román határ közeli valóság. De nagyon megrázó élményem is volt, ami a mai napig kiakaszt, így nem vágyom mostanában erre a területre.
#47269vojandi 2007-10-19
Én biztosan frászt kapnék, ha medve mászkálna a kertemben. MÉg attól is frászban voltam, amikor az a Bruno medve mászkált tavaly Garmisch környékén és nem tudták elkapni. Addig nem mertünk sátrazni, meg túrázni menni.
Én biztosan frászt kapnék, ha medve mászkálna a kertemben. MÉg attól is frászban voltam, amikor az a Bruno medve mászkált tavaly Garmisch környékén és nem tudták elkapni. Addig nem mertünk sátrazni, meg túrázni menni.
#47268Rebeka 2007-10-19
Az biztos: télen a havasokban elsõ szabály: mielõtt kilépsz az ajtón nézz körül, hogy nincs e a közelben a maci. Nem hogy a krumplit viszik el hanem a háziállatot is. De sok más kellemetlen változás is tapasztalható: a patakban alig van rák, azt is megeszik. Pedig az nagyon finom, ahogy barátaink mesélik. :wink:
De az elszegényedés sok mindennek a következménye: bár sokat beszélnek arról, hogy a román gazdaság dübörög, lassan eljutunk arra a szintre, hogy kullogunk utánuk, de a valóságban az átlag ember nagyon szerény körülmények között él.
Az biztos: télen a havasokban elsõ szabály: mielõtt kilépsz az ajtón nézz körül, hogy nincs e a közelben a maci. Nem hogy a krumplit viszik el hanem a háziállatot is. De sok más kellemetlen változás is tapasztalható: a patakban alig van rák, azt is megeszik. Pedig az nagyon finom, ahogy barátaink mesélik. :wink:
De az elszegényedés sok mindennek a következménye: bár sokat beszélnek arról, hogy a román gazdaság dübörög, lassan eljutunk arra a szintre, hogy kullogunk utánuk, de a valóságban az átlag ember nagyon szerény körülmények között él.
#47263szepeva 2007-10-19
Máréfalván (a székelykapuiról ismert település) beszélgettünk a kultúrház igazgatójával. Azt mesélte, hogy a helyiek rohamosan szegényednek, mert korábban a megélhetésüket a földmûvelés adta. Ma már a házukhoz kapcsolódó kertet sem nagyon vetik be, mert a medvék egészen az udvarig bejárnak és kiszedik a földbõl még a krumplit is.
Máréfalván (a székelykapuiról ismert település) beszélgettünk a kultúrház igazgatójával. Azt mesélte, hogy a helyiek rohamosan szegényednek, mert korábban a megélhetésüket a földmûvelés adta. Ma már a házukhoz kapcsolódó kertet sem nagyon vetik be, mert a medvék egészen az udvarig bejárnak és kiszedik a földbõl még a krumplit is.
#47260Rebeka 2007-10-19
Azt hiszem nagyon sokan vagyunk úgy mint Csutek: gyökereink Erdélyben vannak. Nekem és a kedvesnek csak félig, én apai, õ anyai ágon. Ráadásul másik oldalról sváb vagyok, a nagyi gyerek korában még németül is tudott. Persze, az idõsek németül beszéltek, ha nem a gyerek fülére tartozott a mondanivalójuk, de hát a gyermeki elme fogékony :wink: .
Gyerek koromban sokszor jártunk a kinti rokonoknál, de mára elvesztek ezek a szálak, a saját örömünkre járunk ki ha tudunk. Sajnos nekünk sem jött össze ez a három nap, de talán tavasszal!
Egyébként érdekesség: Érmihályfalván vannak a férjem rokonai is, tavaly többször jártunk ott, de bizonyos dolgoktól besokaltam, mostanában oda nem vágyom. Annál inkább a havasokba, a sóvidékre.
Azt hiszem nagyon sokan vagyunk úgy mint Csutek: gyökereink Erdélyben vannak. Nekem és a kedvesnek csak félig, én apai, õ anyai ágon. Ráadásul másik oldalról sváb vagyok, a nagyi gyerek korában még németül is tudott. Persze, az idõsek németül beszéltek, ha nem a gyerek fülére tartozott a mondanivalójuk, de hát a gyermeki elme fogékony :wink: .
Gyerek koromban sokszor jártunk a kinti rokonoknál, de mára elvesztek ezek a szálak, a saját örömünkre járunk ki ha tudunk. Sajnos nekünk sem jött össze ez a három nap, de talán tavasszal!
Egyébként érdekesség: Érmihályfalván vannak a férjem rokonai is, tavaly többször jártunk ott, de bizonyos dolgoktól besokaltam, mostanában oda nem vágyom. Annál inkább a havasokba, a sóvidékre.
#47242vojandi 2007-10-19
Egyik volt kollégám sokszor volt Erdélyben túrázni. Egyszer találkoztak egy medvével a vadmálnásban. Szóval Erdélyrõl én mindg olyan izgi sztorikat hallok :-)
Egyik volt kollégám sokszor volt Erdélyben túrázni. Egyszer találkoztak egy medvével a vadmálnásban. Szóval Erdélyrõl én mindg olyan izgi sztorikat hallok :-)
#47213Csutek 2007-10-19
Egyik szálon nekem is erdélyi gyökereim vannak. Anyai dédapám és dédanyám Érmihályfalván született. Amikor dönteni kellett, hogy románok vagy magyarok szeretnének lenni, a birtokaikat hátra hagyva Magyarországot választották.
Mióta Szoboszlón lakom, nagyon sokszor tettünk 1 napos kirándulásokat Erdélyben. 2 éve 2-3 naposra növeltük ezeket a látogatásokat. Szeretünk átjárni, mert kedvesek az emberek, gyönyörû a táj, rengeteg a történelmi emlék, a finom ételek mindig visszacsalnak.
Szerettünk volna ezen a hétvégén kinn lenni, de a férjem egészsége nem teszi lehetõvé az utazást. De a tavaszi szünetet mindenképpen kinn töltjük.
Ajánlom mindenkinek, hogy félretéve az elõítéleteket, legalább egyszer látogasson el erre a vidékre.
Egyik szálon nekem is erdélyi gyökereim vannak. Anyai dédapám és dédanyám Érmihályfalván született. Amikor dönteni kellett, hogy románok vagy magyarok szeretnének lenni, a birtokaikat hátra hagyva Magyarországot választották.
Mióta Szoboszlón lakom, nagyon sokszor tettünk 1 napos kirándulásokat Erdélyben. 2 éve 2-3 naposra növeltük ezeket a látogatásokat. Szeretünk átjárni, mert kedvesek az emberek, gyönyörû a táj, rengeteg a történelmi emlék, a finom ételek mindig visszacsalnak.
Szerettünk volna ezen a hétvégén kinn lenni, de a férjem egészsége nem teszi lehetõvé az utazást. De a tavaszi szünetet mindenképpen kinn töltjük.
Ajánlom mindenkinek, hogy félretéve az elõítéleteket, legalább egyszer látogasson el erre a vidékre.
