Ezekkel a képekkel maximálisan kimeríted a zaklatás fogalmát!
Négy hónapja diétázom, hogy nehogy engem nézzenek a túristák bálnának. Sem a barátnõm, sem én nem tartozunk a karcsú emberek közé. A férjem azzal viccelõdik (nem sértésbõl), hogy idén aug.25 és szept.10. között Göröggországban ismétlõdõ cunami várható.
Én az idén azt hittem, hogy baklavát ettem, de Jox képe szerint még csak rokona sem lehetett
Amit mi ettünk (kaptuk a fizetés után a taverna ajandékaképp) az egy barna, olyan piskótaszerû sütikocka volt. Vastagon át volt itatva valami cukros sziruppal, vagy mézzel, és a tetején megpörkölt, karamellel leöntött dió volt, meg belül is voltak magvak. Nagyon finom volt, csak annyira émelyítõ édes volt, hogy két falat elég is vlt belõle.
Vojandi!
Az édességgel és a mézzel hasonló képpen vagyok mint te, a tengeri kütyüket pedig különösen imádom, kivéve ugye nyersen. De az idei sütik, amiket választottam, számomra is ehetõek voltak. Nem véletlenül nem tudom megmondani, hogy mézzel vagy cukorsziruppal készültek, ha az elõbbinek csak a szagát is éreztem volna akkor bele sem kóstolok. Olyan krémes jellegüek nyerték meg a tetszésemet, de a többiekét is megkóstoltam, és nem volt olyan elriasztó. Talán megér egy próbát, legfeljebb levonod a tanulságot: soha többet!
ÉN sem tudom megenni a mézet, akárcsak te. Viszont egyszer csináltak egy olyan gyümölcssalátát, amiben jócskán volt méz és még sem érzõdött a gyümölcsök ízén.
A recept annyi volt, hogy 1 kg õszibarackot és 1 kg sárgadinnyét össze kellett kockázni és kb. 3 evõkanál mézzel leönteni, majd be a fagyóba és érni hagyni. Valami fantasztikusan finom volt!!!!
Nem hiszed el, de a méz íze egyáltalán nem érzõdött. Meg sem ettem volna, ha igen.
Ezt csak azért írtam le, mert lehet, hogy a görög sütiken sem érzõdik ki maga a méz íze.
Hát igen, én meg a tengeri herkentyûket nem szeretem, bár egyszer megkóstoltam a polipot a barátnõm tányérjáról és akkor sem ízlett. Nekem nagyon rágós volt, mint a gumi.
Csutek, teljesen igazad van. Itthon se egyformán csinálnak minden ételt, gondolom ez náluk is így van.
Az egyik ismerõsömék Pest környékérõl valók és addig nem is ismerték a töltöttkáposztát, míg ide nem költöztek. Ezen rendesen meglepõdtünk.
Azt hiszem, hogy a görög konyha is tájegységenként változik, ott sem hiszem, hogy minden ételnek mindenhol ugyan az az íze.
Jó neked, hogy nincsenek gondjaid a kilókkal, nekem annál inkább. Éppenezért nem jó ötlet, ha sütikkel tömöm magam, de sajnos imádom az édességet.
Tavaly Sartin a palacsintájukat ettük nagyon, bár jó kis tömény volt, meg a fánkjuk volt még isteni. Nem az, amit a strandon árulnak, azt nem kóstoltuk meg, hanem amit a pékségnél árultak. Olyan, mint a hazai lekvárral töltött fánk, csak ebbõl elég volt egyet megenni, annyira tartalmas és finom volt. Mi valami csokis töltelékût ettünk, isteni volt.
Sajnos nagyon finomak a pékárujuk.
Az biztos, hogy nem fogok diétázni a két hét alatt. Majd visszafogyom itthon a plusszokat. Tavaly valamiért kimaradtak ezek az édességek, nem is tudnám megmondani, hogy miért, de az idén minden szimpatikus ételt meg szeretnék kóstizni.
Én nem bírom megenni ezeket az édességeket. Eleve nem vagyok édesszájú, de ahogy Rebeka is írta, ezek a leveles tészták nekem is olyan sikamlósak, olyan olajosnak tûnnek. A mézet meg alapjában utálom. Én ránézni sem tudok ezekre a dolgokra, így lehet hogy szegényebb maradok pár tapasztalattal, hogy még csak eszembe sem jut ezeket kipróbálni, de annál szívesebben adom ki az ezen spórolt pénzt a tengeri kütyükre, amiket meg közületek páran nem tudnának megenni.
Szóval mindenki azt próbálja ki, amit jónak lát....de azért már nem tudom, ki írta az idei útja után, hogy rossz elõérzettel, de kipróbálta a polipot és nagyon ízlett. Én hiába próbálom ki a mézes-mázos dolgokat, ha nem szeretem az édeset, de aki még sosem próbálta a tengeri herkentyûket, legalább kóstoljon egyet ismerõseinek a tányérjából.
Szerintem mindent ki kell próbálni ami guszta. Egy településen belül is különböznek az ízek. A nemzeti eledelek elkészítése tájanként változik. Van ahol a vendégért élnek, és van ahol a vendég van a helyiekért. Ez meglátszik a szolgáltatásokon. De gondolom ismered a külömbséget.
Nos ami rossz sütit ettem az tuti tiszta olaj volt. Valószínüleg ott nem készítették jól (Pefkohori), nekünk elvette két évre a kedvünket a sütizéstõl. Az hogy az idén mézes vagy cukros volt-e a szirup nem tudnám igazán megmondani, de nekem, az én ízlésemnek megfelelt. Nem volt annyira tömény mint a rossz tapasztalatu elõdje. El is határoztam, hogy a késõbbiekben bátrabban kóstolgatok. De az idén is a második hét vége felé szedtük össze a bátorságunkat, már nem sok egyéb alkalom volt, fõleg mivel nem Parálián laktunk. Ezért mondtam, hogy a sütik terén nincs sok ismeretem, de ezen sürgõsen változtatni akarok. Más dolgok, mint pl. a "szmötyik" (értsd alatta taramosalata és társai) már sokkal tájékozottabb vagyok, elég sok ételt sikerült már kipróbálnom szerencsére. Nem állítom, hogy mind bejött, de általában imádom õket.
Szerintem a cukorral készült sütik édesebbek mint a mézes. Nem tömény mézet öntenek rá. Ahhoz is tesznek vizet, hogy fel tudják forralni. Szerintem a sütijeikhez vajat használnak, nem olajat. Nagyon édesek a sütik, de még sem olyan tömények, mint pl. a mi tortáink. Sok ehetetlen a rengeteg margarintól és cukortól. Semmi természetes anyagot nem tartalmaznak. Sok olyan gyümölcs tortánk van, vagy éppen a fagyi, ami soha nem látott gyümölcsöt. Kizárólag aromát. A tejszin sem tejszin, hanem valami növényi hab.
39 nap múlva indulok görög sütit enni. Az majd energiát ad a következõ utamig.
Látom a sütik a téma. Nos én már pár éve nem mertem kinn sütit enni olyan rosszak voltak a tapasztalataim. Nekem ezek az olajos, túlédes dolgok nem jönnek be. Három éve pár falat után a kukában landoltak a sütik és még órákig éreztem azokat amik mégis lejutottak.
De az idén Parálián erõt gyûjtöttem olyan jól néztek ki. Nem tudom van-e másik olyan pék ahol süti is van, én csak ezzel a bolttal találkoztam. Kellemes meglepi ért. Két pult volt: az egyikben szemmel láthatólag az általam ismert dolgok, a másikban is hasonlók, de nem voltak túl tömények, szerintem nem mézzel, csak enyhébb cukros sziruppal készültek. De ez természetesen csak utólag derült ki. Lehet, hogy most hülyeséget írok? Mindenesetre én az utóbbiból választottam és nem bántam meg. Isteni finomak voltak, sajnos már nem volt hely hazafelé a hûtõtáskában, hogy haza is hozzak. Azt hiszem valamennyi 1,6 euro volt, kibírható.
Nekem ugyan nincsennek gondjaim a kilókkal, de szerintem az egyéb ételük kevésbé hízlaló, pár süti bõven belefér.
Amit még nagyon szeretek (és mit nem kinn ), az a kalács. Nem tudom mindenhol kapható-e, de Makragialosban isteni finom volt. De talán tavaly Parálián is vettünk, de nem teszem rá a nyakam. Érdemes reggel lemenni a pékhez, bár nem túl gazdaságos. Annyi finom péksütemény van szinte mindenhol, hogy nem elég a nyaralás a végigkóstolásukhoz.
Egy szó mint száz: egyszer élünk!