Abszolút kisebbségben vagyunk a Görögország imádatunkkal. Mondjatok olyat a történelemben, amikor szó nélkül elfogadták a kisebbséget és nem tartották õket õrülteknek. Lehet, hogy kicsit flúgosnak néznek bennünket, de legalább nem bánt érte senki.
Jókat mosolyogtam rajtatok. Olyan aranyosakat írok itt. De Anikóval értek egyet. Nálam is bennem van a bizsergész, amikor már a reptéren kiszállok, de az még nem az...az az utazási bizsergés - ami minden útnál van - de pl. a Peloponnészoszoszon csak másfél hét után érzetem ré, hogy Görögben vagyunk, mert annyira más volt a nyugati part hangulata, és nem volt egy olyan igazi tipikus görögös falu sem. Az elsõ Githio volt, ahol "bebizseregtem" De tavaly pl. Samoson ott volt sziget minden egyes négyzetmilliméterében az a görög varázs. Szóval azért Hellászban sem sugározza minden hely 100%-osan ugyanazt az atmoszférát.
juj nekünk is tavaly rossz volt egy pöppet
Moraitikára mikor megérkeztünk csak mindenki rosszat mondott ott nekünk, az idegenvezetõ lehervasztott minket, hogy nem nekünk való ...
ettõl teljesen magunk alatt voltunk. a teraszon ültünk kinn és majdnem bögtünk, hogy hol vagyunk mi, miért jöttünk ide
és hogy lehet, hogy nem jön át a csoda???
ez volt vagy 3-4 órán át
összekapartuk egymást és észheztértünk még az nap este
a második naptól csodás volt minden
onnantól megváltottuk a világot kinn
van ez hangulat igen, hagyni kell néha idõt, hogy megérintsen
de az imádokat órák vagy napok kérdése és eléri
Sziasztok! Nagyon egyre jár az agyunk úgy látszik, itt hasonlóan érez mindenki, de hát ezért vagyunk itt, nem igaz?
Én is így gondolom, ahogy Andi, hogy nem minden helynek ugyanaz a hangulata, mégha mind Görögországban van is.
Ha már Moraitikát említetted banyaveron, pl. másodszor ott nyaraltam amikor Korfun voltunk, nekem nagyon tetszett az a hely, és egész Korfu. Imádom, de mégsem az az igazi görögös hangulat, amit a szárazföldi rész nyújt nekem! De ezek szerint a déli rész megint másféle, de azt majd csak jövõre tudom meg, ha minden sikerül! Remélem azért olyan sokat nem kell várnom majd az érzésre, mint Andi neked! Tavaly is hosszúnak tûnt az a két nap is!
De pl. annyi kabócát még életemben nem hallottam, mint Korfun. Sehol másutt azóta sem! Azt imádom Korfuban, amikor ott vagyunk! Remélem még leszünk is!!?
Biztos, hogy minden helynek más a hangulata, de ahogy én Görögországban meglátom a tengert már nem bírok magammal, úgy kell lefognni. Ez máshol még nem fordult elõ velem.
Teljesen egyetértek Veled, hogy Görögországban sem érezni mindenhol azt a "valamit", ami annyira vonz ebbe a gyönyörû országba. Nekem tavaly Zakynthoson volt hiányérzetem. Hiába szép sziget sok-sok természeti látnivalóval, nem volt meg az az érzés, ami a többi Hellaszban eltöltött nyaralásom alatt.
Kinnt meg ha voltunk valainek emlitettük ezt, hogy im ádok vagyunk tisztára csodálkoztak
pl. kinnti idegenvezetönek vagy más utitársnak
jo a persze nem kapja meg mindenki ezt talentumot!!!
ez lehet hogy vele született? csak nem jön ki mindenkin?
áldom az eget hogy rajtam kijött.idöben és jókor, mig van lehetöségem élni vele és menni.
...viszot a görögök nagyon is tisztában vannak vele, hogy némelyikünk mennyire is szeret odajárni. meg, hogy milyen imádók is vagyunk. legalábbis, ahol én voltam, abszolút tisztában voltak vele
Termeltetek nekem jó sok olvasnivalót ide ma. A kabócákhoz kell hozzászólnom. Imádom a hangjukat. Igaz, hogy más országban is hallottammár õket, nem csak Hellászban, de úgy, mint Korfun és Samoson, még sohasem. Amikor hadakban õlnek a fákon és olyan hangosan "ordítanak", hogy azt már nem is tudom hány decibelben lehetne mérni, szinte fõlsértõ. Mindig nagyon csalódott vagyok, ha egy görög nyaralás során nincs kabócahang, de eddig pl. Tolóban sosem hallottam és més sok másik helyen sem. Leginkánn Korfun, Thassoson és Samoson voltak. Szerintem a zöld helyeketszeretik, ahol sok píneafenyû és platán van - ez a kettõ tutira a kedvenc helyük.
Sziasztok!
A kabócák Krétán is tudnak "mûsorozni",el sem tudom a szigetet nélkülük képzelni.
Csutek az esõbõl nem nagyon lett semmi,csak mutatóba,legalábbis errefelé,remélem felétek jobb a helyzet.
Nekem leginkább egy illat jelenti görögországot, amit csak ott lehet érezni, sehol máshol, igazán meghatározni nem tudom, de ezek egyvelege:
A tenger sós illata, a fûszerek, gyümölcsös üzelbõl kiáradó friss illat, a sülõ gyros és a cukrászdák illata, a leander és a nap illata és még sorolahatnám, ezek egyvelegének, egy számomra speciális illat, amit én csak görögország illatának hívok és amit csak ott lehet érezni, amit ha beszippantok, olyan érzésem van mintha újjászületnék és annyi enegerát ad, hogy majd szétrobbanok.
"Az út mellett hatalmas faszerû leanderek állnak. Vékony törzs tetején labdaszerû dús lomb. Több rajta a virág, mint a zöld. Fehér, rózsaszín, megint fehér és így tovább felváltva. Közelebbrõl is megnéztem, mindkét színûnek duplaszirmú virága volt és méterekkel odébb is érezhetõ, a vaníliához hasonló émelyítõ édeskés illatárt eregetettek. A tenger sós illatával keveredve e két illat elegye lett számomra késõbb Görögország illata. Elengedhetetlen tartozéka e földnek." vojandi
"De annyira magammal akarom vinni az egész nyaralást haza, hogy legszívesebben összehajtogatnám a tájat négy sarkánál fogva, mint egy asztalterítõt egy réten eltöltött piknik után, és batyuba kötve begyömöszölném az utazóbõröndbe, hogy majd otthon kibonthassam ezt a csomagot, elterítsem aprócska nappalink szõnyegén, mint egy modellezõ terepasztalán felépített miniatürizált világot, és beleléphessek, amikor elönt a vágyakozás. " vojandi