Volt már szó a stifado-ról, de tapasztalnom kellett, hogy erre is érvényes: „Ahány ház, annyi szokás.” Szeretem a gyomrom (meg is látszik rajtam ), így hát nagy kíváncsisággal közelítek mindig a görög konyhához; ér is mindig valami kellemes meglepetés. Most a stifado-val leptek meg egy kicsit. Korábban úgy tudtam, hogy ez (leegyszerûsítve) egy gyöngyhagymás marharagu (görög gulyásnak, sõt pörköltnek is olvastam már!?), amirõl olyan képet láttam valahol, hogy cserépedényben tálalták. Végre sorra került, rendeltem, kihozták. Nem úgy nézett ki, mint amit vártam, de nagyon finom volt.
Egyik elsõ dolgom volt itthon, hogy kicsit utánanéztem. Talán ehhez hasonlított:
Hagymás, paradicsomos hússzelet - stifado
Hozzávalók:
1 kg borjúlapocka,
1 hagyma,
1 1/2 dl száraz vörösbor,
1 1/2 dl olívaolaj,
4 érett paradicsom,
1 ek. paradicsompüré,
1 babérlevél, só,
1 kg gyöngyhagyma
Elkészítés: Pirítsuk meg a borjúlapockát az olívaolajban, adjuk hozzá a hagymát, és mikor üvegesre pirult, öntsük fel a vörösborral. Adjuk hozzá a hámozott, apróra vágott paradicsomot, egy kevés vízben feloldott paradicsompürét, a fûszereket és 1/2 dl forró vizet. Fedjük le és lassú tûzön pároljuk 1 1/2 órán keresztül. Adjuk hozzá a gyöngyhagymát (a nagyobbakat vágjuk félbe), és fõzzük még egy órát. Tipp: Ízesíthetjük még fokhagymával és rozmaringgal.
Aztán találtam még néhány érdekes képet, ami alig hasonlít ehhez:
Istenem, ennyi és ilyen alapanyagból mi minden készülne el itt nálunk! Többen jöhetnétek kóstolóra, jutna belõle pár embernek! Jó kis barna Mythos levezetés képpen!
Nem ismeri véletlenül valaki a Görög Kulinária cimü könyvet? jo lenne tudni ha valaki már olvasta h mennyire jo is ez.. az ára nem épp elfogadhato ezért is lennék kiváncsi rá...
Én belelapoztam a könyvesboltban, de csak futólag. Nekem jónak tûnt, sok recepttel a görög szigetekrõl és a szárazföldrõl. Ha minden igaz, akkor megkapom Karácsonyra... 2 nap múlva többet tudok neked írni a könyvrõl.
Asteri
Antero | #49808 | 2007-12-24 00:46:43 | Válasz a #49807. hsz-ra
), így hát nagy kíváncsisággal közelítek mindig a görög konyhához; ér is mindig valami kellemes meglepetés. Most a stifado-val leptek meg egy kicsit. Korábban úgy tudtam, hogy ez (leegyszerûsítve) egy gyöngyhagymás marharagu (görög gulyásnak, sõt pörköltnek is olvastam már!?), amirõl olyan képet láttam valahol, hogy cserépedényben tálalták. Végre sorra került, rendeltem, kihozták. Nem úgy nézett ki, mint amit vártam, de nagyon finom volt. 
