Gerolimenasban elhatároztuk, hogy az első faluban, ami következiik, keresünk szállást. Nemsokkal később, az országúton egy széles kanyar következett ahol balra állt egy kisebb toronyház, aminek a kertkapujánál ki volt támasztva egy tábla, hogy Restaurant és Rooms. Jobbra kisebb parkoló, ahonnan egy ösvényen le lehetett jutni egy sziklás, köves tengeröbölbe. Fürödni már nem fürödtünk, mert éppen lemenőben volt a nap, erősen fújt a szél, de ahogy a fények rávetődtek a vöröses sziklákra, az valami csoda volt.
40 Eu volt a szobánk, TV, légkondi és hűtő volt benne, persze saját fürdővel+ másnap reggeli. Kaptunk még reggel kakaskukorékolást és szamárbőgést is, ez volt a ráadás! Én annyira jól aludtam, olyan friss hegyi levegő volt, hogy csak na!
A kilátás pedig fenséges! Szemben Vathia lakótornyai, jobbra a tengeröböl!
Bennünk annyira nem volt félelem, hogy az autó is telepakolva ott állt az út mentén, csak azt vittük be, amire aznap éjjel szükségünk volt.
Jó lehetett nagyon! Mi örültünk Gerolimenasnak is, reggel is és este is tudtunk így fürdeni abban a gyönyörű tiszta vízben. Képek alapján nekem az sem tetszett, de ott lenni nagyon szuper volt, nem bántam, hogy kicsit botladozósak azok a nagy kövek.
Mi sem vittünk be soha éjszakára mindent, csak mindig azt, ami kellett. Mivel mi minden nap máshol aludtunk, már van benne gyakorlatom, hogy úgy pakoljak, hogy ne kelljen mindig mindent felcuccolni.
Megnéztem az általad feltett árakat a Gerolimenasi szállodáról, az se olyan vészesen drága szept-ben, de gyanítom, hogy a buli miatt telt ház volt ott.
A garni szálló viszont taszító volt, így gyorsan leléptünk. Erősen esteledett már, 6 óra is elmúlt ha jól emlékszem.
Nagyon kiváncsi vagyok a részletes beszámolódra és a fotókra! Josza képei is szuperek, olyan jó ujra és ujra látni azokat a helyeket ahol mi is jártunk. Biztos vagyok benne, hogy pár éven belül visszatérünk, mert bizony van még sok hely, ami kimaradt!
Természetesen a Peloponnészoszra indulnék már ma. Sőt én minden nap egy picit úton vagyok.
Örülök ,hogy ennyire bejött Gerolinemas és a szálloda is. Picit aggódtam ,amikor ezeket ajánlottam ,mert sokaknak nem tetszett.
A Manis és más érzésekről annyit,hogy amikor először jártam Mistrában akkor felfelé a várba mászás közben hallottam ahogy lüktet a vér a fülemben .Ennek ütemére mondogattam,hogy Spártai katona vagyok. Abban a pillanatban befogadtam a helyet a belsőmbe ,valahova nagyon mélyre. Van még 4 ilyen hely a pelopszon . Az idei Kikládok kombiból egy sincs.
Krétán még nem voltam . Ami miatt mennék az az a érzés amit tőled hallottam és remélem,hogy én is megtalálok.
Kevés ilyen hely van még az országban. Szerintem nekünk kell nyitottnak lennünk és akkor még meglehet az érzés.
Nagyon várom a további írásokat ,képeket, és majd a beszámolót.
Sziasztok!
Hogy teljesen őszinte legyek kicsit eltöketlenkedtük a Mani-beli programot. Most már tisztán látom, hogy több időt kellet volna rászánni, mert akkor jobban körbe jártuk volna a félszigetet. Amit láttunk belőle az azért lenyűgözö volt, de még délebbre is le kellett volna mennünk egészen a félsziget csúcsáig. Ennek az volt az oka, hogy mindenki a másiktól várta, hogy jobban felkészült a vidékből és végül is ezért spontán, ott helyben döntöttünk a konkrét úti-végcélról, azaz Gerolimenasról. Ez igazából nem volt baj és nagyon sokkal többet annyi idő alatt nem is lehetett volna megnézni, de legalább ok arra, hogy ismét elmenjünk Manira. Engem személy szerint az idei útból legjobban Mani és Olympia, valamint az oda vezető út érintett meg. Sokkal inkább mint pl. Elafonissios, amitől sokkal többet vártam. Igaz ott az időjárás sem volt kegyes hozzánk, de pl. oda nem nagyon vágyom vissza. Persze ez kizárólag az én szubjektív benyomásom volt.
Gerolimenas:
Akkor gondoltam először arra, hogy Kréta Neked való lenne, amikor írtál a szamarakról, kecskepásztorokról, elhagyott öblökről és effélékről... Persze Krétán (is egyre jobban) meg kell válogatni, hogy hová megy az ember...
Gerolimenas élőben valahogy már nem tűnt olyan lepukkantnak, mint a képeken, sokkal inkább hangulatosnak. És általában nem szoktam kedvelni az olyan strandokat, mint amilyen ott van a szálloda előtt. Nagyon pici és mindenki odagyűlik (na jó, mindenki azért nem, kicsit kintebb is láttunk egy másik strandot, de mégis ez van a központi helyen), a szállóvendégek ott bámulják a fürdőzőket stb...
De ez itt nem volt zavaró, valahogy a közönség nem olyan volt, és nem is voltak annyira nagyon sokan. (Ellentét: Lefkada, Porto Katsiki, ahol 11 óra körül már idegesítő közönség kezdett gyűlni körülöttünk. Hiába volt a világ egyik legszebb strandja, egy percig sem bírtunk tovább maradni és sokkal rosszabbul éreztük magunkat, mint Gerolimenas kis köves partján. Ahol mellesleg gyönyörű kristálytiszta a víz, amivel nem tudtam betelni... )
Amit nem láttam a képeken, illetve valószínűleg nem tűnt fel, az az, hogy milyen sziklafal van ott Gerolimenasban a hotellel szemben. Az nagyon hatásossá tette az egész összképet! Na és este meglepetéssel láttuk, hogy a sziklafalat több helyen kivilágították. Jól nézett ki nagyon.
Bízom benne, hogy azért vannak még olyan helyek Görögországban, ahol ezt a bizonyos keresett érzést megtalálhatjuk. Azért (is) kedvelem én is a várakat, a romokat és a hasonló helyeket, mert olyankor könnyebb rátalálni. Főleg, ha jó korán megy az ember, amikor még nincsenek sokan, de ezt Te nagyon jól tudod.
de még délebbre is le kellett volna mennünk egészen a félsziget csúcsáig
Oda még mi sem mentünk ki, bár ha nagyon-nagyon akartuk volna, éppen megtehettük volna. Azt olvastam, hogy kb. 50 perc az út a világítótoronyig (csak oda). Szóval akkor kb. 2 óra a teljes utat végigsétálni a rekkenő hőségben. Ahogy elnéztem, akik odáig eljöttek, azok is inkább a strandolást preferálták. Gyönyörű a víz ott is (szinte mindenhol az volt a Manin, végig kristálytiszta, áttetsző strandok mindenfelé, ez nagyon-nagyon tetszett), nem csodálom, hogy annyian fürödtek.
Útban a világítótoronyhoz van egy mozaik is, ami a régi településből maradt fent. Mi inkább arra lettünk volna kíváncsiak, de aztán még amiatt sem vágtunk neki az útnak, pedig az nem is lett volna olyan messze. Megelégedtünk a templommal és a barlanggal. Érdekes amúgy, hogy régen egy település volt ott, ahol most életnek semmi nyoma nem látszik...
Szia Kitty!
Mi sosem mertünk semmit sem az autóban hagyni éjszakára. Ezért néztek is rendesen a szállodások, hogy egy vagy két éjjelre két hatalmas bőrönddel, két hátizsákkal, és még egy tucat szatyorral cipekedtünk fel és másnap le.
A Máni keleti oldaláról.:
Szerintem a legtöbb ember a nyugati oldalon megy lefelé, mert itt vannak az ismertebb üdülőhelyek. Mire a keleti oldal kerül sorra, az amer már fáradt, ki van szipkázva a forróságtól, kedvtelen, és ezért ez a rész általában már kimarad. Szeirntem egész más a jellege,mint a nyugati oldalnak, mintha két különböző helyen lennél. Nekünk kevésbé tetszett. Rengeteget fotóztam itt is, majd teszek fel belőlük, de nincsenek feltöltve még a weboldalra, valahogy azok a képek nem tetszettek.
Kokszi, biztos vagyok benne, hogy mindekinek van ilyen hely, nekem nem a Máni lett az. Az egyik hely, ami ezeket az érzéseket váltotta ki belőlem, Samos volt.
Nekünk sajnos az időnk volt kevés ahhoz, hogy a Mani keleti oldalát rendesen bejárjuk. Sajnálom, mert ahogy írjátok, szép helyek vannak ott is. Így viszont megvan az ok arra, hogy ujra visszatérjünk.
Még pár hét kellett volna a keleti oldalhoz és még egy két hét hogy mégjóbban körülnézzünk.Azonkivül egy bankkártya korlátlan pénzmennyiséggel,nem kértem sokat remélem.
Dzsudika | #150773 | 2010-08-31 11:05:07 | szállás a Peloponnészoszon
Sziasztok!
5 év után ismét a Peloponnészoszra készülünk, már pénteken indulnánk. (Ez nálunk normális, hogy kb. az utolsó pillanatban kezdünk el szervekedni. )Nem akarok előre szállást foglalni, csak címeket gyűjtök A következő településeknél ismertek jó, olcsó szállást? Studió érdekel, kb. 30-35 euró összegben két főre egy éjszakára. Biztosan írtatok már korábban lehetőségeket, de egyszerűen nincs időm visszaolvasni
Arkouda, Kouroutas, Palouki, Pyrgi, Glyfa környékére mennénk egyszer, illetve Ghyteio és Mavrovouni környékére.