Mi szombaton voltunk ott.
Köszi, hogy válaszoltatok, mert kiemelten beleírtam a beszámolómba, hogy nincs belépõ, ezért ezt még tisztázni akartam, mielõtt bolondnak néztek:-) Mi nem akartunk belógni, kerestük a jegyárust, de ott nem volt. Mikor Magyarország belépett az Unióba, nálunk is egy csomó múzeumba ingyenes lett a belépõ, ezért erre gondoltam Athénban is. Ennyit a témáról
Szerintem ez a belépõ kérdés tipikusan a kideríthetetlen és megmagyarázhatatlan dolgok közé tartozik.
Kb olyan mint a buszmenetrend egy szigeten, a van de minek kategória
van, de kit érdekel, meleg van tenger, szél, nap ez a lényeg
Mi a tesómmal voltunk "most" nyáron és mi sem fizettünk,mert volt nemzetközi diákunk!Amúgy nagyon érdemes utazás elõtt megcsináltatni (már a ki teheti)mert 1000Ft meg 1 fénykép és pl a Heródes Odeonba félárért! mehetsz bármely elõadásra!
Királyi palota-ma parlament (Vuli): 1836 és 1842 között épült F. Gartner müncheni építész tervei alapján. Belsõ része 1910-ben tûzvész áldozata lett. 1935-ben alakították át. Jellegzetesen klasszicista stílusban épült.
Lakedaimon sír: Az állami temetõben található annak a 13 spártainak is a síremléke, akik i. e. 403-ban a 30 zsarnok lleni küzdelemben estek el. Itt az állami temetõben található Periklész síremléke is.
Lüszikratesz-emlék: Lüszikratesz költségén építették ezt a 4 méter magas talapzaton álló, henger alakú oszloppal díszített chorégosz-emlékmûvet.
Nimfák dombja: A Pnüx dombtól északra található ez a kis domb, melyen az ókorban Zeusz szentélye állhatott. De kutatások szerint itt népgyûlések is lehettek.
Periklész ódeonja: 82 méter hosszú volt ez a sátor alakú építmény, mely i. e. 446-445-ben épült fából. Az ódeonban zajlottak le a Dionüsszosz ünnepeken és Panathenaia alkalmából rendezett énekversenyek. Az épületet késõbb Mithridatész tábornoka gyújtotta fel.
Athén városfala: Themisztoklész emelte a legelsõ falat i. e. 479-ben a perzsákelûzése után, i. e. 394-ben pedig Kónon újjáépíttette. A fal mentén felfedezhetõ az az újfajta erõdített kaputípus, a Dipülon, melynek kettõs bejárata és négy sarokbástyája volt.
Én az õrségváltáshoz annyit tennék hozzá, hogy érdemes vasárnapi napra idõzíteni Athén látogatását, ha arra csak egy napot szántok, mert akkor a leglátványosabb az õrségváltás. 11 óra körül kezdõdik és közel 3/4 órás mûsor.
1. ODEON OF PERICLES
2. THEATRE OF DIONYSOS
3. MONUMENTS OF THRASYLLOS
4. MONUMENTS OF NIKIAS
5. ASCLEPIEION
6. WALLS OF KIMON
7. PERIPATOS
8. PORTICO OF EUMENES
9. ODEION OF HERODES ATTICUS
10. BEULE GATE
11. TEMPLE OF ATHENA NIKE
12. PEDESTAL OF AGRIPPA
13. PROPYLAEA
14. BRAVRONION
15. SANCTUARY OF ATHENA ERGANE
16. CHALCOTHEKE
17. PARTHENON
18. TEMPLE OF ROME AND OF AUGUSTUS
19. HEROON OF PANDION
20. MUSEUM
21. BELDEDERE
22. ALTAR OF ZEUS POLIEUS
23. ALTAR OF ATHENA
24. ERECHTHEION - CECROPION - PANDROSEION
25. HECATOMPEDON
26. STATUE OF ATHENA PROMACHOS
27. SACRED WAY
28. STAIRWAY TO THE ECRIRCLING PATH (PERIPATOS)
29. CLEPSYDRA
30. CAVES OF PAN
31. CAVES OF AGLAURION
32. WALL OF THEMISTOCLES
33. SANCTUARY OF APHRODITE IN THE GARDENS AND OF EROS
34. PELASGIAN WALL
35. THE WAY OF THE PANATHENEA
Az Akropoliszra megváltott 12 euros belépõ 5 másik helyre jogosít fel bejutásra:
1) Acient Agora, 2) Teatre of Dionysos, 3) Romain agora, 4) Kerameikos, 5) Temple Of Olympian Zeus
Ebbõl az Acient Agora, Teatre of Dionysos és a Romain agora az Akropoisz lábábnál található, a Temple Of Olympian Zeus, a Syntagma tértõl, ahol az õrségváltás van a parlamant elõtt, 5 perc séta és ott található Hadrianus kapuja is.
A Kerameikos-ra nem jöttem rá, hogy mi lehet, így sajnos azt megnézni sem tudtuk
A Kerameikos-ra nem jöttem rá, hogy mi lehet, így sajnos azt megnézni sem tudtuk
Kerameikosz: az ókori város temetõje
Az Agoráról az Odosz Ermun haladva néhány száz méter után jutunk el a Kerameikosz temetõ ásatási területének küszöbéig. A szûk utcát füstös mûhelyek, raktárak, limlomokat árusító boltok szegélyezik.
A szegénységet árasztó, elhanyagolt házak levantei emlékeket idéznek.
A Pszirinek nevezett negyed rehabilitációja azonban 2000 óta rohamléptekben folyik.
A Kerameikosz környéke ( nevét feltehetõen a közelben mûködött fazekasmûhelyektõl és agyaggödröktõl kölcsönözte ) közel két évezreden át, a mükénei kortól egészen a Kr.u. 4. századig volt a város hivatalos és magán temetkezési helye. A terepet feltöltéssel tették újra és újra alkalmassá a holtak befogadására. Az így létrejött nekropoliszban, azaz halottak városában, az egymást követõ évszázadok síremlékei egymás fölött, több rétegben halmozódtak fel.
A nekropolisz feltárása a 19.század végén kezdõdött, és megszakításokkal napjainkban sem szünetel.
Kerameikosz Múzeum
A temetõ bejárata mellett balra található múzeum a nekropoliszban a 19.század végétõl a mai napig végzett ásatások legértékesebb tárgyi leleteit mutatja be. A gazdag és változatos kerámiaedények gyûjteménye mellett figyelmet érdemelnek a sírokról származó dombormûvek,sztélék.
Az egyiken ökölvívó ritka ábrázolása látható.
A dús növényzetû, dimbes-dombos, itt-ott zsombékos ásatási terület kifejezetten idillikus, romantikus hangulatot áraszt. A bejárattól lejtõs út vezet a látványosságszámba menõ Sírok útjára, amelyet számos síremlék szegélyez.
A Sírok útja elõre megtervezett útvonal volt, amelynek a két oldalán elterülõ térséget a tehetõs athéni és metoikosz családok között sírparcellákra osztottak. A mintegy 9 m széles utat nem egészen 80 m hosszan tárták fel.
A legszebb sztéléket és síremlékeket a Kerameikosz Múzeumban és a Nemzeti Régészeti Múzeumban helyezték el. A helyszínen az eredeti alkotásokat öntött másolatok helyettesítik.
Kiscsillagtól szeretném megkérdezni, hogy azok a helyek, amikrõl 2 évvel ezelõtt írt, Athénban holt találhatók?
Lüszikratesz-emlék, Nimfák dombja, Periklész ódeonja, Athén városfala.
De persze ha valaki más is tud segíteni, nagyon szívesen veszem!
Szia!
Pontos helyet sajna nem tudok mondani, nincs Athén térképem. Periklész odeonja Dionyssos színháza mellett van az Akropolison. Lüszikratesz-emlék nagyjából félúton az Akropolis és Zeusz-templom közt. A Nimfák dombja ha jól tudom, akkor az, ahol a Nemzeti Obszervatórium van, az Akropolistól nem messze, észak-nyugatra. Az ókori athén városfala pedig az Akropolistól nem messze északra van. sajnos ennél pontosabb információt nem tudok adni. De próbáld meg a Google Earth keresõjébe beírni õket, az biztos mutatja ezeket.
Sok sikert!
Megnéztem, valóban rajta vannak. Én nem szeretem használni a koordinátákat, inkább a keresõbe írok be: Wall of ancient Athens, Lysicrates monument, Odeum of Pericles. A Nimfák dombját nem találtam, de a Pnüx dombtól északra van. (Pnyx)
