Jox, nagyon szép ez a két kép.
Kétszer mentem át ezen a hídon, de csak most eszéltem rá, hogy este kellene ott végigmenni!
Azt lehet tudni, hogy honnan készültek a képek?
Arrol szeretnek erdeklodni hogy milyen utvonalat ajanlotok egy kecskemet-athen uthoz.marcius 10en indulnek de csak egyedul nem tudom ez mennyire veszelyes egy ilyen hosszu uthoz.gondolkodtam hogy thesszalonikiben megallok egy napot aludni.a szerpentines resz az milyen hosszu?utikoltseg esetleg mennyibol jonne ki?minden segitseget koszonok,estetleg ha valaki ebben az idopontban hasonlo uton jonne,azzal szivesen felvennem a kapcsolatot.
Arrol szeretnek erdeklodni hogy milyen utvonalat ajanlotok egy kecskemet-athen uthoz.marcius 10en indulnek de csak egyedul nem tudom ez mennyire veszelyes egy ilyen hosszu uthoz.gondolkodtam hogy thesszalonikiben megallok egy napot aludni.a szerpentines resz az milyen hosszu?utikoltseg esetleg mennyibol jonne ki?minden segitseget koszonok,estetleg ha valaki ebben az idopontban hasonlo uton jonne,azzal szivesen felvennem a kapcsolatot.
SZiasztok!!!
Szia Roberto!
Itt a pontos útvonal, km, kb költség és utazási idõ:
Link
Én ezen az útvonalon mentem, jöttem.
A térképre kattintgatva ki is nagyíthatod...
Tavaly én is egyedül vezettem le, bár nem egyedül utaztam.
Én a nappali vezetésre esküszöm, de errõl megoszlanak a nézetek, álláspontok. Én úgy vagyok vele, hogyha végig egyedül vezet az ember, könnyebb nappal... Gyerekekkel az este praktikusabb, mivel könnyebben végig alusszák az idõt. Én mindenképpen a Thesszaloniki környékén való pihenõt/alvást javaslom, onnan még egy bõ 500 km Athén. Aztán az autópálya egyedül túl monoton, és az ország közepén elég kietlen és unalmas is, fõleg ott, ahol bemegy a Thesszáliai-síkságra, Larissza fele, egészen messze a tengertõl. Na számomra, az a mediterránnak nem mondható szakasz elég megerõltetõ volt, még úgy is, hogy a családom ott ült a kocsiban. Mivel te márciusban mész, így idegenforgalomtól sem lesz zsúfolt semmi.
Szóval simán meg lehet csinálni, nem kell nagy "Dakar" útra gondolni
Pár jó tanács a görög autópályán: tankolj mindig úgy, hogy ne centizd ki. Vannak kutak, de nem lépten-nyomon és persze elképzelhetõ, hogy 1-1 zárva lesz - esetleg. Emellett vigyél rengeteg kedvenc, "pörgõs" CD-t, az segít. Kaja, frissítõ a jobb egyre, na meg egy kis nasi. Nyilvános WC nem sok van, de útszéli leálló rengeteg, tehát kinyújtózni, kifújni magad enni-inni van mód, de az ilyen leállókban lévõ konténerektõl elég messze szállj ki levegõzni ja és vész esetén, jobb híján a kisebb dolgokat mi, pasik egész könnyen megejthetjük Hiába...ha hív a természet!
Hát hirtelen ennyi! Ha valami még eszembe jut, megírom!
2005-ben voltunk mi is Korfun, odafelé mi is ezen az útvonalon/Grevenna felé/ mentünk. Hát a hegyeken átkelni Ioannina elõtt szerintem egy horror!!!
Hazafelé Ioanninában véletlenül rossz irányba kavarodtunk, és az albán határ felé, "észak" felé mentünk, a városneveket most pontosan nem tudom, de az az útvonal igaz hogy egy kicsivel hosszabb volt, de idõben nem sokkal több, mert nem volt annyi iszonyatos kanyar. És csak egyszer kellett megállni a kislánnyal a hányinger e miatt, nem 10-szer!!!
Bobolya! Akkor tavaly hazafelé, valószínû, hogy mi is ezen az útvonalon jöttünk hazafelé. Mi is véletlenül keveredtünk rá, de sokkal könnyebb út volt, mint Parga felé, mikor mentünk.
MI Grevenánál jöttünk vissza az autópályára. Ha még egyszer arra mennénk, és még nem lesz végig autópálya, akkor jó lenne odafelé is megtalálni azt az utat!!!
Mintha végig valami völgyben jöttünk volna egy folyó mellett. (Igaz víz nem volt benne!)
Nézegetem a térképet, mintha az E90-es út lenne az, amin jöttünk hazafelé. Visszagondolva, Szalonikitõl Grevennáig nincs is különösebb gond az úttal, csak a Pindoson átkelés, az volt gázos, Ioannina elõtt.
Bobolya! Lehet, hogy igazad van. Az biztos, hogy Grevenáig jó volt az út, mert addig már autópálya van, de ott szerintem két irányban lehet letérni róla, és az egyik felvisz a hegyekbe, a szerpentinekre, a másik meg valahol lentebb halad.
Szerintem ezt találtuk meg mindketten, csak visszafelé!
Ha tudnám biztosra, hogy odafelé is rálelünk, akkor könnyebb szívvel indulnánk újra arrafelé!
Ha jól emlékszem, Szalonikibõl Igoumenistsáig kb. 5 óra telt el, de ebbõl úgy 3,5 óra volt a hegyen átkelés, pedig aztán a férjemre nem lehet mondani, hogy lassan vezet.
ha érdekel, van a www.utikalauz.hu -n egy leírásom Korfu 2005. július címmel, olvasd el, sok mindenre kitértem benne a messongi-i nyaralásunkról írva.
Hû de visszamennék! Idén is szóba jött Korfu, de jóval drágábbak azok a szállások amit néztem, mint az amit Sartin leelõlegeztünk, meg valahogy az a hosszú út is visszatart. Hazafelé 20 óra alatt értünk, szinte egyfolytában haladva. Fárasztó volt.
Majd egyszer, ha rászánjuk magunkat, inkább repülõvel.
ja és vész esetén, jobb híján a kisebb dolgokat mi, pasik egész könnyen megejthetjük 
Hiába...ha hív a természet!
