Nem lehet, hogy ez a "jelenre hatással van" kitétel nem általában a jelenre, hanem a szövegkörnyezetbeli jelenre utal? Elõidejû múlttal (έχω ...) mondom, hogy olvastam a könyvet, mert abban olyat olvastam, ami az aktuális beszélgetésünkhöz kapcsolódik (a jelen pillanatban folytatott beszélgetésre van hatással, hogy tudom, mit olvastam). Ami pedig a jelen pillanatban folytatott beszélgetésünkre nincs hatással, azt régmúlttal (είχα) mondom. Valami ilyesmi?
Jut eszembe, vagy egyfajta "eset", aminél jeltõsége van a sima múlt idõnek és ennek a "tökéletes jelen"-nek!
Ha simán múlt idõben mondasz egy lezárt dolgot, akkor az elmúlt, vége, lezártad stb... Ha viszont (például angolul) a "present perfect"-tel fejezed ki, akkor az annyit jelent, hogy még nem tetted meg (a múltban) de a jövõben még megteheted, vagy szándékodban van megtenni.
Nem voltam Görögországban. (magyarul ez sem zárja ki, hogy a jövõben nem is mész ) De ez egy egyszerû múlt idejû dolog.
Viszont ha úgy mondom "Még SOHA nem voltam Görögországban", vagy "még ezelõtt nem voltam Görögországban" azt "sugallja", hogy mindenképpen el akarok menni, el fogok menni, stb...
Tudom, magyarul elég bután és erõltetettnek hangzik, de tényleg nem lehet szerintem normális magyar mintával/példával megmagyarázni. Rá kell érezni.
Talán egy másik:
"Szerelemes voltam" - sima múlt, lezárult, elmúlt, stb..
"Még sosem voltam szerelmes" - ezt is a múltra vonatkozva mondom, de ez nem egy olyan dolog, ami esetleg egyszer még nem következhet be. Szóval ez utóbbi esetben azt fejezem ki, hogy volt már több barátnõm, de nem igazán mondanám, hogy szerelmes voltam valamelyikbe. De nem adom fel, hisz' késõbb, még rám találhat a szerelem... (ez csak egy példamondat!!!! )
Oks!
Bár, mint mondtam, ezt évek után, sok-sok gyakorlati használat és beszélgetés/írás után "fogja fel" egy magyar agy! És megint hangsúlyozom, nem a nyelvtani "képzésével" van gond, hanem a használatával! Most már csak abban bízom, hogy mivel angolul ráéreztem már egy ideje, ha majd a görögben kell használni, legalább ennek a megértésével nem kell majd idõt pocsékolnom...
Angolul is úgy volt könnyebb megérteni, hogy rengeteg mondatot állítottak párhuzamba (mindkét igeidõvel leírták ugyan azt a mondatot és lefordították magyarra - persze nem tükörfordítással, mert az magyarul sokszor ugyan azt jelentené, hanem inkább magyarázó jelleggel fordították le õket) így egy idõ után ráállt az agy...
Viszont ha van egy angoltanár ismerõsöd, még ha nem is tanít angolul, valószínû nálam sokkal jobban elmagyarázza neked, így a görögnél is talán könnyen megérted. De ez csak egy hirtelen gondolat
Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni.Keresek egy görög nyelvkönyvet,a szerzõk neve: D.Dimitra-M.Papahimona,címe (ellinika tora 1+1 ). Ha valaki ismeri megtudná írni,hogy hol lehetne ezt beszerezni?! Elõre is köszönöm!
Nem tudom, hogy mennyire nyerõ az ötlet, de érdeklõdj a nejemnél a Görög Országos Önkormányzat könyvtárosánál.
Mintha ott, az iskolában is tanultak volna már ebbõl az anyagból...
Hátha kikölcsönözhetsz egy példányt (és akkor titokban lemásolhatod... )
Szerintem a hiba nem a példamondatokban vagy a tankönyvben van!
Egyszerûen, ahogy már az elõzõ hozzászólásomban is mondtam, nagyon nehéz egy magyar embernek megérteni a lényeget és a különbséget igeidõk használata között, mivel az amúgy bonyolult és igen nehéz nyelvtanunk ellenére az igék idejének a ragozása iszonyatosan "primitív" rengeteg más nyelvhez képest!
Szóval csak sok-sok meg/elmagyarázással, körülírással, példamondatokkal lehet bárki számára érthetõvé tenni ezeket a dolgokat!
De ezen mi is segíthetünk egymásnak
Nem lehet, hogy ez a "jelenre hatással van" kitétel nem általában a jelenre, hanem a szövegkörnyezetbeli jelenre utal? Elõidejû múlttal (έχω ...) mondom, hogy olvastam a könyvet, mert abban olyat olvastam, ami az aktuális beszélgetésünkhöz kapcsolódik (a jelen pillanatban folytatott beszélgetésre van hatással, hogy tudom, mit olvastam). Ami pedig a jelen pillanatban folytatott beszélgetésünkre nincs hatással, azt régmúlttal (είχα) mondom. Valami ilyesmi?
Az είχα-t ( elõidejû múltat) fõként csak viszonylatokban használják, ha a cselekvés elõbb történt és elõbb befejezõdött.
Nekem nagyon úgy tûnik, ti/mi elbeszéltek egymás mellett!
Jorgo írta ezt a két mondatot:
έχω διαβάσει: I have read (magyarul : olvastam) olvastam valamikor, valamit a múltban - hatása van a jelenre (pl: ismerem a sztorit)
είχα διαβάσει: I had read (magyarul : olvastam) olvastam, mielõtt csináltam valami mást, pl: megebédeltem (elõ egyidejûség)
Mivel nálam ti sokkal jobban tudtok görögül, így a két görög mondat "direkben" értitek.
Jorgo szerint meg õ jobban tud angolul, mint magyarul, ezért angolra fordította!
Én meg az angollal állok jobban, így az angol fordítás - jelentés alapján tudok hozzászólni!
Ha Jorgo jól fordított, márpedig miért ne, akkor az elsõ mondat az, amelynek "kihatása van a jelenre", a második meg az elõ egyidejûséget fejezi ki! Tehát valamit csináltam, mielõtt valamit csináltam volna!
Az elsõre Asteri mintamondata jó (azaz ókori nõs, ha görögül azt jelenti )
A másodikra sokkal egyszerûbb a példa és könnyû megérteni:
"Mielõtt lefeküdtem, olvastam egy könyvet" Tehát: Csináltam a múltban valamit: lefeküdtem, és elõtte csináltam egy más valamit (még régebben) olvastam = "είχα διαβάσει"
Az έχω διαβάσει az szerintem is olvastam valamikor valamit...
De az είχα διαβάσει-t akkor használnám, ha viszonyítanám egy másik cselekvéshez.
Pl. olvastam egy könyvet, mietõtt beszéltünk telefonon... vagy valami ilyesmi.
Az έχω διαβάσει az szerintem is olvastam valamikor valamit...
De az είχα διαβάσει-t akkor használnám, ha viszonyítanám egy másik cselekvéshez.
Pl. olvastam egy könyvet, mietõtt beszéltünk telefonon... vagy valami ilyesmi.
Endaxi
Lackának meg segítünk, ha szeretné Én tudom ez a része nem/sem egyszerû...
Legalábbis én szívesen megpróbálom egyértelmûvé tenni bárkinek, amennyire tõlem telik!
) De ez egy egyszerû múlt idejû dolog.
)
titokban lemásolhatod... 
)
)
Én tudom ez a része nem/sem egyszerû...
