Sziasztok!
Többször próbáltam a szigetről kommentet írni, de valami hiba folytán mindig csak 1-2 mondat jelent itt meg. Harmadszor valami hasonló:
Tegnap hazaértünk Milosz-Kimoloszról. Jelenleg annyira volt időm, hogy összerakjam egy mappába a képeinket és menten el is szörnyedtem, mert több, mint 2 ezer közül hogy a csudába lehet majd válogatni.
Kimolosz, ahogy írtátok, valóban mesebeli hely. Két éjszakát és kb. 2 teljes napot töltöttünk ott. Azt hittem a legkedvesebb pillanatom az lesz, amikor reggel az egyik kereszteződésben elsőbbséget kellett adnunk egy szamaragoló bácsikának, erre másnap már nem csak ő, hanem a felesége is hasonlóképpen baktatott elibénk.
Chorio délelőtt szinte teljesen kihalt... romjaiban is szépséges. Alaposan bejártuk, megtaláltuk a könyvtárat, sőt a könyvtár több "kirendeltségét" is. Az egyik madzagon mostan már lóg egy magyari nyelvű könyv is.
A legtöbb turista a szieszta előtti utolsó két komppal érkezik, a visszaútra már helyet kell foglalni... És tényleg strandolni mennek, Kimolára, holott a nyugati parton szerintem sokkal kellemesebb strandok vannak.
Igyekszem megírni az élményeinket, majd hozom a linket.
Mindegyikőtöknek nagyon köszönöm a kedvcsináló bejegyzéseket, nagyon komoly segítségünkre voltatok!
Köszönjük a kedvcsináló összegzést! Várjuk a linket és a válogatott fotókat! Öröm olvasni, hogy szerettétek Kimolost és jó volt ott kikötni.
Ha arra járunk a közeli jövőben esetleg, s még létezni fog a szabadtéri bibliotéka, mindenképp belelapozunk a már ott lakó magyari könyvbe...
Mindig élmény ilyeneket olvasni a kedvenc helyeimről, pláne, hogy én nem láttam Kimolos strandjait. Kérünk még, na+ Milosról is olvasnék, milyen volt, merre jártatok, mi tetszett, mi kevésbé, kedvenc strand, stb .... Írjál méééég !!
Közben elkészült a mi idei Kimolos fotóalbumunk, strand az nincs benne, csak Chorio és Psathi, erre is csak kb 5 óránk volt, de imádtuk.
Szia, Hidalgó, örülök, hogy tetszik. Jön majd sorban a többi is, csak lassacskán.
Megnéztem a kimoloszi képeidet, jókat derültem a hasonlóságokon. Például felfedeztem, hogy a Te képeden még csak palánta a Chrisosotomos tövében a napraforgó, nálam meg már sárgállik.
Persze megtaláltam az idei miloszi képeid, hát egy párszor elakadt a szavam. Fantasztikusak! Milosznak is jobban áll a tavasz... Azok a felhőpamacsok Firopotamoson, Sarakiniko szelíd fényekben, turista alig, hát tudod, irigyellek. Amikor mi ott jártunk, sorba kellett állni a fotózáshoz. Majd mutatom idővel...
Most megyek vissza gyönyörködni. Köszi a képeket!
Hidalgo, Bejus, köszönöm ezt a sok szépséget:) Eddig Ikaria volt a terv jövőre...de ahogy nézem a képeket, olvasom az élményeket... hát, lehet, hogy Kimolos beelőz
Köszi Bejus! Remek irkák, mint mindig! Idevarázsoltál nekünk egy kis Kikládiát, köszönjük! És igen, igen, várjuk a többi epizódot is! Tripiti…, ugyehogyugye?
….Ajvé, Juci! Bevállalná újra ezt az utat? A vadkempingezők pedig elszántak és könyörtelenek, a legtöbb apró szigeten is jelen vannak kisebb-nagyobb számban. Tiltó táblák mit sem érnek!
Igen, Milosról írtam is fentebb, hogy jó nyüzsis lehet már a szezon derekán.. Vagyunk páran, akik erre érzékenyek és hát, igen… Az, az adamantaszi pékség rulez!
A képek megszokottan gyönyörűek! Különösen a kimolosziak. Köszi szépen és nagyon! Zefyriában van az, az újszerű pékség? Nahát…, vagy csak már nem emlékszem jól! …Juj, és milyen fotogén a tinoszi Nissos ser!
A végére csak odafurakodott Sifnos és Serifos! Már csak a szöveg hiányzik…
Hali! Juci bevállalná a következő utat is, az más kérdés, hogy én nem biztos, hogy bevállalnám. Van egy utolsó szelfink, akkor készült, amikor hazaértünk, na, azon pont úgy nézünk ki, mint két szegény, szerencsétlen ördög. Pedig a világ második legszebb helyén töltöttünk két hetet. Sűrű volt... Azt szokta mondani a férjem, hogy ott megittuk a tömény szörpöt, a szóda itthon követi. És tényleg így van. Most, ahogy szerkesztgetem a bejegyzéseket, jövök rá igazából, mennyire fantasztikus élményekkel gazdagodtunk. )
Ez az én külön kis örömöm, lassan írok, hogy tovább tartson!
A következő részben a kénbányához furikázunk, az azutániban jön Trypiti.
Köszi a soraid!
Juci egy hős, ehhez kétség sem férhet! A hazatéréses állapotleírás pedig tökéletes.
Jó, jó, csak jöjjenek azok az irkák! Tudunk mi várni! …Tripitire különösen.
Az idő pedig mindent megszépít… Sok minden átértékelődik, beérik, vagy leülepszik idővel utazásos dolgok terén is. S aztán később adna az ember simán egy újabb esélyt egy korábbi, megosztóbb helynek is. Szerintem.
...Mi volt a másik félben?
Harmadszor valami hasonló:
Majd mutatom idővel...
