Majd én írok beszámolót! Na, nem olyan hosszút, mint a tavalyi thassosi, de egy rövidet összehozok. Majd igyekszem, amíg frissek az emlékek.
A buszról leszállva találkoztunk keresztapámmal, így nem kellett hazagyalogolni. Ez már azért is jó volt, mert alig indultunk el, eleredt az eső.
A Walter Travel előtt le a kalappal! Csakúgy mint Berta Hajnalka előtt! Csak a legjobbakat tudom róluk nyilatkozni. Utaztam már néhány irodával, de ilyen jó idegenvezetővel( aki igyekszik összetartani a csapatot, mindenkire figyel, segítőkész és jószándékú) még nem találkoztam. Ezúton is köszönjük!!
Előzetesen még annyit, hogy nagy általánosságban minden jól sikerült a pargai nyaralásunk során. Voltak kivételek, ill. olyanok, amitől többet vártunk, de erről majd később. Parga maga csodaszép. Engem elvarázsolt a hely szépsége.
Bár egyszer bejelentkeztem kintről, de olvasni csak most olvastalak végig benneteket. Furcsa volt olvasni, hogy akik a mi félidőnkben mentek ki, hamarabb hazaértek, de legalább is hamarabb írtak ide.
8-án estére értünk haza, de még mindig fagyott üzemmódban vagyok. Elég vacak a 30 fokból a télbe megérkezni. A lakás kihűlve, 19 fok van.
Tehát egy kicsit bővebben (a beszámoló is készül, az részletesebb lesz):
1. Utazás:Walter Travel Tourop.: Pontos indulás, minden a megbeszéltek szerint zajlott. Közvetlen kapcsolat volt a sofőrökkel. A busz ugyan baromira rázott, de csak kibírtuk. Az út eseménytelen volt. Pargara délelőtt fél 10 körül értünk ki.
2. Szállás:Mimis apt. 1 emelet 7. szoba. Tágas, 2 légteres+fürdőszobás apartman, 3 ággyal, hatalmas terasszal, amely a belső kertre néz. A teraszról karnyújtásnyira (vagy még annyira se) citromfák, rajtuk rengeteg még zöld citrommal. A szállást sajnos csak délután fél 3-kor tudtuk elfoglalni, addig tartott a takarítás. A takarítás minősége nem volt arányban a hosszával, így nekem is ki kellett venni a részem belőle. A szoba jó felszereltségű. Két ágy, amely franciaágynak van összetolva, egy 2 ajtós szekrény (alul 2 fiókkal), egy fésülködőasztal puffal, egy éjjeliszekrény és tv. A konyha rész hatalmas, ott is van egy ágy. A konyhaszekrény sok, de nincs benne semmi szinte. Az étkészlet hiányos, csakúgy, mint a poharak és az evőeszközök. Akik ide mennek, érdemes ezeket vinni. Egy fazék és egy gyümölcsmosó az edénykészlet, viszont egy komplett villanytűzhely is van (sütővel együtt). Ha valaki visz edényt és akar főzni, akkor irtóra ki tudja használni.
Az apartman másik nagy előnye a tágasságán kívül, hogy csöndes, igen közel van a központhoz és az udvarából kiinduló lépcsősoron elindulva gyorsan ki lehet érni a Valtosra.
3. Parga városa: valóban gyönyörű, lélegzetelállító hely. Csodás környezetben és rengeteg látnivalóval. Sajnos a látnivalóknak csak egy töredékét tudtuk megnézni, kevés volt az idő. Voltunk a velencei erődben, ahonnan Pazar a kilátás. Felmentünk az Agios Eleni kápolnához, ami a Piso Kryoneri fölött magasodik szikrázó fehérségével. Az út nagyon fárasztó és több helyen igen meredeken fölfelé kapaszkodik, de találkoztunk több idős, nyugdíjas túrázóval, akik lassabban ugyan, de felmentek. Voltunk hajóval a Paxos-Antipaxos túrán, a Gaios Crusier nevű hajóval. Én ettől a kirándulástól sokkal többet vártam a leírások alapján. De a dolog szépségén igen sokat rontott az időjárás: reggel ugyanis napsütésben indultunk, de a hajó kifutása után kb. negyed órával beborult az ég és Gaioson már esett az eső. Visszafelé a hajón kishíjján megfagytunk, mindent magunkra szedtünk, amit találtunk, hogy védjen a széltől. Közben szakadt az eső!!!
Béreltünk autót Papamaciékkal és elmentünk Lefkadára. Na, ez mindent vitt. Mármint a pálmát. Lefkada gyönyörű, de tényleg több napot kellene rászánni. Elmentünk Porto Katzikibe, amely szerintem az általam valaha is látott strandok közül a leges-legszebb. Nem volt tömeg. Igaz, a parkolásért fizetni kellett 5 eurot, de nem kellett így legalább attól tartani, hogy meghúzzák a kocsit, mert normális helyen tudtunk parkolni. A víz csodaszép volt, a színek meg…nohát hihetetlen a türkiz árnyalata! A víz melegebb volt, mint Pargán, hirtelen mélyült, a part kavicsos. Egremni strandjának a lejáróját elnéztük, így Gialoson fürödtünk még vagy 2 órát.
Béreltünk motort is. Először a Valtos fölötti Andreas-nál. Senkinek nem ajánlom!!! Roncsosak a motorok, a miénk teljesen bedöglött az úton. Mármint az egyik. Az volt a szerencsénk, hogy közel volt egy benzinkút, ahol kaptunk segítséget. A kutas ránk nézett, és csak annyit kérdezett, hogy Andreas? Mi bólogattunk és kértük, hogy hívja fel. Fejből tudta a telefonszámát. Kb. fél óra múlva meg is érkezett a fickó és nagyon csúnyán viselkedett velünk. Ezt most itt nem részletezem. Majd a beszámolómban leírom részletesebben. De mindenki óva intek a pasastól ill. a motoraitól!!!!!!! De azért láttuk Ali Pasa várát, elmentünk Sarakinikó strandjára (nagyon szép környezet, kavicsos strand), majd strandoltunk Sivóta előtti Paraskevi beach-én (apró kis strand, szép a táj, köves-kavicsos a part) és Arillason (sötétszürke homok, lassan mélyülő tenger és csodás táj). A motor a visszafelé vezető úton adta be a kulcsot! Másnap Parga másik végén lévő Herkulesmotorkölcsönzőből vittünk ki 2 robogót. Ég és föld a különbség köztük és Andreas között! Akkor lementünk Loutsáig. Itt nagyon jó a strand. Több kilométeren át homokos és lassan mélyülő a part. A víz itt is melegebb volt, mint Pargán és sokkal tisztább. Elég sok időt töltöttünk itt. Kb. 100 méteres körzetben senki nem volt rajtunk kívül. Visszafelé megnéztük Necromantiot (2 eu. a belépő, de nagyon megéri), és Ammoudiát. Ammoudiánál a víz nagyon hideg. Legalábbis a vízfelszíne vagy 10 cm. Mélységig. Alul már jó, de nem tudtunk fürdeni benne sokáig, mert fáztunk. Nekem tetszett az Acheron összefolyása a tengerrel. A folyó zöld, a tenger pedig kék volt. A strandon nem voltak sokan, sőt azt mondhatnám, kevesen voltak. Több magyar szót is hallottunk.
Strandok Pargán: Legtöbbet a Valtoson fürödtünk. Valóban elég hideg a vize. Kipróbáltuk az elejét, a közepét és a végét is a strandnak. Egyik se jobb vagy rosszabb, mint a másik. Az eleje kavicsos, a közepe és a vége homokos. Tapasztalataink szerint egyformán mélyül. Legkevésbé talán a második patak után közvetlenül található rész mélyül. Itt sem finomhomokos a part, de attól én még homokosnak mondanám.
A városi strandon béreltünk vizibiciklit és átmentünk a kis szigetre sőt, körbe is kerültük a szigetet. Jó volt a víz, de nagyon sokan voltak ezen a strandon. Van kavicsos és homokos része is.
A Piso Krioneri kis strandján nem fürödtünk, de nagyon szép. Többen is dícsérték. Jártunk ott, de délelőtt és csak fotóztunk.
Éttermek: A Sakist teljesen véletlenül már az első nap felfedeztük. Minden nap készültünk oda menni, de csak elmaradt. A Bachos-ban többször vacsiztunk. Nekünk bejött. A kaja sok és finom. Van magyar nyelvű étlap is. Ettünk még a Városi strand „felett lévő” Ionion étteremben. A kaja nem sok és nem is olcsó. Az íz világa se jött be igazán (én Stifádót ettem, a férjem girosztálat, a fiunk pedig nyelvhalat), viszont csodás volt a naplementében a teraszán ülve igazi görög zenét hallgatva vacsorázni és a személyzet is nagyon kedves.
Girost leginkább a 33-ban ettünk. A tzatzikijük íze eléggé változatos volt. Nekem sok volt benne a fokhagyma és a giros is kisebb volt, mint amit megszoktunk görög útjaink során. Ettünk máshol is girosz-pitát, de ott egyáltalán nem ízlett, ezért visszatértünk a 33 –hoz. Itt 2 eu. a girosz pita.
Pékségbe az Achilleas Bakerybe jártunk, ami a 33 mellett van. Olcsóbb és szerintem jobb is mint a Green Bakery, ami az apartmanunkkal szemben volt. De hát kinek mi jön be. Ez ízlés dolga.
A görög emberek vendégszeretetével kapcsolatosan jó benyomásaink vannak (kivéve az Andreas motorkölcsönzőst, de ő nem mérvadó). Próbáltam beszélni görögül. Volt ahol kedvesen, mosolyogva konstatálták, máshol meg se rezzentek. Jobbára angolul válaszoltak.
Az árak a főszezonhoz képest lefelé tartanak. Több helyen vannak leárazások és volt, ahol alkudozás nélkül engedtek 2 eut a 9eu-ból.
Papamaciékkal összetartottunk, több helyen is együtt voltunk!
Talán emlékeztek, hogy én voltam aki végigparázta a készülődést az autós utazás és a szállás nélküliség miatt.
Az autózás kalandos volt, de ezt majd a megfelelő topikjában írom le, röviden annyi, hogy sikerült eltévednünk, így egy nappal később értünk Pargára. Ezért jó is volt, hogy nem volt foglalt, fizetett szállásunk, mert rögtön az első éjszaka ugrott volna.
Itt szeretnék köszönetet mondani h.apcinak és sziromnak a sok-sok linkért, hiszen ezek segítségével sikerült a rengeteg szállásajánlat közül leszűkíteni a kört, melyek közül végül minden irodát kihagyva, egyenesen a kiszemelt villába mentünk, ahol a szobát nagyon olcsón, alkudozás nélkül, megkaptuk. Az egész- a ház előtti leparkolástól-kb. 10 percbe telt.
A Villa Nikiben laktunk a 4-es szobában napi 50 euróért. Ebben benne volt a légkondi, a széf, a napi takarítás, és a 3 naponkénti ágynemű és törölköző csere. Eddigi nyaralásaink legszebb kilátását kaptuk még. A villa a városi strand felett van, a fenti útról lehet megközelíteni.
A Niki is ott lakik, ő intéz mindent, a takarítást is. Ezzel csak arra akarok célozni, hogy pl. Sartin már szlovál és magyar takarítónők vannak. Ott a tulaj már nem dolgozik a saját hoteljében.
A szoba szép tágas, a terasz is. A konyha két főre felszerelt, persze olyan görögösen. Mi szokva vagyunk már, úgyhogy vittem felszerelést. Ezen már nem lepődünk meg. A fürdőben volt zuhanyfüggöny, és kilépő is, amit szintén rendszeresen cserélt. WC papírt is kaptunk. Mikor egy nap kimostam a saját strand törölközőinket és ruháinkat, akkor egy lavórt elvettünk az ő mosokonyhájából. Másnap jeleztük neki ezt, ő meg mondta, hogy nyugodtan használhattam volna a mosógépét is. Ő ugyanis saját maga mossa a törölközőket és a kilépőket, csak az ágyneműt mosatja mosodában. Ezért a hátsó folyosón mindig nagyon jó öblítő illat volt.
Parga sokkal kisebb, és minden sokkal közelebb van, mint a fotókról és a leírásokból gondoltam. Persze erre számítottam is, de akkor is meglep mindig.
Virág1-nek is szeretnék köszönetet mondani, hogy segített nekünk az orvosnál a tolmácsolásban. Az Apollón Traveles telepített Zsanett is készséges volt, mert azért elmentünk hozzá is, hogy megkérdezzük, hogyan tudunk orvoshoz jutni. Ő is elkísért volna, de addigra a Virág is igéretet tett. A párom füle rendbe jött 3 nap alatt, bár így is ki kellett hagynia idén a búvárkodást. A dokit kp. fizettük ki, kaptunk számlát. Itthon a biztosító is gyorsnak és készségesnek mutatkozik.
Végigpróbáltunk egy csomó kajáldát, volt amit csak azért, mert itt olvastam, hogy dicsérték. Meg kell mondjam, hogy a sokat emlegetett 33-omban nagyon vacak volt a girosz, a kiszolgálásról nem is beszélve. A csaj eleve úgy nyitotta ki az étlapot, hogy rábökött a pitagiroszra. Aztán megpróbál átverni is. 20-assal fizettünk, de csak 10-ből adott vissza. Mikor a férjem utánament és megreklamálta, elnézést sem kért. Szóval 33-as nem jött be.
A Zorbaszban ettünk első nap. Alig bírtuk megenni. Sok volt. Jó volt.
Majd az esti sétánk során megtaláltuk a Sakist. Másnap már ott ettünk, majd még 2x. Virágékkal is ott csaptuk a búcsúvacsit.
A stifadó tényleg isteni. Meg kell tanulnom elkészíteni.
A tulajék barátságosak és én ilyen felszolgálást még nem tapasztaltam. Olyan gyorsan csináltak mindent, hogy még a nézésébe is elfáradtam. Barátságosak voltak és nem tűnt erőltetettnek ez a barátságosság.
Tényleg nem véletlen, hogy annyian vannak ott mindig, míg a mellette lévő taverna mindig üres volt, mikor arra jártunk. Még az is, ahonnan szép kilátás van a Valtosra és behívóemberük is van.
A Bacchos-ban ettünk metaxa szószos giroszt, nagyon finoom volt. Kár , hogy több napot nem maradtunk, mert akkor ide is visszatértünk volna.
A Baltazárnál is ettünk többször kézigiroszt, mert azért nem lehet minden este nagy kajálást csapni. Baltazár nagyon helyes pasi és a sógornője is. Első naptól kezdve köszöntek mikor arra jártunk. Mindig volt pár szavuk. Ugyanígy a mézárusnak is.
Első este vettünk tőle mézet, és attól fogva köszönt mindig. És nem azért, mert mindenkinek köszön, hanem mert tényleg megismert. Ez kiderült akkor, mikor az Acheronnál voltunk. Már jöttünk vissza a parkolóba, mikor találkoztunk vele, ott árult éppen. Mikor meglátott minket felcsillant a szeme, és angol görög vegyesben ránkcsodálkozott, majd felajánlotta, hogy 2 óra múlva megy vissza Pargára és szívesen elvisz minket. Köszöntük a kedvességét, de kocsival voltunk mi is.
A kajálás nem olcsó dolog egy ilyen helyen. Mi paleolit táplálkozás szerint eszünk, de a nyaralásra felfüggesztettük, mert itthon is drágább ez az étrend, de ott nem is bírtuk volna. Így tehát látogattuk a Piso felé lévő "bakkkerit", ahol szintén egy helyes házaspár volt. Még az autóban is felismertek és integettek, de mondhatom ezt a zöldséges lányról is aki a motorjáról integetett. Szóval a görög vendégszeretet és a kedvesség itt is megnyilvánult. Nem is értem, hogy tudnak ennyi arcot megjegyezni.
Vásárolni nem nagyon voltunk. Kávét és (laktózmentes)tejet valamint zabpelyhet vittünk itthonról. Mikor Lefkadára mentünk akkor a Lidl-ben és abban a kimondhatatlan nevű áruházban bevásároltunk. Vizet annyit sikerült vennünk, hogy még haza is hoztunk. Dinnyét 0,25-ért vettünk, és a paradicsom, paprika, barack is sokkal olcsóbb volt. 3x csináltam lecsót, és annak variációit ettük. Idén mertem tojást is venni. 1,10 a 6db.
2 évvel ezelőtthöz képest sokkal drágább lett nagyon sok minden. Pl. mazsolabort 2 éve 3,50-ért vettünk, idén nem láttunk 5-6 euro alatt. Oké. tudom, hogy ez nem alapvető élelmiszer, de mi nagyon szeretjük.
Na nem melegszem bele nagyon a mesélésbe, már csak a Stefanost említeném meg.
Aznap este, mikor oda mentünk, épp akkor hozta be Stefanos a friss fogást. Ez egy red grouper. A párom a fehér változatból evett, mert az már elő volt készítve. Ő választhatta ki a szeletet, amit elkészítettek neki. A hölgy a felesége Rachel (ír származású), és a kislány aki az "ajtónálló", a legkisebb gyerekük. Két fiúk is van akik szintén halászok is. És nagyobb lányuk is vannak, akik ott dolgoznak az étteremben.
Lefkadát körbe autóztuk, megnéztük a vízesést, és a Porto Katzikit. Félelmetes volt. Viharos szél fújt, alig bírtam a sziklaszirt feléig elmenni, mert majdnem lefújt a szél. Hatalmas hullámok voltak, de a vízben így is voltak.
Az öblök közül a városin és a Pison 2x-2x voltunk, valamint töltöttünk 1-1 napot a Kavarostasin, a Sarakinikon, a Lichnoson, a Valtoson és Ammoudián. Mind más volt, mind másért tetszett. A Sarakinikon délután kb. 3-tól a tavernában élő zene volt. Örömzenéltek többen. Cserélgették egymást. Nagyon jó hangulatú volt. Az egyik buzukis ismerős is, de nem tudom honnan. Ha valaki ismeri, mondja már meg léccci ki ez (az ősz szakállas).
Volt egy felhős napunk, amikor ellátogattunk az Acheronhoz, Nekromationhoz és Kassiopiba. Aztán volt egy esőnapunk is, mikor jól bebugyolálva és jó kis borral felszerelve véres kártyacsatákat vívtunk a teraszon.
Nem akarom tovább nyújtani. Sokat tudnék még mesélni. Majd menet közben még kijönnek belőlem.
Hazafelé már "okosabban" jöttünk. Elsőre csak Makrygialosig mentünk. Háááát...vélhetően azért kellett odamennünk, hogy rögtön frissiben lássuk a kontrasztot. A part keskeny és nagyon koszos, a víz is. Az utcák kihaltak, este nem tudtunk vacsorázni a parti soron, mert nem volt vendég. Kihalt volt minden. Végül a faluban a helyiek által látogatott tavernában ettünk. A szállást itt is pillanatok alatt találtunk olcsón, de nagyon lepukkant volt. 1 éjszakára ez is jó volt. Aznap este érkezett 1 busznyi magyar. Szerintem ők voltak az egyedüli vendégek a faluban.
8-án hajnalban elindultunk haza, és 15 órányi utazás után haza is értünk.
Tanulság. Ezek után csak saját szervezésben megyünk.
Minden jó, ha a vége jó. Örülök, hogy nem csalódtatok Pargaban. Remek a végkövetkeztetésed, de arra az eltévedésre kíváncsi vagyok; keveseknek sikerül... (Bocs'! )
Szia Copfos!
A buzukis ember Makrai Pál kiváló énekesünk és musical szinészünk, vagy legalább is fantasztikusan hasonlít rá.
Engem nem lepne meg, ha ő lenne.
Üdv: Josza
Minden jó, ha a vége jó. Örülök, hogy nem csalódtatok Pargaban. Remek a végkövetkeztetésed, de arra az eltévedésre kíváncsi vagyok; keveseknek sikerül... (Bocs'! )
Szia h.apci!
Most regisztráltam, és a hozzászóló felhatalmazott, hogy reagáljak, mivel nekem is jelentős részem van a dologban.
Címszavakban az okok: tapasztalatlanság, GPS nem kellő ismerete, fáradtság, józan ész hiánya
Bővebben az autós fórumon, nehogy kimoderáljanak.
Szia Copfos!
A buzukis ember Makrai Pál kiváló énekesünk és musical szinészünk, vagy legalább is fantasztikusan hasonlít rá.
Engem nem lepne meg, ha ő lenne.
Üdv: Josza
Valóban hasonlít a Makraira, de nem ő volt. Az úriember inglisül beszélt, tehát nem görög. De még csak nem is nagyon ismerős arrafelé. Megkérdezte a kitett füstölőkre, hogy az micsoda. (rengeteg darázs volt, őket füstölték) A pincérfiú mondta neki, hogy vudu. Nem tudjuk mikor szállt be a zenélésbe, de miután kiszállt, még ücsörgött egy darabig mellettünk, majd felpattant a motorjára és elrobogott. Másnap a Piso Kryonerin láttuk egyedül napozni.
Igen van némi hasonlóság.
Élőben viszont látszott, hogy ez a pasi magasabb nála, és talán fiatalabb is. Ja, és szerintem Willie nem tud úgy buzukin játszani...
Bár az is igaz, hogy a gitár, és a buzuki rokonhangszerek.
Most jut eszembe Kedves Breki!
Már herótom volt attól, hogy Cofffos állandóan téged emleget....
Örülök, hogy nem csalódtatok Pargaban. Remek a végkövetkeztetésed, de arra az eltévedésre kíváncsi vagyok; keveseknek sikerül... 
