Tegnap este jöttem haza Krétáról, Stalisból . Semmi kedvem nem volt hazajönni, ha tehetném egész hátralévõ életemet le tudnám élni ezen a szigeten.
De hát új életet kezdeni? Hogy?
Mos még próbálok magamhoz térni, az után a megrázó élmény után, hogy haza kellett jönnöm, és most még idõm sincs, de késöbb igérem többet írok az élményeimrõl.
Valóban volt 3 nap a múlt hétem (hétfõ, kedd, szerda) ami elég szeles volt és baromi nagy hullámok voltak és felhõs volt de nem hideg! Én ezeken a napokon kirándultam bérelt autóval és mindig sikerült olyan helyre mennem ahol tûzött a nap és nagyon meleg volt. Az idõ most már jó, nagyon meleg, a tenger is megnyugdott, bár szerintem aki most megy az egy vékony hosszúujjút és lábfázósaknak egy elöl zárt szandált ajánlanék esti és éjszaki sétára.
Akinek van kérdése szívesen válaszolok, ha tudok.
Igen még bírják és még mindig nagyon aranyoasak, de azon már tavaly is gondolkoztam, hogy hogy bírják???
A reggelire már ott van a pincér, aztán megy a partra pénzt szedni a napágyakért, meg felszoláglni a pool barban, aztán a vacsoránál rohangászik fel-alá, majd a szállóban a barban van, aztán volt úgy, hogy hajnali 1/2 1 körül fent a tetõteraszon (mivel az én szobám a másodikon volt, oldalt tengerre nézõ ami a tetõteraszról nyílt) láttam egy lánnyal egy napozóágyon "feküdni" (gondolom nem unatkoztak).
Valószínû szezon után mást se csinálnak csak alszanak legalább egy hónapig .
Ezen én is gondolkoztam, hogy hogy bírják.
Volt, hogy éjjel 2-kor még a bárban voltak velünk és reggel (gondolom ) korán keltek, hiszen reggeliztetés volt. Ennek ellenére tényleg nagyon kedvesek, segítõkészek, aranyosak voltak. Ahogy törték a magyart ....az csúcs volt !
Megérkeztünk KRÉTÁról!
Minden szuper volt, voltunk Gramvoussan, megmásztuk papucsban a várat, azt hittem meghalok mire leérek...Szóval minden álomszép volt, visszamegyünk...akár most indulnék. A többit majd késõbb. KALIMÉRA!!!
Évi
Az idõ továbbra is remek maradt, bár tegnap reggel egy kicsike esõ esett. Nem kellett szerencsére semmi pulcsi, volt egy kis felhõ de az belefért. Sajna ma jöttünk haza, egyenlõre még a föld felett járok 10 centivel. Bár itthon se rossz de ilyenkor kicsit mindig meghalok amikor elindul a gép. Szó szerint, bõgök a tengerparton és már a jövõ évet várom. Valaki azt írta olyan mintha kint lenne otthon... hát ugyanígy érzek én is amikor megpillantom a tengert. Ez is egy felejthetetlen nyaralás volt!!! Évi
Tudom mirõl beszélsz a szívem szakadt meg nekem is mikor haza kellett jönnöm pont egy hete.
Úgy van ahogy írtad én is inkább ott érezm otthon magam mint itt Magyarországon, az egész életemet le tudnám élni ott kint a szürke hétköznapokkal együtt amikor is az ember dolgozik, hazamegy mos, fõz, takarít stb..
Most így egy hét után talán már kezdem újra megszokni Magyarországot, de a Kréta és az ottani élet iránti vágy soha nem szûnik.
Tavaly mikor elõször tettem le a lábam Kréta földjére, a kifutópályán már akkor szerelem volt elsõ látásra, szaglásra.
Akár már most azonnal indulnék vissza.
. Semmi kedvem nem volt hazajönni, ha tehetném egész hátralévõ életemet le tudnám élni ezen a szigeten.
.
