Milyen érdekes, hogy valakit pont az taszít el egy szigettől, ami valaki mást odavonz, nem? Nekünk például azért lett a kedvencünk Karpathos, mert teljesen elbűvölt az eredetisége és különcsége, hogy akárhová mentünk, sehol sem volt zavaró embertömeg még július végén, augusztus elején sem, a táj pedig annyira vadregényes és magával ragadó volt, ami egyedülállóan különleges érzéssel töltött el minket, amihez még csak hasonlót sem tapasztaltunk az eddigi görög útjaink során. Ahol úgy éreztem, az sem lenne elég, ha akár minden egyes fát külön lefényképeznék, mert ezen a szigeten valahogy még a fák is másképp nőnek, mintha valaki művészien odahintette volna az összes részletet! Ezt az érzést semmire sem cserélném el, akár hónapokat el tudnék tölteni a szigeten úgy, hogy sehova máshova nem vágynék, csak annak örülnék, hogy egyáltalán ott lehetek!
Pigadia pedig a kedvenc sziget-fővárosunk lett, pont az tetszett benne, hogy kisebb és barátságosabb, mint más szigeteken, s pont annyira nyüzsgő, amitől még nem vész el a bája és egyedisége, mert minket ezzel nagyon meglepett! Szinte minden este vágytunk erre az érzésre, pedig sokkal jobban kedveljük a nyugalmas, csendes helyeket, de Pigadia valami ellenállhatatlan erővel vonzott minket. Volt, hogy csak egy esti fagyi kedvéért autókáztunk be Kyra Panagiából vacsora után, hogy Pigadiában sétálgatva ehessük meg!
S még akkor nem beszéltünk Olymposról, ami felteszi a koronát a szigeten begyűjthető élményekre. Mintha egy egészen más világba csöppenne az ember, mintha időutazást tennél a múltba úgy, hogy maradsz a jelenben! Ahol egy egész család serénykedik egy étteremben: anyuka invitálja be a vendégeket, fejkendős-bőszoknyás nagymama pincérkedik a tetőteraszon, kezében walkie-talkie , amin keresztül leadja a rendelést a földszintre, van ugyan változatos étlap, de csak néhány étel rendelhető, mivel mára csak azt főztek, fiúunoka hozza fel a nagymama által ránkbeszélt étkeket, közben lányunoka büszkén sétálgat eredeti karpathosi népviseletben a vendégek között, hogy ne unatkozzanak, amíg várakoznak, közben a szél vadul tépázza a napernyőket és a fejeket… Folytathatnám még napestig, de nem teszem, a beszámolómban ennél már jóval többet ömlengtem, de egyszerűen jólesett még egyszer átélni ezeket az érzéseket!
Angel, nem rábeszélni akarlak, mert megértem, hogy mindenkinek mások az igényei, ha nyaralni indul, de úgy éreztem, egy kicsit ecsetelnem kell, miért is ragadott meg annyira ez a sziget, miért is lehet valakinek kevés az az idő, amit itt tölthet. A lényeg az, mindenki olyan helyet válasszon, ahol megtalálja, amit keres, s bár előre tudtuk, hogy Karpathos már a képekről is különleges, a valóság minden képzeletünket felülmúlta s örökre bevéste lelkünkbe az itt eltöltött két hetet! Nyugodtan válaszd Krétát, ha ehhez van kedved, sokan vannak, akik Krétáért rajonganak hasonló intenzitással, mint mondjuk én Karpathosért, s az sem lehet véletlen!
Ian | #180155 | 2012-02-27 19:05:48 | Válasz a #180150. hsz-ra
Bea, nagyon jól összegezted azt, hogy Karpathos miért is más. Minket is ez ragadott meg benne...arról nem beszélve, hogy olyan szuper szállást találtunk, ami igazán rendkívüli...
Ezt láttuk mindig, ha kiültünk az erkélyre...azt hiszem ez magáért beszél
Bea láttam a képeidet,nagyon szépek voltak,és az is tetszik ahogy vélekedsz erről a szigetről,szinte mindenki hasonló dolgokat él át ha ide látogat,többek között engem is vonz ez érzés hogy átéljem,de még nem jött el az ideje ennek idén úgy érzem....lehet pár év múlva már nem fog zavarni a túlzott nyugalom,de most még kell nyüzsgőbb élet az az 1 hét alatt.
Nagyon jó lesz Nektek, mi is bármikor visszamennénk Karpathosra ugyanoda, ahol voltunk! Emlékszem, azt írtad valahol, hogy akkor fogtok visszamenni, ha leaszfaltozták az olymposi utat... Jól fohászkodtatok, mert ez elég gyorsan sikerült, talán miattatok volt az egész? Minket tavaly nyáron nagyon váratlanul ért, amikor egyszercsak elkezdődött előttünk az aszfaltos út, azt hittük, biztosan 1-2 km, aztán vége a nagy kényelemnek, de nem, végig kitartott! Akkor már csak 8 km hiányzott, reméljük, azóta már végigértek, mert ha motorral mentek, minden km számít! Hogyan fért fel annyi cucc a motorra? Nem volt nagyon kényelmetlen annyi órán át a motoron ülni? Úttörő vállalkozás volt, az biztos!
Nyüzsögjetek csak nyugodtan Krétán, mi meg drukkolunk, hogy Karpathos maradjon meg olyannak, amilyen most, ne legyen több erdőtűz, ami elpusztítja azt a pár megmaradt erdős területet, s ne legyen sokkal nagyobb a nyüzsgés pár év múlva sem! Most biztosan visszaesik a turizmus az ilyen kis szigeteken, de talán nem is árt egy kis megtorpanás, bár nem hiszem, hogy a vendéglátásból élők ennek túlzottan örülnének... De talán ez az egyetlen előnye a ma zajló folyamatoknak, talán még idejében észbe kapnak néhány helyen, hogy a kevesebb sokszor több, s nem akarnak minden egyedülálló szépségekkel rendelkező területből turistagyárat csinálni. Mert kellenek nyugodt helyek is, hogy mindenki választhasson az ízlésének megfelelőt. A fiatalok többnyire mozgalmasabb, kozmopolitább helyekre vágynak, viszont ahogy telnek az évek, egyre többen keresik a nyugalmat és az eredetiséget, s Karpathos ennek tökéletesen megfelel. Maradjon is így, hogy még Ti is megtapasztalhassátok, amikor eljön az ideje!
Amit itt Karpathosról leírtá,l teljesen levett a lábamról. Pontosan ilyenek az érzéseim, főleg, ahogy múlnak az évek a fejünk felett. Pont ez az, amire vágyunk Görögországból. Bár, mi még nem jártunk sok helyen, mégis a Karpathoshoz hasonló élményekre vágyunk. Egyre jobban azok a helyek jönnek be, amelyekkel Karpathos is rendelkezik. Én személy szerint minden szavadat elhiszem abból, amit itt leírtál és már nagyon várom, hogy egyszer eljuthassak oda. Már egyáltalán nem vonz a tömeg, a felkapottság. Ettől függetlenül, meg fogom nézni azokat a "híres" szigeteket is, amelyek szinte kötelező látványosságok Görögországban. Igazán 2009 nyarán éreztem először azt, hogy van "más" Görögország is.
Teljesen egyetértek azzal, amit te is leírtál Karpathossal kapcsolatban (de sajnos más szigetekre is igaz), hogy amíg sok a poros földút és fejletlen az infrastruktúra, addig talán nem teszi be a lábát oly mértékben a turizmus, hogy részeg angol vagy más nemzetek fiataljai diszkószigetet csináljanak ezekből a csodálatos szigetekből. Mi már valszeg a betonúton fogunk eljutni Olympos faluba (ha egyszer eljutunk Karpathosra), de remélem "megtaláljuk amit "keresünk". Már 2010-ben is tervbe volt véve, de aztán elmaradt, mert babánk született és más szigetekkel amúgy is nehéz lett volna kombinálni a földrajzi helyzete miatt. Most viszont úgy gondolom, hogy mással nem összekötve csak Karpathos lesz a cél 10-14 nap. Hogy mikor tudjuk ezt nyélbe ütni, azt nem tudom, mert a lányunk túl kicsi, ezért előbb talán valami közelebbi.
Már le is leveleztem anno egy szállást Pigadiában az Amarylis hotel-ben, ahol John Amarylis a tulaj. Itt a link: http://www.amarylis.gr/
Most már csak türelem és várakozás no meg vágyakozás!!!!
Köszönjük hogy leírtad a gondolataidat, ezen a februári napon igazán üdítően és "izgatóan" hatott!!
Bár sohasem jártam Karpathoson, csak képeken láttam, még is úgy érzem, hogy ez egy más világ.
Még egyszer megnéztem a albumodat. Nagyon szép!!!
Szia Babar!
Én is az Amarylist néztem ki a visszatérés esetére. Ketten már nem tévedhetünk nagyot látatlanban sem.
Kombiban Kelet-Krétával, vagy egy csipet Rodosszal, netán egy-egy röpke Chalki-Kassossal tudnám elképzelni - visszatérőként. Elsőre eszembe sem jutott volna máshová is átmenni. De lehet, másodjára sem fog.
Ian | #180182 | 2012-02-28 12:10:24 | Válasz a #180159. hsz-ra
Szia Bea!
Elképzelhető, hogy elolvasták az üzenetünket, amit egy rendkívül poros autóra írtam
Tényleg nagy élmény volt a motoros túra, mert nem csak a kihívás volt nagy, hanem az ezzel járó kaland is Persze mint mindenben, ebben is benne volt az, hogy valami esetleg rosszul sül el, de igyekeztem minimalizálni ennek az esélyét: komoly pénz lett a motorra költve előtte felkészítésként és nem is siettünk, mert kb. 2 napot terveztünk oda és vissza.
Kérdezted, hogy mennyi cuccot tudtunk vinni magunkkal? Összeadtam és ~180L volt a rendelkezésre álló hely. Csak összehasonlításképp: egy Suzuki Swift 5 ajtósnak ~230L-s a csomagtere.
Kifele a csomagtartó konzervekkel volt tele ami kint el is fogyott és hazafelé meg jó kis görög borok, sörök és édességek kerültek bele . Durván annyit tudtunk elvinni a motoron, mint amennyit régebben 2 fő a repülőn el tudott vinni: ~30kg-s csomag és 2-3 kézipoggyász.
Így néztünk ki:
Üdv
Nem tudom, van-e közöttetek olyan aki idén menne Karpathosra és saját szervezésben tenné ezt. de szeretném megkérdezni, hogy találtok-e ti nyári menetrendeket és foglalási lehetőségeket a kompokra? Mert én Karpathosra sehogyan sem, bár ahogy látom máshová se nagyon lehet foglalni a nyárra-ami szerintem elég furcsa. Sőt, Karpathosra egyelőre még repülőjáratokat sem jeleznek előre nyárra, ami nem kicsit nehezíti meg a szervezést. Ha valaki tud valamit a késlekedés okáról vagy arról, hogy mikorra várhatóak nyári menetrendek az kérem, segítsen. Köszönet.
Ian | #180189 | 2012-02-28 14:34:16 | Válasz a #180187. hsz-ra
Szia!
Ez ügyben írtam én is pár hete az Anek Lines-nek. Akkor azt írták, hogy február közepére meg lesz a nyári és nyár közepére meg a szeptemberi is. Ezzel szemben egyelőre valóban semmi sincs .
Még várok 1-2 hetet és akkor ismét írok nekik, hogy kb. mikorra lesz meg az idei menetrend. Egyébként mi szeptemberben mennénk ismét oda (is), ha minden összejön.
Ha nézegeted az oldalam, ott azonnal meg fog jelenni ha meg lesz az idei menetrend.
További tervem még az, hogy készítek egy segítséget is a foglalási rendszerhez, ez is elérhető lesz ott.
Üdv
Jó volt olvasni, amit írtál, de úgy érzem, most már túl nagy felelősség nyomja a vállam! Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek csak az én személyes benyomásaim, nem biztos, hogy mindenki úgy elájul a karpathosi széltépte fáktól, mint mondjuk én. Lehet, másnak ez ugyanolyan erdő, mint máshol, s csak én vetítem ki azt, amire annyira vágyom, ami miatt úgy érzem, "na most találtam meg az Igazit!" Mert az Igazit is csak úgy találja meg az ember, ha odabent is megérett rá, s ha "veszi az adást", nemcsak úgy elsuhan a másik mellett. De ezt Neked nem kell magyaráznom, hisz az aláírásod alatti idézet is pont erről szól , csak félek, esetleg félrevezetek másokat, akik aztán esetleg csalódnak, mert számukra Pigadia is pont olyan, mintha egy másik görög szigeten lenne, vagy Olymposban mondjuk továbbállnak a következő tavernába, mert felháborodnak, hogy nem ehetik azt, amit szeretnének és a bajszos, nyelveket nem beszélő néni a combjára mutogat, amikor azt magyarázza, már elfogyott a souvlaki és csak csirkecomb maradt (tanúi voltunk az esetnek) . Minden ember más, s bár lehetnek hasonlóságok köztünk, mindenkinek magának kell megtalálnia, mi teszi őt igazán boldoggá, mások ebben nem sokat segíthetnek, hacsak nem ők az Igazik!
Biztos vagyok abban, hogy a lányotok a lehető legjobb úton halad a Görögország-imádat felé, s mindenhová el fog jutni, ahová igazán vágytok! A szülők tengerimádata ugyanis nemcsak örökölhető, hanem tanulható, s Ti lesztek ebben a legjobb mesterek!
Köszönöm, az nagyszerű lesz ha az oldaladon is fent lesz és az is, ha még mankót is akarsz feltenni oda- ugyanis igen, nézegetem, átolvastam már azt is. Még az is erősen elképzelhető, hogy a roses studio-t fogjuk választani egyébként.
A hajótársaságnak én is írtam, de még nem válaszoltak. Az Olympicnek is írtam, ők épp pár perce írtak (kb. két hét után..) hogy majd valamikor márciusban lesz fent az oldalon a nyári menetrend.
Írod, hogy Karpathosra is mennétek szeptemberben. És még hova? Én Rodosszal akartam összekapcsolni, de mostanra már oda jutottam, hogy a teljes két hetet Karpathosra fogom szánni.
Ezek szerint a magyar valóban ős- és világnyelv, mert még a görögök is megértik, és akár ráolvasásra is lehet használni, mert ami nekik hosszú évtizedeken át nem sikerült, az nektek egy évetekbe sem került!
Gratulálok a motoros kalandhoz , a magyar tényleg nagyon leleményes nép, s ebből is jól látszik, ha hiszünk magunkban és a paripánkban, akkor bármire képesek vagyunk! A végén még a görögök jönnek hozzánk, hogy tanulhassanak tőlünk!
de úgy érzem, most már túl nagy felelősség nyomja a vállam! Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek csak az én személyes benyomásaim, nem biztos, hogy mindenki úgy elájul a karpathosi széltépte fáktól, mint mondjuk én.
Ne érezd nagynak a felelősséget, szerintem akinek csöpp sütnivalója van, figyel a saját belső hangjára, és azt követi. Én pl. (még) nem érzem az olthatatlan vonzalmat sok, egyébként csodálatos hely iránt, melyekről mások ódákat zengenek, nem is veszem arra az irányt. Karpathos mágnesként vonzott, és minden porcikájával örökre eljegyeztem magam.
Menetrendekhez: én a bosszúságot elkerülendő mindenképpen rászámolnék az átszállásokra (vagy vinnék tartalékpénzt B terv esetére), mert az időjárás bizony lehet tréfás.
Egyébként azt szokták mondani, hogy az előző évi menetrend lehet mankó a tervezéshez, legalább nagyjából lehet előre kalkulálni, mire számíthat az ember.
úgy tűnik az utóbbi lesz a befutó idén! 
Nekünk például azért lett a kedvencünk Karpathos, mert teljesen elbűvölt az eredetisége és különcsége, hogy akárhová mentünk, sehol sem volt zavaró embertömeg még július végén, augusztus elején sem, a táj pedig annyira vadregényes és magával ragadó volt, ami egyedülállóan különleges érzéssel töltött el minket, amihez még csak hasonlót sem tapasztaltunk az eddigi görög útjaink során. Ahol úgy éreztem, az sem lenne elég, ha akár minden egyes fát külön lefényképeznék, mert ezen a szigeten valahogy még a fák is másképp nőnek, mintha valaki művészien odahintette volna az összes részletet! Ezt az érzést semmire sem cserélném el, akár hónapokat el tudnék tölteni a szigeten úgy, hogy sehova máshova nem vágynék, csak annak örülnék, hogy egyáltalán ott lehetek!
Minket tavaly nyáron nagyon váratlanul ért, amikor egyszercsak elkezdődött előttünk az aszfaltos út, azt hittük, biztosan 1-2 km, aztán vége a nagy kényelemnek, de nem, végig kitartott! 
.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek csak az én személyes benyomásaim, nem biztos, hogy mindenki úgy elájul a karpathosi széltépte fáktól, mint mondjuk én. Lehet, másnak ez ugyanolyan erdő, mint máshol, s csak én vetítem ki azt, amire annyira vágyom, ami miatt úgy érzem, "na most találtam meg az Igazit!" Mert az Igazit is csak úgy találja meg az ember, ha odabent is megérett rá, s ha "veszi az adást", nemcsak úgy elsuhan a másik mellett. De ezt Neked nem kell magyaráznom, hisz az aláírásod alatti idézet is pont erről szól 
. Minden ember más, s bár lehetnek hasonlóságok köztünk, mindenkinek magának kell megtalálnia, mi teszi őt igazán boldoggá, mások ebben nem sokat segíthetnek, hacsak nem ők az Igazik! 