Csak tudnám, mire jó ez a bújócska... Vállald magad, vagy szívódj fel! Ez egy utazási fórum, s nem chat-szoba! Szánalmas vagy! Teleírod az összes topikot felesleget baromságokkal; vedd már észre magad; könyörgöm, de legalább engem hagyj ki az ostobaságaidból!
Tervezgetek még én is, de évről évre egyre tanácstalanabb vagyok. Nem tudom az okát, de a tengerpart nem vonz már igazán (ettől függetlenül lesz az idén is, ha nem is görög). Most is mások számára talán elképzelhetetlen utakat tervezünk; vonz az ismeretlen, ha nem is éppen világszám, csak egyszerűen szép, vagy érdekes. A booking.com nekem is kedvencem. Hihetetlen dolgokat lehet néha megcsípni, ha folyamatosan figyeli az emberfia.
Tényleg itt a tervezgetés ideje h.apci!
Már akinek!!!!
Nekem csak terv marad egyenlőre, legfeljebb belföld jövőre.
Egyébként már tervezgettem, nem is keveset. Rajta voltam egy egész napot a booking.com-on és már nézegettem a szállásokat.
De az egészből az kerekedett ki, hogy fogalmam sincs, merre lesz majd a "séta". Nekünk már a gyermek az első, és a kislányunk kora alapján egyenlőre vérmes reményeink nem lehetnek. Konkrétan Ios, Santorini, Paros, Naxos,Amorgos és a kiskikládok-on nézelődtem. Szívem szerint egyszerre mennék minden felé.
A szép fotókra pedig mindig vevő vagyok, bárhol is készüljenek!!!
Tehát a h.apci fotókra is rá vagyok szorulva!
üdv.: babar
...Vagy lehet, hogy nem is pirkadatkor készült, hanem naplementekor?...
Csak tudnám, minek irkálok én itt mindenfélét, ha senki sem olvassa?
Mit is írtam a képhez? ""...egy esős nap végén, amikor szürkületre végre lassacskán kiderült, így kiülhettem újra a vízpartra, és a lemenő nap giccsesen szép színeket varázsolt a gőzölgő tóra, én meg egy sörrel a kezemben csak bámultam ki bambán a fejemből, "s jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat"..."" Na, akkor készült...
Vége a téli álmomnak és csak most látom a pirkadatkor készült csodálatos képeket a folyóparton, vagy tóparton. Nagyon szépek, igazán gratula.
Hogyan készültek? Nem tudtál aludni, vagy te is az a fotós vagy, hogy áldozatot vállalsz egy jó képért?
Vagy lehet, hogy nem is pirkadatkor készült, hanem naplementekor?
Soha nem lehet tudni alapon írom ezt ide; hátha van valakinek valami konkrét ötlete, javaslata, amit előre is köszönök!
Amikor 2009-ben Finnországban jártunk, egy véletlen folytán sikerült nagyon kedvező feltételekkel egy kis tóparti házat bérelnünk. Bázisnak szántuk a kiruccanásainkhoz (annak nagyon bevált), miután az egyéb szálláslehetőségek elég húzósak, de ha már… akkor vittünk egy kevéske horgászcuccot is. Szerintem pár óra alatt kifogtuk a tóban lévő összes kishalat, aztán már csak rák akadt a horogra (miután magában szaporátlan, szedtünk hozzá gombát)…
A hely romantikája miatt azóta is keresek hasonló helyet bárhol, ahonnan azért kirándulásokkal számos látnivaló is elérhető, s halat is lehet fogni. Eddig elsősorban a Mazuri-tavak környékét erőltettem, de bármi más is szóba jöhetne Bulgáriától Svédországig. Óriási a kínálat, de sajnos ami minden szempontból megfelelő lenne, az általában túl nagy (6-8 férőhelyes), s emiatt természetesen drága is.
Ismét csak elnézést kérek, hogy újra szóba hozom, de még aktuális. Senki többet...? Kész terveink vannak ezévre, de szívasen lemondanék valamelyikről egy jó kis horgászattal egybekötött romantikus nyaralás kedvéért.
Csak nem téli álmot alszol? (Meg tudnám érteni... )
A képek nézegetésén túl kell lépni! Itt az ideje a tervezgetésnek! Én már éppen azon eszem magam, hogy a kiszemelt szálláshelyek foglaltak!
Máris elaludtam volna?
Nem szorulsz Te rá, hogy az én képeim nézegesd, van neked szebbnél-szebb bőven, de megtisztelsz vele. Amúgy meg kinek mi a szép?
Maradva a témánál pl. nekem egy esős nap végén, amikor szürkületre végre lassacskán kiderült, így kiülhettem újra a vízpartra, és a lemenő nap giccsesen szép színeket varázsolt a gőzölgő tóra, én meg egy sörrel a kezemben csak bámultam ki bambán a fejemből, "s jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat"... Nos ez nekem több volt mint szép, de a képeket nem merném benevezni sehova...
Soha nem lehet tudni alapon írom ezt ide; hátha van valakinek valami konkrét ötlete, javaslata, amit előre is köszönök!
Amikor 2009-ben Finnországban jártunk, egy véletlen folytán sikerült nagyon kedvező feltételekkel egy kis tóparti házat bérelnünk. Bázisnak szántuk a kiruccanásainkhoz (annak nagyon bevált), miután az egyéb szálláslehetőségek elég húzósak, de ha már… akkor vittünk egy kevéske horgászcuccot is. Szerintem pár óra alatt kifogtuk a tóban lévő összes kishalat, aztán már csak rák akadt a horogra (miután magában szaporátlan, szedtünk hozzá gombát)…
A hely romantikája miatt azóta is keresek hasonló helyet bárhol, ahonnan azért kirándulásokkal számos látnivaló is elérhető, s halat is lehet fogni. Eddig elsősorban a Mazuri-tavak környékét erőltettem, de bármi más is szóba jöhetne Bulgáriától Svédországig. Óriási a kínálat, de sajnos ami minden szempontból megfelelő lenne, az általában túl nagy (6-8 férőhelyes), s emiatt természetesen drága is.
Olvasgatom itt néha az utazók határátlépési történeteit Görögországba utazva és vissza. Na majd én most vezércsellel oldom meg a határátlépést, gondoltam, amikor összeállítottam kissé talán szokatlan útitervünket; a Vaskapu-szorosban a Duna mentén Bulgáriába, Vidinbe, majd tovább hegyen-völgyön át (persze kitérőkkel) Görögországba. Negotin után Bregovonál a határátkelőn szinte a madár sem jár, így várakozási időt be sem terveztem. Kényelmesen kibámészkodtuk magunkat A Vaskapu-szorosban, s délután 6-7 óra körül értünk a határra, ahonnan szálláshelyünk Vidinben már csak egy ugrás. (A Vaskapu-szoros nem elírás, ez a neve, csak mi általában nem így emlegetjük. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer: Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok).
Nos, a határ szerb oldalára érve teljes csend és nyugalom fogadott, na meg egy meglehetősen lepusztult határátkelő épület. Megzavart, hogy a kijelölt sávon nincs útlevélkezelő fülke csak a mellette lévőn (üresen), de az a sáv tartósan le volt zárva. Volt viszont a kezelő-bódék előtt kb. 20 m-rel volt egy stop-tábla, ahol már két kerékpáros várakozott türelmesen; odaálltam én is. Beállt mögém egy autó, de kissé távolabb, így gondoltam, jó helyen állok. Sokáig nem történt semmi, majd jövés-menés kezdődött a főépületnél. Nevetgélt, kávézgatott, beszélgetett a személyzet, más semmi. A mögöttem lévő autó később elindult és átment a befelé jövő sávba; odamentek hozzá (mást nem láttam), sorompó fel és átengedték, majd sorompó le. Nosza; tolatás, át a másik sávba, köszönés, vigyor… Mutatták, hogy nem-nem, a másik sáv (ahonnan jöttem) az a jó. Égés, tolatás, vissza a korábbi helyemre, ahol a kerékpárosok szépen nyugodtan vártak… kb. még 20 percet, akkor jött végre a szerv és beült a használaton kívüli sáv melletti kezelőfülkébe, aztán semmi, de a kerékpárosok már feszülten figyeltek. Pár perc múlva megjelent egy kéz a kisablakban és intett, a kerékpárosok meg elindultak. Kiszálltam, odamentem, sorra kerülve átadtam az útleveleket, kinézett a 20 m-re lévő kocsira, szó nélküli számítógépes kontroll, sorompó fel, intés; mehetünk. Nem tudom, ki mire tippel, szerintem műszakváltás lehetett abban a röpke 45 percben. A lelki állapotunkat inkább nem részletezem.
Ezek után a mini – két sávos - bolgár határátkelő kész felüdülés, tisztaság, rend, újszerű épületek, mosolygó útlevélkezelő hölgy, ráadásul beszél németül. Egy perc a kontroll, s már mehetnék is, de nekem kérdéseim vannak; készségesen válaszol. Hol parkolhatok (miután nem láttam erre alkalmas helyet), amíg megveszem a kötelező úthasználati matricát (a bódéját már láttam), és van-e pénzváltó, kellene valamennyit váltanom. Természetesen van, s itt parkolhatok addig, ahol állok a kezelőfülke előtt (lezárva az egyetlen sávot). Rákérdeztem újra, mert azt hittem, rosszul értem. Itt, itt, mondja. És ha jön valaki, aki belépne? Majd beengedi a szembeforgalmi sávban… Megyek matricáért; a bódéban senki. Vissza, s kérdem, hol van, nyitva van-e? Persze, persze, várjak, s elszaladt valahova (az átkelőn meg senki). Hozta magával a matricást. Igen, de előbb váltani kellene, a pénzváltó meg elment vacsorázni, de már rátelefonáltak. Matrica van Euróért is; hurrá, legalább ez megvan. Mondja a matricás kicsit később, ahogy ott várok a pénzváltóra, hogy ne váltsak itt sokat, mert rossz az árfolyam. Negyedóra múlva előkerül a pénzváltó is, addig a szerény forgalom megy a szembe-sávban. Nem tudtam már, hogy káromkodjak, vagy inkább nevessek; időközben koromsötét lett…