Én nem szeretem a kétszemélyeset, mert a konyha általában egy légtérben van a szobával. Nem szeretek kaja szagban aludni, fõleg pl. egy hal sütés után. 21 éve a saját lakásomban garázdálkodom, így van néhány hülye heppem. Igyekszem olyan szállást keresni, ahol a konyha legrosszab esetben a nappaliban van.
Skala Fourkán azért vannak ugye kétszemélyes stúdiók is? Mi csak ketten vagyunk, és én nem szoktam nyaralás alatt fõzöcskézni, ezért nem érdekel, hogy mekkora a konyha. Elég otthon szinte minden este vacsit készíteni a páromnak, az egész napi robot után.
Természetesen vannak.
Én a minden napos fõzés ellen kitaláltam a két napos ételeket. Ez nem azt jelenti, hogy két nap ugyan azt eszik. Ráadásul sokszor fõzök dupla adag étel aminek a fele megy a fagyóba. Hétköznap ugyanis, nagyon kevés az idõm. De én alapból szeretek fõzni, úgyhogy majdnem minden nap csinálok valamit.
Ha nyaralok akkor is szeretem ha van konyha, mert pl. egy salit én is összerakhatok, így rengeteg pénzt megspórolok, amit más inyencségre költhetek.
Mi tavaly háromszobás apartmanban laktunk és hatalmas konyhánk volt. Nálunk a férjem a fõzni szeretõ családtag, plusz barátosném is alkot fõzés helyett. Bár beosztották a konyhát, két dudás egy csárdában ugye nem igazán fér el. Mi többiek csak ettük a finpm ételeket, dicsértük õket és mosogattunk.
Visszatérve a konyhára: ekkorával még nem találkoztam egyetlen nyaralásunk alatt sem, de engem a studió sem zavar, az ajtók állandóan nyitva vannak.
Ahol most voltunk 6 fõs apartman volt. Szerintem a kisebbek sem lettek volna olcsóbbak. Amiket néztem, mind 20000 Ft felett volt (hét/fõ), ez pedig nem egészen 38000 Ft volt fejenként két hétre. És csak négyen voltunk. Hat embernek még olcsóbb lett volna. Ráadásul nagyon jó helyen volt.
Még mindig gondolkozom azon, hogy jövõre vissza kellene menni. Igaz, hogy mindentõl távol van, de É- Görögországban még sok a látnivaló.
Ez igaz. Akkor ez a titka a tágas konyhának. Mondjuk én se fõzni megyek, mikor nyaralok, csak azt se nagyon szeretem, mikor semmire sem elég a konyha rész. Pedig sajnos a kétszemélyeseknek mindenhol ilyen picurka a konyhája. Persze simán ki lehet bírni, nem is kötekedésképp írtam le.
Valcsikám drága, tudom én, hogy értetted mit akartam mondani.
Csutek! Engem nem zavart, hogy egy légtérben van a konyha az apartmannal, mert én nem fõzõcskéztem, maximum valami zacskós készítményt löktem össze, vagy konzervet melegítettem ebédre, de az estig bõven ki is szellõzött. Esténként meg sosem ettünk otthon, mint a városban kajáltunk, így sosem kellett kajaszagban aludnunk.
Halszagban meg pláne, mert én szegényt meg nem bírom enni,de még a szagát se bírom.
Az igazság az, hogy nem szertem ha egy légtérbe zsúfolnak mindent. Volt egy iskolatársam aki valami féle üzlethelyiségben lakott gyerekkorában. Régen a tanács mindenféle lakásnak alkalmatlan helyiséget mondott lakhatónak. Borzasztó látvány volt. 3 gyerek a szülõkkel 20 négyzetméteren. Inkább nem részletezem. Az egy légterû apartmanok mindig õt juttatják eszembe.
Én szeretek fõzni és rendszeresen összedobtunk egy könnyû ebédet. A vacsi az egész más kérdés, azt mi sem az apartmanban fogyasztottuk.
Mi többiek csak ettük a finpm ételeket, dicsértük õket és mosogattunk. 
