Szia Frézia,
hát biztos, hogy megszoktam, tudomisén Már amennyire meg lehet szokni, hogy két hazám van. Errõl könyveket lehet írni, nem fogom most kifejteni. Wass Albert sok könyvet írt, mindegyiket külföldön, jólétben, azért ömlik belõlük a honvágy.
Ami a nõk helyzetét illeti, persze, hogy lehet itt is érvényesülni. Minden attól függ milyen eszed vagy más adottságaid vannak, valamint honnan indultál. Lentrõl felvergõdni valami segítség, hátsó löket, vagyonka nélkül majdnem lehetetlen. Itt most éppen az a baj, hogy a nagy emancipáció miatt a nõk nem akarnak falun maradni és a férfiak hoppon maradnak. A nõknek nem fûlik a foga az állatok után való mászkáláshoz, a kemény falusi munkákhoz, legtöbbjük képes elmenni a nagyvárosokba akár kasszásnõnek vagy pincérnõnek, csak ne kelljen itthon tyúkot etetnie. A jobb eszûek továbbtanulnak. A falvak tele vannak idegen nõkkel, csak a mi pici 300 lakosú falunkban is 5 külföldi nõ él.
Én Athénban egy nagyon nagy görög cégnél dolgoztam és remek eszû, nagy karrierû nõkkel találkoztam nap mint nap. Itt falun látszatra a férjük után hagynak mindent de hátulról õk igazgatnak, nem kis ügyességgel. Én kevés olyan nõt ismerek, ahol valóban az van amit a férfi akar. Bizonyos dolgokban utánuk kell hagyjanak az igaz, és valamiféle ára is van, de azért a legtöbbjük elégedett a helyzetével.
Rebeka és AgniTolo nagyon szépen összefoglalták, én is csak hevesen bológatok. Ha nagyon rossz, továbblépni, én is megtettem, sosem titkoltam, hogy a második görög férjem nyúzom De ez mindenhol így van, mérlegelni kell mia több és ha a jó a több, akkor bizonyos dolgokon túl kell lépni. Nem vagyok én sem olyan hõs, sokszor vannak rossz napjaim, keserû idõszakaim, de én sose hibáztatom a görögöket mert otthon sem biztos, hogy minden símán ment volna. Na de nem akarom magam ismételni, leckéztetni sem akarok senkit, isten ments, csak olyan szépen elmondták a lányok elõttem, hogy muszáj volt belebólogatni
Nem tudom, hogy valóban csupán egy rossz idõszak, vagy..... Arról, hogy bizonyos dolgok így alakultak, én is tehetek, mert magamra szoktattam embereket, épp azon okból kifolyólag, mert meg szerettem volna felelni. Eleinte szívesen tettem sokmindent, aztán már elvárták tõlem, és abban a pillanatban teherré váltak számomra. Azóta enyhült a helyzet, mert ahogy azt már korábban is írtam, némileg leszoktattam magamról õket. Eszter! A férjed azt hiszem nem mondott butaságot, én is bezártam az ajtót, ugyanakkor néha kinyitnám, csak attól tartok, hogy akit beengednék rajta, az utána hátba támad. Jobb ez így csukva! A pénzért pedig valóban mindenhol meg kell dolgozni, ahogy Frézia is mondta, de idén lényegesen lazábban leszek, mint az elmúlt években voltam. Az a napi 9 óra, szinte semmi, fõleg, hogy délben lemehetek egyet úszni, napozni és aludni a partra.
Valóban bátor voltál!!!!! Én nem maradnék itt, ha kilépnék ebbõl a kapcsolatból. Megtettem tavaly nyár végén, a hír az volt a faluban, hogy én voltam a hibás, keringtek hírek arról, hogy találtam más férfit, és Vele léptem le, kitaláltak egyéb sztorikat is. Csupán arról nem szólt egyetlen történet sem, hogy esetleg a párom is tehetett a dolgok alakulásáról. Tehát, így is úgy is én lennék a rossz. Bár az is igaz, ha elmennék, azzal igazolnám a feltételezéseiket. Ennek tudatában sem állnék bele a helyzetbe. Gyenge lennék hozzá.
Angica, ebbe a hibába én is beleestem. de ez otthon is megtörténhetett volna. Vagyis hogy nagyon meg akartam felelni. Rengeteget dolgoztam, eszméletlenül sokat, miközben a gyerekem csecsemõ is volt és mert én így kihasználtattam magam, ki is használtak. Megadtam nekik az alkalmat (a családnak), hogy fát vágjanak a hátamon, hát vágtak is. Nem voltam elég okos az elején, nem jöttem rá, a manipulációkra sem. Mikor egy olyat hallottam, hogy " Izé asszony milyen ügyes, mert ezt meg ezt csinált" ez nekem azt jelentette: nekem is muszáj megtenni, megfõzni, kitakarítani, megszerelni, stb.. hogy elfogadjanak, hogy egyenrangúvá váljak, hogy teljes értékû állampolgár legyek. Ez csakis az én hibám volt, mert soha senki erre nem kötelezett, egyedül és önként emeltem a mázsás terheket. És hogy nem értették miért - mentségükre legyen szólva, hogyan is érthetik, hisz õk nem kényszerültek külföldön, idegen családban élni, az ennek megfelelõ pszihológiai összkép nem érthetõ számukra. Sok év telt el, míg lennebb adtam, de már majdnemhogy muszájból, mert belerokkantam, belefáradtam. Úgyhogy azért vagyok ilyen nagyon okos , mert már mindenen átmentem, amiben most te vagy. Azért vannak most is nehéz napjaim, de már kiharcoltam a magamét, már néha zavaróan is magukénak tekintenek Meg amikor kell, megtanultam lusta és süket is lenni. Hja a túlélési ösztön Azért ha valami nem jó házasság elõtt, akkor sztem az utána sem lesz jó. Ezzel nem akarlak befolyásolni, de ez az én tapasztalatom. Ritkán van ez másképp.
Szia Ágni!
A ti pici falutokat hogy tudtad megszokni? Azért nagyvárosi élet után biztos furcsa volt. Írtad, hogy 5 idegen nõ is lakik ott. Van rajtad kívül más magyar is?
Ha Athénban egyfolytában szórakozni jártam volna akkor biztosan nehezen szoktam volna meg. Reggel beültem a kocsiba, kiszálltam, bementem a munkahelyemre, estefele megint be a kocsiba, ki egy szupermarketben legfennebb, majd már sötétben haza, be a házba és vagy akkor este, vagy reggel 5-tõl nekiestem a házimunkának. Tavaszodás után minden 2. hétvégén rohantunk Éviára, a családdal közös nyaralóba, ahol elsõ dolgom volt mindent kitakarítani, hétfõn úgy estem be a munkahelyemre, hogy nem voltam képes gondolkodni sem.
Eezekhez képest végre egy helyben ülni és nem rohanni folyton valahová egy örömteljes felüdülés volt:)
Télen kissé nehezebb, meg hiányzanak bizonyos kulturális események - csak télen, mert nyáron van majdnem minden, de azért még mindig úgy gondolom, jól döntöttünk, mert természetközelibb és természetesebb életet élünk, mint a büdös nagyvárosban.
Különben szerintem ma már nincs annak jelentõsége igazán, hol laksz, inkább annak van, milyen az anyagi fedezet hozzá, mert ha pénz van, akkor semmi sem gond, lehet mozogni, utazni, látni, menni.
Nem, magyarok itt a közvetlen közelemben nincsenek. A sziget lényegében ismeretlen volt a magyar turizmusra nézve, kivéve 2 északi helységet, a többibe büszkén jelenthetem ki, én hoztam a magyarokat. Mivel mostmár jönnek elegen minden nyáron, lehet elõbb utóbb valaki itt ragad. Habár nem igazán hiszem, mert itt nincsenek "olyan" görög fiúk
A szigetfõvárosban van egy magyar barátnõm, 2 kisgyerekkel, õk is most költöztek ki egy kissebb faluba Chalkidából és egész nap kertészkedik, gyereket nevel
Volt még egy magyar lány Pefkiben, de õ végül összepakolta a kedvesét és magával vitte Magyarországra
És még egy magyar lány északon, tavernája van az élettársával, de õt személyesen nem ismerem, csak tudom hol van és tudok róla. Nagyjából ez a felhozatal errefele
Az biztos, hogy nyugodtabb lett az életed. Jó levegõn vagy szép környezetben. De ez tényleg kell az anyagi háttér, hogy ezt megtehesd. Gondolom, azért van munkád otthon bõven. Ha jól emlékszem van két gyereked, õk iskolába járnak? Nem unalmas nekik egy kicsit a környezet?
A tengerhez közel van ez a kis falucska? Ha van képed róla szívesen megnézném.
Hát igen, a magyarok akkor nem fedezték fel még ezt a szigetet. Ehhez is idõ kell. Lásd Sartit, itt szinte már csak magyarok vannak. Elég egy kellemes kis falu, szép tengerpart, jó kiszolgálás, jó ételek. Szépen kiépült, pedig ott sincs sokminden a közelében. Talán Évián is eljön ez a fejlõdési idõszak.
Szia Angica!
Problémák mindenhol adódnak, akár Sartin vagy, akár Magyarországon.
Én mindig azt mondom, meg kell beszélni a problémákat és mindkét félnek tenni kell érte, hogy jobb legyen. Ha ez nem megy akkor tovább kell lépni. Mások véleményével pedig nem kell foglalkozni.
Szép helyen élsz, próbáld meg kellemessé is tenni ezt.
Látom, hogy sok embernek a segítségére leszel, sokan mennek Sartira. Talán lesznek új barátaid is. Nemsokára indul az elsõ turnus és ott is megindul az élet. Nekem nagyon kellemes emlékeim vannak Sartiról, igaz elég régen jártam ott 2004-ben, azóta biztos sokat fejlõdött már. Akkor még áruház sem volt, és ahogy írtad, új étterem is épül. Az idén vissza szerettünk volna menni, de sajnos nem volt már hely szezon végén így Stavrosra megyünk.
Frézia, láttál még olyan gyereket aki unja azt, hogy amikor akar kirohan a faluba kosárlabdázni, focizni, biziklizni, kutyát sétáltatni, berontani a haverjei házába? Ezt Athénban lehetetlen lenne így megcsinálni:) Iskolaidõben nincs ideje unatkozni, mert minden du van külön program: angol, népi tánc, rajziskola.
Én hálistennek azt nem mondhatom, hogy unatkozom:) Egy kertes családi ház rendben tartása, a gyereknevelés, plusz munka (https://www.eviagreece.com) minden percem kitölti. És ha van szabadidõm, érdekes módon, egyre kevésbbé vágyok a "kulturált" nagyvárosi környezetbe:) Hja, így provenciális-osodik:) el az ember
Itt a falum, kukkants be:
Dafni
Ja azt elfelejtettem: Isten ments, hogy Itt Sarti-szerû fejlõdés legyen. Azt nem kívánom. Kétszer ennyi turizmus bõven elég. Elrontani nem szeretném ezt a csodás helyet eddig még megúsztuk a duhajkodós, italozós, randalírozós turistákat, na ezeket meghagyom a többi szuper-helynek:) Inkább legyünk ennyivel szegényebbek:)
Ágni!
A falud az a hely amit én itthon kerestem meg második lakhelyemnek. Nekem a képekrõl ugyan az a nyugalom, béke jön le amiért én oly sokszor ülök autóba. Más kérdés, hogy nagyon sokáig azért nem bírnám, nekem idõnként kell a pörgés, a rohanás, a mozgalmas élet, még akkor is ha rendszerint pont ezekre panaszkodom a mindennapokban.
Amin meglepõdtem: az a viszonylag sok havas kép, valamiért azt gondoltam ilyen csak elvétve fordul elõ felétek.
Rebeka, eljön majd az idõ, amikor többnyire a nyugalom kell És akkor majd fordítva csinálod, kint fogsz élni és autóba ülsz, hogy egyet pördülj
Hó? Dehogy ritka. Görögországnak remek sípályái is vannak. Nálunk minden évben a január és február havas, és mindig összesen van kb. 1 hét sulivesztésünk emiatt. A tenger mellett elég ritka, de nem kell elfelejteni mennyire hegyes völgyes Görögország! Tõlünk 2 órányire van a Parnasszosz, az idén voltunk párszor síelni, klassz pályák vannak.
Hó? Dehogy ritka....Tõlünk 2 órányire van a Parnasszosz, az idén voltunk párszor síelni, klassz pályák vannak.
En is voltam többször is télen Görögországban. és láttam is nagy havat, de azért mégis csak furán hangzik, hogy az ember elutazik Görögországba sielni.
Üdv Josza
UI: Nagyon tetszik a blogod.
Nincs beírva úticél.
Válasz a #58622. hsz-ra
Már amennyire meg lehet szokni, hogy két hazám van. Errõl könyveket lehet írni, nem fogom most kifejteni. Wass Albert sok könyvet írt, mindegyiket külföldön, jólétben, azért ömlik belõlük a honvágy.
vannak, valamint honnan indultál. Lentrõl felvergõdni valami segítség, hátsó löket, vagyonka nélkül majdnem lehetetlen. Itt most éppen az a baj, hogy a nagy emancipáció miatt a nõk nem akarnak falun maradni és a férfiak hoppon maradnak. A nõknek nem fûlik a foga az állatok után való mászkáláshoz, a kemény falusi munkákhoz, legtöbbjük képes elmenni a nagyvárosokba akár kasszásnõnek vagy pincérnõnek, csak ne kelljen itthon tyúkot etetnie. A jobb eszûek továbbtanulnak. A falvak tele vannak idegen nõkkel, csak a mi pici 300 lakosú falunkban is 5 külföldi nõ él.
, mert már mindenen átmentem, amiben most te vagy. Azért vannak most is nehéz napjaim, de már kiharcoltam a magamét, már néha zavaróan is magukénak tekintenek 
görög fiúk 
