Nem az a baj h egyedül vagyok, de majd rájösz ha itt leszel, jah csajok az albánokat kerüljétek parton mkit meg akarnak kefélni a görögök is szal egyedül ne mászkáljatok...
Szerintem is nagyo fontos a társaság, mert jó arcokkal a legrémesebb helyen is jól tudod érezni magad. Voltam én már Ukrajnában egy "puccos" szállodában télvíz idején, ahol meleg víz nem volt, az erkélyajtót nem lehetett becsukni, a wc-t alig lehetett lehúzni stb stb, meg féltünk hogy megrohannak minket a medvék, mert az erdõ mellett volt a "hotel", de jót röhögtünk minden bosszúságon a végére mert jófej emberekkel voltam
Jay ismerõs a helyzet, nekem az anyukámra is rámoccantak rendesen, nagy erõfeszítések árán lehetett elhajtani õket, de már rutinosak vagyunk sztem. Meg onnantól kezdve, hogy görögül közlöd velük, hogy nem akarsz szexelni velük és húzzanak el, megoldódik a helyzet
Albánok között is vannak rendes emberek, ne legyél ennyire elõítéletes:)
Szerintem is nagyon sokat számít a társaság.De szerintem nem fogunk meglepõdni a parton,mivel sztem itt mindenki tudja,h mi is a helyzet.Van olyan rész,ami koszos,nyilván nem ott fogunk fürdeni!
De ilyet soha nem mondanék,h végre jövök haza....
Jaszasz!
Csöppvagyok egyetértek.
Én mindig azt mondom: Végre megyek Paraliára!
A társaság nagyon fontos szerintem. Paralia tipikusan a barátokkal való nyaralás ideális helye!!!
Egyedül még nem voltam, de nem is akarok menni. Mi minden évben egyre többen és többen megyünk! A végén már csak mi leszünk a buszon. Ráadásul Jowissa is úgy terjeszti az igét, mint Krisztus.
Nekem Paralia az év legjobb felhõtlen, pazar része! Az volt és az is marad!!!
Persze van, ahol piszkos a part és az arabok meg akarnak hmhm (bár nekem még erre nem volt pld, pedig én is sétáltam a parton hajnalban)
De úgy tartja a mondás:
Ha sírsz éjszaka mert nem látod a Napot,
a csillagokat sem fogod megpillantani
De jó, hogy szólsz Adri, hogy te jelöltél be:) egész eddig törtem a fejem és nem tudtam, hogy ki lehet az! Mindjárt visszajelöllek:)
Én is meg vagyok már õrülve, szeretnék már mint végzett pszichomókus belegázolni a kristálytiszta tengerbe, és fürdeni és napozni és nem törõdni a gondokkal. Egyszerûen csak felhõtlenül boldognak lenni
Hát naná, hogy nem megyünk bele koszos vízbe Nekem nem probléáma, ha netalántán km-eket kell sétálni, vagy autózni azért, hogy az ízléseimnek megfelelõ strandot találjak, ahol nem csüccsen rá a szomszéd a törcsim szélére, és nem rám csöpögteti a tengervizet mikor kiszalad a vízbõl stb
Azt hiszem, hogy az arabok meg albánok meg görögök (és a magyarok sem) véletlenül viselkednek úgy, ahogy Paralián. Mi kimegyünk nyaralni, felszabadultabbak vagyunk, nyitottabbak, lengébben öltözködünk. Valahogy felszabadít a tudat, hogy senki nem tudja ki vagy, honnan jöttél, több dolgot bevállalsz. Õk meg élnek vele Kétoldalú ez a dolog
Én is nagyon reklámozom Paraliát,így remélem egyre többen leszünk !De remélem idén nem sírom el magam,hogy haza kell jönnöm !Talán azért mert nem is jövök !Jaj,de jó lenne !Én is sétáltam egyszer egyedül,aztán el kezdtem rohanni,de nem azért mert üldöztek,hanem azt hittem egy kocsira,hogy az a kocsi akinek a tulaját keresgéltem késõn este !De ...nem az a kocsi volt
Mindenkit visszajelöltem !Végre arcok is párosulnak a nevekhez!
Itt az elmúlt 3 órában micsoda filozófizálás folyik. Én is elmondom a véleményem.
Halgassátok az én verziómat:
Szr ez az élet itt magyarban. Mindenki hajt , dolgozik, sokan az elõírtnál többet. Várjuk a nyaralást mint az álat. És közeleg rettenetes sebességgel( ebbõl mit sem érzünk a szürke hétköznapokban).
És eljön az a hétvége amiután indul a busz. Akkor hétvégén már nem dolgozok senkinek ( najó aki jól fizet annak lehet esélye ), már ihatok is kicsit vezetés nem lesz. Kiülök a fõtérre és belenézek a nagy semmibe, és sóhajtok már csak 2 kell aludni, álmodni, és nyögvenyelõsen felkelni.
Hétfõn ( amikor a busz indul ) már tényleg nem vagyok senkinek elérhetõ. Laza vagyok, nem izgat semmi, tudom a sorsom az elkövetkezendõ 10 napra.
Nem szólok be a szomszédnak, ha reggel nyújtózkodás közben orbitálisat fingik, nem érint meg ha megyek a buszhoz és a zebrán nem engednek ár ( ráérek ), nem izgat ha késik a busz ( 20 percenként egy sör az arcba ), nem érdekel ha felhívnak hogy elromlott a hûtõláda ( romoljon bele 200 liter hús ), nem érdekel ha elromlott egy klíma ( süljetek meg - én is megfogok csak szebb helyen). GYAKORLATILAG SEMMI NEM ÉRDEKEL MERT MEGYEK PARALIÁRA !!!!
Hm... Ez jó hosszú lett
Ez a beszéd hiányzott nekünk Jowissa
Hát,igen.Szerintem itt mindenkinek a Paralia nyaralás a csúcspont az egész évben.Legalábbis nekem az!!!!
Az az érzés,amikor már a buszon ülök,és tudom,h hova tartunk,és semmi nem állíthat meg.Aztán,amikor leszállok,és érzem a görög levegõt,és egybõl bele akarok ugrani a vízbe,és semmi nem érdekel.
Jól mondtad,Jowissa,ilyenkor már tényleg semmi nem érdekel!Csak 1 valami!!!