Kedves Stratós! Te akkor talán katona vagy?
Üdv. Mindenkinek!
Tévedés, kedves Ellinolátri!
És kicsit fel is háborodtam, hogy Te, aki kívülről fújja a Mohay kéziszótárát, könnyedén elszaladsz egy kis hangsúly elhelyezés mellett...
Nem sztratósz, hanem Sztrátosz (a szótárban a Sztratísz-nál találod), ami az Efsztrátiosz hivatalos elnevezésből eredő rövidebb változat ( Ευστράτιος Στράτος ) aminek jelentése egyébként, hordozza az egyenességet (egyenes út), és a becsületességet. A másik szótagra eső hangsúllyal, valóban a hadsereggel lehetne összefüggésbe hozni (de ez tényleg távol esik tőlem... inkább békére vágyom, és felőlem a világ összes hadserege megszünhetne, ám, ha mégis, bárki fegyvert akarna fogni ellenséges szándékkal, ott helyben csapjon belé Zeusz villáma!)
Elnézést kérek minden fegyverkereskedőtől, de ez a véleményem van. (És bár sajnálom azokat, akik eddig az autóiparban dolgoztak, és leépítés miatt elveszítették munkájukat, de bizony az autókat is sokallottam már...
annyian vagyunk már a világon; emberek - s hogyha még mindenkinek lenne is egy-egy kocsija, gyanítom: egyhelyben pögfögnénk! Volna ennek értelme? )
Stratos! Bocsi! Most már tudom Στρατής = Ευστράτιος szerintem Katharevusza = Στράτος
A szótárban nincs Στράτος. Sajna azt sem tudtam Sztrátosz=Sztratísz. Az angol sem segített. Ott nincs is hangsúly. Most már mindent tudok és még azt is mit jelent a neved.
A fordítás kapcsán. Azt az utolsó résznek nálam egész más lett a jelentése. Éreztem én, hogy nagyon bizonytalan vagyok benne. Már pedig átvonul a szomszédba a szomszédasszonyhoz "aludni". A másik: fordítani nem szó szerint kell. Ott van az a kimentéses dolog. A görög kifejezésben tűzről nincs is szó. Félénk embert se találtam.
Üdv. Kérdés a Tibor-nak van a görögben megfelelője?
Szerintem tedd a süllyesztőbe ezt a Katharevuszás dolgot... ne keresd ilyenformán a magyarázatokat. Egy nevet millióféle képpen lehet módosítani a divatnak megfelelően. Például az angol Elizabeth, hogyan alakülhatott át szinte teljesen Liliána-ra?! (Ne fogd ezt is a Katharevuszára! )
Persze, hogy nem lehet szó szerint fordítani mindent, és sokszor kell magyarítani (szórendet cserélni, vagy más, kifejezőbb szinonímát találni)!
De pont ettől jó a vicc (vagy a dal) fordítás, mert az élő beszédet lehet általa elsajátítani, és a mondatokat, kifejezéseket, a rövid történetből meg lehet sejteni, ki lehet következtetni!
Na, nézük csak: mit is nem értettél? Kiemeltem ezeket a szavakat ( ill. amiket nem vettél figyelembe).
Idézet:
Ο φοβητσιάρης
Μια μέρα τα παιδιά στο σχολείο μιλούσαν για τους πατεράδες τους.
- Ο πατέρας μου, λέει ο Γιωργάκης όταν ήταν στον στρατό σκότωσε 5 εχθρούς με γυμνά χέρια.
- Ο πατέρας μου, λέει η Ελενίτσα, μία φορά μπήκε σε ένα κτηρίο που που καιγόταν για να σώσει ένα παιδάκι!
Μόνο ο Νικολάκης φαινόταν να ντρέπεται.
- Νικολάκη, γιατί δεν λές και εσύ για τον πατέρα σου; τον ρωτά η δασκάλα.
- Γιατί εμένα ο πατέρας μου είναι φοβιτσιάρης!
- Γιατί το λες αυτό παιδί μου;
- Να, φοβάται τόσο πολύ, που όσες φορές λείπει το βράδυ η μάνα μου από το σπίτι, ο πατέρας μου πηγαίνει και κοιμάται δίπλα, στην γειτόνισσα!
Idézet:
Próbálkoznák vele: A gyáva
Egy nap a gyerekek apjukról beszéltek az iskolában.
GIORGAKIS mondta:
- Az apám amikor katona volt 5 ellenséget ölt meg a puszta kezével.
ELENITSA mondta:
- Az apám egyszer egy srácot mentett ki egy épületből, amelyik égett. Pontosabban: Bement, behatolt egy égő pületbe
Csak NIKOLAKIS(NIKOS) nem jött elő semmivel(?) szégyenkezve. Csak Nikolákiszon látszott /Nikolákiszról rítt le egyedül, hogy szégyenkezik.
- Nikolas miért nem mondasz te is valamit az apádról? - érdeklődik a tanárnő.
- Mert az én apám GYÁVA !
- Miért mondod ezt fiam (gyerekem)?
Most jön a számomra kérdéses rész. Ki is fél és gyáva? Ki is megy el otthonról? Ki is megy a szomszédba aludni a szomszédasszonyhoz?
Talán, ha ez a történet az apa gyávaságáról szól humorosan akkor így fordítanám tovább: Nagyon tart attól, gyáva hozzá, hogy amikor az anyám valahányszor eltűnik este otthonról, az apám átmenjen a szomszédba aludni a szomszédasszonyhoz.
Akkor szedjük szét elemeire ezt az utolsó részt:
- Να, φοβάται τόσο πολύ, - No (hát tessék / hát azért), mert annyira fél, gyáva / félős,
που όσες φορές λείπει το βράδυ η μάνα μου από το σπίτι,
hogy ahányszor nincs itthon az anyukám az este (folyamán),
ο πατέρας μου πηγαίνει και κοιμάται δίπλα, στην γειτόνισσα!
az apukám átmegy / átvonul aludni mellénk / a szomszédba, a szomszédasszonyhoz!
------------------------------------------------------------
Ha valami nem volna világos, kérdezz még rá, nyugodtan!
Én nem tudok a Tibor görög változatáról, szerintem ez egy tipikusan magyar név (Tiborc panaszai ), mint mondjuk a Béla, vagy az Árpád.
De itt van egy görög névnaptár (a görög szentek neveinek ünnepével)
https://www.pigizois.net/index2.htm
----------------------------------------------------------------
Érdekes az alábbi link a görög nyelvvel, és az ezzel kapcsolatos problémákról vita formájában ( - átírás, - hangsúlyok, olyan betűk ejtése, és átírása, ami nem szerepel a magyar nyelvben, - stb.), amikbe mi is folyton beleszaladunk.
https://hu.wikipedia.org/wiki/.....Dr%C3%A1sa
------------------------------------------------------------
Találtam a Google segítségével egy kis összefoglaló elmélkedést is
(ide másolom, mert az eredeti oldalon, szinte olvashatatlan):
"Nemsokára lejár a határidő, ha van még beküldendő vers, ránk való tekintettel jó lenne ha nem hagynátok az utolsó pillanatra mert elő kell készíteni a lapra való feltevéshez.
Addig is elmesélném nektek, mi az, amire Flameo célzott, hiszen valóban az ó-görög nyelv mai napig is sok titkot rejt, amit nem sikerült megfejteni.
Ha egy magyar diák ó-görögül tanul, az y-t ü-nek ejti, a diftongokat kibetűzi, valahogy így: au holott a ma ó-görögöt tanuló gyerekek Görögországban ezt av-nak ejtik, az "oi"-t pedig i-nek.
A Magyarországi professzorok ragaszkodnak európai kollégáik kutatási hagyományaihoz, míg a mai Görögök valahogy a modern görög helyesírásával keverve „egyszerűsítenek”.
Mindenféle tudományos igény nélkül, elmesélem nektek, mi az oka ennek a hatalmas keveredésnek.
Amikor Nagysándor leigázta barbár makedón csapataival Görögországot, hamar és bölcsen rájött, hogy jobban jár, ha ő olvad be a helyiek magasabb szintű kultúrájába, ahelyett hogy elpusztítja azt, mint már annyiszor megtettek az időről-időre északról jövő törzsek, pl. a mükénéi kultúrával. Így aztán megtanultak görögül. Többé-kevésbé. Ugye, az ilyesmi már alapos érvágás egy nyelven. Igen ám, de amikor Nagysándor el kezdett terjeszkedni keletre és nyugatra, az akkori Indiáig eljutott csapatok és újonnan hódított területek lakói számára kötelezővé tett görög nyelv tovább torzult. A birodalom székhelyét áttették Egyiptomba és bár a tudósok kínosan ügyeltek a nyelv tisztaságára, az alattvalók már túl sokan voltak és túl messze a klasszikus anyanyelvtől. Tagadhatatlanul foszlásnak indult a görög nyelv egysége, hiába ragaszkodtak hozzá a tudósok, gyakorlatilag az amit a nép beszélt, túl sok dialektusra és tájszólásra töredezett, ami szinte kezelhetetlenné tette az állam irányítását és adminisztrációját. Amikor aztán összedőlt Nagysándor birodalma, a görög nyelvet végül is a Bizánci birodalom egyházi emberei tudatosan kettéválasztották egy úgynevezett hivatalos nyelvre –ez volt a Katharevusza- és egy a nép által beszélt- Dimotiki - nyelvre. Innentől kezdve a természet törvényeinek lett az áldozata mindkettő. A nép műveletlensége, tanulatlansága elsorvasztotta a dimotiki szókincsét, viszont a maga módján ha lassan is, de mégis csak dinamikusan fejlődött az évszázadok során, pl. a 450 éves(!) török uralom alatt, nem csak a helybeliek konyhája és zenéje alakult át, hanem igen sok török szó is bekerült a hétköznapi használatba. A Katharevusza a templomok hűvös falai között kihült, megmerevedett, de mégis csak megadta a maga módján a lehetőséget a tudományok és felfedezések korában az azokkal kialakult új szavak és kifejezések befogadására.
A XX. század végén itt áll egy európai ország, egy görög abc-vel, és két nyelvvel melyet teljesen egyformán ejtettek ki, de különböztek szókincsűkben és különböztek nyelvtanukban. A dimotiki nem volt képes nyelvtani nehézségek miatt befogadni az új, idegen szavakat, a katharevusza nem tudott kommunikálni az emberekkel az utcán. 1980-ban még mindig a katharevusza volt az értelmiség nyelve és a politikai jobb oldalé. A baloldali politikai erőknek köszönhető, hogy elkezdtek megjelenni az első újságok, amiket a „nép” utcán beszélt, hétköznap, odahaza használt nyelvén írtak. Magyar költőknek presztízskérdés volt végig a történelmünk során, hogy klasszikus műveket fordítsanak. Hozzáférhetővé tették számunkra Homérosz és Shakespeare műveit, miközben ápolták és művelték anyanyelvünket. Most képzeljétek el, hogy Görögország ott áll a sóvárogva áhított európai kultúra kapujában és nem tud hozzáférni, nincs meg hozzá az eszköze. Talán így érthető, hogy Kavafisz, Szeferisz és még néhány a XX.sz. görög íróinak és költőinek óvatos próbálkozásai a két nyelv összegyúrására milyen hallatlanul nagy jelentőséggel bír. Ma már törvénybe van foglalva, hogy minden egyetem tankönyvét dimotiki nyelven kell megírni. Képzelhetitek, micsoda fejlődésen megy át a dimotikí, amíg a professzorok megírják ezeket a jegyzeteket.
Hú de sokat beszélek, ezt talán már nem is ide kellett volna írnom.
Na mindegy. Már csak 5 napotok van.
Jó munkát mindenkinek.
Üdv .Lili."https://www.blogtop.amatormuve.....er=&thold=
Kedves Stratos!
Nagyon köszönöm, hogy ilyen nagy részletességgel foglalkoztál a fordításommal. Így ebédidőben nem sok az időm. De este, azaz éjszaka átolvasom és értelmezem. Tiborc-ra egyébként a következőt is találtam.
Tiborc-Latin eredetű. Jelentése: Tibur városából való. Nálunk volt egy tanár, akit Tibornak hívtak és mindig Titusznak becézgettek (1975-ös években). Titusz-Latin eredetű-tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfi.
A Titusznak van görög megfelője talán. Az általad hivatkozott oldalon találtam. ΤΙΤΟΣ. Valószinű, hogy a Tiverius is Tibor lehet, de az inkább Római kori lehet.
Mégegyszer Köszi. Este feldolgozom az írásodat. Helló!
Eloszor is elenolatrinak koszonom a multkori kedves szavait, szohoz sem jutottam (mostanaig).
Egy-ket dolognak utananeztem a lexikonban (Μπαμπινιώτης, Γ. - Λεξικό Της Νέας Ελληνικής Γλώσσας)
A συ(γ)χωριανός -szal kapcsolatban egyreszt pont ugy van, ahogy elenilatri irta, vagyis ghama nelkul a szo nepies valtozatat kapjuk meg.
Ami a kesobbiekben segithet az ilyen szavaknal:
Ennek a bizonyos elotagnak tobb formaja is van, annak megfeleloen, hogy milyen hanggal kezdodik a szo, amihez hozzateszik.
συν-, συ-, συμ-, συγ-, συλ-, συρ-, συσ-, az ilyen elotaggal rendelkezo szavak kifejeznek:
1. valami kozosen tortenik, vagy masok segitsegevel pl: συν-εργασία (egyuttmukodes)
2. egynel tobb szemely, vagy targy kozos jellemzoje συν-χρόνος (egyideju)
3. kapcsolat egynel tobb targgyal, vagy szemellyel σύν-δεση
Persze ha ilyen szavakat keresunk pl. a Mahay szotarban es megnezzuk a magyar megfelelojet, akkor nem biztos, hogy mindegyiknel egyertelmu lesz ez a harom szempont, de ha jobban belegondolunk sok szonal ra lehet jonni, hogy honnan ered.
Kedves Stratós! Te akkor talán katona vagy?
Üdv. Mindenkinek!
Tévedés, kedves Ellinolátri!
És kicsit fel is háborodtam, hogy Te, aki kívülről fújja a Mohay kéziszótárát, könnyedén elszaladsz egy kis hangsúly elhelyezés mellett...
Nem sztratósz, hanem Sztrátosz (a szótárban a Sztratísz-nál találod), ami az Efsztrátiosz hivatalos elnevezésből eredő rövidebb változat ( Ευστράτιος Στράτος ) aminek jelentése egyébként, hordozza az egyenességet (egyenes út), és a becsületességet. A másik szótagra eső hangsúllyal, valóban a hadsereggel lehetne összefüggésbe hozni (de ez tényleg távol esik tőlem... inkább békére vágyom, és felőlem a világ összes hadserege megszünhetne, ám, ha mégis, bárki fegyvert akarna fogni ellenséges szándékkal, ott helyben csapjon belé Zeusz villáma!)
Elnézést kérek minden fegyverkereskedőtől, de ez a véleményem van. (És bár sajnálom azokat, akik eddig az autóiparban dolgoztak, és leépítés miatt elveszítették munkájukat, de bizony az autókat is sokallottam már...
annyian vagyunk már a világon; emberek - s hogyha még mindenkinek lenne is egy-egy kocsija, gyanítom: egyhelyben pögfögnénk! Volna ennek értelme? )
Szerintem a sztratoszféra fogalma is a nevemből fakadó utalásból ered. Az egyenesség, stabilitás, egyensúly...
Stratos!
Otthon elovettem a csoda lexikonomat (a szavak eredetet is leirja) es kikerestem benne az altalad felvetett sztratoszfera-t:
στρατόσφαιρα
a szo a francia "stratosphere" atveteleval jott letre, "strato-" (latin stratum "στρώμα"- reteg, a kapcsolodo ige: sternere "στρώνω') + sphere (σφαίρα-gomb).
Aztan gondoltam megnezen a nevedet is, ha mar igy benne voltam az eredetek vizsgalataban. Staros, nem fogsz szeretni de a lexikonom ezt irja:
Ευστράτιος, becezett formai: Στράτος, Στρατής, Στράτης
nem klasszikus (i.ei 3. sz es i.u. 6. sz kozotti) eredetu nev, eredeti jelentese: "καλός στρατιώτης" - jo katona
εύ-+στράτιος= στρατός
Kerestem a szotarban strat- kezdettel szavakat, de egyet sem talatam olyan jelentessel, amit te irtal. A jelentesben es alakban legkozelebb allo szo a σταθερός, ugyhogy te is atsiklottal egy-ket helyesirasi szabaly felett...
Ezutan megneztem meg egy ket nevet talalomra, es igy leltem ra arra, ami valoban kapcsolatban all a σταθερός (sztabil, biztos)-szal:
Κωνσταντίνος
szintem nem klasszikus eredetu, latin Constantinus < ami a latin constans "σταθερός, βεβαίως" melleknevvel all kapcsolatban.
Remelem nem haragszol meg, hogy kijavitottalak....
Természetesen, semmi köze nincs a "szeretsz - nem szeretsz" dolgoknak az ismerettágításhoz. Én csak örülök, ha kicserélhetjük gondolatainkat véleményeinket, főleg, ha a végén sikerül megállapításainkkal, közös nevezőre jutnunk!
Én csak azt írtam le, amire emlékszem, amiről valaha hallottam... Tévedni lehet, hogy tévedek (bárki tévedhet) de a könyveket is emberek írják (akik szintén tévedhetnek!).
Biztosan sok igazság van abban, amit mondasz (és nem akarok belemenni olyan vitába, hogy mi volt előbb; a tyúk vagy a tojás?), mert biztosan nem esnek egymástól annyira távol ezek a szavak, sőt, egyik eredhet a másikból...
De én sokaktól hallottam korábban, hogy nem azonos a két szó. (Ezért van jelentése a hangsúlynak!)
A rétegfelhőről természetesen hallottam, ezért is idéztem azt a linket, aminek a leírásában voltak találhatóak "azok" a jelzők...
Szabad kérdeznem, melyik az a fineszes szótár, amiből idéztél?
Nekem csak egy értelmező szótáram van, és ebből pont kimaradt a nevem...
Ám. Szerepel benne viszont még a:
(η) στράτα δρόμος, οδός (főnévként, és valóban a latin származású strata szóból)
(το) στρατί hasonló jelentésel, kis út, ösvény...
A Kosztasz, "Kosztandinosz"-ról, természetesen én is hallottam, és ennek a névnek a jelentése Szilárd (ami meg is felel a nálunk szereplő magyar keresztnévnek.)
Sajna, csak egy nagyon kis időm van. Csak egy kis rövid időre tudtam benézni hozzátok. Látom, csak egy néhány napra voltam távol, és érdekes dolgokat olvasok. Többek közt Zsu80 -tól.
Ö is - mint talán mindegyikünk -, a "száraz" lexikonokra, egyéb kiadványokra hivatkozunk. Próbáljuk igazunkat védeni, és újabb támadásba lendülni, mint azok a bizonyos katonák(ugye ezt a szót is meg lehetne tekergetni, hangsúly áthelyezéssel Katónak és már kaptunk is egy nevet, amihez a katonához semmi köze. De hangsúlynak nagy jelentősége van... Jót mosolyogna egy magyarul tudó görög is az elmélkedéseinken. No amúgy jól esett Zsu -tól ,hogy az én igazamat állította. A valós igazságra fény sem derült.
Más:
Idézet:
(....Ne fogd ezt is a Katharevuszára!
Most sikerült Stratos végigolvasnom azt a hosszú dőlt betűs írás részletet a két nyelvjárásról.Az értelmiség(az Úrak) és egyszeri (Nép) nyelvének viszonyáról. És egyre inkább feledésbe megy (az Úrak) nyelve. Egyre inkább én is a "NÉP NYELVÉVEL SZIMPATIZÁLOK A DIMOTIKIVEL" Azt az Ördögös Smile-t már nem igen kell kitenned.... Az igazi az lenne, ha egyszer nyaraláskor a családunk "Kint felejtene bennünket Görögországban" egy évre. Az éles bevetésben minden kiderülne. Lexikon ide, lexikon oda.... Nyelvjárási dologról csak annyit még - és utána mennem kell -: Hallottam én már olyan romániai magyart beszélni, hogy rengeteg szavát nem értettem. Valamiféle nagyon régies népies nyelven beszélt, vagy valami román-magyar keverék szavakat használt.
Üdvözlök mindenkit.Nem tudom mikor tudok itt lenni újra.
Gondolom tudod, hogy a magyar ékezetnek nincs sok köze ahhoz a hangsúlyjelhez, amit a görögök használnak, de a példa a már jól ismert ékezetkeveréssel: kerek - kérek - kerék, bizony hasonló eltéréseket eredményezhet, mint a görögöknél a hangsúly kérdés.
Amíg csak találgatunk, vélekedünk, nem beszélhetünk igazságról. Egyszerű tippekről igen. És bár elég konok vagyok sok dologban, azért, az észérvek előtt meghajlok.
Majd ha kiderül, ki járt a tippjével közelebb az igazsághoz, akkor lehet kuncogni az örömtől, hogy na, ugye hogy jól gondoltam/éreztem, stb.
De attól a másik, nem lesz kevesebb, vagy több, mert más elképzelése volt...
És hányszor kiderült a tudósok által vélt valamiről, hogy pont az ellenkezője igaz...!
Például a Stratonikos névről, egyértelműen lerí, hogy a hadsereghez van köze a név eredetének / hadakat (le)győző ~ Győző...)
De azt továbbra is könnyebben tudom elképzelni, hogy egy "viszonylag állandó" útra, rá tudják mondani, hogy rossz (hepehupás) út, - vagy jó (egyenes) út. Így érzem.
Tudja-e valaki ,hogy a" BAZI NAGY GÖRÖG LAGZI" című filmet Görögországban milyen címmel jelentették meg?(A héten csütörtökön adja a TV2 este.)
Próbálkozom áttenni görögre:
1,Θεόρατοι γάμοι των ελληνών.
2,Μεγάλοι γάμοι των ελληνών.
3,Χειμαρ(ρ)ώδες γάμοι των ελληνών.
4,Αυτοί είναι μεγαλύτεροι γάμοι των ελληνών.
5,Αυτοί είναι χειμαρωδύτεροι γάμοι των ελληνών.
6,Αυτοί είναι Θεορατύτεροι γάμοι των ελληνών.
Néhány variációval próbálkoztam.Kérem a ti ötleteiteket is vagy a film eredeti görög címét.A magyarországon megjelentetett DVD-n még görög felirat sincs.
Tudja-e valaki ,hogy a" BAZI NAGY GÖRÖG LAGZI" című filmet Görögországban milyen címmel jelentették meg?
Néhány variációval próbálkoztam.Kérem a ti ötleteiteket is vagy a film eredeti görög címét...
Jászu Ellinolatri!
Ha már ilyen jól ismered, és rendelkezel is azokkal "varázs-szavakkal, miért nem próbálkozol meg néhánnyal a Google pajtás segítségével?
Rengeteg honlapot lehet így megismerni, kutakodva - szörfözgetve...
Egyébként nagyon ritka az is, hogy a magyar filmcím betűről betűre megegyezzen az angolnyelvűvel, miért várjuk akkor ezt el a görögöktől?
Kedves Strato !
Nagyon köszi,hogy megadtad a film görög címét. Sajnos nem sok időm van keresgélni.
A dolog másik része ,hogy amilyen cím variációkat adtam azt légyszi nyelvtani helyesség szempontjából elemezni.Egyébként a "gámosz" -nak azért használtam a többesét mert a szótár szerint a többes szám fejezi ki a lakodalmat.
Üdv.Előre is köszi!
Ui:Nem is gondoltam ,hogy pontosan el tudom trafálni a görögök által megadott címet.
A lexikon, amibol ideztem a kovetkezo: Μπαμπινιώτης, Γ. - Λεξικό Της Νέας Ελληνικής Γλώσσας. A konyvesboltban tobb hasonlo meretu szotaruk volt, es az eledok egyertelmuen azt mondtak, hogy ez a legjobb, ha a TV-ben megjelenik egy ertelmezo szotar, az biztos, hogy ez lesz, vagyis ez egy szeles korben elismert kiadvany, az elmult honapokban rengeteget forgattam, sot ki is nyitottam tobbszor, eddig meg nem talaltam benne hibat. Az Atheni Egyerem egyik nyelvesz professzor irta, van benne magyarazat, peldak es a szavak eredete is szerepel. Termeszetesen eloforduolhat, hogy hiba van benne. En magam messze nem vagyok nyelvesz, nem tudom magamtol kitalani a szavak eredetet, jelenteset, eppen ezert erre a bizonyos lexikonra hagyatkozom, mivel nem tudok jobbat. Amikor megkaptam ezt a lexikont, nagyon tetszett, hogy a szavak eredete is szerepel benne, ez elso par napban csak ezeket olvasgattam, persze sajnos a nagy reszet mar elfelejtettem. Azt viszont biztosan allithatom, hogy a szavak eredetenel a hangsuly helyenek nem sok jelentosege van, erre jo pelda a "τράπεζα", "τραπέζι", a ket szonak azonos a gyokere, megis mashol van a hangsuly. Ugyanigy rengetegszer megvaltoznak az egyes betuk, pl. vannak olyan irasjelek, amik az ogorogben eltek, ma meg mar egyaltalan nem hasznaljak, vagy az i betuk atalakulnak masik i betuve, stb, stb.
Elenilarti, az biztos, hogy a nyelvjaras a helyszinen merheto fel leginkabb, illetve azzal is egyetertek, hogy nem lehet csak szotarbol, lexikonbol tanulni. Irtam korabban is, hogy en kint tanultam meg gorogul, most is onnan irok (azert nincsenek ekezeteim....) A koznapi beszedben nem hasznaljak a kiatharevuszat!!! 1976 ota a dimotiki a hivatalos nyelvjaras. A csoda lexikonomban egyaltalan nincs olyan jeloles, mint a Mahay feleben, a katharevusza csak egy cimszo, viszont sok szonal szerepel az "irodalmi" ,megjeloles, vagyis sok kathaervuszas szot atvett/megtartott a az irodalim nyelv.
Egyébként a "gámosz" -nak azért használtam a többesét mert a szótár szerint a többes szám fejezi ki a lakodalmat.
Haaat igen a szotar szerint.... , ezt a szot a (mindennapi, beszelt) gorog nyelv, nem tobbesszamban hasznalja...es ez sok mas szotari alaknal elofordul, eleinte rajtam is mosolyogtak neha amikor szotarbol vett szofordulatokat probaltam hasznalni, mondtak, hogy ertjuk mit akarsz mondani, de mi ezt igy soha nem mondanank.
Ezt persze tenyleg csak ugy tudjuk megtanulni, megerteni ha itt elunk.
Ugyanis a nevem ügyében rákérdeztem egy görögtanárra (akinek ha időm engedi, be-be nézek az órájára), és bár először Ő is úgy gondolta, hogy nem a "katoná"-ból ered... de megígértettem vele, hogy utánanéz...
És Ő ígéretéhez híven - pár nap múltán -, ezt üzente:
<<Τελικά το όνομα σου σημαίνει "καλός στρατιώτης".>>
Már pedig számomra, az Ő szava a mindent eldöntő!
Ígyhát - kiforgatva, és módosítva egy közmondást -;
"Jó katona" holtig tanul...!
Nincs beírva úticél.
könnyedén elszaladsz egy kis hangsúly elhelyezés mellett...
Στρ
Ja, a vicc fordítását lásd az eredeti helyén! 
)
), mint mondjuk a Béla, vagy az Árpád.
Válasz a #91025. hsz-ra
, ezt a szot a (mindennapi, beszelt) gorog nyelv, nem tobbesszamban hasznalja...es ez sok mas szotari alaknal elofordul, eleinte rajtam is mosolyogtak neha amikor szotarbol vett szofordulatokat probaltam hasznalni, mondtak, hogy ertjuk mit akarsz mondani, de mi ezt igy soha nem mondanank. 