#2193442014-06-30 19:03:48 Válasz a #219327. hsz-ra
melus16
Köszi a hasznos infót. A beszámolódat már olvastam régen de újra végig fogom olvasni. Mi is autóval voltunk 2011-ben Tolóban kettő hétig (a Dimitrában). Mi sem jutottunk el minden látnivalóhoz hiszen pihenni is akartunk. Most jul.-28-tól- aug.-8-ig leszünk a Polydorba amit a bookingon foglaltam. Ha valaki járt már ott szívesen olvasnák róla.
Buszos utazásokon vettem eddig részt, ez évben is voltam már Görögországban, de úgy tűnik, lesz még pár szabad napom (1 teljes hét), így arra gondoltam, hogy valakikkel csatlakozva el lehetne látogatni szeptemberben Görögországba autóval mondjuk egy szombat reggel indulós és következő hét vasárnap érkezős (tehát mondjuk 6 éjszakát ott alvós) nyaralásra, a nyár zárásaként. Gondolom egy autóval (4 fő) elég jó áron kijön oda-vissza az utazás?
Nem olvastam a hozzászólásokat, de ha pl Platamonba (1100Km) mennénk 4-en, akkor szerintetek mennyibe kerülne (sacc) oda-vissza az út üzemanyag és autópálya része? 80-100K?
Kérdés, hol lehet ehhez keresni utitársat?
Igen kb így lehet számolni 80-100, függ a kocsi fogyasztásától is.
Erről több vita folyt mostanában és, ha meg van terhelve a kocsi akkor természetesen többet fogyaszt, mert a motornak nagyobb tömeget kell mozgatni-mozgásban tartani.
A fogyasztás ennek ellenére lehet kevesebb az átlagosnál, mivel hosszú egyenletes az utazás.
#2194012014-07-01 08:42:07 Válasz a #219387. hsz-ra
"...ha meg van terhelve a kocsi akkor természetesen többet fogyaszt, mert a motornak nagyobb tömeget kell mozgatni-mozgásban tartani."
A fizika mai állása szerint, sík úton, egyenletes sebesség esetén a tömeg semmit sem számít!!!! A tömegnek -a fogyasztás szempontjából- egyedül gyorsításkor van szerepe.
Ergo, amíg sík úton, egyenletes sebességgel halad ugyanazon autó, addig tök mindegy, hogy a tömege 1400kg, vagy 1900kg, ugyanannyi energia kell a kettő mozgásban tartásához, azaz a fogyasztása is ugyanannyi lesz. Ezt már az általános iskolában is így tanítják. (akinek van 12-14 éves korú gyermeke, kérdezze meg tőle )
Aki mást állít, és ezt bizonyítani is tudja, az esélyes a Nobel díjra!
Azért érdekes, hogy mindenki az alacsonyabb fogyasztást tapasztalja a nagyobb tömeg ellenére is, de a legegyszerűbb és a fizika által alátámasztott magyarázatot élből elutasítja egy hibás sztereotípia miatt, miszerint a nagyobb tömeg egyenlő nagyobb fogyasztás. Gondolom ez a városi fogyasztásra épülő tapasztalatok matti téves elképzelés.
"Ergo, amíg sík úton, egyenletes sebességgel halad ugyanazon autó, addig tök mindegy, hogy a tömege 1400kg, vagy 1900kg, ugyanannyi energia kell a kettő mozgásban tartásához, azaz a fogyasztása is ugyanannyi lesz. Ezt már az általános iskolában is így tanítják. (akinek van 12-14 éves korú gyermeke, kérdezze meg tőle icon_smile.gif )
Aki mást állít, és ezt bizonyítani is tudja, az esélyes a Nobel díjra!"
Mivel mi rendszeresen foglalkozunk autók tesztelésével ezért kijelenthetem, hogy ez így ebben a formában nem igaz! Bocsánat jól írod "sík úton", ami természetesen nem létezik! De ha létezne is, akkor sem lehet menni nem hogy 1000 km-t de még 100-at sem úgy hogy ne kelljen lassítani, illetve gyorsítani. De egyébként mindegy, mert csak azt szoktam mondani ilyenkor, hogy üljünk be az autóba, menjünk ugyan azon úton 1000km-t úgy ha csak egyedül vagyunk az autóban, illetve menjünk úgy hogy négyen vagyunk tele csomagtartóval.
Az a baj, hogy ez elmélet, a fizikai példák mindig laboratóriumi környezetben értendők és nem vesznek figyelembe tényezőket, hogy az alaptételeket fel lehessen állítani.
A gyakorlatban az autó szerkezete és a gumi súrlódása és a menetszél is folyamatosan lassítja az autót, így az egyenletes haladáshoz is, gyakorlatilag folyamatosan gyorsítasz. Ezért is nyomod a gázt.
Nekünk a Ducatonk amikor szabadon megy a pályán, 12-15 litert nyel be. (130-140 körül)
Amikor tele van rakva és rá van akasztva a futó, 30-nál kiakad a műszer.
Ennél extrémebb példán nem is lehetne megmutatni, milyen sokat számít egyenletes haladásnál is a tömeg.
Az a baj, hogy a fizikai egyenletes egyenes vonaló mozgás, nem ugyanaz mint amikor autópályán folyamatosan 130-al mész.
Nem vagyok fizikus, de engedd meg hogy hozzászóljak.
Egy m tömeggel rendelkező, egyenes vonalban, egyenletes sebességgel mozgó testnek a haladási kinetikus energiáját a következőképpen számíthatjuk ki:
Et=½mv²tkp
ahol:
• Et a haladási kinetikus energia
• m a test tömege
• vTKP a test tömeg-középpontjának sebessége
A klasszikus mechanikában az /a/gyorsulás az erő (F) és a tömeg (m) függvénye, amit Newton második törvénye fejez ki:
F=ma
A tömeg-energia-impulzus a nevezetes összefüggésre redukálódik:
E=mc²
ami tehát a nyugalmi tömeg és a nyugalmi energia közötti kapcsolat. Ezt ki szokták néha terjeszteni általában az energia és a tömeg közötti kapcsolatra bármely rendszerben, és akkor az ún. "mozgási tömeget" éppen ez a kifejezés definiálja.
Fentiekből adódik, hogy a haladási kinetikus energia, az erő és a tömeg energia számításoknál az egyenletben a tömeg szorzóként szerepel, ennek megfelelően ezek a mennyiségek a tömeg növekedésével egyenes arányban nőnek. Szerintem ennyi elég annak megállapítására, hogy a tömegnek is befolyásoló szerepe van a fenti kérdéskörben.
Ettől függetlenül mindenkinek jó nyaralást kívánok.
[img][/img]
Nem is értem minek megy nyaralni akinek még a decik is számítanak. Bakker nem mindegy mennyit fogyaszt az autód, menny és érezd jól magad! Ja vitorla a tetőre és nulla a fogyasztásod ha kifogod a szelet.
Egy kis kiegészités az útbeszámolóhoz,Macedóniában a fizetőkapuknál nem fogadják a fém eurot,
a szerb-macedón határ utáni lukoil pumpán,az első fizetőkapu előtt,lehet váltani is,1euro-60 dénár.
Nem vagyok fizikus, de engedd meg hogy hozzászóljak.
Egy m tömeggel rendelkező, egyenes vonalban, egyenletes sebességgel mozgó testnek a haladási kinetikus energiáját a következőképpen számíthatjuk ki:
Et=½mv²tkp
ahol:
• Et a haladási kinetikus energia
• m a test tömege
• vTKP a test tömeg-középpontjának sebessége
A klasszikus mechanikában az /a/gyorsulás az erő (F) és a tömeg (m) függvénye, amit Newton második törvénye fejez ki:
F=ma
A tömeg-energia-impulzus a nevezetes összefüggésre redukálódik:
E=mc²
ami tehát a nyugalmi tömeg és a nyugalmi energia közötti kapcsolat. Ezt ki szokták néha terjeszteni általában az energia és a tömeg közötti kapcsolatra bármely rendszerben, és akkor az ún. "mozgási tömeget" éppen ez a kifejezés definiálja.
Fentiekből adódik, hogy a haladási kinetikus energia, az erő és a tömeg energia számításoknál az egyenletben a tömeg szorzóként szerepel, ennek megfelelően ezek a mennyiségek a tömeg növekedésével egyenes arányban nőnek. Szerintem ennyi elég annak megállapítására, hogy a tömegnek is befolyásoló szerepe van a fenti kérdéskörben.
Ettől függetlenül mindenkinek jó nyaralást kívánok.
[img][/img]
Nincs beírva úticél.
Válasz a #219327. hsz-ra
