Az Aeolussal nekünk semmi komolyabb gondunk nem volt, a buszunk reggel 8-ra ott volt, a sofõrök jól vezettek, ugyan magyarul meg sem nyikkantak. Na film az nem volt, se szlovák, se magyar, majd egyszer 6,5 órát mentünk folyamatosan, aztán meg picit több mint ötöt... Na ez gáz volt! 1-1 órát álltunk a macedón határ mindkét oldalán, és így volt Budapestrõl az út 23 óra. Maga a busz kényelmes volt (Eszterék szegények nem így fognak nyilatkozni, õk a legutolsó sorban ültek...), mi tudtunk aludni. Hazafelé ugyanúgy 23 óra volt a szintidõ, 1/2 4-kor indultunk, ment egy szlovák film, az egyik sofõr picit beszélt magyarul, meg is álltunk 4 óránként. A görög-macedón határon mondta a sofõr, hogy akkor 2-2,5 órát fogunk várni, szálljunk le nyugodtan, de aztán 1 óra volt csak!
A szállás amúgy rendben volt, takarítani szerencsére nem túl alaposan szoktak, legalábbis az ágy alatt, ott utolsó elõtti nap találtunk 20 eurót, amit nem mi hagytunk el... Volt egyszer ágynemû, törülközõ csere, a WC papírt mindennap kivitték, és feltöröltek a fürdõben.
Martinnal (idegenvezetõ) sok ügyünk nem volt, a fontos dolgokat megmutogatta, kedvesnek tûnt, így csalódni sem igazán tudtunk benne, sem így, sem úgy.
Mi egyszer kipróbáltuk a Taka Taka Mam nevû helyet Martin ajánlására, hogy ott mekkora adagokat adnak, na máshol sokkal nagyobbat..., de a kaja finom volt.
Kétszer a Zorbasban ettünk, ott minden nagyon fini volt, mindkétszer kaptunk ajándék ouzot. A búcsúvacsit pedig a Baltazár étteremben ettük, mert azok közül amiket kipróbáltunk gyrosos, nekünk az ízlett a legjobban, na itt sem csalódtunk.
A Baltazár mellett van egy kávézó szerû azt hiszem Kanaris Squere (?) nevû, na ott isteni a hideg csoki. Frappé legjobban Sarakinikon Alexnél, illetve a Mango Clubban ízlett. A Mangot csak ajánlani tudom azoknak akik arra laknak!
Ja, és a kisvonattal, a kis drágával voltunk Ali Pasha váránál, illetve a vizimalomnál is. Nekem ez utóbbi jobban tetszett, gyönyörû helyen ment végig, olajfák között, tülkölt, sípolt, maga volt a tünemény!
Leeneeék szerencsésen megérkeztek, most ott laknak ahol mi laktunk!
Remélem Eszterék is szerencsésen hazaértek?!
Én viszont megyek aludni lassan, mert annyit aludtam ma, amennyit a buszon, de kérdezzetek nyugodtan, próbáltam "röviden" összefoglalni, de folytatom úgyis holnap!
Képek hamarosan!
Dehogy csalódtunk! Féltem kicsit, hogy ennyi képnézés, és miegymás után, kicsit sokat fogok várni, de amikor megláttam a vártól a várost, és a kisszigetet... Na az leírhatatlan!
Dehát ezt ismeritek Ti is!
Sziasztok!
Lassan két hete már,hogy hazaérkeztünk Pargáról,de az élmény,hogy ott lehettünk-hála,-nem fakul,sõt....!Mi a Stella apartmanban voltunk,kifogásunk nem volt,kellemes,tiszta szálláshely volt.Odafele 19,vissza 21 óra volt az út.Tudván,hogy mit várhatunk a sofõröktõl és az Aeolustól -nem csalódtunk.Parga és környéke gyönyörûséges és sok-sok látnivalóval fogad.
Mi béreltünk robogókat-/Scorpiontól/,-de irodán keresztül ,így 14 E volt egy napra.Autót három napra 120 E-ért adtak az AVIS-nál,/megkerestük Kostast,ahogy tanácsoltátok!!!/Paxos-Antipaxosra magán szervezéssel 15E/fõ voltunk.A bérelt autóval mentünk Korfura,Lefkadára.Vacsiztunk Avia falucskában /szintén tanácsotokat követve/,isteni finomat,olcsón ettünk.Robogóval az Acheronnál,Necromantion-nál és Zalongóban voltunk/nagy-nagy kaland volt!!!/,sajnos a szobrokhoz felmenni nem lehetett,mert felújítás alatt állnak.És a többi napra a csodás Parga maradt a maga gyönyörûségével!Családunk és Barátaink nevében köszönjük a sok-sok infót,tanácsot ,amit Tõletek kaptunk Parga megismeréséhez!!
Üdv:Romcsa
Sziasztok!!!!!!
Tegnap szerencsésen megjöttünk Pargáról. Tényleg GYÖNYÖRÛ!!!
A város, a víz és az egész környék!! Csincsivel már az elején megtaláltunk egymást, és több nap is voltunk közös programon.
Te jó ég, hol is kezdjem???
Szóval az indulás nagyon rosszra sikerült. Reggel 8-kor indultunk Szekszárdról, és majdnem lekéstük a 11.10-kor Szegedrõl induló buszt. Az út egyébként kb. 2 óra. Ez úgy sikerült, hogy Szegeden egy jó pár tesco van, és mind ki van táblázva. Így aztán sikerült mindet fel is keresni... Több embert is megkérdezünk, de ez csak még jobban bekavart. Közben hívtuk az irodát, õk persze nem tudták, hogy hol a NAGY tescó. Közben jó meleg, óriási forgalom, izzadsz, és érzed hogy el fogsz késni, és majd mindenki útál a buszon. Na ez mind bejött.
De a busz megvárt, és mi behuppantunk a legutolsó két helyre, kb. 2x annyi cuccal mint amennyivel akartunk. Ez sokkolt, mert ezt nem lehet dönteni, és sokkal szûkebb a hely. Kb. 3 perc múlva a férjem észrevette hogy a 70 éves szívbeteg apósom telefonja nála maradt, és ha netán baj lenne vele a hazaúton, nem tud telefonálni. Kész voltunk teljesen. Amíg kb. 3 óra múlva el tudtunk érni, addig szegény férjem nagyon odavolt. De szerencsésen hazaért, nem volt gond.
Azután órákig szakadó esõben, +villám, +dörgés - utaztunk nyarlani. Érdekes volt. Sebaj.
Az utazás viszont iszonyú, többé nem megyünk helyjegy nélkül. Az utat ismeritek, szerpentin fel, le, na a motor a hátunk mögött és a talpunk alatt iszonyúan felforrósodott, kajából melegszendvics, hûtõláda idõ elõtt kiolvadt... és a lábunk 3x akkorára dagadt. Aludni semmit, hátunk ripitya, na így szépen megérkeztünk.
Egyébként én kicsit bosszús voltam, mert még februárban foglaltunk, de a férjem aranyosan szó nélkül tûrt a 186 cm-ével.
A busz egyébként tényleg nagyon jó volt, semmi panasz rá, csak hát rossz helyen ültünk.
Jön a folytatás...
A Sakisról ugyanaz a vélemény mint Csincsinek, a séta nekünk is nagyon sok volt. (Josza, mi is a 8-ba voltunk) Fõleg hogy a Valtos jött be a legkevésbé nekünk is. Bár ez is nagyon szép, csak mi is a sziklás partokat szeretjük. De ezekhez be kell menni a városba. Szóval vízzel, kajával, fényképezõvel matraccal békatalppal felfegyverkezve, estére alaposan megsózva szinte minden nap megjártuk. Csak kicsit írígyeltük a friss és illatos üreskezû többi városnézõt...
Persze gyönyörködtünk minden felé, a látvány csodás. Nagyon varázslatos a város, a szûk nagyon velencei utcák, csodaszép növények, mindenhol csodák. Csak már este rossz volt a visszaútra gondolni. Szóval hullák voltunk minden este.
Mi is voltunk a Jón tengeri úton, Ithaka tetszett a legjobban, és örülök hogy láttuk Porto Katsikit is. Elvizitaxiztunk a Sarakinikóra és Lichnoson is voltunk. Mind nagyon tetszett. Ja 1400 kép készült, majd teszek fel a legszebbekbõl. A víz mindenhol gyönyörû volt, nagyon jókat búvárkodtunk. A férjem látott murénát is. Motort is béreltünk három napra. Esõ nap Giliki, Acheron folyó, este Ammúdián naplemente. Gyönyörû volt. Második nap Perdika, Sivóta, egészen fel Platáriáig. Csodaszép öblök, hegyek. Minden varázslatos. Sokszor letértünk a fõútról, és mentünk a megérzésünk után. Harmadik nap a Preveza felé vezetõ úton lévõ strandokat és kis településeket néztük meg. Találtunk több km-es homokos partot is. És ahol tetszett, megálltunk fürdeni, enni. Ez a motor adta szabadság nagyon élezetes. De azért már örültünk hogy a negyedik nap nem kellett motorra ülni. Fõleg hogy Agiában alaposan megégettem a lábam a kipufogó csõvel. Iszonyú nagy seb van rajta, de azért már szépen gyógyul. Agia nagyon nagyon tetszett, és finomat ettünk. Gyönyörû a kilátás, és az emberek is "nem túristák". Este sétáló idõsek, babát sétáltató anyukák, fügével dobálódzó gyerekek, iszogató idõsek.
Paxoson voltunk Csincsiékkal a rövidebb 15 eurós úton. Gaios nagyon tetszett. Rengeteg képet csináltunk. Nagyon hangulatos, szép hely.
Az Aeolusra nem tudok semmi rosszat írni. Martinról se tudok rosszat írni. Egy idõsebb magyar asszonyt például 2x is elkísért az orvoshoz, és fordított. Nem pénzért. Egy másik párnak nagyon rossz ócska volt az apartman, intézett másikat. Mi már nagyon sok mindent tudtunk innen a fórumról. Nem nagyon voltunk ráutalva.
Hazafelé is örültem, hogy nem reggel indultunk, így még utoljára megnéztük a várost. 3 órakor volt az indulás. Ez úgy kezdõdött, hogy a buszunk amikor jött minket felszedni, ütközött egy kocsival. Inkább a kicsi tört, ahogy lenni szokott. De azért háromnegyed négykor elindultunk.
Nos elmesélem a legemlékezetesebb esetünket...Aznap amikor Sarakinikon voltunk Eszterékkel, elindultunk körbenézni kicsit, és sétáltunk felfelé az úton, már odafelé integetett nagyon egy bácsi nekünk. Aztán amikor jöttünk visszafelé, intett, hogy menjünk be. Adott nekünk egy-egy fürt szõlõt, ami persze nagyon finom volt, és elkezdtünk "beszélgetni". Mondta neki a férjem, hogy vennénk szõlõt, mert nagyon jó. Erre Õ hozott egy zacskót, azt úgy teleszedte szõlõvel, hogy csak néztünk. Még kétszer vissza is mászott. Aztán kérdeztük, hogy Õ is ad-e ki szobákat (ugyan ki volt írva, hogy igen... ). Na akkor belelkesedett, adott egy névjegykártyát, meg integetett, hogy menjünk vele. Felmentünk a háza fölé a verandára, ott megmutatott egy szobát, majd szólt a feleségének, hogy fõzzön kávét, nekünk meg mondta, hogy üljünk le, most iszunk egy kávét. Mi meg alig jutottunk szóhoz. Ráadásul az az igazi görög zaccos kávé volt... Ezután még megmutatta a kertjét, egy másik szobát, szedett nekem egy kis bazsalikomot, hogy tudom-e mi az.Persze nem tudtam... Aztután mindenbe tettünk egy kicsit amit fõztünk... Majd adott két puszit, a férjemnek nyújtotta nagyon gyorsan a kezét, hogy még eszébe se jusson pénzt elõvenni, és míg el nem tûntünk a sarkon integetett. Nekünk meg volt kb. 4 kg szõlõnk. Na ez hihetetlen volt számunkra.Szóval mondják, hogy a görögök ilyenek, de azért ez szerintem még ott is ritkaságszámba megy, vagy nem tudom, de mi azóta is csak ámulunk rajta.
Szóval ha valaki magán szervezésben szeretne Sarakinikon lakni, csak ajánlani tudom ezt a helyet!
Drága Eszter és Cincsi!
Hát hogyne örülnénk Nektek? Mikor mentetek nagyon drukkoltunk Nektek, este ültünk a teraszon és találgattuk, hogy most éppen hol járhattok? Sajnos most nálunk nagyon nagy baj történt és ezért két napig nem kapcsoltam be a gépet. Most örömmel látom, hogy éppségben, élményekkel telítve megérkeztetek. Isten hozott Titeket.
Josza
Nincs beírva úticél.
1-1 órát álltunk a macedón határ mindkét oldalán, és így volt Budapestrõl az út 23 óra. Maga a busz kényelmes volt (Eszterék szegények nem így fognak nyilatkozni, õk a legutolsó sorban ültek...), mi tudtunk aludni. Hazafelé ugyanúgy 23 óra volt a szintidõ, 1/2 4-kor indultunk, ment egy szlovák film, az egyik sofõr picit beszélt magyarul, meg is álltunk 4 óránként. A görög-macedón határon mondta a sofõr, hogy akkor 2-2,5 órát fogunk várni, szálljunk le nyugodtan, de aztán 1 óra volt csak! 
Volt egyszer ágynemû, törülközõ csere, a WC papírt mindennap kivitték, és feltöröltek a fürdõben.
Válasz a #80545. hsz-ra
Nincs beírva úticél.
Majd adott két puszit, a férjemnek nyújtotta nagyon gyorsan a kezét, hogy még eszébe se jusson pénzt elõvenni, és míg el nem tûntünk a sarkon integetett. Nekünk meg volt kb. 4 kg szõlõnk. Na ez hihetetlen volt számunkra.Szóval mondják, hogy a görögök ilyenek, de azért ez szerintem még ott is ritkaságszámba megy, vagy nem tudom, de mi azóta is csak ámulunk rajta.
