#2352252015-08-31 20:31:24 Válasz a #235080. hozzászólásra
Szia Katalin,
Igen..igen, csak bólogatni tudok. Amit írni fogok nem lesz szigorúan témába vágó, de azért mégiscsak. Igazi öröm olvasni olyan írásokat - akárcsak a tiéd-, amik tényleg az országról, a szigetekről, az ott szerzett élményekről, rácsodálkozásokról, kalandokról vagy éppen számunkra meghökkentő dolgokról szólnak. (Túlmutatva a gírosz árán, az autóbérlés "viszontagságain" és, hogy van-e bazársor az adott településen.) Hálás szívvel olvastam Hidalgotól és Xoyoxtól pár sort a felfedezésre váró Tilosról és a felszínesen ismert Symiről vagy Rollo csodás beszámolóit Samosról, Ikariáról és Chalkiról, hogy csak az újabb élményeimet említsem. Titokban reménykedem, hogy ezeket olvasván mások is bátorságot merítenek és elindulnak felfedezni kevésbé, vagy alig ismert szigeteket, országrészeket.
Köszönet Samothrakiért, ismerkedtem már vele, mert az egyik kedvenc filmem hősnője a film szerint onnan indul útnak. ( A film címe Nyfes, és nem egy nagy film, sőt rengeteg hibája van, de mégis... )
Azért, hogy ne legyek teljesen off, az idén 1 délutánt és 1 éjszakát töltöttünk Miloson, mielőtt hazaindultunk az Olympic járatával. Csodával határos módon azon járatok egyike volt, ami pontosan indult. Akkoriban a társaság kissé rakoncátlan volt.
Jó hír a hozzánk hasonló "fapados" utazóknak, hogy a Provatas irányába tartó busz megáll a reptérnél. Nem kell izgulni, hogy mikor kell leszállni, a sofőr kiabálni fogja, hogy itt a reptér. De előtte megkérdezi, hogy honnan jöttél és szerettél-e itt lenni. Ha igennel válaszolsz, rögtön nagyon büszke lesz! Ez a buszjárat csak az interneten látszik, a helyi menetrendben még nem látható, de a kikötői információs irodában már tudnak róla.
Ha úgy gondolod, Samothrakiról is írhatnál még pár sort a saját helyén...
Denesa, nekem az "egyszerűbb" de valóságos hely az tavaly Samothraki volt. Alig van turista, félig üresek a kompok, a busz megvárja míg a komp leengedi a leszállóvasat, majd becsukja az ajtót és elmegy az orrod előtt, egyetlen egy kiránduló hajó van a szigeten körbe, az is lehetetlen időben indul, de IMÁDNI való volt. Emlékszem azt hallottuk anno, hogy ha igazán jót és tradicionálisat akarsz enni, akkor nézd meg hol eszik a pap és a rendőr. Kinéztünk a kikötőben egy mamóka által vezetett kis souvlaki sütőt, hogy az szimpi. Másnap délben döbbenten láttuk, hogy négy rendőr és három pap egy asztalnál tömik magukat. Garantáltan életem legfinomabb gyrosa volt.
Szóval lehet hogy én is öreg vagyok, Santorinit látnom kellett, Skiathos a mindenem, de én is ezeket a csoda kis kincseket szeretem felkutatni. Taszítanak a tömeghelyek, ezért nem éreztem nagyon jól magam Rhodoson sem, olyan érzésem volt, hogy még egy repülő leszáll és elsüllyed a sziget... Persze, én is odamegyek, más miért ne mehetne, de túl vannak fojtva ezek a szigetek szerintem. Bár ebből élnek és csak ennyi idejük van rá, hiszen hamar lefut a szezon. De Samothraki még tartja magát
#2350342015-08-25 23:40:26 Válasz a #235007. hozzászólásra
Szia Katalin!
Remek lehetett! Köszönet az érzelemdús beszámolóért erről a bohém kis szigetről. Bár nálunk "csak" ezüstérmes Milos, de azért nagyon jó olvasni s friss élményekkel hazatértek ujjongását.
(Mykonost eddig tudatosan kihagytuk, pont azért, amit említettél. Santorini pedig Santorini.
Jobban kedvelem már az "egyszerűbb" helyeket. Mert már megöregedtem, lehet...)
#2350102015-08-25 13:40:03 Válasz a #235007. hozzászólásra
Szia Katalin,
Örülök, hogy ennyire bejött Milos Nektek is és megosztottad velünk ezt a kis szösszenet. Ez a sziget nálunk is a TOP, sok dolog van ott, amit talán nem is lehet felülmúlni és mi is vissza akarunk még menni, kérdés, hogy hányszor !!
Akkor az én idei élménybeszámolóm )
23 napot csavarogtunk, Rhodos-ra Wizzel, onnan pedig átkompoltunk először Santorinire, onnan Mykonosra, majd Milos, és Athénból haza. Mérhetetlenül hálás vagyok az itt összegyűjtött anyagokért, gyakorlatilag ez volt a bibliánk.
A legeslegszebb sziget ahol eddig valaha jártam. Én gyarló módon a homokos tengerpartokat kedvelem, ezért az örök kedvenc továbbra is Skiathos, de Milos az Milos. 7 teljes napig voltunk itt a 23-ból. Új információt nem tudok hozzátenni az általatok leírtakhoz, csak érzéseket, benyomásokat, szerelmes szavakat.
Az idei túrán minden sziget új volt nekem. Bizonyára az a bajom, hogy Mykonos beékelődött a két csodasziget közé, de nem találtam meg benne azt amit olyan nagyon vártam tőle. Az egy kis aranyos sétálós belvárosi része és az öt parkoló autókkal körülvett szélmalmán túl.... nem fogott meg semmi. Igazából óriási csalódás volt. Vagy csak öreg vagyok... Bár azon nagyot nevettem, hogy háromszor annyi fiú van valóban a szigeten mint lány, ezért azok mindent meg is tesznek a figyelemért, de a fiúk általában egymás hátát kenegetik naptejjel A szállásunk is Ornosban volt, a szállásadónk meg egy hülye öreg tyúk volt, az is elvette a kedvemet, nem tudtunk hol ruhát teregetni, csak a vállát vonogatta, viszont mérhetetlenül sok pénzért persze. Ide nem vágyom vissza soha.
Szóval Santorini után Mykonos, és alig vártuk, hogy átérjünk. Esti komppal érkeztünk majd tíz órakor. ÉLET!!!! valódi élet!!! Nem nagyestélyiben vonuló áradat, hanem emberek, hús vér mosolygós emberek. Isteni volt. A szállásunk Adamasban a Hotel Delfini volt, ami 5 perc séta a kikötőből és a kis városi strandtól is vagy ötven méterre volt (bár nem volt időnk kipróbálni.) Széles mosollyal vártak, megölelgették a kilencéves sarjunkat, imádták, hogy a párom beszél valamennyit görögül, szóval az érkezés az már maga olyan boldogsággal töltött el, hogy tudtam, az egész ilyen lesz.
És ilyen volt. Sarakiniko volt az első találkozás, az mélyítette a szerelmet, másnap szigetkerülés. Mi a Captain Yangos-t választottuk, és olyan nagyon nagyon jó volt. A kapitány HARMINC ÉVE viszi körbe az utasokat, és pl. Sarakiniko két sziklája közé is úgy bement, hogy az emberek húzták be kezüket lábukat, mert nem hitték el, hogy átfér. Szerintem kihűlt a gyomrom, mert egész úton csak tátottam a számat, úgy be sem csuktam egész nap. Ennyi szépséget nehéz befogadni. Fura, hogy Santorini az ugye a best of, de az csak két város, meg jól fotózható vulkán és a többi az nem annyira meghatározó. De Miloson a körtúra az a döbbenettel határos élményeket ad. Minden centiméterét tudtam volna fotózni.
Amit még Mykonoson utáltam, hogy Ornoson három napig kerestük, hogy a bíícsbárok mellett, amelyek löpöti francia és olasz kajákat adtak csak, találjunk valami helyi görögöset. Mi sajna nem annyira eszünk tengeri kütyüket, ezért maradtak a jól bevált bab, töltött paradicsom, bifszteki, és a többi.
Viszont Adamasban fürtökben lógnak a jobbnál jobb tavernák a kikötőben, mi is egy idős bácsikát választottunk valahol majdnem a Kapitan Yangos állomásával szemben, és nagyon finomakat ettünk. Ja, és a legeslegesleges kedvességet a buszmegállóval szembeni (nem a buszmegállóban lévő) pékségben kaptam reggelente. Széles mosoly, iszonyat finom frappe 1 euroért... Amikor elmondtam, hogy utolsó reggelit vásárolom, mindkét felszolgáló nekiállt külön-külön ajándéksütiket pakolni ))
Nekem ide vissza kell még térnem. Minden egyes percét élveztem. Nem láttunk mindent, mert nem béreltünk autót, valamint a gyerekünk is eljátszott a szokásos "hányni kell egy napig a nyaraláson" projektet. De amit kaptam azt nem csak a természettől kaptam, hanem az emberektől inkább. Itt mindenki borzasztóan kedves, és nem csak a helyiek, akik el akarják adni a szolgáltatásaikat, hanem azok is akik itt nyaralnak. Úgy átlényegülsz és jön a "denbirázi" érzés.
Megbocsáthatóak az olyan dolgok, hogy más van kifüggesztve menetrendnek a buszmegállóban, és más az interneten, azt kétszer megettük, aztán már figyeltünk.
Fantasztikus volt. Ezek után Athén már nem tett hozzá sokat, az Akropolisz az rendben volt, de a többi helyen már mindenünket szorítottuk, mert csak félig alaposan szétnézve is öt-hat zsebtolvajt számoltunk meg. A Plaka ezért ki is maradt, egyszerűen nem volt hozzá gusztusom.
Ennyi hirtelen amit én kaptam Milostól. Szerelem lett első látásra. De a felfokozott várakozást azt tőletek kaptam hozzá))))
#2321332015-07-10 10:42:11 Válasz a #232044. hozzászólásra
Szia Hidalgo!
Remek beszámoló, gyönyörű képek, köszönet érte! Ez a két sziget biztosan az örök kedvencek között marad, ahogy telik az idő, még hálásabb az ember, hogy volt alkalma ilyen helyekre is eljutni, a képek nézegetése pedig minden egyes alkalommal csak erősíti ezt az érzést. Nagyon örülök, hogy egy kicsit én is a segítségetekre lehettem, és már most várom az idei beszámolód, pedig még el sem mentetek! Nagyon jó utat és sok-sok fantasztikus fényképezési lehetőséget kívánok!
egy éve lassan senki nem folytatja ezt a topic-ot, én viszont az utóbbi két hétben szinte szóról szóra végig olvastam. Hatalmas köszönet ezért a fáradtságot nem kímélő anyagmennyiségért. Mi július utolsó napján indulunk Rhodos-Santorini-Mykonos-Milos-Athén túrácskára. Minden évben ilyen csavargósan töltünk 20-23 napot, és nem cserélném el semmilyen más megoldásra a nyaralásainkat. Tavaly Samothraki-Thassos túra volt, előző évben Skiathos-Skopelos. Az én párom 3 évig élt Görögországban, tanított a Thessaloniki egyetemen. Innen a határtalan szerelem.
Kérdésem is volna. Hlimicsura ott praktizálsz még a szigeten?
Kedves Hidalgo!
Először is gratula és nagyon sok boldogságot. Másodszor pedig gyönyörűek a képeid és nagyon jó a beszámolód. Csodálatos helynek tűnik, máris tervbe van véve, hogy egyszer ide még el kell jutnom. Köszönöm ezeket a szépségeket. Üdv.
"Brutális" mind a két sziget, a szó jó értelmében, egyszerűen összeszorult a szívem, hogy újra láthattam ezt a csodát!
Elnézést az off-ért de ezt a két szigetet Milos és Folegandros)egybe kell kötni, nekem is az az érzésem, aki csak teheti nézze meg, mert egyszerűen lenyűgöző ami ott várja az embert! Köszönjük a fotókat és a beszámolót! Már egyszer itt a fórumon kijelentettem, hogy ugyan oda nem megyek vissza még egyszer, de most erősen elbizonytalanodtam!
Hálát adok az Istennek, hogy láthattam mindezt!
üdvözlettel:babar
Örülök Bea ,
én meg Neked/Nektek vagyok hálás a sok infóért, aminek köszönhetően felkészülten (amennyire lehet) érkeztünk a szigetekre és tudtuk, hogy miket akarunk látni. Nagyjából a Milos fotóalbum is elkészült, 1-2 kép hiányzik csak. Feliratozva sincs még, de kevés kép van, ahol kérdés lehet egyáltalán, hogy hol készült: KATT: Milos 2014 képek
Nagyon köszönjük a beszámolókat Folegandrosról és Milosról, nagy élmény volt olvasni is, s annyi emlék előjött, hogy úgy éreztem, mintha veletek nyaraltam volna! Megtiszteltetés, hogy megemlítettél, így most büszke vagyok magamra , hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy láttátok Agios Ioannis káprázatos középső öblét is, ami az egyik legnagyobb élmény Miloson, ráadásul nektek még csodásabb arcát mutatta, nekünk gyorsan mélyült és nagy kövek voltak az aljzaton, így óvatosan kellett bemenni a vízbe, de életünk egyik legszebb strandélménye lett még így is, annyira különleges! Mivel ez a nászutatok volt, még biztosan vissza fogtok térni nosztalgiázni, s majd akkor megnézitek azt, ami most kimaradt, legalább lesz új élmény is, ami még izgatja a fantáziátokat. Folegandrosszal együtt ez így több, mint kerek élmény lehetett, amire tényleg örökre emlékezni fogtok, a képek pedig csodálatosak egytől egyig, s nagyon jól tetted, hogy vittél polárszűrőt, ezt a szigetet napszemüvegben és polárszűrővel felszerelkezve érdemes megnézni, anélkül is csoda, de azzal még fantasztikusabbak a színek, mintha egy másik bolygón járna az ember! Köszönöm, hogy általad újra ott lehettem!
Nincs beírva úticél.
Válasz a #235080. hozzászólásra
!!
, hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy láttátok Agios Ioannis káprázatos középső öblét is, ami az egyik legnagyobb élmény Miloson, ráadásul nektek még csodásabb arcát mutatta, nekünk gyorsan mélyült és nagy kövek voltak az aljzaton, így óvatosan kellett bemenni a vízbe, de életünk egyik legszebb strandélménye lett még így is, annyira különleges! Mivel ez a nászutatok volt, még biztosan vissza fogtok térni nosztalgiázni, s majd akkor megnézitek azt, ami most kimaradt, legalább lesz új élmény is, ami még izgatja a fantáziátokat. Folegandrosszal együtt ez így több, mint kerek élmény lehetett, amire tényleg örökre emlékezni fogtok, a képek pedig csodálatosak egytől egyig, s nagyon jól tetted, hogy vittél polárszűrőt, ezt a szigetet napszemüvegben és polárszűrővel felszerelkezve érdemes megnézni, anélkül is csoda, de azzal még fantasztikusabbak a színek, mintha egy másik bolygón járna az ember! Köszönöm, hogy általad újra ott lehettem! 
Nincs beírva úticél.