#1959972012-10-18 13:12:50 Válasz a #195989. hsz-ra
Szerintem ezek a képek bárki kedvét meghozzák
Konkrétan én az ebédemet láttam realizálódni. Ejnye, nem volt szép ilyen inycsiklandó falatokat feltenni Viszont és ellenben a környéken nyílt egy egészen vállalható egység, ott beszereztem egy hasonlót. Ha már a tengerpart-feelinget nem tudom másként előcsalogatni Pedig igény, az volna rá!
#1960312012-10-20 16:33:16 Válasz a #196030. hsz-ra
Szia! Keresd a DUMCSI topikban! Nem törölték az üzeneteiteket, csak áthelyezték őket. Valószínüleg oda jobban "illik", mint a Kefalóniás topikba.
Sziasztok
#1960322012-10-20 16:39:51 Válasz a #196030. hsz-ra
Szervusz András!
Eddig nem szóltam bele, de most kénytelen vagyok!
Ez a topik, nem a vita helye, hanem Kefaloniáé!
A meglehetősen sok OFF hozzászólásaitokat áttette a moderátor a dumcsi topikba. Mert ott lehet bármiről eszme cserélni. Tehát mindent megtalálsz ott, ha jól láttam hiánytalaul. ITT
Továbbá megkérnélek arra, hogy ide csak a témával kapcsolatos megjegyzéseidet, kérdéseidet, ötleteidet írd!
Mert VAN mit írni erről a szigetről!
Köszi, a magam és azt hiszem a többi fórumlakó nevében is!
Még valami: Ezekkel az állítólag direkt helytelen nyelvtani fogalmazással, írással, Bennünket, mindannyiunkat semmibe veszel, és ez nem esik jól!
Kérlek, ne tedd! Inkább olvasgass, kérdezz, beszélgess velünk a szigetről!
A 4 napos ünnepre tekintettel végre van időm netezni - bár mi augusztus első felében voltunk a meseszép Kefalónián, végre van időm felidézni az emlékeket!
Mi a Stefanos házban laktunk Lourdasban. Nagyon igényes a studiók berendezése, és mivel utazás előtt 2 hónappal mi már befizettük az utat emeleti szobát kértünk és azt meg is kaptuk, azaz gyönyörű tengeri kilátásunk is volt. Főzni nem főztünk, a reggeli elkészítéséhez meg elég a felszerelés bőven, ami a konyhában volt.
Lourdas maga nekünk sajnos annyira nem jött be, mert jobban szeretjük a homokos partot, mint a kavicsost és a boltig a komoly hegymászás sem esett jól reggelente. A kirándulásokra a buszok szintén úgy indulnak, hogy előtte vagy 20 percet kell hegynek felfelé kapaszkodni. Lent a tengerparton nagyon jó kis vendéglők vannak. Messze a legjobb közülük a Klimatis, ahol az első napi tájékoztató is volt (egy erdélyi magyar kislány is dolgozik ott, tehát nyelvi nehézség sincs). Kellemes még a Magic Hill is, szép a kilátás, és görög zenés műsor is volt. Blue Sea-ben viszont nagyon modortalanok a pincérek, a mousakájuk meg tocsogott az olajban.
Számunkra hatalmas élmény volt az ithakai kirándulás, Lelik Krisztina fantasztikus idegenvezetésével. Ő egy nagyon színes egyéniség, fanyar humorú, elképesztően művelt, folyamatosan vagy 20 éve Görögországban él, helyismerete, nyelvismerete csúcs színvonalú. Nem az a nyálas stílusú mézesmázoskodó, röhincsélő idegenvezető, amit én ki nem állhatok, márpedig főleg ilyenekhez volt eddig „szerencsénk” más nyaralásainkon. Nagyon figyelmes volt velünk és le a kalappal a türelme előtt az emberekhez, pedig volt egy pár kötekedő „utastárs” a tájékoztatón, és azokkal is rendületlenül kedves tudott maradni. Hazafelé pedig minden külön kérés nélkül befoglalta nekünk, hogy olyan helyen üljünk a repülőgépen, ahol a férjem kényelmesen elfér, azaz a vészkijáratnál, mivel ő nagyon-nagyon magas és szűk neki a normál ülésnél a hely, amiért külön köszönet illeti!
Kocsit a CBR-től béreltünk, a szomszédokkal közösen, mert 2 sofőrt lehet megjelölni a szerződésen és felváltva használtuk az autót, 2 napot ők, 2-t mi. Nagyon korrektek voltak, a kölcsönzőből egy angol férfi lejött értünk és felvitt az irodába átvenni a kocsit, a végén pedig a háznál lehetett visszaadni az autót. Krisztina, az idegenvezető javasolt nekünk egy szuper partot, a Koronit, amit itt a fórumon is említettek mások is. Mondjuk földútra elméletben nem szabad a bérelt kocsival rámenni, de ő mondta, hogy azon a földúton nyugodtan lemehetünk. Azóta, ha felidegesítem magam és meg akarok nyugodni, csak lecsukom a szemem és magam elé képzelem azt a partot, annyira szép és nyugodalmas! Próbálok feltölteni róla egy képet, remélem, menni fog. Félúton a főút és a part között van egy teraszos kis hely, úgy hívják, hogy Sesto Koroni. Egy bohém angol nő és a görög férje a tulaj, vagy 10 raszta hajú fiatal ott gitározott és énekelt csak úgy magukban, az is feledhetetlen volt.
Nagy a világ, az idő meg kevés, de erre a szigetre egyszer valamikor még biztos vissza akarok menni!
#1960632012-10-22 12:33:23 Válasz a #196059. hsz-ra
Szia Pagulatu!
Köszi, a kis beszámolód, igazán jó volt olvasni!
És érdekes, hogy mennyire különbözhetnek a vélemények, ugyanazon dolgokról.
Persze, ez így van jól!
Minket óva intettek a Koroni-beach autós felfedezésétől. Igaz, mi saját autóval voltunk. Így kimaradt, pedig többször is majdnem elcsábultunk a tábla láttán. Azért volt mit nézni, így is!
De, levontam a tanulságot, ezentúl megbizonyosodom inkább a saját szememmel!
Én a saját autómmal voltam lenn,nem hiszem hogy mégegyszer kitenném ennek a szakasznak,persze kölcsönzős autóval nem sokat gondolkodnék.Nagyon szép kis öböl,nekünk elég vad, hullámzós volt, feleség nem is mert bejönni úszni.
Sziasztok!!
Eddig még nem jártam ezen a csodálatos szigeten,de ahogy nézegettem a képeket teljesen magával ragadott..... Ti már mind jártatok a szigeten melyiket lenne érdemes bérelni robogót vagy autót?Hasonlóak az utak mint Lefkadan??
Köszönöm!!!!!
Sziasztok!
Nagyon szép őszt kívánok mindenkinek okt. 13.-án hagytam el fájó szívvel a szigetet ...az utolsó hetekben is remek időnk volt 30 fok... az utolsó két hétben volt egy este eső de reggelre abból sem maradt semmi ...reggeltől ujra ragyogott a nap...
Nagyon hiányzik már most Kefalonia!
Hát én még nem voltam ezen a szép szigeten,de el tudom képzeni hogy mennyire vágysz vissza!Tavaly terveztük hogy talán oda megyünk,de Sartira sikerült amit megint nem bántam meg!Viszont már most nézegetjük és nagyon úgy néz ki hogy ha semmi nem jön közbe akkor jövőre ide lesz az úti cél és akkor én is élvezhetem ezt a szép szigetet és akkor veled is találkozunk Marcsi!
Eddig nem szóltam hozzá a vitához, csak csendben olvastam a fórumot, de most már nem tudom tovább magamba folytani a csalódottságomat.
Sajnálom, hogy ilyen mélyre süllyedt ennek a topicnak a színvonala, és egyesek itt élik ki a sértődöttségüket, hatalmi harcukat.
Még a nyáron meg is jegyeztem a páromnak, hogy milyen jó itt a közösség a Kefalonia topicban és örömmel számoltam be a szigeten szerzett tapasztalatokról, de az elmúlt napokban szinte már kerülöm ezt a topicot, mivel az ilyen primitív megnyilvánulásokra nem vagyok kíváncsi.
Szeretném az érintetteket megkérni, hogy legyenek szívesek és most már tényleg fejezzék be vitát, mivel csak a szigettel kapcsolatos tapasztalatokra vagyunk kíváncsiak, semmi másra!
Köszönöm!
Nem vagyok aktív fórumozó (nem szoktam hozzászólni a beszélgetésekhez), de ugyanakkor lelkesen olvasom mások beszámolóit, élményeit. Az én szerelmem is Kefalónia, sokakhoz hasonlóan:)
Az idén megadatott a szerencse, hogy kétszer is eltölthettem itt néhány napot, kb három hét eltéréssel (lehet irigykedni ) Többen mondtátok, hogy személyes tapasztalatokról is szívesen olvasnátok, azon túl, hogy milyen csodaszépek a strandok, hát gondoltam, mostmár ideje nekem is hozzátennem, hogy télre se laposodjon el a topik:) Ha nem baj, én inkább a helyiekről szóló történeteimet osztanám meg veletek.
Augusztusban barátnőkkel mentünk el pihenni, kikapcsolódni, ők még nem jártak itt, úgyhogy ezen a héten a "tipikus" programokat jártuk végig bérelt autóval (Pefanistól kölcsönöztük- 4 napra ha jól emlékszem 130 EUR-ért), a második alkalommal pedig egyedül utaztam. Mivel sajnos fix szabadnapjaim voltak, kicsit bonyolult volt az oda-vissza út, de ez is egy tapasztalat, hátha valakinek hasznára lehet, leírom. Az utolsó Zakynthos- i Wizz géppel repültem ki, egy éjszakát eltöltöttem a városban, majd másnap korán indultam komppal Kilinibe, majd egy-két óra várakozást követően az imádott szigetre. Porosba érkezik a komp (bár elvileg nyáron megy Argostoliba is, de mivel ez a szeptemberi időszak erősen utószezon volt, gyanítom nem nagyon éri meg sok kompot indítani. Autót itt nem szerettem volna bérelni, mivel azt Skalaból hozták volna, és ide is kellett volna visszahozni, de hazafelé viszont direktben repülővel jöttem, szóval nem akartam felesleges köröket futni. Szóval dél környékén kikötöttünk Porosban, és mint azt végül sikerült megtudnom, a buszom Argostoliba csak este 8-kor ment volna, így inkább úgy döntöttem, stoppolok. Sikerült is a gyér forgalomhoz képest viszonylag gyorsan találni egy jelentkezőt, aki elvitt a szállodámhoz. Mit egyet- egy egész családot! Anastasio-t, Anastasia-t, és Elenit- akik kedves, 80 körüli helyiek voltak. Tulajdonképp a kedves nem is megfelelő szó rájuk,- tüneményesek! Ahhoz képest, hogy nem sikerült egy közös nyelvet sem találnunk, borzasztó jól telt a cirka 2 órás út- mivel Anastasio a megfontolt vezetés híve- így nem csak a kanyarokat, hanem a nyílegyenes szakaszokat is 30 km/h-val vette:) Elöl ültem, de valami furcsa hangra lettem figyelmes, meg valami furi szag is kezdett terjengeni a kocsiban: hátranézve rá is jöttem, hogy mi volt az: egy kismalac is az útitársunk volt- nem tudom honnan szedték, az egész szigeten nem láttam csak kecskéket.
Szóval az út nagyon jó hangulatban telt, próbáltuk kitalálni, miről beszélhet a másik. Amikor megálltunk tankolni, szerettem volna pár eurót beleadni a költségbe, de nem engedték. Tulajdonképp nem is Argostoliba mentek, hanem egy pár km-re fekvő hegyi faluba, ahol ők éltek. Büszkén mutogatták a házikójukat, a szomszédaikat, majd végül bevittek a városba.
A Mirabellben szálltam meg, a főtéren található, korrekt kis szálloda. Aznap este csak császkáltam a parton, figyeltem az utolsó turistákat, miként ismerkednek a "fővárossal". Másnap, mivel elég hangos volt a szobám egy szomszédos felújítás/építkezés miatt, áttettem a székhelyem Lassiba, (mivel gyanítottam, hogy nem lesz teltház a szigeten, csak 1 éjszakára foglaltam ezt a szállást, ha nem jön be, továbbállok alapon). Az Oscar studios kellemes apartmanház ( nem mellesleg olcsó) a Fanari roadon.
Mivel ezekben a napokban voltak a nagy esőzések, nem strandoltam, inkább csak sétáltam a környéken- a Kaminia beachen nem voltam még korábban, szép kis öböl ez is. Úgy látszik, a kecskék folyamatosan megjelentek ezen a pár napon, mert mellémszegődött egy, és jópárszáz métert követően tudtam csak lerázni:) Ezen az estén is kellemes élményben volt részem (jó, tudom, egyedül utazó nőként nem különösebben nehéz ismerkedni, de szerintem a görögök alapvetően is mindenkivel szeretnek barátságosak lenni, érdektől - pl étterembe való csalogatástól- függetlenül. Megismerkedtem egy helyi sráccal, akivel aztán minden nap találkoztam, és akitől tényleg hasznos tanácsokat kaptam az élet minden területére. Elképesztő, hogy néha mennyire egyszerű egy-egy komolynak tűnő probléma megoldása, és ők ezt mennyire lazán képesek kezelni. A hét további részén olyan dolgokat csináltam, amiket ha társasággal van az ember, talán egy kicsit nehezebben tesz meg: reggelente elmentem futni a világítótoronyhoz, csak kocsikáztam amerre épp jólesett, szívtam magamba a friss levegőt, némán élveztem azt a pár nap boldogságot, ami megadatott.
Amin nagyon meglepődtem, hogy ugyan csak pár hét telt el a legutóbbi látogatás óta, Lassiban szinte mindenki megismert a trafikostól kezdve a pincérekig. Az egyik étterem tulaja, akivel azóta váltottunk pár e-mailt mert ő is gyakran szokott Magyarországra jönni, egyszerűen csak annyit mondott, hogy: De hát te már hazamentél! Vicces volt nagyon az arckifejezése Eddig a hétig nekem kimaradt Ithaka, de most szerencsére átjutottam az egyik étteremben megismert társasággal- tényleg a nyugalom szigete! Sajnos a Horgota és Foki beachre nem jutottam el most sem, pedig nagyon kíváncsi lettem volna rájuk, viszont végre elmentem Platia Ammosra! Továbbra is a kedvencem Kato Lagadi és Fiskardo, újra beleszerettem Assosba, és ismét felmentem az abszolút favorit akropoliszra – mondanom sem kell, egy embert nem láttam
Mindig vágytam arra, hogy megismerjem a helyiek mindennapjait, és ha nem is kimondottan az öreg bácsival a tengerről sikerült ezt megvalósítani, jó volt a helyiekkel együtt bulizni, és ha ugyan nem is életre szóló barátságokat (bár ki tudja ), de nagyon szép emlékeket szerezni.
Hazafelé pisai átszállással jöttem Budapestre- hogy talán valami hasznosat is írjak- ajánlom mindenkinek ezt az útvonalat, mert a Ryanair repjegy lényegesen olcsóbb (ha időben foglalunk), mintha a chartert választanánk ami mondjuk ekkor már nem járt, szóval tulajdonképp nem is volt nagyon más lehetőségem- amiért cserébe viszont néhány órát várakozni kell a pisai reptéren. Az idén azt hiszem szerdán és pénteken voltak járatok (Milánóba szintúgy), tartsa meg a fapados a jószokását
Elnézéseteket kérem, ha nagyon OFF és hosszú voltam, nem kimondottan útitanácsokkal fűszerezett beszámoló volt, viszont személyesnek személyes:) Kedvenc éttermesem szavaival búcsúzom: amikor bementem hozzá az utolsó reggel elköszönni, csak annyit mondott: minek búcsúzkodni, úgyis két hét múlva visszajössz:) Hát, ha nem is két hét múlva, de hamarosan- remélem:)
Nincs beírva úticél.
Válasz a #195989. hsz-ra
okt. 13.-án hagytam el fájó szívvel a szigetet ...az utolsó hetekben is remek időnk volt 30 fok... az utolsó két hétben volt egy este eső de reggelre abból sem maradt semmi ...reggeltől ujra ragyogott a nap...
) Többen mondtátok, hogy személyes tapasztalatokról is szívesen olvasnátok, azon túl, hogy milyen csodaszépek a strandok, hát gondoltam, mostmár ideje nekem is hozzátennem, hogy télre se laposodjon el a topik:) Ha nem baj, én inkább a helyiekről szóló történeteimet osztanám meg veletek.
