1946-ban polgárháború tört ki:kommunisták harcoltak királypártiakkal,a lakosságnak ismét emberfeletti megpróbáltatásokat kellett kibírni.1947-ben II.György király visszatér Krétára,a kormányt újjá szervezték.
A kommunista partizánok számos tagját kivégezték,akik pedig életbe maradtak és bujkáltak csak 1975-ben kaptak amnesztiát Karamanlisz miniszterelnöktõl.
Görögország 1951-ben belép a Nato-ba,Krétára telepítik a 6.amerikai flottát.
1971-ben a görög katonai diktatúra idején (1967-1974)Chania helyett
Iraklion lesz a sziget fõvárosa.
1974-ben a ciprusi válság következtében megbukik a katonai diktatúra.
Ugyanebben az évben kiírt népszavazáson a krétaiak többsége a demokráciára szavaz.Görögország 1975-ben köztársaság lesz,1981-ben belépett a Közös Piacba .A szocialisták megnyerik a választásokat,Andreas Papandreu áll a kabinet élére. Kréta Görögország egyik leggazdagabb tartományává fejlõdik,fõ bevételi forrása az idegenforgalom.
1990-ben Konstantinos Mitsotakis miniszterelnök vezetésével a konzervatív Új Demokrácia párt kerül hatalomra,mivel kormányzata idején sem szüntetik meg az amerikai katonai támaszpontot a szigeten,és szígorú takarékossági politikát folytatnak ,elveszti támogatottságát.
3 évvel késõbb,az elõrehozott választásokon ismét Papandreu lesz a miniszterelnök.1996-ban Kostas Simitis lép a helyére.
Krétán ma is az számíthat a legtöbb szavazatra aki a legnagyobb függetlenséget ígéri.Ez a mérhetetlen szabadságvágyuk mozgalmas történelmükre vezethetõ vissza,és mindig képesek voltak életüket adni a
szabadságért és a függetlenségért.
A tengerbe süllyedt Atlantisz legendája talán több, mint mítosz.
Tudósok egy csoportja ugyanis újabb bizonyítékokat talált arra, hogy Kréta szigetére egy hatalmas cunami csapott le – éppen egyidõben a minószi kultúra eltûnésével.
Szia Hajol!
Elolvastam a te beszámolódat is a Krétai nyaralásról,jó lett,bár én azzal nem értek eggyet hogy Gouves nem egy felkapott hely,szerintem sokan járnak oda a magyarok közül is,kedvelem,szerintem édes kis hely,és szintén jó kiindulópont ha bármerre szeretnél menni.
Kokkini-bõl rendszeresen bringáztam arra a tengerparton,csak arra kellett figyelnem hogy idõbe induljak visszafelé,mert ott a katonai támaszpontnál
van,(volt) egy drótkerítés,aminek a kapuja nyitva volt nappal,de késõ este bezárták,és akkor fel kellett mennem a fõútra.
Voltak barátaim akik ott foglaltak apartmant,még egy másik ottani szálláshelyen is voltam,meg egy hotelba is,mindegyik hely jó volt.
Szóval nekem bejön az a hely,remélem te sem bántad meg hogy ott volt a szállásotok,mert ahogy írtad:Kréta az Kréta
Szia Mono!
Köszönöm az érdeklõdést! Én NAGYON jól éreztem magam Gouvesben! Tkp. utólag tudtam meg, hogy nem „trendi” rajongani érte és általában sziget észak-keleti részéért, mert úgy ellepték a túristák, hogy az már nem is az igazi Kréta! Igaz, hogy mi május végén voltunk ott, talán ezért nem volt sehol zsúfoltság, nem volt semmiféle kellemetlen tapasztalatunk.
Tényleg megkérdezték az utazási irodában, hogy miért nem Rethimnon vagy Chania az úti cél.
Én azért választottam Krétát, mert látni akartam Knosszoszt, Daidalosz labirintusát, állni akartam azon a képcsõn, ahol az ifjú Thészeusz állhatott. Valószínû, hogy Szantorinihez sem leszek többé ilyen közel, ha csak egy napra is, de el kellett mennem!
Ezekhez kitûnõ kiindulási pontnak tûnt (mint ahogy az is volt!) Gouves!
Bocs, ha "OFF":
"...megengedem kalmár Sztavriásznak, hogy letelepedjék a városunkban és házat vegyen magának azon a közön, amely a Cegléd utcából jobb felé nyílik, hogy nevezhesse azt a közt édes hazája után Kandiának..." ez a mondat Szabó Magda: Kiálts város c. drámájában hangzott el.
Ez természetesen költészet, de Debrecennek a 14. sz. elejétõl volt vásártartási joga és több utca (Szepességi, Burgundia, Kandia) õrzi nevében, hogy ott szálltak meg az idegen országbeli kereskedõk.
Tehát a debreceni Kandia utca és Szabó Magda is „felelõs” azért, hogy a számtalan vonzó görög célpont közül éppen Krétára, ott is Heraklion közelébe kellett mennem...
Mostmár értem kérlek,nem "trendi"
Hihetetlen.....
Megnyugtattál hogy mégiscsak jó választás volt Gouves,örülök hogy
jól éreztétek magatokat.
Iraklion sem"trendi",mert koszos betonrengeteg,pláne Ammoudara mennyire nem"trendi"de nekem a szívem csücske mindkettõ,ugyhogy gondolom tudod mi a véleményem.....
Örülök, hogy egyetértünk!
Heraklion építészetileg eléggé kaotikus, de az óvárosnak vannak csendes zugai, apró kávézókkal, kedves krétaiakkal!
Az is egyedülálló, hogy a Régészeti Múzeumban együtt látható Európa elsõ fejlett kultúrájának minden remekmûve! Bár külföldi régészek végezték a feltárásokat, Kréta ekkor már független volt ill. 1913-ban Görögország részévé vált és nem lehetett a mûkincseket kivinni az országból. Nem úgy mint az Elgin márványokat, amelyeket 1833 óta szeretnének visszakapni a görögök!
Heraklionban nagyon nagy felújítások vannak, a Morosini kutat és környékét, illetve a szûkebb belvárost, teljesen felújítják.Mindent viacolorral raknak és nagyon sok utcát lezártak az autósok elõl, így szinte az egész belváros sétálóövezet lesz-lett. A munkák már tavaly novemberben is folytak, márciusra már egész jól haladtak vele. Azt nem tudom mikor lesz kész, ha a görög munkatempóból indulok ki.
Elõször nekem sem tetszett annyira igazán a város, meg elég kaotikusnak tûnt az utcák elrendezése, de elég volt két-három alkalom gyalogosan és után már könnyû kiismerned magad, nem nagyon lehet eltévedni.
Képzeld, Karpuzi, ezek a munkák már tavaly majusban is folytak! A Loggiaról nem tudtam olyan képet készíteni, amelyiken ne lett volna egy hatalmas markoló!
Ha abból indulok, ki, hogy most tavasszal láttam amikor egy út egyik sávja fel volt bontva egy 2,5 × 2 méteres részen és gödör volt ásva bele, egy görög valamit matatott benne a másik négy meg szélén ült és nézte azt az egyet, akkor elég sokára lesz kész a felújítás, de ami eddig elkészült az nagyon szép lett.
Nincs beírva úticél.
Kréta kronológia VII.rész
