Όταν πονάς πολύ
όταν πονάς βαθιά
τι να σου κάνουν τα ποτά
και τα τσιγαριλίκια
όλα υποκατάστατα
και δήθεν χαϊλίκια.
Ha nagy a fájdalmad
S ha a sebed, túl mélyen van
Mit neked, az a sok ital?
És a sokféle füves cigi
Az összes csak helyettesít
és feltehetően nem segít
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει
Hé, mondd érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el!
Πίνω και μεθάω
μ' ακόμα σ' αγαπάω
με άλλες κι αν κοιμάμαι
εσένανε θυμάμοι
Iszom, és lerészegedek,
De hiába: még mindig szeretlek!
Másokkal is, hogyha hálok,
Folyton Reád koncentrálok!
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει
Hé, érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el!
Όταν πονάς πολύ
όταν πονάς βαθιά
τι να σου κάνουν τα λεφτά
και τα γκομενιλίκια
δίχως ουσία πράματα
της πλάκας δεκανίκια.
Ha nagyon nagy fájdalom ér,
S ha a sebed, túlon túl mély
Mit neked, ha sok a pénz?
És ha a sok szeretőd néz?
Ezek a dolgok lényegtelenek,
Csak piszlicsáré, tréfadolog lehet
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει (δις)
Hát, érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el!
Πίνω και μεθάω
μ' ακόμα σ' αγαπάω
με άλλες κι αν κοιμάμαι
εσένανε θυμάμοι
Iszom, és lerészegedek,
De hiába: még mindig szeretlek!
Másokkal is, hogyha hálok,
Folyton Reád fókuszálok!
Ε πως θα γίνει
μόνο με μια ασπιρίνη
ο πόνος μιας καρδιάς που σπάει
δεν περνάει (δις)
Hát, érne is valamit:
egyetlen egy aszpirin?
A fájdalom, mi összetör egy szívet,
ily könnyen; nem múlik el! (x2)
Στίχοι: Δημήτρης Τσάφας
Μουσική: Αλέξανδρος Βουραζέλης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Γιαννιάς
Πες το απλά μη το παιδεύεις
ό,τι αισθάνεσαι για μένα
πρωτοτυπίες μη γυρεύεις
στα μάτια μέσα κοίταξέ με
και θα καώ για σένα
Mondd meg - ne tépelődj -, csak egyszerűen!
Velem kapcsolatosan, mit érzel?
Ne keress sablon szövegeket,
Hanem, nézz a szemeimbe mélyen!
És én a tűzbe mennék Teérted!
Τα λόγια δεν έχουνε καμιά σημασία
τα μάτια σου ξέρουν καλά τι να πουν
νιώθεις και μόνο αυτό έχει αξία
σε πρόδωσαν όλα που τα ομολογούν
Nincsen semmi jelentősége a szavaknak,
A szemeid pontosan tudják, mit is kell mondjanak!
Érzel valamit, és csak ez ér valamit!
Mindent elárultak, beismerték titkaid...!
Αυτό είναι έρωτας να μου χαμογελάς
αυτό είναι έρωτας μαζί μου να πετάς
αυτό είναι έρωτας σφιχτά να με κρατάς
έλα και μη κολλάς θα πάω όπου με πας
Ez a szerelem, igen! Ha reám nevetsz,
Ez a szerelem, ha szárnyalsz velem!
Ez a szerelem, hogy szoríts magadhoz engem,
Jöjj, és nem ragadj le, oda megyek, ahová csak viszel!
Να μη το σκέφτεσαι καθόλου
κανε αυτό που λέει η καρδιά σου
κοίτα με κι είναι θέμα χρόνου
όλα τα όνειρα που έχω να γίνουν και δικά σου
Nem is gondolj rá, egyáltalán
Csak tedd azt, amit a szíved diktál
Nézz rám, és csak idő kérdése,
Hogy minden álmom, a tied is legyen!
Τα λόγια δεν έχουνε καμιά σημασία
τα μάτια σου ξέρουν καλά τι να πουν
νιώθεις και μόνο αυτό έχει αξία
σε πρόδωσαν όλα που τα ομολογούν
Nincsen semmi jelentősége a szavaknak,
A szemeid pontosan tudják, mit is kell mondjanak!
Érzel valamit, és csak ez ér valamit!
Mindent elárultak, beismerték titkaid...!
Αυτό είναι έρωτας να μου χαμογελάς
αυτό είναι έρωτας μαζί μου να πετάς
αυτό είναι έρωτας σφιχτά να με κρατάς
έλα και μη κολλάς θα πάω όπου με πας
Ez a szerelem, igen! Ha reám nevetsz,
Ez a szerelem, ha szárnyalsz velem!
Ez a szerelem, hogy szoríts magadhoz engem,
Jöjj, és nem ragadj le, oda megyek, ahová csak viszel!
Μην κουραστείς να μ'αγαπάς
κι αν κουραστείς μη φύγεις
Κι αν φύγεις για παντοτινά
τα μάτια σου να δω ξανά
μα αν κλαίνε μη τ'ανοίγεις
Ne fáradj soha bele, hogy szeress engem,
és ha beleunnál, akkor se menj el!
És ha el is mennél örökre,
hadd lássam újra a szemeidet!
De ha sírnának, ne nyisd őket fel!
Μην κουραστείς να μ'αγαπάς
κι αν κουραστείς μη φύγεις
Ne und soha meg, hogy belém légy szerelmes
és ha belefáradtál, akkor se menj el!
Ώρα πικρή κι εφιαλτική
στο λογισμό σου αν φτάσει
να κάνεις πέτρα την καρδιά
να μην νικήσει η αναποδιά
μη κουραστείς να μ'αγαπάς
κι αν κουραστείς μη φύγεις
Ha keserű, és félelmetes az idő
ami fejedre jő, s rád szakad a mindenség,
legyen kemény a szíved, mint a kő,
ne gyűrjön le a szerencsétlenség!
Ne und soha meg, hogy belém légy szerelmes
és ha belefáradtál, akkor se menj el!
Ώρα πικρή κι εφιαλτική
στο λογισμό σου αν φτάσει,
να κάνεις πέτρα την καρδιά
να μην νικήσει η αναποδιά
μην κουραστείς να μ'αγαπάς
κι η μπόρα θα περάσει
Ha keserű, és félelmetes az idő
ami fejedre jő, s rád szakad a mindenség,
legyen kemény a szíved, mint a kő,
ne gyűrjön le a szerencsétlenség!
Légy szerelmes! S ha nem fogod megunni,
a vihar is el fog vonulni!
Αν πεθάνει μια αγάπη / Ha meghal / véget ér egy szerelem
Στίχοι: Μανώλης Ρασούλης
Μουσική: Χρήστος Νικολόπουλος
Πρώτη εκτέλεση: Χαρούλα Αλεξίου
Τώρα τι κλαις
τι άλλο θες
το μάθαμε κι οι δυο μας
ψάξε και βρες
σκύψε και δες
πια δύναμη μας χώρισε
εσύ λοιπόν δε φταις
η ίδια που μας γνώρισε
τώρα τι κλαις
Most meg mit sírsz, s miért?
Mit kívánnál még?
Ráébredtünk mind a ketten:
Keresd, s kutasd fel!
Hajolj le és nézz körbe;
Mely erő választott szét bennünket?
Nos, hát nem a te hibád!
Ugyanaz volt, ami bennünket "megtalált"
Akkor most, mit sírsz..?!
Refren: Αν πεθάνει μια αγάπη
δεν πεθαίνει κι η ζωή
ό,τι πέρασε περνάει
μα μπορεί ν’ αναστηθεί
το γιατί μη με ρωτήσεις
το ’χω νιώσει όταν πονώ
σαν θα γίνεσαι ένας ξένος
πιο βαθιά να σ’ αγαπώ
έλα μην κλαις
Ha véget ér egy szerelem,
Attól, nem ér véget az élet!
Ami elmúlt, az is múlik...
Ám lehet, hogy feltámad még
Tőlem ne firtasd, hogy miért?!
Sokszor átéreztem már, ha fájdalom ér...
S amikor olyanná válsz, mint egy idegen,
Sokkal mélyebben foglak szeretni én!
Ugyan, ne sírj már! Hé...!
Ό,τι κι αν λες
λέξεις νεκρές
στου χωρισμού την ώρα
χίλιες οχιές
οι ενοχές
οι δυο μας βοηθήσαμε
και φταίω όσο φταις
να σβήσει ό,τι ζήσαμε
ό,τι κι αν λες
Ha mondanál is bármit:
Halott szó az, mind.
A válás perceiben
Ezer vipera
Lesz a sok bűn
Bár, mindketten igyekeztünk...
És én is annyira vagyok hibás, amennyire te!
Törlődjön ki minden, amit átéltünk rég
Bármit is mondanál még!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-10-21 12:18:49), összesen 1 alkalommal
Πόσα ποτάμια αίμα
Πόσα ποτάμια δάκρυ
Και πόσα παρακάλια θέλεις
ακόμα από μας
Mondd, még hány vér-folyót,
Hány, meg hány könny-folyót,
És mennyi könyörgő szót kívánsz
még mitőlünk?!
Τώρα που τρελαθήκαμε
Και λύσσαξε η μπόρα
Αν ήσουνα ποτέ εδώ
πες μου που είσαι τώρα;
Most, hogy mind megőrültünk már
És a veszett vihar dühöngővé vált
Ha egyszer is ide tévedtél valamikor,
Mondd meg nekem, hol vagy te most?
Αν είσαι θεός
Γιατί δεν μας λυπάσαι
Αν είσαι θεός
Γιατί δεν μας μιλάς
Αν είσαι θεός
Γιατί δεν μας θυμάσαι,
γιατί γυρνάς την πλάτη,
γιατί μας παρατάς
Isten, ha igazán létezel...
Minket mért nem sajnálsz meg?
Isten, ha létezel; igazán...
Miért nem beszélsz soha hozzánk?
Isten, ha létezel...
Miért nem gondolsz soha ránk? Nem emlékezel?
Miért fordítasz hátat,
Miért hagysz minket el?
Φτύνουνε τ' όνομά σου
Κατώτεροι θεοί
Ουρλιάζουνε κατάρες
γιατί σιωπάς εσύ
Leköpdösik a neved
A lenti; kis istenek,
Sorra átkokat üvöltöznek
mert némán halgatsz, csöndben
Κρατούνε τις ζωές μας
Του δαίμονα τα κτήνη
Αν είμαστε παιδιά σου εμείς
γιατί νικάν' αυτοί;
γιατί νικάν' αυτοί;
γιατί νικάν' εκείνοι;
Fogva tartják életünket
A démonnak vadállatai
Hogyha a gyermekeid vagyunk,
Miért győznek le minket?
Miért ők győznek folyton?
Miért győznek örökké azok???
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-10-21 12:20:20), összesen 1 alkalommal
Ποιο σκοτάδι σ' έχει αγκαλιά
να το φώτιζα με τα μάτια σου
Πού σε πάει, πες μου, η καρδιά,
πάλι χάνεσαι μες στα βράδια σου
Mely sötétség tart a karjaiban téged,
Hogy bevilágítsam - fényt bocsájtva rá -, a szemeiddel?
Hová, merre ragadott - mondd el nekem - a szíved,
hogy előlem, ismét beleveszel az estjeidbe?
Πάλι στη σιωπή μου πέφτω,
Πέφτω σαν αστέρι στο κενό, στο κενό
Μια σε έχω, μια δε σ' έχω
Πες μου τι είναι αυτό που ζω εδώ, τι είναι αυτό
Ismét belezuhanok a csendes némaságba,
Lehullok, mint egy csillag az űrbe, testem az űrbe vész...
Néha - bírhatom lényed, máskor - magam vagyok; árva.
Mondd, mi ez? Mi ez, mit meg kell élnem? Mi ez az egész?
Refren: Άσε με να κάνω λάθη
έτσι είναι η αγάπη
Άσε με και μη φοβάσαι
Όλα τα φρένα σπάσε
Άσε με απλά να νιώσω
τα πάντα να σου δώσω
Άσε με να ζω για σένα
εμείς θα μείνουμε ένα
Refren: Hagyd hogy hibát-hibára kövessek el,
hiszen, ilyen mindig ez a szerelem!
Hagyj, engedj nekem, és ne félj!
Zúzd szét, szakadjon minden fék!
Hagyd, hogy csak egyszerűen: érezzek,
S hogy mindent megadhassak neked!
Engedd meg, hogy érted éljek
s hogy mi ketten, egyek legyünk végleg!
Ένα γέλιο δως μου όπως χθες
είμαι δίπλα σου, θα 'μαι πάντοτε
Διώξε του μυαλού μου τις σκιές
Έλα μίλα μου, όπως άλλοτε
Adj egy mosolyt, s mint tegnap egy nevetést,
Én melletted vagyok, és ott is leszek mindég!
Űzd el gondolataimból a felhőt, s az összes árnyat,
Gyere, beszélj hozzám, mint nem is oly rég - korábban...
Δεν υπάρχει τίποτα άλλο,
άλλο από σένα που αγαπώ, σ' αγαπώ
και δεν έχω άλλο δρόμο
άλλο απ' τα μάτια μου κοιτώ, σε κοιτώ
Nincs senki, és semmi más nekem,
Rajtad kívül, kit szeretek, úgy szeretlek!
És nincs előttem más út... - nem érzed?
Más, amit a szememmel látok; hisz téged nézlek!
Είναι η νύχτα βιαστική
Και το όνειρο τραυλίζει
μια αδύναμη στιγμή παντα πίσω μας γυρίζει
Όταν όλα παν καλά
πάντα έρχεται ένα ψέμα
Μην φοβάσαι τη φωτιά
άσ' τα δύσκολα σε μένα
άσ' τα δύσκολα σε μένα
Sietősen múlik ez az éjszaka
És az álom ismétlődve, el-el akad...
Egy gyenge pillanatunk, mindig mindent vissza forgat
Amikor minden jól haladna már,
Mindig közbe jön valami hazugság...
A tűztől ne félj tovább,
De hagyd rám a nehéz munkát!
Hagyd reám a nehéz munkát!
Refren: Θα 'μαι πάντα εδώ το χέρι να σου κρατάω
όταν έχεις τις μαύρες σου
κι όταν λες δεν μπορώ
Θα σε παίρνω αγκαλιά
στ' αστέρια για να σε πάω
Γιατί εγώ αγάπη μου
για σένα μόνο ζω
Refren: Én mindig itt leszek, hogy fogjam a kezed,
Amikor sötét dolgok lepnek el!
És amikor azt mondod: "Ez tovább nem megy!"
Karjaim közé, az ölembe veszlek;
Hogy a csillagok közé vigyelek!
Mert én, egyetlen szerelmem,
Csupán; Teérted létezem!
Το θυμάμαι είχες πει
πως δεν σαρέσουνε τα γκρίζα
η ζωή σου μια βροχή
που ξεβάφει μια μαρκίζα
Τώρα πια δεν μου γελάς
Να ξερα ποιοι σε πονάνε
Θα θελα να μην ξεχνάς
πως τα δάκρυα δεν σου πάνε
πως τα δάκρυα δεν σου πάνε
Emlékszem, azt mondtad,
Hogy nem szíveled a szürkeséget
Az életed egyetlen zivatar,
Ami vidámabb, egy eresz alól nézve
De most már nem nevetsz rám
Ha tudnám, hogy a fájdalmad, kik okozták?
Szerettem volna, ha nem feleded el,
Hogy neked nem állnak jól a könnyek
Hogy neked nem állnak jól a könnyek!
Refren: Θα μαι πάντα εδώ το χέρι να σου κρατάω... Refren: Én mindig itt leszek, hogy fogjam a kezed...
Sziasztok, van egy nagy kedvenc Sakis dalom, aminek megvan az angol fordítása, de valahogy képzavar, főleg a címe!!!
Kérlek titeket költői vénával megáldott barátaim, fordítsátok le
Στίχοι: Πήγασος
Μουσική: Πήγασος
Πρώτη εκτέλεση: Σάκης Ρουβάς
Όλα γίναν για μένα
για να μην κουραστώ
κι έτσι πέρασαν χρόνια
δίχως να προσπαθώ
κι ήρθε κάποτε η μέρα
κι ήμουν εγώ χωρίς εμένα
Minden miattam történt,
Hogy ne fáradjak el...
És így telt el sok-sok év
Anélkül, hogy bármire törekednék...
És egyszer csak, elérkezett a nap,
És én, magam nélkül maradtam!
Όλα γίναν για μένα
για να μην πληγωθώ
κι έτσι πέρασαν χρόνια
δίχως να ερωτευτώ
κι ήρθε κάποτε η μέρα
κι ήμουν εγώ χωρίς εμένα
Minden miattam történt,
Hogy ne érjen fájdalom...
És így telt el sok-sok év
Anélkül, hogy szerelembe esnék...
És egyszer csak, elérkezett a nap,
És én, magam nélkül maradtam!
Ποιός το ξέρει
τι είναι για μένα πιο καλό
ποιός διαλέγει
απ' τη ζωή μου τι θα ζω
Ξέρω εμένα
και δε ρωτάω κανένα
χωρίς εμένα πια
στιγμή δε ζω
Ki tudja,
Hogy számomra a legjobb; mi lenne?
Ki választja ki,
Hogy mit éljek meg az életemben?
Ismerem magam,
És nem kérdezek senkit meg!
Magam nélkül, többé már
Egy pillanatot sem élhetek!
Όλα πάντα
για το δικό μου το καλό
και ποιος είμαι
ποτέ δεν πρόλαβα να πω
πια το λάθος
είναι δικό μου λάθος
ξέρω πως φταίω εγώ
κι ειν' αρκετό
Minden, örökké
Az én érdekemben történt,
De azt, hogy ki vagyok;
Soha nem volt módom kimondani!
Mostantól, a hibák
Az én hibáim ezentúl.
Tudom, hogy a vétkes én vagyok,
És ez bőven elég!
Όλα γίναν για μένα
για να μην κουραστώ
πράξη τα όνειρά μου
δίχως να ονειρευτώ
κι ήρθε κάποτε η μέρα
κι ήμουν εγώ χωρίς εμένα
Minden miattam történt,
Hogy ne fáradjak el
Álmaim gyakorlata
Anélkül, hogy bármiről is álmodoznék
És egyszer csak, elérkezett a nap,
Hogy én, magam nélkül maradtam...
-----------------------------------------
Petros: Én, (ön)magam nélkül? vagy: "Magamon kívül vagyok??" vagy "nem önmagam vagyok"...???
Stratos: Hát igen, mint általában a dalok szövege, ez is kicsit ilyen... értelmetlen... de:
"Nem kell mindent érteni, kéremszépen!" - Tessék megpróbálni érezni helyette a dolgokat! !
Στίχοι: Φοίβος
Μουσική: Φοίβος
Πρώτη εκτέλεση: Έλλη Κοκκίνου
Να'ξερες τι σημαίνεις για εμένα
Μακάρι να'ξερες γι'αυτό
Πως κρέμεται η ζωή μου από εσένα
γι'αυτό και ένα θα σου πω
Ha tudnád, mit jelentesz nekem!
Bárcsak tudnál erről!
Hogyan függ az életem tőled
s ezért, még valamit el kell majd mondanom neked
Να με προσέχεις, αν θες να μ'έχεις
Και μακριά από μένα ούτε στιγμή να μην αντέχεις
Να με προσέχεις, αν θες να μ'έχεις
Και τα θλιμμένα βράδια δίπλα μου εσύ να τρέχεις
Στο νου σου πάντα θέλω να μ'έχεις
Κι όπως η μάνα το παιδί εμένα εσύ να με προσέχεις
Vigyázz reám, ha meg kívánsz tartani engem
És távol, egy pillanatra se bírd ki tőlem
Vigyázz reám, ha meg kívánsz tartani engem
És a szomorú éjszakákon te rohanj mellettem
Azt akarom, hogy a fejedben örökké csak én járjak,
És ahogy az anya a gyermekét, reám te vigyázz majd!
Να μ'έχεις πάνω σου κρυφό φυλαχτό
Σαν σταυρουδάκι μικρό στο στήθος κρεμασμένο
Κι απ'το λαιμό σου μη με βγάλεις στιγμή
Να'μαστε πάντα μαζί, ζευγάρι αγαπημένο (x2)
Viselj magadon engem, mint titkos talizmánt
Mint valami kis kereszt lógjak a mellkasodon
És a nyakadból egy pillanatra se végy le!
Örökké együtt legyünk, mint egy szerelmespár (x2)
Να'ξερες πόσο σ'αγαπάω, πόσο
Μακάρι να'ξερες αυτό
Πόσο φοβάμαι μη το μετανιώσω
Γι'αυτό και ένα θα σου πω..
Ha tudnád, menyire szeretlek, oh, mennyire...!
Bárcsak tudnál erről!
Hogy mennyire félek attól, nehogy megbánjam
s ezért, még valamit el kell majd mondanom neked
Να με προσέχεις, αν θες να μ'έχεις
Και μακριά από μένα ούτε στιγμή να μην αντέχεις
Να με προσέχεις, αν θες να μ'έχεις
Και τα θλιμμένα βράδια δίπλα μου εσύ να τρέχεις
Στο νου σου πάντα θέλω να μ'έχεις
Κι όπως η μάνα το παιδί εμένα εσύ να με προσέχεις
Vigyázz reám, ha meg kívánsz tartani engem
És távol, egy pillanatra se bírd ki tőlem
Vigyázz reám, ha meg kívánsz tartani engem
És a szomorú éjszakákon te rohanj mellettem
Azt akarom, hogy a fejedben örökké csak én járjak,
És ahogy az anya a gyermekét, reám te vigyázz majd!
Να μ'έχεις πάνω σου κρυφό φυλαχτό
Σαν σταυρουδάκι μικρό στο στήθος κρεμασμένο
Κι απ'το λαιμό σου μη με βγάλεις στιγμή
Να'μαστε πάντα μαζί, ζευγάρι αγαπημένο (x2)
Viselj magadon engem, mint titkos talizmánt
Mint valami kis kereszt lógjak a mellkasodon
És a nyakadból egy pillanatra se végy le!
Örökké együtt legyünk, mint egy szerelmespár (x2)
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-10-14 22:09:23), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Νίκος Πορτοκάλογλου
Μουσική: Νίκος Πορτοκάλογλου
Πρώτη εκτέλεση: Νίκος Πορτοκάλογλου
Άλλες ερμηνείες: Διονύσης Σαββόπουλος
Έλα κοντά μην κάνεις πίσω
το χέρι κράτα μου στα σκοτεινα
Jöjj közel, vissza ne lépj!
Fogd a kezem a sötétségben
Έλα κοντά να σου μιλήσω
γι'αυτά που μέσα δεν χωράνε πια
Jöjj közel, hadd szóljak hozzád!
ezekről, mik benn, nem férnek többé el már
Να με προσέχεις
γιατί έχω πέσει χαμηλά, έχω πέσει χαμηλά
μάτια μου γλυκά να με αντέχεις
να με προσέχεις
μέχρι να σηκωθώ ξανά
λίγο ακόμα μοναχά
μάτια μου γλυκά να με αντέχεις
να με προσέχεις
Vigyázz reám,
mert én már leestem már, a mélybe zuhantam
szemem fénye, tűrj meg engem
Óvj engem,
amíg újra talpra nem állok,
tarts ki, csak egy kicsit még!
szemem fénye, tűrj meg engem
vigyázz reám!
Έλα κοντά το κόσμο κρύψε
τον κόσμο αυτό που μου ζητά πολλά
Jöjj közel, és a világot rejtsd el!
A világot, ami tőlem túl sokat követel
Έλα κοντά μια σπίθα ρίξε
να βγει απ΄την στάχτη μου ξανά φωτιά
Jöjj közel, vess egy szikrát!
Hogy hamvaimból ismét előtörjön a tűz
Να με προσέχεις
γιατί έχω πέσει χαμηλά, έχω πέσει χαμηλά
μάτια μου γλυκά να με αντέχεις
να με προσέχεις
μέχρι να σηκωθώ ξανά
λίγο ακόμα μοναχά
μάτια μου γλυκά να με αντέχεις
να με προσέχεις
Vigyázz reám,
mert én már leestem már, a mélybe zuhantam
szemem fénye, tűrj meg engem
Óvj engem,
amíg újra talpra nem állok,
tarts ki, csak egy kicsit még!
szemem fénye, tűrj meg engem
vigyázz reám!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2011-09-08 10:31:13), összesen 1 alkalommal
Στίχοι: Ζήνωνας Ζηντίλης
Μουσική: Λάζαρος Κοντόζης
Πρώτη εκτέλεση: Γιώργος Παπαδόπουλος
Με ρωτάς γιατί είναι η ζωή μια συνεχόμενη αλλαγή
ένα παιχνίδι με φωτιά που αν δεν καείς δε προχωράς
Με ρωτάς αν είναι η ζωή ένα ταξίδι μια φυγή
μια απειροελάχιστη στιγμή ένα κυνήγι της χαράς
Μα δεν υπάρχουν απαντήσεις το νόημα βρίσκεις μόνο αν ζήσεις
Azt kérded tőlem; hogy az élet, miért oly folyton változó?
Egy játék a tűzzel, s ha nem égeted meg magad: nem léphetsz tovább!
Azt kérded még, hogy olyan-e az élet, mint egy utazás, egy fölszállás?
Egy végtelenül ritka pillanat, s egy vadászat az örömök után?
De nincsenek válaszok. Az értelmére csak akkor lelsz, ha mindent megélsz.
Να θυμάσαι να επιστρέφεις πάντα εκεί που αγαπάς
να φτιάχνεις τη ζωή σου όπως εσύ προτιμάς
να ζεις ομορφότερα ποτέ μη διστάζεις
τη στιγμή που πατάς στο καινούριο ν΄αλλάζεις
να γιορτάζεις...
Emlékezz rá, hogy mindig oda térj vissza, ahol lenni szeretsz!
Úgy éld az életed, ahogy neked a legjobb, ahogyan szeretnéd!
Élj jobban, szebben, soha ne tétovázz!
A váltsd mindig újabbra a pillanatot amin épp taposol,
És ünnepelj!
Με ρωτάς γιατί να πονά τόσο πολύ ένας χωρισμός
πώς αρρωσταίνει η καρδιά πού πάει να βρει παρηγοριά
Με ρωτάς αν θα μείνω εδώ αν θα΄χεις σπίτι να γυρνάς
αν έχω αστέρι κι ουρανό μαζί σου αν θα΄μαι όπου κι αν πας
Azt kérded tőlem; hogy miért fájhat ennyire egy szakítás?
S hogy a szív miért betegszik meg, s aztán végül, vígaszra hol talál?
Azt kérded még, hogy itt maradok-e, s hogy lesz-e ház, ahová vissza-visszatérhetnél?
Van-e csillagom, s vele együtt az égbolt? Veled maradok-e, ha bármerre is mész?
Να θυμάσαι να επιστρέφεις πάντα εκεί που αγαπάς
να φτιάχνεις τη ζωή σου όπως εσύ προτιμάς
να ζεις ομορφότερα ποτέ μη διστάζεις
τη στιγμή που πατάς στο καινούριο ν΄αλλάζεις
να γιορτάζεις
Emlékezz rá, hogy mindig oda térj vissza, ahol lenni szeretsz!
Úgy éld az életed, ahogy neked a legjobb, ahogyan szeretnéd!
Élj jobban, szebben, soha ne tétovázz!
A váltsd újabbra a pillanatot amin épp taposol,
És ünnepelj!
Μα δεν υπάρχουν απαντήσεις το νόημα βρίσκεις μόνο αν ζήσεις
Να θυμάσαι να επιστρέφεις πάντα εκεί που αγαπάς
να φτιάχνεις τη ζωή σου όπως εσύ προτιμάς
να ζεις ομορφότερα ποτέ μη διστάζεις
τη στιγμή που πατάς στο καινούριο ν΄αλλάζεις
να γιορτάζεις να γιορτάζεις
να γιορτάζεις
De nincsenek válaszok. Az értelmére csak akkor lelsz, ha mindent megélsz!
Emlékezz rá, hogy mindig oda térj vissza, ahol lenni szeretsz!
Úgy éld az életed, ahogy neked a legjobb, ahogyan szeretnéd!
Élj jobban, szebben, soha ne tétovázz!
A váltsd mindig újabbra a pillanatot amin épp taposol,
És ünnepelj! Ünnepelj!
Ünnepelj!
Nem véletlen, hogy ilyenekről énekel Jorgos Dalaras.
Október 4.-e óta, a felesége parlamenti kepviselő lett.
Stratos:
Azért az mégiscsak furcsa - kedves Jorgosz -, hogy Dalarasz már ilyen fiatalon tudta, hogy a felesége majd 2009. október 4.-én képviselő lesz...
Nem csak kiválló énekes, hanem előrelátó jós, és jövendő mondó is?
Θα το μεθύσουμε τον ήλιο
θα τον τρελάνουμε το φίλο σίγουρα ναι
με το νταούλι και με το ζουρνά
καλημέρα ήλιε καλημέρα
Meg fogjuk részegíteni a napot,
Tutira a barátom is megfogjuk őrjíteni, igen!
A dobokkal és a dzurnával
Jó napot Napocska, szép reggelt!
Γελά ο ήλιος κι αμολιέται στα στενά
χορεύει πάνω στο νταούλι κι αρχινά
το κόκκινο για τη ροδιά
το πράσινο για τα παιδιά
για της Μυρσίνης την ποδιά μια Παναγιά
A Nap felnevet, és végigszáguld a sikátorokon
táncra perdül a dobokon, és fényével és szórni kezdi
a pirosat a gránátalmára
zöldet a gyerekek számára,
és Myrszinisz köténykéjére, kerül majd egy Szűzanyácska
Θα το μεθύσουμε τον ήλιο
θα τον τρελάνουμε το φίλο σίγουρα ναι
με το νταούλι και με το ζουρνά
καλημέρα ήλιε καλημέρα
Meg fogjuk részegíteni a napot,
A barátomat is tutira megfogjuk őrjíteni, igen!
A dobokkal és a dzurnával
Jó napot Napocska, szép reggelt!
Θα το μεθύσουμε τον ήλιο
θα τον κρατήσουμε τον ήλιο σίγουρα ναι
πάνω στις στέγες μέσα στις καρδιές
καλημέρα ήλιε καλημέρα
Meg fogjuk részegíteni a napot,
És a magasba tartjuk a napot, igen, határozottan így lesz!
Fenn a háztetők felett, és benn a szívünk mélyén
Jó napot Napocska, szép reggelt!
Στίχοι: Δημήτρης Τσάφας
Μουσική: Κώστας Μηλιωτάκης
Πρώτη εκτέλεση: Αγγελική Ηλιάδη
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Και από το μηδέν ξεκινάω
Όνειρα έχω τόσα πολλά
Σε κανέναν δεν τα χρωστάω
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
És elölről, majd mindent a nulláról kezdek
Álmaim vannak, s bár sok is az, lehet
Ám, számadással velük nem tartozom: senkinek!
Δεν κοιτάζω πίσω ξανά
Ξημερώνει καινούργια μέρα
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Τώρα ζω μονάχα για μένα
Nem nézek vissza, soha többé!
Új nap hajnala virrad fel
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
Ezentúl, már csak magamnak élek!
Ρεφ.:
Λάθη πολλά έκανα και όμως
Είναι και αυτά δικός μου δρόμος
Είμαι εδώ και τα κοιτάω,
Χαμογελώ και προχωράω
Refr.: Vétettem én sok hibát olykor,
Mégis, ezek az én utamhoz tartozó dolgok
Itt vagyok, és letekintek rájok
Mosolygok egyet, s aztán továbbállok!
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Και από το μηδέν ξεκινάω
Όνειρα έχω τόσα πολλά
Σε κανέναν δεν τα χρωστάω
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
És elölről, majd mindent a nulláról kezdek
Álmaim vannak, s bár sok is az, lehet
Ám, számadással velük nem tartozom: senkinek!
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Τη ζωή μου εγώ καθορίζω
Σε κανέναν και πουθενά
Ούτε μια στιγμή δεν χαρίζω
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
Az életemet magam tisztítom, s mindent rendbe szedek
Ezentúl, nem ajándékozok - és senkinek,
Soha, egyetlen pillanatot se!
Δεν κοιτάζω πίσω ξανά
Δύναμη μου το παρελθόν μου
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Το χρωστάω στον εαυτό μου
Nem nézek vissza, soha többé!
Erőm a jövőm lesz
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
Ezentúl magamnak tartozok, mindennel!
Ρεφ.
Λάθη πολλά έκανα και όμως
Είναι και αυτά δικός μου δρόμος
Είμαι εδώ και τα κοιτάω,
Χαμογελώ και προχωράω
Refr.: Vétettem én sok hibát olykor,
Mégis, ezek az én utamhoz tartozó dolgok
Itt vagyok, és letekintek rájok
Mosolygok egyet, s aztán továbbállok!
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Τη ζωή μου εγώ καθορίζω
Σε κανέναν και πουθενά
Ούτε μια στιγμή δεν χαρίζω
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
Az életemet magam tisztítom, s mindent rendbe szedek
Ezentúl, nem ajándékozok - és senkinek,
Soha, egyetlen pillanatot se!
Δεν κοιτάζω πίσω ξανά
Δύναμη μου το παρελθόν μου
Προχωράω, φεύγω μπροστά
Το χρωστάω στον εαυτό μου
Nem nézek vissza, soha többé!
Az erőm, a jövőm lesz
Továbbhaladok, török előre! Megyek!
Ezentúl magamnak tartozok; mindennel!
Θα πιω απόψε το φεγγάρι
και θα μεθύσω και θα πω
αφού πονάς για κάποιον άλλο
ρίξε μαχαίρι να κοπώ
Felhörpintem ma éjjel a Holdat,
és megrészegedve tőle, mondom majd:
Hamár valaki másért fáj a szíved,
Hajítsd felém a kést, hogy megvágjam magam!
Kι όταν με κόψει το μαχαίρι μετανοιωμένη θα μου πεις
πάρε του φεγγαριού το δάκρυ κι από το αίμα να πλυθείς
πάρε του φεγγαριού το δάκρυ κι από το αίμα να πλυθείς
És azt mondod majd sajnálkozva, mikor belémvág a kés;
Vedd a Hold könnyeit magadhoz, és mosd le vele a vért,
Vedd a Hold könnyeit magadhoz, és mosd le vele a vért!
Kι εγώ θα κόψω το φεγγάρι
να στο καρφώσω στα μαλλιά
και σαν πλαγιάσουμε θα έχω
τον ουρανό στην αγκαλιά
És az égről a holdat majd lemetszem,
hogy a hajadba feltűzhessem én!
És mikor majd ágybadőlünk, ott lesz nekem
a karjaim között az ég..!
Kι όταν ξυπνήσουμε και πάμε ξανά στα στέκια τα παλιά
σκέψου τι όμορφη που θα ‘σαι με το φεγγάρι στα μαλλιά
σκέψου τι όμορφη που θα ‘σαι με το φεγγάρι στα μαλλιά
És mikor felébredünk, és újra a régi házunk fedele alá visszatérünk,
Képzeld csak el, mi szép leszel majd, a Holddal a hajadban,
Képzeld csak el, mi szép leszel majd, a Holddal a hajadban!
Nincs beírva úticél.
de:
Válasz a #118339. hsz-ra
