Következzék Sifnos! Végre megérkeztem, akkor is és most is... Ott hagytam abba, hogy felejthetetlen napokat töltöttünk Sikinoson, onnan pedig a Zante Ferries hajójával indultunk tova, Sifnos felé. Annak az ötlete, hogy Sifnost is felvegyük a bakancslistánkra, ugyancsak egy kompúthoz köthető. Pár évvel ezelőtt egy hajón ismerkedtünk meg egy kedves, idős dél-afrikai párral - mellesleg nagyon vagányak voltak-, akik lelkesen mesélték, hogy görög utazásuk apropóját egy sifnosi esküvő szolgáltatta, és a sziget csodás, feltétlenül látogassunk el oda!
A felkészülés során valóban egy hangulatos helynek tűnt, de a valóság a várakozásokat messze menően felülmúlta. Olyan arisztokratikus és kifinomult báj jellemezi, olyan rendezett és tiszta, hogy egy pillanatig sem csodálkoztam azon, hogy több művész választotta lakhelyéül, vásárolt itt házat, vagy ide vonul vissza pihenni és alkotni. Így tett Emir Kusturica filmrendező is, aki itt forgatta Nikostratos c. filmjét. A hely annyira megérintette, hogy vett is sebtiben egy házat itt.
Sifnos elüt a környező, éhes és sovány farkasra emlékeztető kopár szigetektől. Ugyanis meglepően zöld. Ez megérkezéskor nem tűnik fel, de a sziget belseje tele van szórva olajfákkal, a vízmosásokban háznyi leanderek és mindenféle zöld pompázik. A lezúduló víz erejét mutatja a Kamares és Apollonia között emelt gát. A szintkülönbségek a sziget méreteihez képest nagyok, olyan érzésem volt néha, mintha éles kardokkal vagdostak volna mély sebeket a sziget testébe.
Zöld sziget abban az értelemben is, hogy környezettudatos módon a közvilágítás pici, a lámpákra szerelt napelemekkel és led izókkal működik. Ottjártunkkor ragasztottak fel egy plakátot az információs iroda és a kikötői rendőrség irodája közötti falra, ami a tengerpart tisztaságának megóvásra emlékeztet. Hárman... egy létráról... két órán át!
A hölgy az irodából elégedett volt az eredménnyel, ez a lényeg.
Különösen izgalmas volt az a kettősség, ami az egész szigetet körbelengte. Jóval felkapottabb hely, mint pl. Folegandros, vagy Sikinos, ennek ellenére "nem adták el a lelküket", nincsenek tengerparti bárok, nincs vízi móka és banánhajó és szigettúrás hajók sem futnak ki. Vannak azonban szinte düledező haltavernák a parton, amelyek terasza a vízbe nyúlik, vannak pici keramikusműhelyek, amik kincseket rejtenek a betérő számára. Mint a legtöbb szigeten, itt is van hegyen épített település, mindjárt kettő is. Artemonas és Apollonia, mint két isteni iker -akikről el lettek nevezve- trónol a sziget keleti oldalán évszázadok óta. Igaz azóta szinte teljesen összeértek, és ott van még Ano és Kato Petali is, de nem lehet tudni, hogy hol húzódik a határ közöttük.
Apollonia nyüzsgőbb, köszönhetően annak, hogy a kikötö (Kamares) és a többi település felé innen ágaznak szerte az utak. Persze ez nem Santorini és Milos is jóval zsúfoltabb ilyenkor, mégis az volt érzésem, hogy a sziget befogadóképességének határait elérte már néhány szempontból augusztus elején. Az autókölcsönzőknél nem volt szabad autó már, a buszokra néha távol-keleti harcmodorban lehetett felszállni, a népszerű strandokon sokan időztek és esténként a kb. 1 km hosszú sétálóutca megtelt Apolloniában. Ez a kis utca nappal szinte kong az ürességtől és olyan meglepetésekkel szolgál, ami még jobban tükrözi azt az érdekes kettősséget, ambivalenciát, ami annyira rabul ejtett. Tele van üzletekkel természetesen, de nem a bazáros, a másutt is látható szuveníreket kínálják, hanem egyedi, kreatív és művészi alkotásokat. De az utca elején mindjárt -erős kezdésként -egy régi borbélyüzletbe botlunk. Bekukucskálok óvatosan, egy idős férfi üldögél a lépcsőn. Egyszerre elevenednek fel bennem Vittorio de Sica filmjeinek képei és gyerekkorom kultikus sorozatának, a legendás Vruc vetar, avagy Forró szélnek a világa. Bármikor feltűnhet Firga bácsi a bolondos sapkájában.
Aztán a következő sarkon, egy kis templommal szemben helyi tradicionális élelmiszereket árulnak, kapribogyót ecetben, fűszeres mézet, sajtot és minden földi jót. Ugyanitt hentes is működik. Testes asszonyság nagy, kerek vágódeszkán készül feltrancsírozni egy hatalmas egész combot egy bajonettnek látszó tárggyal.
Az utcácska a főtérről indul, ami igazából egy S kanyar. Itt található a buszmegálló Kamares felé -a többi település és strand felé a Sofia supermarket közelében lévő útkereszteződés a kiindulási pont-, valamint 2 gyroszos, a gyógyszertár, a múzeum és a hősi emlékmű. Közvetlenül mellette padok és fák, illetve a sarki gyroszos által idepakolt asztalok. Ezzel szemben van egy kis kafenion, ahol az egyik pópa menti naphosszat a lelkeket.
Artemonas jóval csendesebb, itt esténként sincs sok ember. Főterén 3 taverna és az Ag. Konstantinos templom áll. A legizgalmasabb látnivalót a templom udvarán nyüzsgő gyerekek szolgáltatják, akik a játék hevében -és az anyukák legnagyobb rémületére- néha félreverik a harangot. Az éppen arra sétáló pópa tudomást sem vesz az incidensről.
A téren néha megjelenik egy bácsi a csacsijával, hozza ládákban az aznap szedett barackot, paradicsomot, sárgadinnyét. Kikötné a jószágot egy villanyoszlophoz, de az nem hagyja magát, jól összevesznek, a csacsi dobbant is a hátsó lábával... Aztán csak előkerül az ósdi mérleg, pár asszony is felbukkan hirtelen, mintha tudnák, mikor érkezik a friss áru.
Nappal a legjobb itt bóklászni... Nem messze a terecskétől szépen rendbe hozott szecessziós villák sorakoznak, némelyik lakóház, némelyik múzeum, egyik mellett megannyi pozsgással, aloéval és a szélnek engedő mandulafenyővel teleültetett hatalmas kert ejt ámulatba. Itt is rengeteg a virág. Kőkerítések tetejéről omlanak alá bougainvilleák, csillagjázminok, trombitafolyondárok és ólomvirágok tucatjai.
Ami tovább fokozza a rácsodálkozást, hogy Artemonasban kertmozi is üzemel esténként. Akkor éppen Giuseppe Tornatore egyik kevésbé ismert filmje volt műsoron.
Folytatom tovább... Annyi észrevétel. hogy az előzőekben a kikötö természetesen kikötő akart lenni.
Apolloniából indul az ősi kövezett ösvény Artemonas felé, útba ejtvén Ano Petalit is. Itt találtunk szállást, mégpedig a Geronti család egyik panziójában ( www.gerontisifnos.gr ). Három lánytestvér -Nikoletta, Flora és Moscha- üzemeltet egy-egy apartmanházat, a vendégek legnagyobb megelégedésére. A Tripadvisor-on olvasottak alapján -és csak egyetérteni tudok az ottani rajongó véleményekkel- kerestem meg Nikolettát, volt is számunkra hely, nagy volt az öröm és boldogság. Nikoletta és Flora csodálatos házigazdák, átvitt értelemben is csordultig töltik a vendégek poharát. Flora sütit csempész az asztalra, Nikoletta pedig a kertjéből származó sárgadinnyét a hűtőnkbe. Persze megtisztítva, kimagozva és felkockázva. A terasz fölött alkarnyi szőlőfürtök csüngnek. Az sem zavaró. hogy nincs privát balkon, mert így lehet ismerkedni. Egyik szomszédunk egy görög fiatalember volt, aki hevesen bólogatott, hogy hallott ő már Budapestről, mert az anyukája egy hagyományőrző tánccsoport tagjaként épp előző héten tért haza onnan. Másnap egy idős nénit vezettek arra, aki félig le volt bénulva, de a lányunkat meglátva megállt, gyönyörködött benne egy kicsit aztán jól megköpdöste, hogy rontás ne érje. A ház remek helyen van, a kilátás pazar. Jobbra Apollonia és a Profitis Ilias csúcsa a kolostorral és a fölöttük átbucskázó vicces pamacsfelhőkkel, szemben pedig Antiparos. Hello, Mr. Tom Hanks! Így integettünk minden reggel Antiparos felé, hiszen a híres színész ott tölti a nyarakat a saját házában.
A szállásokkal kapcsolatban van egy kis különbség a többi szigethez képest. Itt ugyanis nem várják a hajónál az érkező vendégeket a szállásadók. Azt, hogy miért nem, azt mindaddig nem értettem meg, míg meg nem érkeztünk. Azért nincsenek kinn a kikötőben, mert gyakorlatilag nincs hely számukra, illetve az autóik számára.
Ha őszinte akarok lenni, azt kell, hogy mondjam, hogy a bűbáj, a szépség ellenére eleinte nem nagyon találtuk a helyünket Sifnoson. Tartott még a sikinosi varázslat. Amikor megtaláltuk a magunk Sifnosát, arra a napra tehető, amikor felkerestük Kastrot. Itt eltérően a többi szigettől, a velencei Kastro nem része egyetlen más településnek sem. Pici dombon épült, közvetlenül a tenger partján. Felülről nézve szinte mandula alakot ölt. Kelet felől egykor a parosi márványból épült fal határolta, ennek egy része most is áll. A dombtetőn helyezkedett el a Da Corogna család fellegvára. Körülötte a módosabb polgárok házai, és az itt megszokott kettősséget tükrözve, a település alsó részein álltak a szegényebbeké. A Kastrohoz vezető út Apollonia északi részénél ágazik le. A táblára az van írva, hogy 2 km. Remek, gondoltuk, semmi az nekünk! Aztán mentünk ..., még mindig... gyalogoltunk a szerpentineken tovább... Hopp! Ott jön egy bácsi szamárháton, fényképezzük le! ... Úristen! El fog fogyni a vizünk, odaveszünk mind!...Ott vagyunk már? ...Azért haladunk, nem? ...Jaj, ne, egy légkondis busz...Örömujjongás ... ott van!...Ott van, már látszik..., hogy innen is több, mint 2 km!
Felkeressük a Kastro melletti Seralia strandot, ami ősi kikötő volt egykoron. Több, mint száz lépcsőfokon lehet lejutni a mindössze pár házból és 2 templomból álló településhez. Az egyik lépcsősor a mólóhoz visz, a másik pedig a házak mögé vezet. Nagyon meleg van és gyakorlatilag szélcsend. A lépcső mellett tikkadt tyúkok kárálnak egy sötét hodályban, a völgyben egy csacsi bömböl panaszosan. Később megtaláljuk a parton egy kőkerítés mögött, mozdulatlanul áll órákig, fejét árnyékba dugva. A parton egy haltaverna, és pár rozzant ház, visszamentünk 50 évet. A víz tiszta és smaragdzöld. Miután visszakapaszkodunk, tovább menetelünk Kastro felé. Egy kis kápolna mellett lépcső vezet meredeken a házakhoz. Ezerféle pozsgás virít a házak tövében. A másik oldalt a mélyben vízmosás. Útját házak és kiskertek szegélyezik, buja növényzet fedi be, a dombokon olajfaligetek húzódnak felfelé. Végre felérünk, egy bárból halk, csábító salsa szól. Che Guevara nincs most itt. Találunk egy pékséget. Ez az egyetlen élelmiszer bolt és vízlelőhely. Van még 3 taverna, 2 bár , 1 kerámiás és 1 régészeti múzeum, a bejáratánál római kori szarkofág, benne kölyökmacska heverészik. Teljes a varázslat! Gyakorlatilag szinte magunk vagyunk a városkában. Végigsétálunk a velencei fal mellett, a mélyben az Eptamartyres kápolna kék kupolája mosódik egybe a tenger kékjével. Több, mint 300 lépcső hidalja át a szintkülönbséget. A kápolna melletti sziklákról javarészt a helyi ifjúság ugrál a vízbe. Körbeérünk, az egyik tavernánál terítik már az útszéli asztalokat. Elérünk a régi iskoláig, ahol kortárs időszaki kiállítás fogad. Érdekes kontrasztot képeznek az ódon környezetben Patrick Aumont szinte rideg, minimalista szobrai. Nem akarunk visszamenni, annyira jó itt! Flora este kérdezi merre jártunk. Elmesélem a napunkat. Csillog és nevet a szeme.
Ha a strandokat nézzük, itt nincsenek igazán látványos partok. Jobbára hosszan elnyúló, homokos partszakaszokon lehet fürödni. Ilyen Kamares, Platys Gialos, Faros 3 öble, vagy éppen Vathy. Azért nem unalmasak. Mert lássuk be, hogy pl. Vathy szabályos öble az odavezető szerpentinről több, mint lenyűgöző. Fentről a víz opálos türkiz és tintakék színekben tündököl, rajta a kis hajók, mint épp most lehullott hófehér virágszirmok. Ha felnézünk, a fejünk fölé penészzöld és lazacrózsaszín sziklák magasodnak. Selymes levelű olajfák nőnek ki az aranyszínű fűből, közöttük pedig elszórva égszínkék méhkaptárak sorjáznak. Aztán ott van Cheronissos a sziget északi részén. Ahogy közeledtünk eltűntek az olajfák. a cserjék és egyre jobban hasonlított a megszokott kykládi tájra. Egy kolostor mögött Serifos mutogatja magát. Megérkezett a meltemi, amikor ott jártunk. Az egyik oldalon háborgó tenger, a másik oldalon egy bájos halászfalu csendes öble. A szél süvített, a buszra várva páran széttárt karokkal eljátszották a Titanic híres jelenetét. Aztán egyszer csak berobogott a busz, mint a postakocsi egy spagetti westernben.
Annyi mindent lehetne írni még... Többek között, hogy egy szigeten sem láttam még ennyi kápolnát, templomot, rendházat... és cukrászdát. Vagy a híres sifnosi gasztronómiáról, pl. új kedvencünkről a kapribogyó salátáról... Apollonia főterének állandó lakosáról, egy cicáról, aki fénysebességgel cikázik az autók között, ha meghallja, hogy valaki éppen kicsomagolja a gyroszát. A 76 ősi őrtoronyról, ahol pünkösdkor tüzet gyújtanak, mint egykor az őseik, ha veszély fenyegette a szigetet.
A legenda szerint az aranyban rendkívül gazdag sziget minden évben egy aranytojást ajándékozott Apollonnak, a bányák azonban kezdtek kiürülni és egy alkalommal már csak egy aranyozott tojást vittek ajándékba. Apollon haragra gerjedt, tyrannust ültetett a nyakukra és megfosztotta a szigetet aranyától és ezüstjétől. Így lett a sziget neve Sifnos, ami görögül annyit tesz, hogy üres.
Lehet, hogy az aranytól megfosztotta Sifnost Apollon, de a szépségtől, a kisugárzástól nem. Hát... Szabó Magda azt gondolta az istenről Zeusz küszöbén c. regényében, hogy izé hogy is mondjam...hülye.
#2354912015-09-13 08:56:37 Válasz a #235488. hozzászólásra
Kedves Denesa,
öröm olvasni az ilyen beszámolókat, szinte már ott érzi magát az ember, érzi az illatokat, a meltemit, látja maga előtt az embereket, a tájat...igazán kellemes olvasmány volt a reggeli kávém mellé. Azt hiszem valóban visszadtad nekünk a sziget igazi lényét, varázsát, köszönjük! Talán sokan eljutnak ennek hatására Sifnosra.
Nem mellesleg fantasztikusan irsz!
Szia
Denesa,nagyon érdekes,a gazdagon ellátott beszámolód és jövő évi nyaralásunk cél pontjá vált ezáltal,érdekelnének a helyi tavernák és üzletek árai,mivel mi a turizmus által látogatott szigeteire jutottunk eddig el,ami érdekes és szép,de mi is valami hasonlóra vágyunk mint amin ti jártatok.köszönettel,Simonics
Hűha... Mekkora lavinát indítottam el Sifnos ügyben!
Igazából én köszönöm, hogy elolvastátok és köszönöm, hogy írtatok pár sort, hogy tetszett, hogy érdemes volt közzé tenni az ott szerzett élményeket.
Remélem, hogy inspirálni fog többeket, hogy picit, vagy teljesen ismeretlen vizekre evezzenek. Általában a magyar szemnek kedvesebbek a zöldebb tájak és sokan idegenkednek a Kykládoktól, mondván túl kopárak. Sifnos jó kezdet lehet ahhoz, hogy bárki megbarátkozhasson egy kyklád szigettel, ráérezzen az ottani hangulatra anélkül, hogy sokkot kapna.
Köszi még egyszer mindkettőtöknek!
#2355092015-09-13 23:05:02 Válasz a #235505. hozzászólásra
Szia Hidalgo!
Tudom én azt, hogy ez a sziget fontos számodra!
Hát... írhatok még pár sort a közeljövőben, ha lesz rá igény. Ha pedig kérdésed lenne, tedd fel nyugodtan! Nagyon szívesen megosztok minden információmorzsát, és remélem, hogy tudok majd segíteni.
Sajnos, a szerintem leghívogatóbb part kimaradt számunkra. Mégpedig az Agia Poulati nevű templomocska környékén levő sziklás strand, ami Artemonas felől érhető el. Mivel előtte nap túráztunk Kastrohoz, a család a gyaloglás szó hallatára is teljesen kikészült. Igaz nagyon meleg volt aznap, de másnapra már a szél erősödését jósolták. Az erősödő hullámok pedig telibe kapták volna az apró öblöt. Talán majd legközelebb..
#2355102015-09-14 00:00:47 Válasz a #235506. hozzászólásra
Szia,
Nagyon örülök, hogy ennyire megérintett ez a pár sor, hogy máris ide tervezitek a következő nyaralást.
Huzamosabb időt régen töltöttem nagyon turistás szigeten, így viszonyítási alapom nincs, de azt tudni kell, hogy Sifnoson nincsenek jelen nagyobb diszkont láncok. A legolcsóbb kisbolt Artemonasban volt, mégpedig a központi buszmegállóval szembeni utcácskában, az Artemon Hotel mellett. Apolloniában pedig ott, ahol a sétálóutca jobbra kanyarodik, a sarkon van egy templom és annak a bal oldalán van egy kis bolt, amit ajánlanék. A Kamaresben található boltok sem voltak kirívóan drágák.
Pékség Apolloniában a főtérnél, a Thesaurus utazási irodával szemben található, az árak a péksüteményeknél azt hiszem 1,40, vagy 1,50 €-nál kezdődtek. A Mythos és egyéb sörök áráról fogalmam sincs. A 6 db-os víz talán 2 € volt.
Ha éttermi árakat nézünk, akkor egy nagy tál saláta 5-5,50 €, előételek esetében 3-4 €-tól indul az ár, a főételek kb 7 €-tól indulnak, bár egy bárányból, vagy kecskéből készült étel lehet minimum 9-10 € is. Tengeri herkentyűk 8 € fölött, halakkal kapcsolatban Cheronissosban néztem étlapot és 25 €/kg volt feltüntetve, ha jól emlékszem.
Tudom, hogy a gyros ára a legjobb viszonyítási alap. Nos, ennek az ára mindenütt 2.40 €(sertés), illetve 2,50 € (csirke) volt, és mindenhol finomat ettünk. A sifnosiak nagyon büszkék arra, hogy kiváló és híres a konyhájuk, ezért nagyon figyelnek az ételek minőségére. A legtöbb taverna mellett ott a veteményes, ami ellátja az éttermet friss hozzávalókkal és általában a saját maguk által nevelt állatokat áldozzák fel a vendéglátás oltárán.
Állítólag...
A Tripadvisor oldalán talált étterem értékeléseket érdemes lehet figyelembe venni, eddig még mindig tükrözte a valóságot, amit ott írtak.
Még az jutott eszembe, hogy azért lehetnek picit magasabbak az árak, mert mi már a hírhedt Áfa emelés után utaztunk. Nem emlékszem, hogy ez az élelmiszerekre, vagy az éttermi szolgáltatásokra is kiterjedt-e? A kompjegyek és buszjegyek drágultak, az biztos.
Köszönöm a gyors és kimerítő válaszod,az idén Lefkadan voltunk és az árak nagyon hasonlóak az általad leírtakkal.Autóval tervezzük az utazást jövő év augusztusában,és gondolom Athénból induló komp a legcélszerűbb!
#2355282015-09-14 23:14:03 Válasz a #235513. hozzászólásra
Szia,
Sifnos valóban egy másik dimenzió Lefkadához lépest. Most azért izgulok egy picit...
Mert Lefkada partjai azért nagyon ott vannak! Sifnos ennyire látványos strandokkal tényleg nem büszkélkedhet, de cserébe nagyon görög. Nem tudom, hogy mennyi időtök lesz, de ha különleges helyekre és gyönyörű strandokra is vágytok, megnézhetnétek Milost, Sikinost, vagy akár Folegandrost is Sifnoshoz párosítva, egy szigetkombinációs utazás keretében. Augusztusban viszont nyüzsis lesz mindegyikük. Kivéve talán Sikinost.
Arról nem írtam, hogy milyen az utazóközönség összetétele. Nos, ide legnagyobb arányban francia turisták utaznak. Hasonló hasonlót szeret, ugye?! Aztán skandinávok, olaszok és angolok a hazaiak mellett.
Mennyire ragaszkodtok az autós verzióhoz? Csak azért kérdezem, mert lehet, hogy repcsivel még kedvezőbb lenne az utazás költsége, persze ez attól is függ, hogy hányan utaztok.
Ha mindenképp autóval szeretnétek menni, akkor mondanám, hogy a Santorini topikban az elmúlt pár napban veséztük ki a kompozás rejtélyeit. Az ott leírtakat Sifnos esetében is lehet alkalmazni. Tehát, autót is szállító kompok Pireausból indulnak, nagy valószínűséggel az E7 kapuról. Mivel augusztus főszezon, autós utazás esetén szerintem tanácsos előre megvenni a kompjegyeket, hogy legyen helye az autónak. Azért ide is leírom a kedvenc kompkereső oldalaimat:
Ezeken lehet árat is kalkulálni és menetrendet is nézni. Az idei árak jó viszonyítási alapot jelenthetnek a jövő évre is. A menetrend egyes társaságoknál lehet, hogy ez év végén megjelenik, de néhány hajótársaság csak április környékén teszi közzé a nyári menetrendjét.
Mivel nekem nincsenek fenn képeim közösségi, vagy fotótárhelyes oldalakon, ezért nem tudok ide sem feltenni képeket, így hát kénytelen vagyok más tollával ékeskedni.
Egy kis sifnosi anziksz az inspirálódáshoz:
Szia,köszi a linket,hát valami csodás a sziget,és igen,mi is valami "Görögösre_"vágyunk,nálunk inkább a két gyerköc aki strand függő!Nekem a videók alapján egy picit Hydrát juttatja eszembe,ami szintén nagyon ott van!
Nincs beírva úticél.
Ott hagytam abba, hogy felejthetetlen napokat töltöttünk Sikinoson, onnan pedig a Zante Ferries hajójával indultunk tova, Sifnos felé. Annak az ötlete, hogy Sifnost is felvegyük a bakancslistánkra, ugyancsak egy kompúthoz köthető. Pár évvel ezelőtt egy hajón ismerkedtünk meg egy kedves, idős dél-afrikai párral - mellesleg nagyon vagányak voltak-, akik lelkesen mesélték, hogy görög utazásuk apropóját egy sifnosi esküvő szolgáltatta, és a sziget csodás, feltétlenül látogassunk el oda!
Válasz a #235488. hozzászólásra
