Délosz kicsiny szigete (görögül: Δήλος), a Kykládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mykonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra. Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemisz szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé. A kb. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található.
Mitológia:
Hajdanán Délosz az Égei-tengeren úszó sziget volt, ezért jött ide a Héra elől menekülő Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később Poszeidón négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet.
A Krétából hazatérő Thészeusz kikötött Délosz szigetén és felajánlotta Apollónnak az Ariadnétól kapott Aphrodité-szobrocskát, majd körtáncot járt az ifjakkal. Ez lenne az eredete a déloszi daru-táncnak, amely később is szokásban maradt.
Történet:
A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A sziget a Kr. e. 478-ban alapított déloszi szövetség tagjainak természetes találkozóhelye volt. Az idegeneknek és az idegen istenek szentélyeinek külön negyedet tartottak fenn. A Kr. e. 3. században a különböző görög királyok vetélkedtek abban, hogy Déloszt sztoákkal és szobrokkal ékesítsék; ezeknek a talapzata ma is látható a Szent Úton. Kr. e. 166-ban a római köztársaság az athéni városállamnak adta Délosz szigetét, mely később lakatlanná vált. Jelenleg csak régészek és turisták járnak erre; lakossága a múzeumi személyzetből és ezek családjaiból áll.
A helyszínt az athéni francia iskola fedezte fel 1873-ban. 1990-ben az UNESCO felvette Déloszt a Világörökség listájára
A 7. században és a 6. század elején Délosz nagy szomszédja, Naxosz ellenőrzése alá került, ezt követően azonban mindinkább az athéniaknak jutott a vezető szerep, és ez csak a Spártával vívott nagy háború végén szakadt meg rövid időre. 314-ben azután Délosz függetlenné vált, és az is maradt i.e. 166-ig. A pénz-és a kereskedelmi ügyletek központja lett, és fontossága egyre nőtt. 166-ban a rómaiak athéni fennhatóság alatt álló szabadkikötővé tették. Az i.e. I. évszázad közepének zűrzavarainak idején, amikor a római központi hatalom megerősödött, hanyatlásnak indult.
(Forrás: Peter Levi: A görög világ atlasza)
Kétféle déloszi ünnep volt. Az egyiket minden 5. esztendőben tartották Apollón tiszteletére körtáncokkal és lófuttatással. A monda szerint Théseus alapította, midőn krétából vissztérve Déloszon megállapodott s ott Ariadnénak szobrot emelt. A másodikat évenkint tartották az athéniek. A monda szerint ugyancsak Théseus alapította győzelmes krétai expediciója emlékére. Athén erre a célra theoriának nevezett küldöttséget menesztett a Theóris-nak nevezett hajón, mely a monda szerint még Théseus hajója volt, Déloszba; az e theóriában résztvevőket délioszták-nak vagy theóros-nak nevezték. Amig e hajó Délosz szigetéről vissza nem tért, halálos itéletet végrehajtani nem volt szabad. Szokratésznek kivégeztetése ezen oknál fogva halasztódott el harminc nappal. A küldöttség Déloszon ünnepélyes áldozatokat mutatott be Apollónnak; Athénbe való visszatértekor nagy lelkesedéssel szokta fogadni a lakosság.
Délosz szigete a görögség szent helyeinek egyike volt. A kultikus központ évszázadokkal később a rómaiak szabadkikötője lett, amely rabszolgavásárairól volt hírhedt. Délosz neve azonban a görög történelem fénykorával kapcsolódik egybe, amikor is a perzsa hódítók ellen összefogó kis görög államok szövetségének központja lett.
A déloszi szövetség megalakulására a perzsa–görög háborúknak az a szakasza adott alkalmat, amely az 5. század első harmadában zajlott le. Az egymástól független kis görög városállamok védekezését a perzsa támadással szemben a két legerősebb város, Spárta és Athén vezette. Főként Athén, a Spártánál ekkor még gyengébb hatalom érdeme volt, hogy a görögök vissza tudták szorítani a támadó perzsákat. Görög szempontból a Kr. e. 480-ban Szalamisz szigeténél kivívott tengeri győzelem csak annyit jelentett, hogy a perzsa király serege egy részével visszavonult Ázsiába, a támadók nagyobb része azonban Európában maradt. De már ennyi is elég volt azokhoz az első lépésekhez, amelyek hamarosan elvezettek a déloszi szövetség megalakulásához. A szövetségesek összejöveteleik helyszínéül Déloszt választották. Eredetileg ide, a déloszi Apollón templomába került a szövetség pénztára is. Ezért lett a tömörülés neve déloszi szövetség.
Szia Évi!
Köszönöm a dícséretet. A hely is gyönyörű, legalább is nekem nagyon tetszett. Mi nagyon szeretjük az ókori emlékeket és ez Görögország egyik legjelentősebb ásatása, műemlék együttese. Sokan vannak (itt a fórumon is), akik nem szeretik a romokat Görögországban, azoknak nem ajánlom a megtekintését. Maga a sziget fekvése is csodálatos. Nagy élmény volt a megtekintése.
Üdv: Josza
Délosszal kapcsolatban szerintetek ugye nem kell attól félni, hogy ha odamegyünk reggel Mykonoson a kirándulóhajók indulásához, akkor esetleg nem kapunk jegyet...? (Úgy olvastam, hogy az indulási pontnál lehet megvenni a jegyet, nem kell előre.)
Igaz lehet, hogy hétfőn zárva van a sziget...? Mert mi sajnos pont hétfőn lennénk ott egyik nap, így kizárásos alapon csak egy napunk maradna arra, hogy átmenjünk Déloszra, így nem szeretnénk azt az egy lehetőséget elszalasztani.
Délosszal kapcsolatban szerintetek ugye nem kell attól félni, hogy ha odamegyünk reggel Mykonoson a kirándulóhajók indulásához, akkor esetleg nem kapunk jegyet...? (Úgy olvastam, hogy az indulási pontnál lehet megvenni a jegyet, nem kell előre.)
Igaz lehet, hogy hétfőn zárva van a sziget...? Mert mi sajnos pont hétfőn lennénk ott egyik nap, így kizárásos alapon csak egy napunk maradna arra, hogy átmenjünk Déloszra, így nem szeretnénk azt az egy lehetőséget elszalasztani.
Kedves Haspók!
Jó, hogy megkérdezted. Nem tudok arról, hogy hétfőn zárva lenne a sziget. Mi egy hetet voltunk ott és amikor menni akartunk gond nélkül kaptunk jegyet, de nem emlékszem melyik nap volt. Igaz, mi erősen utószezonban voltunk ott. Elmondanám, hogy a városban sok helyen van hajózási iroda és több cég visz utasokat Délosra. Ha főszezonban mentek, érdemes előtte egy nappal, az esti séta közben bármelyik, neketek szimpatikus irodában negvenni a jegyet. Mi egy reggel elhatároztuk, hogy megyünk és a tengerparton megkerestük az irodát (ami egy kávézóban volt) vettünk jegyet és mentünk. Fontos tudni, hogy a hajók 9 órakor indulnak és az elég nagy kikötőben szanaszét vannak a jegyváltó irodák. Ahány hajó, annyi iroda. Ezért érdemes korán kimenni, mert könnyen lemarad az ember az indulásról.
A visszaútnál nagyon kell vigyázni, mert az utolsó visszainduló hajó 15-órakor indul, ha rajta vagy akkor is, ha nem akkor is. Ha ottmaradsz, tudni kell, hogy a sziget lakatlan és semilyen szálláslehetőség nincs, senki nem marad ott, csak a szabad ég alatt alhatsz. Azért visszaút előtt a hajók nagy dudálást rendeznek, hogy mindenki hallja, hogy mennek. Így is elég gyakori, hogy lemaradnak a hajóról.
Üdv: Josza
Nincs beírva úticél.
Delos
Nincs beírva úticél.
